A "magyari" elnevezést magyar Adorjantol kölcsönöztem, s magaba foglalja minden néptöredékünket, melyek a történelem folyaman, különbözö helyeken és idökben mas-mas nevek alatt szerepeltek. Ennek a topicnak nem az a célja, hogy kardoskodjon valamelyik feltételezett eredet mellett (KM., Mezopotamia, Turan..) - mivel mindezek csak részei lehetnek a teljes igazsagnak - hanem, hogy a szélrozsa minden iranyaba szétszorodott népi elemeinket megprobalja összeszedni és egy csokorba kötni.
Az általam kidolgozott Gyöknyelvészet (új nyelvészeti ágazat) az emberiség kifejlődésének evolúciós felfogásán alapul. De ettől még, ami a gyökvázakat és a nyelv felépítését illeti, találhatunk közös nézőpontot. Mivel itt elálltam abban a topikban a további hozzászólásaimtól, amely az én könyvemmel foglalkozott: Összehasonlító gyöknyelvészet címen
de párhuzamosan már más honlapok amúgy is feltették a teljes könyvemet
...plusz egyéb cikkeimet is, először ezt javaslom elolvasásra.
(Ez folytatólagos lesz, és minden részletet fordítanak szlovákra is):
search: Nyelvek összehasonlítása - Főoldal - Hlavna strana, legalul:
A gyöknyelvészet alapfogalmairól: Krizsa Katalin.
A könyv, ami 1085 oldal, ugyanott fenn van.
Most az általad idézett KN gyökről - a magyarban ez valójában KN/Ny gyök:
Ennek a mássalhangzó gyökváznak az ősi értelme (minden gyökváznak van ilyen): a hím birtokol - a megalapozás.
Mivel én csak ezt a két gyöknyelvet beszélem, és a magyar gyöknyelv (jövőbeni) elfogadtatása megköveteli más ismert és kétségbevonhatatlan gyöknyelvekkel való összehasonlítást, én a héberrel rokonítottam a magyart. Ebben a KN gyök ősi értelme hasonló: birtoklás, megalapozás (Gyöknyelvészet: 622-628 oldal).
Érdekes. Korábban bejárta a hír, hogy a XVI sz-i angol dokkmunkás 400-500 szóval kommunkikált. Adorján gondolatai alapján képzeltem el mai szókincsünket: 400 magyar +400 kun + ... 16x400=6400 szó. És ez csak az alap. Milyen lehetett kúnjaink szókészlete a maga tisztaságában: kan, kán, ken, kén, kin, kín, kon, kön, kun, kún, kün(n), kűn stb... Csak JÁTSZANI kell, TEREMTENI.
Elmesélem az Utam, kedves nicsella! Bár kissé zavaros formában, de leírtam a Magyarságtudományi Füzetek 13. számában. Adorján Útját, Látomását jól jellemezte n.Varga Csaba az Elme eredetében: világa az Elmében zajlik. Pontosan idézni nem tudom, mivel kölcsönadtam. Valóban. Amikor rádöbbentem, hogy a magyar nyelv önhasonló, fraktálos s leginkább egy fára hasonlít azon kezdtem töprengeni, vajon mely elemei ülnek az egyes ágakon. Addig is gondoltam, hogy a MAG=BOG=CSOM stb., de nem találtam ebben rendszert.Hasonlóan nem láttam rendszerezettnek a ma oly felkapott Czuczor féle "gyökelméletnek". Czuczor közel 2000 gyökével nem tudok mit kezdeni. Miután megismertem Tomory Zsuzsát és rávett, olvasnám el Adorján ősműveltségét, ráakadtam a megoldásra. 16 "őstörzs" az ismeretlen régmúltban (több százezer - millió év). Értelmetlen keresni a nyomukat, bár mindenütt ott van. Viszont ez a mandala, melyet Adorján felmutat megmagyaráz mindent. Szavaink szóbokrait, a szinoním szavak tömkelegét stb. Még nem tudom, mit kell kezdjek ezzel a 'REND'-del, de tudom kivezet a sötétségből.
Zsuzsával levelezem azóta is. Tanít s tanulni mindíg jó!
Nem neked irtam màr egyszer, hogy Magyar Adorjàn sosem àllitotta, hogy lett volna. Ö nem a honfoglalò törzsekkel foglalkozott, mivel szerinte a magyarsàg ôshonos a KM-ben. A "szemere" -ôstörzset valòban ô következtette ki (hogy mibôl, arra el kéne olvasni a megfelelô részt könyvébôl), sehol nem talàlni màshol erre forràst.
Üdvözlet! Magyar Adorján 'Rendszere' egyszerűen működik. Az általa leírt 'Világ' megértése hozza közelebb a Kárpát medencében élőket. Ősműveltség című munkáját feltettem a Metapediára. Máshol úgy tudom nem elérhető!
A videobòl még csak 10 percet volt idôm meghallgatni, de érdekesnek igérkezik (majd folytatom). Mellesleg a buddhizmus tanait is aprodonként igazolni làtszik a tudomàny.
Igen, a "vizimajom" -elmélet... Bàr Magyar Adorjàn a kétéltûektôl szàrmaztat minden emlôst, igy az embereket is. (A majmokhoz csak annyi közünk lenne - köztük is csak az emberszabàsuakhoz -, hogy inkàbb azok szàrmaznak tôlünk, nem pedig mi fejlôdtünk ki belôlük. :)
Magyar Adorjàn elmélkedik könyvében pl. arròl is, hogy az embernek valamikor volt egy harmadik szeme is. Persze ezen a legtöbb olvasò csak somolyog (és minôsiti M.A. szellemi képességeit)... Itt van egy tudomànyos szakemberek àltali "felfedezés", ami Magyar Adorjàn elméletét alàtàmasztani làtszik.
Jó helyen keresgélsz, én is az ePSD-ből vettem a példák nagy részét, de vannak jegyzeteim is füzetekben, főleg a nyelvtani dolgokról. Meg levelezek Hámori Frédivel, tőle is sok hasznos információhoz jutottam. Ezen kívűl Halloran Sumerian Lexicon-ja és Daniel Foxvog-tól:
Novotny sok mindent állít, amit én ebből ismerek, az a ’lah’. Vagyis: lah [BRING] wr. lah5; lah4 "plural stem of de [to bring]". Tehát a jelentése: hozni, és nem járni, ez csak Novotny „áthallása” lehet, hogy: laĥ, liĥ, luĥ az „liheg, lohol, lahol”, stb. Ezzel szemben ’lah4’ és ’lah5’ a hozni ige többes száma hamtu-ban és maru-ban is. (Egyes számban de6, és tum2/tum3). A gyerekhez csak annyi köze lehet, hogy a kisgyereket azt hozni-vinni kellett akkor is.
Nem állítom, hogy nincs igazad, de megint egy olyan dologba botlottunk, amin azért érdemes elgondolkozni.
Ha valóban igaza van Novotnynak, talán nem is a fiú szóhoz, de a gyerek szóhoz mégis lehet valami köze. (Persze gyereken még nem is olyan régen fiút értettek.)
A gyerek azonos szó a jerkével. A gyöke meg azonos a gyár szóval, ami meg ugye állandóan jár, mint a gyerek. A jár szó igencsak azonos lehet a gur gyökkel. Ha elkövetjük a lug szóval azt a szentségtörést, hogy megfordítjuk, ahogy a magyar szokott játszani
a szavakkal, a gul szót kapjuk, ami akár a gur gyök is lehet. Ha értene valaki a sumér gyökrendszer földerítéséhez, mint ahogy nem ért, meg tudná mondani, hogy
"Van, aki a sumer lug = „fiú” szóból származtatja"
Nem tudom, Jankovics Marcell honnan veszi, hogy a 'lug' gyereket jelent a sumér nyelvben! A sumérban sok szó jelent gyereket, de a lug nincs köztük. Gyereket jelentő sumér szavak: dumu, tur, lutur, banda, hurum, lutur, bunga, genna, henzer.
"A nyári napfordulót követő 40. nap, augusztus 1-je a kelták évszakzáró és – nyitó ünnepe volt. (Épp csak megemlítem, hogy Kínában is augusztus első napjaiban kezdődik az ősz.) Lugnasad v így hívták az ünnepet – a másik három kelta évszakünneptől eltérően ma már csak a Brit-szigeteken él, persze álnéven és megváltozott formában, de, éppen az eltüntetésére tett, eredményesnek hitt kísérletek árulják el, hogy valamikor Európa-szerte ünnepszámba ment. Lug isten volt, aki több kelta alapítású városnak adta a nevét. Így Lyonnak (Lugdunum), Laonnak, Leydennek és Carlislenak (Caer Lugubalion). A Lug név kapcsolatban állhat a latin lux = „fény”, lucus = „szent berek”, lugeo = „gyászolok” szavakkal, külön-külön és együtt. Van, aki a sumer lug = „fiú” szóból származtatja, de tagadhatatlanul összefügg a germán tűzisten, Loki (Loge) nevével. Lugot LlewLlawGyffesszel, a „Biztoskezű Oroszlánnal” is azonosítják, aki a régi briteknek amolyan Héraklész-féle istene volt. Llew „oroszlánt” jelent (l. latin leo, angol lion), s ez a jelző Lugot is megillette. Írországban ő volt a „Nyugat Veres Királya”, a „Hosszúkarú Lug”, a nyugati Nap, a betolakodók legyőzője, akinek csodafegyvere egy vérszomjas, a csatákban mennydörgő és villámló lándzsa volt. Lug harcolt először lóháton ezen a földön. Három apja volt, s ennek nyomát a testén viselte: a hentesboltok magyarázó ábráihoz hasonlóan vörös csíkok jelezték a bőrén, mely testrésze melyik atyától való (a kelták tetoválták magukat). „Sokoldalúnak” is nevezték, mivel ács, kovács, harcos, hárfás, költő, történész és mágus volt egy személyben. Annak alapján, amit tudunk róla, Triptolémosz ír megfelelőjének tűnik: neki is vannak napisteni, marsi, szaturnuszi és merkúri tulajdonságai. A hagyomány szerint augusztus 1-jén halt meg, az időpont még a gabona-, illetve kenyéristenek vonásaival is megajándékozza."
A sumér lu (ember) és a magyar ló /állat/, lófő /vezető ember/ szoros kapcsolatban vannak egymással?
A nem "irodalmi" magyar kiejtés szerint a ló, lou kiejtésű. Ez óhatatlanul a latin leo -ra irányítja a figyelmet és felveti az etruszk-magyar kapcsolatot.
A magyar lug (lugas) le+eg (+es) összetételű. Úgy néz ki, hogy ez nem azonos a feltehetően lou-ból képzett sumér és egyéb lug szavak első tagjával.
