Az elején nekünk is ezt csinálta a kisasszony... kint esett kimentem vele (kertes ház) megállt az ajtóba, a fedett résznél kóvájgott, kiraktam a vizes fűre, állt ott és nézett hogy na köszi, majd bement a lakásba és bent csinálta... aztán a jobbik eset az volt h kiment megnézte h esik és visszament a lábtörlőre pisilni! :D Na nehogy már vizes legyen a pocak! (de most hogy már szobatiszta, nem gond neki az esőbe pisi, igaz ki keleltt rakni a fűbe mert nem hajlandó odamenni! :))
Mokka normál, standard méret. Mi is csak séta idejére rakjuk rá a hámot, de ma kipróbáljuk a nyakörvet. Bár már nagyon ügyes , ha póráz nélkül mentünk, próbára tettük,hogy jön e szó nélkül, és jött. A hívásra is jön,bár néha erősebben kell rászólni.
Viszont az esőre nem hajlandó kimenni , ma reggel is meghátrált, mikor meglátta,hogy esik. Persze mikor feljött, akkor meg a konyhába pisilt...
Gondoltam varrok neki egy esőkabátot ,hátha akkor hajlandó lesz kimenni.
Egyre jobban nő, nyúlik az orrocskája, olyan édes , imádjuk!
Szerintem a hám is meg a nyakörv is jó. Mondjuk nekem azt mondták jobb a nyakörv, de szerintem mindkettő mellett lehet érveket felhozni. A mi tacsink is póráz nélkül megy általában, de a pórázon is szépen közlekedik. A nyakörvet én azért találom jónak, mert hamarabb megtanulják, hogy ne húzzanak. Érdemes energiát fektetni a póráz nélküli sétába szerintem, bár ahogy hallom otthon elég rossz a helyzet és tombol a jóindulat :( A póráz nélküliséget viszont szerintem azonnal kölyök korban kell elkezdeni, amíg még félősek és nem mennek el messzire. Mondjuk így visszagondolva 2 év kemény meló benne van, hogy soha nem megy le az úttestre, megáll, ha rászólunk, stb... Vannak tabu helyek, amerre nem mehet, ezt annyira betartja, hogy simán kiengedhetem a 2 szomszéd házat látogatja csak meg, de pl soha nem megy át az út túloldalára és olyan távolságban marad, hogy ha kiabálok, akkor meghallja. A legérdekesebb, hogy a szemközti egyik házban nagyon sok a macska, na azokat szeretné kifilézni, de mivel nem szabad odamenni, így maximum az út túlfeléről ugatja őket :)
Szőrünk nekünk is elég ritkás, de nincs különösebb oka szerintem, egyszerűen csak ilyen típus :)
Mi zsebivel hámozunk... amig kicsi szerintem mindenképp hámot használj! (nem tudom a tied törpe?) mert ha igen méretéből adódóan olyan nagy sose lesz (persze belül az lesz csak kivül nem:) Mi sokkal barátságosabbnak és egészségesebbnek tartjuk a hámot... igaz zsebi jön melettünk struktúrált sétában, szóval nem húzódik meg semmilye, és mellesleg rá való nyakörvet még nem igazán láttunk! :D Szóval szerintem mi ezt megtartjük... szőrtől meg ne aggódj... nekünk már nő az infúzió miatt leborotvált mancsunk! :) Fül mögött meg mi is kopaszok vagyunk! (megj: a hám viszont nem hagyott rajta semmi nyomot... persze csak kintlét alatt van rajta, más szituba egyből levesszük!)
Jó lenne ,ha mindig szabadon szaladgálhatna, de sajnos nem olyan környéken lakunk. Mi is levesszük a pórázt,ha játszik másik kutyussal, de séta közben nem ,mert megszólnak.
Sajnos hallottam olyat is a környéken,hogy a kedves szomszéd kihívta köztereseket, mert a kutyák póráz nélkül játszottak.
Szerinted melyik jobb a hám ,vagy a nyakörv? Azt javasolták,hogy a hám. Legalábbis amíg kicsi. Nem is nagyon szereti fölvenni, mindig elkavar, ha látja,hogy rá akarjuk adni. De aztán örömmel megy le.
Pár éve Rudi felvette azt a hülye szokást, hogy rágcsálta a szőrét. Úgy, mint ha bolhás lenne - de persze nem volt az - csak valamiért rákapott erre a hülyeségre.
A combját-farkát rágcsálta - ahova elért.
Persze, itt-ott lettek emiatt foltok a bundán - jól le is szidtam, amikor hallottam hogy megint rágcsál - de aztán később ezt elhagyta, a szőr mindenhol visszanőtt - egy kivétellel:
A farka közepetájt egy kb. 1 centi átmérőjű folt soha nem nőtt vissza többé. Hogy miért? - az rejtély. De ott egy kis folton kopasz maradt.
Szia! Köszi! :) Már jobban van, legalábbis rosszalkodni rosszalkodik, a világot megenné olyan éhes mindig a diéta után (és rászokott a kunyizásra... amit sose csinált ugyhogy arrol kemény leszoktatás lesz), de sokkal jobban hallgat ránk, és a leszidást is komolyan veszi, nem kell mindent ezerszer elmondani... összehozott a baj minket. Ma lesz varratszedés, jöv héttől meg hízókúra! :) És kap majd remélhetőleg ma ilyen szájkosár szerüt, elvileg lefetyelni meg szaglászni tud tőle csak nagy dolgot bevenni a szájába nem... ha kint lesz a kertbe ez lesz rajta... nem tetszik nekünk se neki se... de egy ideig muszály... mert azért ezt ami történt nem lehet hetente előadni.... :/
Imádni való a kutyitok, jó a mérleges kép is. Már jobban van? Olvastam a tortúráját szegénykém, én is állandóan figyelek,nehogy megegyen valamit, mert olyan mint egy kis porszívó.
Játék az van dögivel, hál istennek mást nem is rág.Ha néha megkóstolna olyat , amit nem szabad, rászólunk és terelésbe megy át ,mintha ásítana. Zsivány.
A fogzástól ne félj... elvileg kettő van nekik egy pár honaposan aztán fél év körül... nekünk is most van a második... a hintaágyba volt is egy foghúzásom ahogy nekem gyerekkoromba! :) Inkább arra figyeljetek h biztositsatok neki szabad rágókát hogy abba tegyen kárt ne másba, és rághasson ha kedve támad.
Tudod, az "új kutyával" mindig az a baj, hogy az ember mindig a régit látná bele - bármit tesz, vagy nem tesz, azonnal az lenne, hogy a Rudika ezt így, vagy úgy csinálta.... áhh, hisz érted.
A lakókocsi-szomszédunk is meséli, hogy az első kutyájuk halála után, vettek egy másikat, ugyanolyat, amelyik még kinézetre is megtévesztésig pont olyan lett, mint az első.
Sőt, ugyanattól a tenyésztőtöl is vették.
Ám személyiségben ég és föld a két kutya - az első egy kommunikatív, ragaszkodó, aktív kutya volt - ez a második meg egy nyugodt, passzív, gyakorlatilag egyáltalán nem kommunikáló kutyus.
Persze, az idő sokmindent megold - biztos lesz még kutyánk - de azt az alkalom szüli majd - nem fogonk célirányosan keresni.
Biztos adódik majd egyszer egy ilyen "visszautasíthatatlan" alkalom :-)))
"Lehet,hogy csak mi vagyunk ilyen szerencsések, de nagyon jó kis nyugodt kiskutyát kaptunk a sorstól."
Mint ha szegény Rudikát írtad volna le. Ő is egy jóság volt - még betegen is arra ügyelt, hogy nekünk ne okozzon sok gondot.
Kiskorában neki is volt ilyen hajlama - hogy amikor megsimogatták (vagy nagyon örült valaminek), akkor örömében elejtett pár cseppet - de ezt elhagyta később.
Lehet,hogy csak mi vagyunk ilyen szerencsések, de nagyon jó kis nyugodt kiskutyát kaptunk a sorstól. Első naptól kezdve egyedül van, sajnos dolgoznunk kell , de kislányunk 13 óra körül mindennap hazaér. Szerintünk addig csak alszik, megtanulta a napi rendet.
Sajnos panelesek vagyunk, az előszoba az ő területe,ha egyedül van. De nincs gond,tudja ,ha cipőcsere, készülődés, akkor már fekszik is a kis plédjére. Vettünk kutyapárnát, de elkezdte rágni ,és féltünk a töltettöl mi lesz ,ha megeszi, inkább elvettük, maradt a pléd, amivel még lehet jót játszani is. Szóval alig vártuk,hogy az oltások után végre lemehessünk. Ő is nagyon élvezi, van egy vele egyidős barátja, nagyon jól elvannak.Mielőtt lemehettünk, pelusoztunk, nagyon ügyes volt. Persze volt,hogy mellé sikerül 5 cm-rel. de hát ennyi belefér. Viszont mióta lejárunk elvettük előle a pelust ,mert csak játszott vele, szétszedte, már a férjem az orrából operálta ki, mert a kis lüke felszippantotta. Egy kis probléma van , az örömpisi, főleg ,ha pasik simogatják meg , egyből pisil. Remélem ezt kinővi. Meg eleinte egy kis porszívóként viselkedett, mindent meg akart enni, sokat javult. Rászólunk,hogy fúj és otthagyja.
Etetésnél nálunk a select gold nagyon bevált, az orvos is ajánlotta. Házi kosztot nem adunk. Rengeteg játéka van, hogy ne rágjon semmit, de nem is akar, eleinte rászóltunk,hogy nem és szót fogadott. Sokszor nyalakodik, de én imádom!
Tudnék még oldalakat írni, de most ennyi. Nagyon sok örömöt kívánok nektek az új jövevényhez!szia
Szia! Nekünk még 2 hét és érkezik a tacsi fiunk. :) Nagyon várjuk már! Mint friss tacsi tulajdonoshoz rengeteg kérdésem lenne hozzád, mire számítsunk az új jövevénnyel kapcsolatban. Megkérdezhetem ti milyen tápot etettek a picurral? Rakhatnál fel képet róla, gyönyörködnénk benne.