Na ja, az alkoholos édességek esetén könnyen előfordulhat, más gyártónál is, hogy a hivatalos lejáratkor már alig van benne alkohol, főleg, ha nem hűvős spezban van tárolva.
Az Anthon Berg talléroknál érdemes gondosan megvizsgálni a gyártás idejét, ugyanis minőségmegőrzési időként elég tág periódust adnak meg, addigra már alig található alkohol bennük, és a lappadt álmarcipános tallérok élvezeti értéke nem túl magas.
Ez egy belga gyártmányú táblacsoki, de nincs kockákra bontva, egy nagy sík lap az egész. Tördelni lehet belőle. Két csokiréteg között vékony marcipánréteg. Annyira finom!
Ajándékba kaptam egyszer, azóta nem is ettem, mert nagyon drága. A Metróban néha csak 450 Ft, de a Tescóban egy ezres.
Meg szeretjük még az Anthon Berg dán, dobozos csokit. Ez is drága, 1.400 Ft. Egy dobozban kb. 10 kerek csokis tallér (egyenként becsomagolva), valamilyen gyümölccsel és likőrös, pezsgős vagy konyakos marcipánnal. Több ízben van: epres, málnás, meggyes, szilvás, szőlős, barackos. Mind finom! Ajándékba érdemes venni; mindig örülnek neki. :)
Hű, a tengeri só + kakaótöretest csak most kóstoltam meg (kissé vonakodva, mert nem tűnt jó ötletnek és a 63% is elég kevésnek hangzik egy prémium csokinál) és ez a legfinomabb! Alig-alig sós, de az a kevés remekül kiemeli a kakaófajta gyümölcsös-savanykás egyedi aromáit.
Én azt tenném a helyedben, hogy megkérdeznék néhány jobb itthoni bonbonkészítőt (nem feltétlenül mindjárt Csiszár Katalint), hogy fogadna-e egy kis gyakorlatra, á la sztázsolás az éttermekben.
Biztos akad olyan, akinél lehet tanulni (s ingyen dolgozni).
De van pár magyar blog is, amiken olvashatsz bonbonkészítésről, ha nem is a szakma csúcsait képviselőktől.
Tavalyelőtt a szaloncukor készítését mutattam meg nektek egy videóban karácsony előtt, amire nagyon sok pozitív visszajelzés érkezett. Éppen ezért úgy gondoltam, készítek nektek egy hasonlót a ChocoMe üzemében, hogy lássátok, hogyan készülnek ezek a csokik, amikből[...] Bővebben!Tovább »
Sziasztok! A praliné-bonbon (,táblás csokoládé,stb.) készítés rejtelmeibe szeretném belevetni magam.
Tudnátok javasolni megbízható, jó szakmai színvonalú szakirodalmat (nyomtatott, virtuális), topikot, fórumot?
Először szeretnék öninformálódni, de nem zárkózok el egy jó színvonalú, valóban hasznos képzéstől sem. Erre is van lehetőség itt Magyarországon?
Látom, hogy van egy pár csokoládéiskola, stb. Ezek a csokoládékurzusok mennyire hasznosak? Szkeptikus vagyok, hogy normális gyakorlatot lehet-e 1-2 nap alatt szerezni.
A Madécasse remek! Visszafogott ízek, semmi földrengető, de minden roppant elegáns és érezhetően kiváló minőségű az összes alapanyag. Kóstoltam a kávédarabkásat, a chilis-fahéjast (nem nagyon erős), az "exotic pepper"-t (a leginkább meglepő, borsízű de egyáltalán nem csípős), a rózsabors+citrust (legkevésbé ízlett, de ez kimondottan nőies), mind hozza az elvárható szintet.
Az én kedvenc csokim az itt már korábban mások által is emlegetett Suchard Cremiére, ét-/ tej- vagy fehércsokiba burkolt kávékrém... Valaki esetleg tudja, hogy lehet-e kapni ma ezt valahol? Mert én utoljára kb. 10éve jutottam hozzá :(((
Utólag is köszönöm. Jelenleg egy Madegassé nevű madagaszkári csoki van nálam. Nemrég egy Leysieffer szőlőset ettem, kissé csalódtam, mert nagyjából egy Milka ízvilágát hozta.
Par napja irtam egy hosszabb valaszt ide, amit - mino meglepetes - megevett a kkurva forummotor. Ezutonn is sun alaku esernyot kivanok az outputnyilasaiba...
Tomoren: ha tudsz, akkor szerezz Cluizel "Los Anconest" (neonzold) es Via Grancinat (vilagoskek). Utobbi nem tudom, kaphato-e meg, az elobbi meg nem volt a kedvencem, de miutan tobb helyen olvastam, hogy az utobbi par evben valamit valtoztattak a processzen, tenyleg sokkal jobb lett. Ugyancsak tudom ajanlani a Concepciont (narancssarga), nekem az az alapellatmanyom, mikor epp nincs mas. =]
Valamint. Domori Chuaohoz mg nem volt szerencsem, de Porcelanahoz mar igen. Erdekes a kulonbseg, sokkal sotetebb es melyebb az ize, ami egy reszrol tetszik, mert eroteljesebb a mogyoros felhang, masreszt viszont nincs meg benne az Amadei kifinomult eleganciaja, sokkal... sarkosabb. Ugyancsak Domoribol tudom ajanlani az Apurimacot, teljesen szurrealis, milyen ize is lehet a kakobabnak. Altalaban nem rajongok a savanyu/fanyar cuccokert, de ez egyszeruen zsenialis, siman a top 5-ben van. A Sambirano is nagyon finom, de azt sokkal jobban szeretem bab formatumban (az Apurimac ehetetlenul savanyu), csont nelkul a kedvencem a kategoriaban. Volt meg valami venezuelai csokijuk, amire nem emlekszem, az is utott, a Cluizel Concepcionhoz hasonlo, csak sokkal erosebb es teljesebb az ize, jobb a texturaja (utobbit talan a hozzaadott kakovaj hianya teszi).
Plusz melegen tudom ajanlani az Amadei Grenadajat (zold vagy homokszinu azt hiszem), nem tudom lehet-e mar kapni normal kiszerelesben, anno csak kis 5 grammoskent lehetett hozzajutni. Erdes es vad, de ugy is szeretjuk. Illetve mondanek meg egy meglepoen baromi jo amerikai csokit, amit par eve vettem San Franciscoban egy helyi boltban, de mar boven nem emlekszem a veg nevere. Talan egy Rouge tablaval talalkoztam (szinten Venezuela), de nem vagyok biztos benne. Sokkal kevesbe kiforrott, mint a nagy europai nevek cuccai, de pont emiatt sokkal oszintebb is, ha lehet egyatalan ilyeneket mondani. Nem akar nagyon nagyot mutatni (a helyi piacon nem is kell, talan nem is lehet), de egy nagyon szolid termek.
Ja, es alabb egy javaslat, mit csinalj a csokikkal. A nagyon komplex cuccoknak nem tesz jot, mert kioli a felhangokat, de a kicsit egysikubb csokikkal (pl Domori Porcelana) csodat tud muvelni. Egy dolog, nem szabad tul sokaig verni, mert akkor amolyan vaj modjara kikopuli az ember a csokit a krembol. ;)
Der Milka-Eigner Kraft Foods suchte nach einem neuen Namen für die Präsenz in Europa. Ein Wiener konnte sich mit seinem Vorschlag durchsetzen: http://dst.at/NZE5p9
