1) Ha ez egyben életbiztosítás is volt, akkor ugye egy esetleges korai halál esetén elég sok pénzt kaptak volna az örököseid, nem? Az is kérdés, hogy milyen egyéb események utän kaptatok volna pénzt és mennyit (rokkantsäg, ilyesmik) Ezek olyan tényezők, amelyekről nem írtál, de amelyeket figyelembe kell venni annak megítélésekor, hogy mennyiben volt számodra előnyös vagy hátrányos a szerződés. Ilyen értelemben az általad emlegetett folyószámla nem reális viszonyítási alap, hiszen azzal nem jár együtt életbiztosítás is.
2) Az kétségtelen, hogy a bankok gyakran ajánlanak olyan szerződéseket, amelyek nekik garantáltan zsíros üzletet jelentenek, az ügyfeleknek pedig vagy igen, vagy nem. Én a magam részéről egyetértek azzal, hogy ezek az egyoldalú szerződések eléggé visszatetszőek.
Ugyanakkor éppen ezért nagyon fontos, hogy mindenki nagyon alaposan tanulmányozza át az ajánlathoz adott szerződést és inkább tízszer gondolja át a lehetséges kockázatokat, mielőtt aláírja. Az pedig különösen fontos, hogy az ügynökök, alkalmazottak szóbeli igéreteit fokozott gyanakvással kezeljük.
Ami pedig a befektetésként is működő életbiztosításokat illeti, szerintem az ilyen árukapcsolások a szokásosnál is fokozottabb óvatosságot igényelnek, mert egyáltalán nem egyszerű megítélni, hogy a két önmagában is komplex, egymástól nagyonis különböző termék összekapcsolása milyen feltételek mellett éri meg.
Szeretném megosztani Veletek hogyan is jártam és szeretném kérni a véleményeteket:
Éppen 15 éve kötöttem az akkori Nationale Nederlanden biztosítóval egy életbiztosítási szerződést. 15 éven keresztül fizettem havonta egy összeget azzal az igérettel, hogy lejáratkor választhatok, vagy életjáradék, vagy egyben a megfialt összeg.
Időközben ING biztosító lett a tulajdonos. Rendszeresen eljött, vagy minimum felhívott az ügyintézőm, aki azt mondta többször is, hogy életjáradék esetén kb. 10 év után járok jól és kb. 30 ezer ft. körüli összegre számíthatok ilyen arányú befizetéseknél.
Ha egyben kiveszem az összeget a végén, akkor az sokkal kevesebb, mintha folyószámlán tartottam volna bármely banknál. Ezt persze az elején senki sem mondta. Most leszek 62 éves, úgy hogy jól jönne a kiegészítés. Na ma küldött az ING egy levelet, miszerint 13.000 ft körüli összegre számíthatok, vagy 2.8 millió kp.-ben. Vagyis közel 18 év után kezdek keresni az üzleten, de addigra 80 éves leszek ???, ami ugyebár nem biztos.( egy volt a családban )
Ha egyben kiveszem a pénzt, akkor meg hatalmas bukta.
Ki járt jól ?? Naná hogy a Bank. Én marha meg bevettem a szöveget annak idején.
Na várom a hozzászólásaitokat, ki járt így közületek?
Az a baj, hgoy azt lattam hogy keves hsz-os nick, meg reklamlinket betevo masik nick egymasra helyeselnek.
Most nezem, hogy annyira nem egymasra csapva jottek a hsz-ok.
Mentsegemre szolgaljon, hogy felteteles modot hasznaltam, mert azert annyira nem volt egyertelmu (inkabb a linkelt szoveg amatorsege adta a gyanu nagyobb reszet).
Valamint a legcsunyabb megvezetesnek az szamit sztem, hogy valaki csinal 2 nick-et, az egyikkel kerdez, a masikkal meg valaszol, elegedett vasarlonak beallitva magat, es betolva a cege (itt penzugyi tanacsado) linkjet. Ezert ezekre ugrom; ve'lem hgoy nem annyira onceluan: a szova tetellel talan megakadalyozom, hogy mas meg bedoljon neki.
Könyvtáros létemre talán csak könyveket reklámoznék szívesen és egy jó tanácsot:
ismeretlenül ne bánts meg embereket, mert lehet, hogy jó szándékkal, tényleg tudatlanul kérnek tanácsot és nem "beépített ügynökök”, akik eljátsszák a pénzügyi analfabétát, hanem tényleg azok. Nem lehet mindenki közgazdász, vagy pü. szakember. Ha már nem tudtál tanácsot adni, szurkálást se osztogass!
Na, ez tanulságos regisztráció volt!
Több bizalmat az emberek iránt, maradok üdvözlettel:
ja, hogy Te erre gondoltál, a hatásvadász számaitól nem kell ám hasraesni, tény, hogy nagy túlzásokra képes a fószer, de szoktam nézni a tévében, és szerintem alapvetően jó szándékú ember lehet
a jelenértékesítés meg szinte semelyik "tanácsadónak" nem megy, olyan mintha akkor hiányoztak volna a suliból
1. az a szelhamossag, hogy 100e Ft nyugdijkiegeszitesrol beszel, de ehhez kulonbozo idopontban esedekes osszegeket lazan 30-50 ev tavlataban ad ossze jelenertekesites nelkul, majd oszt el az annuitasos keplet nelkul, es olyan erzelmi manipulaciot (zsarolast) vag le, ami a legsikeresebb szektas toborzonak is dicseretere valna
2. es mindezek utan reklamozza magat, hogy sehogy mashogy nincs eselyed, de majd ahogy o irja...
A szamok amik le vannak irva _hazugsagok_. Azt nem ketlem, hogy aki nagyon jol akar elni nyugdijaskent, annak sokaig sokat kell(ene) felretenni, de azt az aprosagot elfelejti hozzatenni, hogy amit nem koltesz el, annak a jovobeli letezeset ugy 80%-ra teheted akkor, ha full garantalt helyre teszed (nem lennek meglepve, ha o viszont 15% feletti realhozamos de tokegarancia nelkuli csodat igerne, igy szokott lenni legalabbis).
Viszont ne felejtsuk el, hogy
-- ha eleted munkaja a haz, es azt eladod jaradekert (a szam persze ott se igaz), akkor teljesen korrekt voltal: annyit adtal tovabb a gyerekeknek, amennyit kaptal; ha pedig orokolted, akkor nem eleted munkaja [nem mellesleg luxus abban a hazban elni 70 evesen, amiben 4-5 fos csalad elt korabban]
-- nagymama csak ne akarjon kindertojast adni a gyereknek, ez ellen mint anyuka tiltakozom, es nem a kindertojas miatt, hanem azert, hogy nem az ajandekert megyunk a nagymamahoz, foleg nem vasaroltert
-- altalaban a worst case meglatasai (pl. tb mint olyan megszunese fullra) egyesevel 2 egymas utani allamcsodot felteteleznek
Ennel ezerszer hasznosabb lenne, ha a takarekossagra atallast nepszerusitene... nem pedig hogy 100e plusz legyen a hatalmas koltekezesi igeny fedezesere.
Szoval _lehet_, hogy rossz lesz a helyzet, de amit leirt, az reszleteiben is baromsag.
Egyebkent par honapja lehetett tenni azert, hogy ne vesszel el egy harmincas nyugdija. Lattuk, hogy milyen melysegig ertettek meg az emberek... (ld. visszateres a realhozam felvetelenek remenyeben).
Ennyi pénzből? Nem dehogy! Nem is értenénkk hozzá.
A NYESZ-ről már tájékozódtunk, azt sem vállalnánk be mert nekünk kell bánni az értékpapírral, az állampapírral stb. nagy a kockázat, hiszen nem értünk hozzá.
Így sajnos konstatálva, hogy későn gondolkodtunk, marad a "párna alá a pénzt" módszer, azzal a különbséggel, hogy a párna már egy bank lesz.
Először is ahhoz, hogy valaki 100 ezer forint nyugdíj kiegészítést szeretne, ahhoz hatvan év felett alsó hangon 12 millió tőke megléte szükséges. Miből lehet ezt összerakni? Az éves megtakarítás igény 5 év időtartam alatt évi 2,2millió Ft, 10 év alatt évi 800 ezer forint , 20 év alatt évi 200 ezer forint , 30 év alatt évi 65 ezer forint .
A vulgáris pénzügyi meghatározás úgy szól, hogy Tőke = Pénz x Idő. Ez azonban nem igaz (sajnos/hála Istennek). Az idő szerepe sokkal fontosabb, mint a pénz, és ez a fenti számításból jól látszik. Ez mondjuk a magyarok többségének jó hír – időnkből több van, mint pénzünk.
Ez alól azonban a mostani ötvenesek kivételek. És itt látszik az ő csapdájuk. 100 ezer forint havi nyugdíj kiegészítés nem egy egetverő dolog. Ennek ellenére ehhez öt év alatt havi 200 ezer forintot kellene félrerakni csak erre a célra. Ez szinte lehetetlen. Még tíz év alatt is havi 70 ezer forint kellene. Még mindig szinte kivitelezhetetlen. (Akinek elég havi 100 ezer forint, az honnan rak félre havi 70 ezer forintot, 10 éven keresztül?) Ezzel szemben 30 év alatt ehhez nevetséges havi 5 ezer forint kell.
Tanácsot szeretnék kérni Tőletek. Anyukám 55 éves múlt.. Nagyon kevés lesz a nyugdíja, most áthelyezték 6 órás munkaviszonyba. Az lenne a kérdésem, ha a – segítségünkkel - havi 20 ezer Ft-ot tudna félre tenni, akkor melyik bankba tegye be ezt a pénzt? Az önkéntes ny. pénztáron is gondolkodtunk, de az olyan messze van és 10 évig nem veheti ki. Meg arra sincs garancia, hogy 5-6 év múlva is be tudnánk ennyit fizetni.
Ha mondjuk 2 ezer forint a havi minimális tagdíj és te havi 10 ezret fizetsz be, akkor 8 ezer forintra rendszerint kedvezőbb az alapok közti megosztás pl. van olyan pénztár ami 100%-ban a fedezeti alapra írja jóvá.
Egyébként a pénztár alapszabálya tartalmazza a minimálisan megfizetendő tagíj összegét, illetve az e feletti összeg megosztására vonatkozó szabályokat.
Bármelyik nyílt önkéntespénztárba beléphetsz. Az önkéntespénztáraknál nem kötelező elem a munkáltatói hozzájárulás, össesen az alaptagdíjat kell megfizetned, minden más plusz befizetésnek minősül.
Pénztárat pedig nem mernék ajánlani, mert a kiválasztás sok paramétertől függ: akarsz-e válastható portfoliós pénztárat pl.
Nekem az a kérdésem,hogy tudok nyitni önkéntes nyugdíjszámlát magamnak havi 10 ezer ft-os befizetéssel ahol én mint magánszemély fizetek csak be.És melyik önkéntes nyugdíjpénztárat javasoljátok?
Ez elméletben így van, de gondolj bele: ha kitudódik, hogy a felvázolt megoldásokra készül a kormány, az csak tetézné a bajt, mert mindenki eszeveszetten nekiállna eurót venni. Az is kivenné a pénzét a bankból, aki eddig bízott a bankjában, és váltaná át valami értékállóbbá.
1, Itt szocializmus van, ha véletlenül rossz döntést hozol, akkor is kimentenek, ha ráadásul nem te vagy a hibás hanem csupán vétlen áldozat akkor meg pláne.
2, A magyar állam forintban mindig fizetőképes, a legrosszabb esetben fedezet nélkül nyomtatnak pénzt, ehhez persze csak végső megoldásként nyúl a nemzei bank (állam), hiszen ez inflációt generál, növeli a hozamokat, a befektetők bizonytalanságát etc etc etc ezt a nótát ismerjük
3, Itt most arról beszélünk, hogy egy olyan bank lessz fizetésképtelen, melynek akkora a betétállománya, hogy az meghaladja az OBA méretét. Ez technikailag lehetséges, de csakis lakósági bankrohammal, mivel a magyar bankok (amennyire én tudom) nem befektetési (nem vállalnak kockázatot) hanem lakósági bankok (betétgyüjtéssel foglalkoznak).
4, Ha a bank egy roham miatt átmenetileg nem tudja kifizetni a betéteseit, és az OBA sem nyújt elégséges fedezetet akkor a kormány bármikor kibocsáttathat az MNB-n illetve az OBA-n keresztül elégséges pénzt, mely rövid távon biztosíthajtja a betétesek kifizetését, közép távon pedig egy kamatemeléssel kivonják a töblet pénzt, hogy az ne okozzon inflációt (vagy szarnak bele és lenyelik az inflációt, a devizában denominált adóság növekedését, a valószínűleg növekvő forinthozamokat)
5, A pénz higítása és így a nettó pénzbirtoklók megadóztatása bármikor jobb egy demokratikus kormánynak, mint nagy elégedetlenkedő tömegek. Egy fedezetlen KP kibocsátással tulajdonképpen a betétmentés költségeit szétteritenék a lakóságra ill. a gazdaságra...
Én ezt tartom a legvalószínűbb scenáriónak egy nagybank bedölése esetén. (és ha tényleg nagy a baj, remélhetőleg leválaszják a lakósági ágazatot a többitől)
Ja, es a bankok dolnek, de ahova a bef.csoportok tettek a penzuket, az nem? Egyebkent ahhoz mar allamcsod is kell, hogy az oba ne fizessen, nem? Akkor nem ez lesz a legnagyobb problemank...
