A "magyari" elnevezést magyar Adorjantol kölcsönöztem, s magaba foglalja minden néptöredékünket, melyek a történelem folyaman, különbözö helyeken és idökben mas-mas nevek alatt szerepeltek. Ennek a topicnak nem az a célja, hogy kardoskodjon valamelyik feltételezett eredet mellett (KM., Mezopotamia, Turan..) - mivel mindezek csak részei lehetnek a teljes igazsagnak - hanem, hogy a szélrozsa minden iranyaba szétszorodott népi elemeinket megprobalja összeszedni és egy csokorba kötni.
:) Ùgy legyen! (Csak attòl tartok kissé, hogy addigra talàlnak valami màs tévutat (pl. a török szàrmaztatàst), csak hogy az igazsàg még se legyen elfogadva. A többit email-ban...)
Ja, a Magyar A. kérdéseit? Akkor van mit olvasnod.
De a Swadesh lista is ott van, attól meg végignevetheted az egész napot. S arabbal - ha tudnék arabul - szerintem majdnem ugyannyi volna az egyezés.
Mikor voltunk arab földön? Semmikor. A hébereknél se voltunk. Csak az ősi gyökvázak termelik a sokezer hasonlóságot - NEM a szomszédolás.
Szegény szlávok sem tehetnek róla, hogy annyira haragszunk a "jövevényszavakra". Ők is csak ugyanonnan vették a nagyon hasonló szavaikat, mint mi: a közös kárpátnyelvből.
(Még a kelták is onnan, csak azok nem maradtak mindig a "szomszédságban":-).
Apám azt mondta: "Csak még megérjem ennek az idétlen kommunizmusnak a végét". És tényleg megérte... Most én is azt mondom: Csak még megérjem ennek az idétlen indofinnugrálásnak a végét:-).
Az általam kidolgozott Gyöknyelvészet (új nyelvészeti ágazat) az emberiség kifejlődésének evolúciós felfogásán alapul. De ettől még, ami a gyökvázakat és a nyelv felépítését illeti, találhatunk közös nézőpontot. Mivel itt elálltam abban a topikban a további hozzászólásaimtól, amely az én könyvemmel foglalkozott: Összehasonlító gyöknyelvészet címen
de párhuzamosan már más honlapok amúgy is feltették a teljes könyvemet
...plusz egyéb cikkeimet is, először ezt javaslom elolvasásra.
(Ez folytatólagos lesz, és minden részletet fordítanak szlovákra is):
search: Nyelvek összehasonlítása - Főoldal - Hlavna strana, legalul:
A gyöknyelvészet alapfogalmairól: Krizsa Katalin.
A könyv, ami 1085 oldal, ugyanott fenn van.
Most az általad idézett KN gyökről - a magyarban ez valójában KN/Ny gyök:
Ennek a mássalhangzó gyökváznak az ősi értelme (minden gyökváznak van ilyen): a hím birtokol - a megalapozás.
Mivel én csak ezt a két gyöknyelvet beszélem, és a magyar gyöknyelv (jövőbeni) elfogadtatása megköveteli más ismert és kétségbevonhatatlan gyöknyelvekkel való összehasonlítást, én a héberrel rokonítottam a magyart. Ebben a KN gyök ősi értelme hasonló: birtoklás, megalapozás (Gyöknyelvészet: 622-628 oldal).
Érdekes. Korábban bejárta a hír, hogy a XVI sz-i angol dokkmunkás 400-500 szóval kommunkikált. Adorján gondolatai alapján képzeltem el mai szókincsünket: 400 magyar +400 kun + ... 16x400=6400 szó. És ez csak az alap. Milyen lehetett kúnjaink szókészlete a maga tisztaságában: kan, kán, ken, kén, kin, kín, kon, kön, kun, kún, kün(n), kűn stb... Csak JÁTSZANI kell, TEREMTENI.
Elmesélem az Utam, kedves nicsella! Bár kissé zavaros formában, de leírtam a Magyarságtudományi Füzetek 13. számában. Adorján Útját, Látomását jól jellemezte n.Varga Csaba az Elme eredetében: világa az Elmében zajlik. Pontosan idézni nem tudom, mivel kölcsönadtam. Valóban. Amikor rádöbbentem, hogy a magyar nyelv önhasonló, fraktálos s leginkább egy fára hasonlít azon kezdtem töprengeni, vajon mely elemei ülnek az egyes ágakon. Addig is gondoltam, hogy a MAG=BOG=CSOM stb., de nem találtam ebben rendszert.Hasonlóan nem láttam rendszerezettnek a ma oly felkapott Czuczor féle "gyökelméletnek". Czuczor közel 2000 gyökével nem tudok mit kezdeni. Miután megismertem Tomory Zsuzsát és rávett, olvasnám el Adorján ősműveltségét, ráakadtam a megoldásra. 16 "őstörzs" az ismeretlen régmúltban (több százezer - millió év). Értelmetlen keresni a nyomukat, bár mindenütt ott van. Viszont ez a mandala, melyet Adorján felmutat megmagyaráz mindent. Szavaink szóbokrait, a szinoním szavak tömkelegét stb. Még nem tudom, mit kell kezdjek ezzel a 'REND'-del, de tudom kivezet a sötétségből.
Zsuzsával levelezem azóta is. Tanít s tanulni mindíg jó!
Nem neked irtam màr egyszer, hogy Magyar Adorjàn sosem àllitotta, hogy lett volna. Ö nem a honfoglalò törzsekkel foglalkozott, mivel szerinte a magyarsàg ôshonos a KM-ben. A "szemere" -ôstörzset valòban ô következtette ki (hogy mibôl, arra el kéne olvasni a megfelelô részt könyvébôl), sehol nem talàlni màshol erre forràst.
Üdvözlet! Magyar Adorján 'Rendszere' egyszerűen működik. Az általa leírt 'Világ' megértése hozza közelebb a Kárpát medencében élőket. Ősműveltség című munkáját feltettem a Metapediára. Máshol úgy tudom nem elérhető!
A videobòl még csak 10 percet volt idôm meghallgatni, de érdekesnek igérkezik (majd folytatom). Mellesleg a buddhizmus tanait is aprodonként igazolni làtszik a tudomàny.
Igen, a "vizimajom" -elmélet... Bàr Magyar Adorjàn a kétéltûektôl szàrmaztat minden emlôst, igy az embereket is. (A majmokhoz csak annyi közünk lenne - köztük is csak az emberszabàsuakhoz -, hogy inkàbb azok szàrmaznak tôlünk, nem pedig mi fejlôdtünk ki belôlük. :)
Magyar Adorjàn elmélkedik könyvében pl. arròl is, hogy az embernek valamikor volt egy harmadik szeme is. Persze ezen a legtöbb olvasò csak somolyog (és minôsiti M.A. szellemi képességeit)... Itt van egy tudomànyos szakemberek àltali "felfedezés", ami Magyar Adorjàn elméletét alàtàmasztani làtszik.
Jó helyen keresgélsz, én is az ePSD-ből vettem a példák nagy részét, de vannak jegyzeteim is füzetekben, főleg a nyelvtani dolgokról. Meg levelezek Hámori Frédivel, tőle is sok hasznos információhoz jutottam. Ezen kívűl Halloran Sumerian Lexicon-ja és Daniel Foxvog-tól:
Novotny sok mindent állít, amit én ebből ismerek, az a ’lah’. Vagyis: lah [BRING] wr. lah5; lah4 "plural stem of de [to bring]". Tehát a jelentése: hozni, és nem járni, ez csak Novotny „áthallása” lehet, hogy: laĥ, liĥ, luĥ az „liheg, lohol, lahol”, stb. Ezzel szemben ’lah4’ és ’lah5’ a hozni ige többes száma hamtu-ban és maru-ban is. (Egyes számban de6, és tum2/tum3). A gyerekhez csak annyi köze lehet, hogy a kisgyereket azt hozni-vinni kellett akkor is.
Nem állítom, hogy nincs igazad, de megint egy olyan dologba botlottunk, amin azért érdemes elgondolkozni.
Ha valóban igaza van Novotnynak, talán nem is a fiú szóhoz, de a gyerek szóhoz mégis lehet valami köze. (Persze gyereken még nem is olyan régen fiút értettek.)
A gyerek azonos szó a jerkével. A gyöke meg azonos a gyár szóval, ami meg ugye állandóan jár, mint a gyerek. A jár szó igencsak azonos lehet a gur gyökkel. Ha elkövetjük a lug szóval azt a szentségtörést, hogy megfordítjuk, ahogy a magyar szokott játszani
a szavakkal, a gul szót kapjuk, ami akár a gur gyök is lehet. Ha értene valaki a sumér gyökrendszer földerítéséhez, mint ahogy nem ért, meg tudná mondani, hogy
