Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Llg illetve a saját 7855 hozzászólásom utolsó mondatához annyit, hogy a CE tanúsítást előre kérni az engedélyeztetés során olyan, mint az építési engedélynél szükséges feltételnek ELŐRE megkövetelni a használatbavételi engedélyt.
Nocsak-nocsak! Ha személyeskedő hangnemre ugyanaz a válasz, akkor vissza tudsz venni az arcodból? Ámbár a 7859 kérdésed is magában hordozza a feltételezést, hogy nem lennék jogkövető. Milyen alapon feltételezel ilyet? Én rólad nem tételeztem fel semmit! Kikérem magamnak még a feltételezést is!
Egyáltalán, miért feltételezed, hogy a CE-vel nem rendelkező terméknek nincs semmilyen tanúsítása?
Ha a kérdésemet alaposan olvasod el, és nem csak felületesen csípőből letámadsz, akkor egyértelműen a CE tanúsításról beszélek. Meséld már el, hol van szó CE-ről a 155-ben?
Ha annyira jól ismered a piro jogszabályokat, ismered a szomszédos országokét is? Ismered az árukészeleteket is? Mit gondolsz, hány %-ának van CE tanúsítása?
És ha már a "himihumi"-t említetted, miért van az, hogy az egyenlők között vannak még egyenlőbbek - és ezzel nap mint nap szembesülni kell???
Végezetül, mivel nem foglalkozol év végi árusítás engedélyeztetésével, kérlek, hagyd a válaszokat azoknak, akiknek tényleg vannak tapasztalatai!
A "terrorista" ügyeknek meg még pár egyéb ügynek köszönhetően van egypár jogerős kvázi precedens ítélet. Az alábbiak alapján kicsit összefoglalva (engedély nélküliséget feltételezve):
A robbanóanyaggal való visszaélés szándékos bűncselekmény. Vagyis ha az összetevőket tárolod, az önmagában nem bűncselekmény, sőt ha az a szándékod, hogy összekeverd még az sem az, mivel egy bűncselekmény előkészülete generálisan nem büntetendő. A robbanóanyaggal való visszaélésnél pedig az országba ki/be/átszállításos minősített esetet leszámítva az előkészület nem büntetendő.
Ha már elkezded kevergetni, az viszont már bűncselekmény, akkor is, ha még nem készültél el a robbanóanyaggal, mert maga „készítés” már megvalósítja Btk 263§(1) bekezdése szerinti tényállást.
Megint más kérdés, ha pirotechnikai terméket készítesz és annak az adott esetben robbanó (pontosabban: jellemzően explozió) képes elegyét kevered. Mivel nem szándékod a robbanóanyag létrehozása önmagában ezért egy 100ezer forintos szabálysértést lehet összehozni. Persze körülményektől függően befigyelhet valami bűncselekmény (pl. közveszély okozás).
Fentiekkel azért senkit sem bátorítanék az engedély nélküli pirotechnikai termék gyártásra
Azért pl. megtudnád válaszolni azt az egyszerű kérdést, hogy mondjuk egy 25 lövéses 90g-os V telepet (semmi durranó vagy ilyesmi nincs benne), azt hogyan is feleltetnéd meg a 14035-nek?
Megjegyzem, ha valóban átlátnád a hatályon kívül helyezett 155-öst, akkor a 14-15§-ra hivatkozhatnál inkább, bár a Rollinda által felvetett EU-s beszerzést éppenséggel az sem érinti.
Ezenkívül javaslom olvasgatni a Római szerződést (ami ugyebár nálunk is közvetlenül hatályos), Alkotmányt (mindkettőt), és Jat-ot.
Plusz a 173/2011-es EU jogának való megfelelés része sem haszontalan olvasni való.
Ha pedig nem tűnt volna fel Rollindának nem az a baja, hogy a nem CE-s terméket az ORFK szóbeli tájékoztatása alapján nem lehet árusítani, hanem az, hogy az egyébként ugyanabba a kategóriába tartozó egyes nem CE-s termékeket lehet, egyes nem CE-s termékeket meg nem lehet árulni. Mindezt ráadásul úgy, hogy a lehet kategóriába tartozók közt közismerten van olyan aminek semmilyen Eu-n belüli tanúsítása sincs (nem CE-s tanúsítás se).
Tudod amikor a szeptember elején beadott engedélynél a x megyei rendőr kéri a 4-es termék CE tanúsítását az azért elég zavaró és el is keserítő (megjegyzem ha CE kötelezett termék lenne, akkor is fura lenne az értékesítési lánc legvégén lévőtől kérni a tanúsítást magát)
Ammonium nitrátot, miniumot és gázolajat tarthatok a garázsomban, de ha mindezt összekeverem, akkor elvisznek.
Különben az inicializálás a legkisebb gond. A dolgokat összegyúrja az ember és csinál belőle két lepényt, a kettő közé tesz egy alufóliát. Azután 0,8-as drótot oda vissza párszor átdug a szendvicsen keresztbe.
Ezután egy 220.000 uF-os kondit feltölt az ember 24V-ra. Már csak egy gyors tirisztor kell.
Ez így nem fog leállni, mert a metszéspontok 1-2 msec-nként újra gyújtanak...Ezen a módon akár többrétegű szendvics is csinálható, végül is bármekkora mennyiség indítható így.
Amennyiben a korábban érvényes jogszabályból idézett szövegben a:
c) a pirotechnikai termék osztályba sorolásának számát (I. vagy II. osztály), MSZ EN 14035/2004 számú szabványsorozatnak való megfelelõséget;
szövegrész számodra aternatív szövegértelezési lehetőséget jelent, édekelne milyen kreatív megoldások állhattak rendelkezésedre egészen szeptember 1-ig ennek kapcsán.
Tanulságos lehet a továbbiakra is, mivel lényegében ez a kötelezettsgé áll fenn azóta is, igaz a regisztrációs szám alkalmazásával.
El kellene olvasnod végre nem csak a friss, hanem a régebbi (155.sz.) rendeletet is.
Legalább utólag.
Ezt írja:
Az I-II. osztályba, valamint az V/1. és V/2. csoportba sorolt pirotechnikai terméket vagy pirotechnikai termékek legkisebb egységcsomagját olyan magyar nyelvû, közérthetõ és jól olvasható címkével és felirattal (a kisbetûs jelek magassága 1,5 mm vagy annál nagyobb) kell a terméktõl elválaszthatatlan módon ellátni az Fgytv. és e rendelet címkézésére vonatkozó szabályai szerint, amely legalább a következõket tartalmazza:
a) a gyártó/importáló vagy forgalmazó nevét, címét és telefonszámát;
b) a pirotechnikai termék nevét, gyártmány kódját;
c) a pirotechnikai termék osztályba sorolásának számát (I. vagy II. osztály), MSZ EN 14035/2004 számú szabványsorozatnak való megfelelõséget;
d) hatóanyag-tartalom nettó súlyát;
e) a gyártás idõpontját (év, hónap);
f) a gyártási vagy forgalmazási engedély számát;
g) a felhasználhatóság idõtartamát;
h) tûzveszélyességi osztály megjelölését;
i) közérthetõ magyar nyelvû használati és kezelési útmutatót, valamint baleset- és egészségvédelmi figyelmeztetést.
A C) pont szerint eddig is tanúsíttatni kellett (volna) a termékmegfelelőséget.
2007 óta egészen biztosan.
Jó lenne a termékekkel való himihuminak véget vetni végre, de ehhez elsőre a fejekben kell rendnek lennie.
Bizony olvasni is kell tudni hozzá, nem csak írni.
Kívácsi vagyok, kinek milyen tapasztalatai vannak az új 173/2011 alkalmazása kapcsán, eddig lesújtó hírekről tudok.
Már augusztusban látszott, hogy az egy-két jó változás (pl. a színpadi pirotechnikai konkretiziálsa) mellett igen nagy problémák lesznek. Többszöri olvasás után majdnem 3oldalon felsorolt hibajegyzék készült, köztük sok-sok nagyon súlyos hibával (pl. rossz jogszabályhely hivatkozás, vagy EU direktívával kvázi ellentétes szövegtartalom, stb.) Az egyik legsúlyosabb gond, hogy nincsenek egyértelmű, átgondolt, jó átmeneti rendelkezések.
A 155-nél se volt felhőtlen a hatósági értelmezés, viszont mostanában, az év végi engedélyezések idején, az eltérő jogszabályértelmezés és a jogszabályban egyáltalán nem szereplő hatósági „elvárások” már kezdenek minden határon túl menni.
Vidéki technikusok mondták, hogy állítólag az ORFK szóbeli álláspontja alapján csak olyan CE tanúsítással nem rendelkező terméket lehet árusítani, ami Magyarországon volt szeptember 1-jén. A többi EU tagállamban 2017. június 30-ig lehet jogszerűen forgalmazni a CE tanúsítással nem rendelkező régi készleteket. Ha igaz az előző hír, akkor ez a tilalom, miszerint nem lehet egy pl. szlovákiában jogszerűen forgalmazott – de CE tanúsítással még nem rendelkező – terméket behozni és eladni, akkor az a szabad árumozgást gátló, úniós jogba ütköző intézkedés.
Ráadásul eddig még egyetlen hatóság sem tudott egyértelmű, minden jogszabálynak (173/2011 és fogyvéd tv., stb.) megfelelő választ adni, hogy mi legyen a régi termékek címkéjével, besorolásával. Gondoljatok csak pl. a bombaszettre! Eddig pt-II volt, csak év végén lehetett adni-venni, használni. Ha ezt át kell sorolni, akkor át is kell teljesen címkézni, de akkor Cat4 lesz, nem eladható. Ha nem kell átsorolni, ami egyébként logikus, akkor viszont II ill. Cat2 „marad” azaz EGÉSZ ÉVBEN eladható és használható. Hol az igazság? Milyen címke kell?
A CE tanúsításra egyébként annyira rágerjedtek, hogy azt már ELŐRE kérik az engedélykérelem benyújtásakor, továbbá mondja meg a technikus, hogy miből hány DARABOT fog árusítani! Amikor az a válasz, hogy még nem tudja mellékelni a CE-t, mert még nem tudja kitől fog vásárolni (hiszen még még nincs engedélye!), és a mennyiség változó, akkor nem akarják elfogadni a kérelmet. A legbosszantóbb, hogy az amúgy rossz rendelet éppen a forgalmazási/tárolási engedélyek kötelező mellékletei vonatkozásában még viszonylag egyértelmű, de a CE tanúsítást, mint kötelező mellékletet még a legdurvább félreértelmezéssel sem lehet kiolvasni.
Az UN 0402 1.1D Ammónium perklorát robbanó anyag kedvelt oxidálószer tűzijáték gyártásnál, mert élénk színeket ad kevés füsttel A kínai gyártók is sok receptben használják. Meg kell vizsgáltatni összetevőkre az összes tűzijáték anyagot és ami tartalmazza azt azonnal titsák be.
Írd be a keresőbe a "173/2011 kormány rendelet" és abban megtalálod mit birtokolhat magánszemély.
.
A csillagszóró birtoklása, felhasználása nem tartozik a rendelet hatálya alá., nem minősül pirotechnikai terméknek ezért minden megkötés nélkül birtokolhatod, használhatod. (Ezt a 24/2004 Tv.-ben találod.)
Kicsit javítva magam: természetesen a gunidin-nitrát a példában keverve van némi égőanyaggal, mert magában csak 5.1-es osztály (mégha képes is bizonyos dolgokra....)
Megjegyzem tudok 3 olyan 2 éven belüli jogerős bírósági döntésről is, ami kimondja, hogy a pirotechnikai alapanyag az büntetőjogi szempontból nem robbanóanyag ha pirotechnikai célra szerezték be, arra akarták felhasználni stb.
Ebből két döntés nevesítetten fekete lőporról szól.
Az egy más kérdés, hogy ettől még a rendőrség mit tesz, és hogy csinál ilyen esetben, különös tekintettel arra, hogy "magasabb" szinteken ezt a témát az értelmetlenség irányába nyomják.
pl. Volt itt egy nem mondom meg milyen (eu-s) országból pirotechnikus egy koncerten. Színpadi lángot csinált szerves lőporból. Amikor elmesélték neki, hogy itteni nagy rendőrök (alias ORFK) szerint ez robbanóanyaggal való visszaélés, akkor nem hitte el. Ez az ember egész európát végig járta ezzel a koncerttel....
Még tortagyertya csak-csak, mert ott lehet vacakolni a nitráltsági fokkal. (bár Te felvetésedhez hasonló jellegű felvetésemen egy nyugat-európai tanúsító cég szakembere is hümmögöt).
De pl. a légzsákok jó részében guanidin-nitrát van.
Szóval minden kedves légszákos autó birtokos jelentse már fel magát....
Persze ez csak egy kis apró szelete az új jogszabály által felvetett "érdekes" kérdések sorának...
No meg egyelőre nem kristályosodott ki az ORFK álláspontja sem az értelmetlenségekben (bár ahogy hallom kezd kikristályosodni)
A torta gyertya szárított nitro cellulózt tartalmaz kevés titán porral keverve. A nitro cellulóz ebben az állapotában az ADR 1 osztályába tartozik ami a robbanóanyagok köre. Nem fekete lőpor és nem villanópor tehát pirotechnikai termék ezt a robbanóanyagot nem tartalmazhatja, ebből következően a torta gyertya nem pirotechnikai termék hanem robbanóanyaggal töltött tárgy. Az a szerencsétlen aki torta gyertyát működtet a gyereke szülinapján ne csodálkozzon ha véletlenül lekapják és befigyel neki a 2-8 év robbanóanyaggal történő visszaélés miatt.
Az elöttem szóló kolléga kérdésére engem is érdekelne a válasz. A tűzijátékokban használt csillagok minek minősülnek? Mi minősül pirotechnikai elegynek, vagy robbanóanyagnak? Vagy már különbséget sem tesznek ezek között?
Az új rendelet szerint :" A pirotechnikai termék nem tartalmazhat – a fekete lõpor és a villanóelegy kivételével – polgári felhasználású robbanóanyagot és katonai robbanószert."
A kérdésem az lenne, hogy mi minősül polgári robbanóanyagnak és katonai robbanószernek ?
Hol van ez leírva, milyen jogszabályok rendelkeznek róla ?
Kiváló (férc)mű. Színvonala a NENYI és az Alaptörvény között van.
Hiányzik az előírások közül, hogy mindn pirotechnikai vállalkozás köteles külön teremben, nemzetiszínű bőrkötésben tartani és hetente imádkozni a magasságoshoz,hogy a rendelet alkotóit tartsa meg pozíciójukban és tudatlanságukban. Amen.
"A gyártók szakmai hozzáértése a garancia a jó minőségű termékek forgalomba hozatalának."
Nyilván még soha nem hallottál olyan termékekről, amelyek forgalmazását a megfelelő hatóságok megtiltották, tekintve, hogy életveszélyesek voltak. És nyilván még soha egyetlen teleppel vagy bombával nem jártál úgy, hogy nem működtek el...
"A Nike-Fiocchi Kft. rendelkezett minőségirányítási rendszerrel 2005-ben mégis meghalt 2 ember gyártás közben, 2008-ban felrobbant egy raktára. Előtte amikor nem volt minőségirányítása tanúsítva, csak szabványok de kb. 30 évig nem volt baleset."
Egyrészről - ahogy már korábban említették - munkavédelmi előírások be nem tartása miatt történtek a robbanások. Másrészről - szintén a munkavédelmi és a technológiai előírások be nem tartása miatt - a Nike telephelyén éves szinten több robbanás is volt abban a 30 évben, amit emlegetsz, csak nem voltak jelentősek, nem okoztak komoly sérüléseket és nagy károkat.
"Nem beszélve arról, hogy egy gyártó cég több évtizedes( esetleg évszázados ) gyártási tapasztalata fölé helyezi egy olyan szervezet véleményét aki szakmai szempontból nem annyira felkészült."
Nos, több évtizeddel ezelőtt az emberek dézsában fürödtek, teknőben mostak, ma meg már van kád meg zuhanyzó is és mosógép is. Ugyanígy a biztonsági követelmények is fejlődnek.
""Te mint pirotechnikus milyen felelőségbiztosítási fedezettel rendelkezel?"
Nem rendelkezem felelőség biztosítással, mert a biztosítók nem kötnek pirotechnikai tevékenységre biztosítást, ugyanis pontosan tudják, hogy a PTK veszélyes üzem kategóriájába tartozik a pirotechnikai tevékenység és így teljes körűen felel érte a pirotechnikai cselekmény végrehajtója."
Csak kívánni tudom, hogy soha ne fuss bele egy olyan történetbe, amikor majd 30-50-100 milliót követelnek rajtad jogerősen.
És emlegettétek rendszeresen az ADR-t, de sokan teljes hozzánemértésről tettetek tanúságot (azért ide írom, mert fő szószólójuk voltál). Egyrészt nem kell beszarni tőle, nem olyan nagy ördöngősség, csak meg kell fizetni egy olyan biztonsági tanácsadót, aki tényleg ért is hozzá (legalább az 1-es osztályból nagyon profi), és akkor semmi bajotok nem lesz a szállítás során. Másrészt azon sem kell felakadni, hogy az adott mennyiséget 2-3 fuvarban el lehet vinni az 1.1.3.6 bekezdés szerinti mentességgel. Ugyanis az a mentesség nem ad felmentést a minősített csomagolóeszköz, annak jelölése, a rakományrögzítés és a fuvarokmány alól. Nagyobb mennyiség esetén egy EXII-es jármű megléte mellett (amire azért szintén nem olyan bonyolultak a követelmények, egy mai átlagos kisteherautó pár fillér ráfordítással lazán teljesíti, olyan amiben amúgy is szállítják sokan a pirotechnikai termékeket mentességgel is) sem kell sokkal több dolgot betartani a jármű jelölésén és a felszerelésén kívül (meg persze a söfőrnek legyen 8.2 szerinti bizonyítványa). Az 1.1.3.1 c pont pedig akármilyen kis mennyiség esetén sem alkalmazható.
Így van, a 0,75-ös vezeték általánosságban megfelelő az indításhoz. Egyébként az elektromos hálózat adatainak (akku, izzógyújtó, távolságok stb.) ismeretében a vezeték átmérő számolható. Én egyébként 10-15m-re vagyok a kilövés helyétől. Bár azért az egyéni védőeszközök használata erősen ajánlott!
Gyakorlatban bármilyen vezeték megteszi. A lényeg az, hogy a vezeték anyaga, keresztmetszete, hossza által létrehozott ellemállás ( plussz az indítani kívánt izzógyújtók mennyisége ) ellenében a rendelkezésre álló áramforrásból el tudjon jutni az indító áram az indítandó izzógyújtóig.
Általánosságban legjobb sodrott réz vezetéket használni, de pl. vízesés telepítésnél a merev réz vezeték jobban használható.
A legelterjedtebb a 0.75-ös és az 1-es sodrott réz vezeték.
Nyiván minnél nagyobb az indítási távolság annál nagyobb keresztmetszet szükséges, vagy nagyobb akku feszültség.
Pl. az Erzsébet hídra szerelt kb. 900 db egyedi indítású vízesés égő indítását 3-as merev rézvezeték és 2 db 24 volt feszültségre kötött 165 Aórás kapacitású akkumlátorral, egy tűzben el lehet indítani. A telepítés hossza kb. 300 m.
Az csak a pirotechnikuson múlik, hogy telepíti az indítást. Ha sok vezetéke van mindent összehozhat egy indítási helyre, de ha a játék megkívánja szét is húzhatja az indítási helyeket.Saját tapasztalat, hogy az általánosságban használt anyagoknál 10 m-es távolság az indítandó eszköztől, megfelelő a pirotechnikus biztonságához.
