A közös vagyon fele apukádé. Alapból. Az nem képezi az örökség tárgyát. Az az övé, ahhoz nincs közötök. (Egyenlőre. Amíg él.) A másik felét meg Ti ketten öröklitek a nővéreddel, de apukátoknak haszonélvezeti joga lesz rajta, amíg él.
Édesanyám meghalt és most folyik a hagytéki eljárás, nem értetettem pontosan hogy hogy megy ez. Én a növérem és apám vagyunk az örökösök, ilyenkor 3 rész azaz 33 % öröklödik vagy fele apámé a másik fél pedig fele részben enyém és a növéremé?
S.O.S. A segítségeteket szeretném kérni. Édesapám több mint 2 éve meghalt, az öröklés le is zajlott rendben, mivel más örökös nincs én örököltem a lakást és a rajta lévő hitelt is. A társasház most édesapám számlájára akarja írni, hogy x évvel ezelőtt állítólag kárt okozott a házban (a közös tulajdon részében), és velem akarják kifizetettni a javítás költségeit. Megtehetik ezt? Kártérítési kötelezettségem van olyan ügyben amit apám rongált meg (vagy nem)? Természetesen az öröklés idejében a rongálás tényét, és a javítási igényt velem senki nem tudatta. Utólag kitalálhatnak bárki bármit és követelhetik a megtérítést???? Tud valaki érdemben segíteni? Esetleg jogszabály megjelölésével?
Na még egyszer, mert nem egészen értem, hogy mit szűrtél le az előző beírásomból:
Akkor nem kell adóznod, ha a házat a hagyatéki eljárás során megállapított értéken, vagy az alatt adjátok el. Ebben az esetben akár sörre is költheted az árát. Az örökösödési illetékkel ugyanis egyszer már "adóztál". (Illetve ha abba a kategóriába estél, ahol nem kellett megfizetni az örökösödési illetéket - akkor ez az illeték-kedvezmény is ugyanazt jelenti.)
És ha sikerül magasabb értéken eladni, akkor is csak a különbözet után kell adózni, 25 %-ot.
Szja törvényben van. Ha nem hiszel nekem, keresd meg :-)))
Idén örököltem a házat. A ház értéke már meg lett állapítva. Hagyatéki papír, és a földhivatali bejegyzés is megvan.
Tehát ha eladom ezt a házat és azt a pénz kirándulásra, sörre, ... költöm, akkor sem kell egy fityinget sem adóznom/illetéket fizetnem utána? Az örökölt ház ára nem számít bevételnek?
Erről tudtok valami törvény, rendelet, ... bármilyen linket adni?
(A ház eladáskor értéken felül keletkező nyereséget és annak adózatát értem.)
Van (vagy lesz) egy olyan papírod (asszem hagyatéki végzés a neve), amin szerepelni fog, hogy mennyire értékelték fel az ingatlant.
Ha ezen az áron, vagy ezen ár alatt adod el, akkor nincs adófizetési kötelezettség. Ha felette, akkor a differencia után, 25 % az adó. (És ha nem idén örököltél, akkor a differencia még csökkenthető.)
2. Ez már pár éve nem opció. Tök8, hogy mit csinálsz a pénzzel. Csak az idősek otthonában vett férőhely számítható be, lakás nem.
De nem is biztos, hogy adózni kell utána. Lásd 1. pont.
1, Amennyiben eladnánk még idén, akkor a kapott pénz után nekem adóznom kellene? Ez most az összeg hány százaléka?
2, Ha lakás célra költeném, akkor nem kellene utána adózni? Ezt az összeget meddig kell igazolnom, hogy lakáscélra költöttem el? Hogyan tudom igazolni? Gondolom az NAV felé kellene.
Jelenleg épp ki tudjuk fizetni Fundamentával a jelenlegi lakásunk hitelét és min. 4-5 év múlva tervezzük a nagyobbra történő cserét.
Ennyi ideig lehet várni, hogy nagyobb/drágább lakásba öljük ezt a pénzt?
Édesanyám látogatóba ment a bátyámhoz /M. Mihályhoz/
Közben kiderült, hogy rákos, rüvidesen, hetek napok alatt romlott. Már szinte nem hallott nem mozgott, mikor Dr G. Tamás ügyvéd segítségével, eltartási szerződést kütüöttek vele.
Zárójelentésből tudták, hogy haldoklik.
Az én családomat ezzel teljesen kisemmizték. Érték 10 millió feletti.
REndőséghez fordulhatok-e?
nem boncolták, és rettentő gyorsan intézték a hamvasztást.
Te nam avyg semmiylen vérrokona az anyósodnak, így az ő hitelét nem örökölheted, ha nem tévedek eddig a feleségedről volt szó, hogy mint anysod gyermeke örököli-e.
A haázastárs csak végsősoron örököl...de előtte többek közt a feleségednek is meg kell halni, sok embernek kéne akár egyiőben meghalnia ehhez.
AIgen, akkor kimondom: én édesanyámmal (nem ismerte nagyon édesapját, nem tudta, hogy meghalt) történt meg, most perelem vissza az örökséget, elsőfokon pert nyertem.
Ilyen tényleg előfordulhat, hogy nincs végrendelet, és az egyik örökös (pl. az elhunyt házastársa) letagadja a közjegyző előtt, hogy vannak még további örökösök?
És hogy lehet azt megelözni hogy ne örölköljön az ember semmit, én se plusszt se minuszt nem akarok ettöl az embertöl . Nincs erre valami jogi megoldás?
Ez azt jelenti, ha pl. van 1 millió Ft adósság, de a hagyaték ennél kevesebb (mondjuk 100 ezer Ft), akkor csak eddig felel, akülönbözetet nem kell kifizetni.
Az is egy jó kérdés, ha meghal tudni fogják-e hogy ki az örökös, mert tudok olyan esetet, hogy a közjegyző nem tudta, hogy az illetőnek van egy másik lánya is.
Azt szeretném megkérdezni hogy adósságot is lehet örökölni? A feleségem anyjával 22 éve nem tartjuk a kapcsolatot tehát ennyi ideje nem tudunk róla semmit ! Attól tartunk hogy ha meghal adósságot hagy ránk, esetleg hitelt vett fel. Ezt minden esetben örökli a gyermek ? Hogy lehet ezt megakadályozni, az hogy 22 éve nem tudunk róla semmit gondolom nem számít ??!!
Igen sajnos szinte holt jogintézmény, és nem is szeretik...pedig nem hülyeség.
A "gyorsított eljársról" nekem csak az rémlik, mintha több lenne az illeték, de többre nem emlékszem, sok hasonló van de azoknak meg sok értelme nincs.
Mindegy akkor erre még várni kell, igaz nem igen lehet követni egy két törvénymódosítást, már ha jól tudom pl. nincs inkasszó a Vht. szerint, de állítólag valahol egy MNB rendeletben szerepel.
Igen az első jogintézmény - elviekben létezik, gyakorlatban kevésbé, de ahhot ugyebára kérelem kevés, kell, hogy ott legyenek az alperesek is. Ahogy kitűnik erre nem sok esély van, és ez nem kifejezett kérelem (nem keresetlevélben szerepel, szerintem az ügyfélnek félreérthető) , hanem ahogy írod szóbeli kereset azonnali tárgyalása.
Ha meg nincs jelen az alperes, akkor nem igen működik - sajnos - az azonnali határnap tűzés.
A közös kérelemmel szintén ez a helyzet, ott tudtommal csak a törvénykezési szünet ideje küszöbölhető csak ki.
Összességében ez a megfogalmazást nem értettem én se jogász létemre, mit csinálnék, mégis, hogy mire gondol az ügyfél, ha iylet egy beadványban leír.:-)
Hát baromi jó, a két másik tulajdonos ugyanis egyelőre nem hajlandó elköltözni, már vannak elmaradásaik vízdíjban, áramdíjban, a ház viszont nincs akkora, hogy én is beköltözhetnék, helyettük meg nem akarok fizetni. Asszem, ezt hívják patthelyzetnek. :-(
Kérdésem: örökség útján a tauljdonomba kerül egy ingatlannak az 1/3-ad része, melyben én nem lakom, de a másik két (1/3-1/3-ad részben) tulajdonos benne lakik. Ha rezsihátralékot halmoznak fel az ingatlanon, azért én felelőssé vagyok-e tehető? (különálló ingatlanról, házról van szó, közös költség nincs)
Ezt nem tudom. Azt hiszem, ez lehet az a bizonyos "köteles rész", de ennek a pontos miben-létét nem ismerem. (Nem vagyok jogász, az előbbit is csak azért tudtam, mert nem olyan régen személyesen volt ilyen ügyem.)
