A "Filmhíradók Online" nevű oldalt ismét több száz filmmel bővítették. Van egy 1947-ben készült film, amelyben nem említik a települést, csak azt, hogy valahol a Bácskában forgatták, ami elég tág fogalom.
A címe: "A bácskai svábok kitelepítése Magyarországról" - 1947 augusztusi felvétel.
Nagy értéknek tartom a feltett képeket. Gyakorlati hasznát is veszem. Például a Sugó Hangja című hetilap 12. oldalán, a főszerkesztő javaslatára minden héten egy-egy bajai műemlék vagy értékes műalkotás szerepel. (Fotó és egy kis ismertető.)
Most a Tóth Kálmán szobrot választottam témául, többek javaslatára. Olyan szobrot, melyet mindenki ismer Baján. De nem az én fotómmal szerepel majd. Ugyanis lefényképeztem a szobor egy részletét, mely mellett egy, a húszas években megjelent képeslap fotója jelenik meg. Ami a két fotó összehasonlításából kitűnik, az minden bizonnyal meglepetés lesz azok számára, akik szeretik Baját. (Talán kedvezőbb időkben, ha lesz a városnak erre pénze, bizonyos változtatásokra is.)
Köszönhetem annak, hogy annak idején, majd 100 évvel ezelőtt elkészítették ezt a képeslapot.
Ezért is azt mondom, illessen megbecsülés minden gyűjtőt, aki idejét, pénzét áldozza, hogy megmaradjanak ezek az értékes emlékek! Külön köszönet eR levelezőtársamnak, hogy a képekre felhívta a figyelmet!
Örülök,hogy választ kaptam a kérdésemre,Meződy Karcsi bácsi engem is kezelt anno,feleségét is személyesen ismertem,Fáth Erika volt a neve,és a régi gyermek-ideggondozóban dolgozott,M.Jakabról nem tudok semmit.A régi szeretetkórház a mai szociális otthon lenne?A pék történetét kíváncsian várom!!!
Minden jót,és áldott Karácsonyt kívánok a kedves családnak!!!!!
Örülök, hogy érdeklődik a régi dolgok iránt. Csak két dologról teszek említést, hiszen Meződy doktor bácsi még édesanyját is kezelhette. (Nem tévesztendő össze dr. Meződy Jakab és dr. Meződy Károly.) Az én gyermekeimet, akikkel együtt járt iskolába, a gyermekkórházban (Róna szanatórium, a Sugó Hangjában nemrég írtam róla) Meződy Károly doktor bácsi és felesége kezelte.
Korányi (Katarinka) Lajos bácsi, a cipóboltos gyermeke a Liszt Ferenc Kör utolsó pénztárnoka volt. Eredeti nevük Gattaringer volt, fűrészesek voltak az elődeik, ebből a név.
Aztán lett Cattarinka - régi újságokban még így látni a hirdetést. A gyerekek Katalinka bácsinak mondták. A Petőfi és a Batthyány utca sarkon állt a házuk, Miskolczy Ferenccel és feleségével jó barátságban voltak. Feri bácsiék templom után minden vasárnap náluk ebédeltek. A néni szépen zongorázott, többször felhangoltam a zongoráját. Fiuk neves orvosprofesszor volt. Korányi Lajostól származik a mondás, hogy a Liszt Ferenc Kör nem halat meg, csak Csipkerózsika-álmát alusssza. Egyszer majd feltámad. (Érdekes kérdés: a Kör jogilag a mai napig nem szűnt meg.)
A Sütő utca a mai Móra Ferenc utca, a Spárral szemben. Kestler Balthasar (Boldizsár) pékmester üzeme volt itt hajdan, azt hiszem 1789-ben. Majd a múlt század elejétől a zsidó kórház. Itt volt először főorvos dr. Róna Dezső, a későbbi kórházigazgató. (Emléktáblája a gyermekkórházon van, Harmath István szobrászművész alkotása.)
A pékmesterrel van egy aranyos történet. Adott egy ötletet. Rövidesen előállok vele.
Ez nagyon jó,találtam benne ismerős neveket,mint pl.Grauaug Ármin,dr.Pataki Kálmán,dr.Meződy Jakab,Pump Károly...stb.Nem is olyan túl rég még megvolt a Katarinka cipőbolt,(Katarinka József volt a névadója),és még ma is megvan az Erzsébet királyné utcában a vaskereskedés,a Madách utcában a sütöde,Krammer mérlegüzeme,és Perger Károly cukrászata!Ezek a nevek mind már ott voltak ebben a nagyon régi telefonkönyvben!!!!Csak egyvalamit nem tudok:hol volt szeretetkórház a Sütő utcában?Annak is volt telefonszáma,és nem tudtam betájolni.De erre a házra nagyon is jól emlékszem,hiszen a Deszkás utcában születtem,6 éves koromig ott laktunk:
Anno 1972,ma ez a ház a Művészetek Gödre
Ez a ház pedig a 3.szomszédunk volt,Kereskedő Zoltán plébános lakott benne.Régi szép emlékek...
A vidéki hálózatok betűrendes távbeszélő névsora - 1943. Szkennelve, egy kicsit furcsán, összekeverve tették fel. Aki a bajai névsort olvasná el, az a "Read online" sorok közül felülről a 2. és 11. sort nézze meg.
Szóval, erre a cikkre úgy bukkantam rá, hogy kerestem egy másikat.
A Vaterán láttam egy eladó metszetet: "Sokovicza. Bajai kikötő."
A leírás szerint 1864-ben készült, Greguss János rajzolta és a Vasárnapi Újságban jelent meg. A lap tartalomjegyzékét átnéztem 1862-től 1867-ig, de ezt a metszetet nem találtam benne. A metszet itt található:
Két újságcikk; az egyik 1931-ből a Csonka Bácskából, a másik a 90-es években megjelent Délvidék egyik számából. Az úszók Krammer József, Krammer Ferenc és az öccsük Kürtös (Krammer) Sándor, később Dr. Kürtös Sándor, aki 1961-ig élt Baján népes családjával. Akkor Budapestre költözött. Az úszókat a negyedik testvér Krammer János kíséri csónakkal.
(Itt jegyezném meg, hogy a "Régi Bács-Kiskun megyei képeslapok" című honlapom építgetése során még soha sehol nem találtam pl. bátmonostori képeslapot.)
