Imádkozom,hogy ne keljen ilyen döntést soha meghoznunk,hogy ne keljen ezen végigmennünk!! Borzasztóan átérezzük a fájdalmukat,és mindenkinek,aki vesztett már el ilyen "családtagot"!! Bár a kutyatartás sajnos magában hordozza ezeket is,hiszen sajnos nem élnek olyan hosszú ideig,mint mi,de nem is tudjuk hogy élnénk ezt meg!! És hogy ők hogy élnék meg egymás nélkül,mikor ilyen nagy a "szerelem"????!!!
Bemásolok ide egy facbookos bejegyzést. Hát be kell valljam, hogy férfi létemre megkönnyeztem:
Egy megható történet: Jimi Hendrix Adams (2005.12.25. - 2011.02.08.) emlékére. Az alábbi videót Jimi gazdái készítették kedvencük utolsó napjáról. A kutyus hirtelen betegedett meg GI-vel, és IVDD-vel, mely nagy fájdalmakkal, inkontinenciával, és a hátsó lábainak lebénulásával járt. Gazdái ezért azt a fájdalmas döntést hozták, hogy elaltatják. Jimit az utolsó napján végigkocsikáztatták a texasi Austinben, bejárva a kedvenc helyeit. Estefelé a család köré gyűlt, beleértve a másik tacsit Noodles-t is. Kapott egy fánkot, kis mogyoróvajat, majd megpuszilták, és mondták neki, hogy szeretik. A törékeny kis testét törölközőbe tették, és a kedvenc játékával, a teniszlabdájával eltemették a kedvenc helyén, a hátsó kertben.
Áhh, ne is mondd. A párom azzal nyugtat (meg ezt olvassa szanaszét a neten is) - hogy hiába hoznánk ide egy új kiskutyát... mindig Rudikát keresnénk abban is.
És ebben van némi igazság is - mert ha lehet ilyen szavakat használni egy kutya esetében, akkor Rudika egy rendkívül "udvarias" és "figyelmes" kiskutya volt.
Soha nem ártott senkinek - annyira, hogy látott már kisegeret, siklót, sünit, ilyesmit... de eszébe nem jutott ártani bármelyiknek is. Rendkívül békés, barátságos kiskutya volt.
Amikor már beteg volt, szinte elnézést kért a kellemetlenségért - mi éreztük szarul magunkat amiatt, ahogy ő érezte, hogy gondot okoz.
Higgyétek el: ez nem elfogultság - elvégre 40 éve tacskós vagyok... de ilyen még nem volt.
A Páromnak ez volt az első "iparszerű" kutyája a lakásban - de ő is érezte, hogy "Ez nem is kutya - hisz nem is úgy viselkedik" - pedig de, csakhogy ő ilyen volt.
Üdv itt :) Az én tacsim is "megsértődött" rám, lassan 2 éve, de azóta sem felejt. Amikor szülni mentem, itthon maradt 8 napra teljesen egyedül (férjem dolgozott reggeltől estig). Addig a napig éjjel-nappal együtt voltunk, amióta elhoztuk a tenyésztőtől. Nagyon sokáig éreztem, hogy távolságtartó és a mai napig nem teljesen békült meg.
GPS épp gondoltam rátok minap.... hát nagyon nem lehet könnyű :( Valamelyik nap emberem elvitte beoltatni és nem volt itthon másfél órát, tök üresnek tűnt a ház, pedig néha zsörtölődöm, amikor láb alatt van.
Csak szólok, hogy kezdek meghülyülni Rudika elvesztése miatt - pedig annak már több mint fél éve.
Ugyanott töltjük a nyarat, mint évek óta - vagyis egy Balatonalmádi kempingben, májustól-októberig, egy lakókocsiban .... de nem teljes az örömöm.
Ott a kisasztal, ami alatt volt Rudika kosárkája - ahol most semmi sincs - de amikor kimegyek hajózni, akkor sem vár már senki a stégen - pedig azt az egész közösség tudta, hogy ha Rudika ott kint vár.... akkor hamarosan érkezek én is.
Egyébként olyan (külföldi, dán német, osztrák, stb.) emberek is hiányolják - akikről eddig azt hittem, hogy fogalmuk sincs ki a Rudika...ehhez képest névszerint keresték az idén, amikor megérkeztek.
Valódi színfoltja volt a kempingnek - valójában az egyetlen kutya volt, akinek szabad járkálása volt a kempingben, ugyanis én (a tiltások ellenére sem) kötöttem meg soha.
De nem is kellett.
Mindennek következményeképp, a tavaly balestet ért hajóm renoválása után - a hajómat ezennel "Rudika" nevű hajónak "keresztelem" meg - innentől így hívják a hajómat.
(csak mellékzönge, hogy az egyik hajóstárs - aki imádta Rudikát - azt kérte, hogy ő fizethesse ki a hajó névhordozó matricáinak a költségeit)
Új vagyok ebben a topicban, örömmel látom, hogy van tacsis. :)
Nekem is van egy 7 éves, vörös, rövidszőrű, standard "fiam", Bagira. Először nem akartam tacsit, rottweilerek mellett nőttem fel -imádtam őket. Aztán 21 éves koromban édesanyám beállított Vele. :) Emlékszem olyan pici volt, és reszketett. Aztán hamar összebarátkoztunk. Sokat sétáltunk, bicikli kosárban vittem, aztán mikor meglett a jogsim, megszerette az autózást. :) A labdázás a mániája, azzal nem lehet kifárasztani. Nagyon jókat aludtam vele! Általában nekem háttal feküdt, és hozzámbújt, hogy nekem érjen a hosszú háta. :) Mikor dolgozni voltam, már alig várta, hogy hazaérjek este. Aztán jól ledorgált, hogy nem vittem magammal. Az életem úgy alakult, hogy tavaly októberben elköltöztem otthonról 255 km-re. Őt sajnos nem hozhattam magammal, így otthon maradt édesanyámnak. Szegény Bagira úgy hiányolt, hogy lefogyott, alig evett. Azóta szerencsére megszokta az új helyzetet, és visszanyerte eredeti súlyát. Havonta egyszer azért hazalátogatok, ilyenkor mindig megkapom a magamét a "fiamtól". :) Szegény szerintem azt hiszi, hogy cserben hagytam, nem tudja mire vélni, hogy közösen eltöltött 6 év után miért lát ilyen ritkán. A múltkori látogatásom után sokáig az ablakban ült, és bánatosan lesett utánam, hogy mikor megyek már vissza... :/ A napokban mondta telefonon az édesanyám, hogy minden autó zajra ugrik, és megy megnézni, hogy nem én vagyok -e. Sokszor hiányzik innen a messziből... :( Persze a családom is, de ők tudják hogy hol vagyok, és miért.
Elsőre ennyi fakadt ki belőlem, bocsánat ha fárasztottalak Titeket!
köszi szépen, közben találtam még otthon bepanten plust, bekentem, közben cirógattuk a nyakát,hogy ne nyalogassa, el is aludt közben. remélem ez már jó lesz, ha mégse akkor csak elmegyünk orvoshoz.mindenkinek szép napot!
Szofikánkon is kijöttek olyan pattanás szerü apró hólyagok,a hóna alatt,és a melkasán. Mi Neogranormon krémmel kentük be,gyönyörűen eltüntette,és nem jött ki újra. Ezt mindenfajta kisebb sebbre,gyulladásra ajánlják,allergiás kiütésekre is,próbáld ki,szerintem használni fog!
Fenisztiltől az enyém rókázik, azaz ha lenyalja (véletlenül rólam nyalta le), akkor nyáladzik és rohan füvet enni, aztán azt meg persze kitaccsolja. Ugyanez van a testre fújható szúnyogriasztótól is.
Nekünk volt hasonló (nem vagyok biztos benne), mikor olyan gazban rohangál, ami szúrós, aztán kis pattanások, vagy ilyen lehámlott foltszerű valamik lesznek rajta. Kiskorában doki mondta, hogy kicsit elfertőződnek, ezért akkor kentük neki, de manapság elmúlik magától és próbáljuk kordában tartani a szúrós gazos részt.
Kérdésem lenne! A kis "csajszinak" a cicije környékén 4-5 kis apró borsó szerű folt jelent meg , olyan , mintha lehámlott volna a bőr. Találkozott már valaki ilyennel?
De az is lehet ,hogy forró betonra, feküdt le. Ha van valakinek tanácsa kérlek ossza meg velem! Köszi !
Hát az én kis cukorfalatom is elkezdett tüzelni, pedig decemberi születésű. Gondoltam majd ősz fele lesz a nagy esemény. Hisztis mint a fene, bár egyébként is az.
"....esetleg van köze az ivarérettséghez, mint nálunk embereknél, hogy előtte minden furcsaságot produkálunk"
De még mennyire.
Szegény Rudika, amikor "szerelmes" volt - alig evett egy hétig. Ez rögtön meg is látszott rajta - hisz a 8 kilójából azonnal meglátszott még egy fél kiló hiány is.
1 napja olyan kedvetlen a kis drágám. Enni eszik, iszik , kis dolog, nagydolog rendben. De mégis olyan szomorú, csak fekszik a helyén , nem egész nap, de azért sokat. Ha nem javul elmegyünk orvoshoz. Szerintetek esetleg van köze az ivarérettséghez, mint nálunk embereknél, hogy előtte minden furcsaságot produkálunk. előre is köszi
Van egy kb. 5 éves drótszőrű tacskó kan kutyám. Tesónak vettem egy már korábban meglévőhöz (másfajta). Kertben tartom őket. Sajnos már elég terhes számomra, szegényke több szeretetet és törődést érdemelne. Amit én meg tudok adni neki az a napi séta és kaja. Szerintem nem szobatiszta (még sosem hoztam be a lakásba). Póráz nélkül sétáltatom egész türhetően szót fogad. A macskákat nem szereti néhányat át is segített a túlvilágra. A fa keritést kb 1 nap alatt elbontja, szereti a szabadságot. Hihhetetlenül bújós puszilkodós. Ha tudtok valakit aki szívesen átvenné tőlem és biztosan jó/jobb sora lenne akkor kérlek segítsetek ebben.
Szia! A miénk vegyesen kap szárazat,konzervet,és házi kosztot is. Nagyon imád enni. Szárazból a flatazort,remélem jól írtam,ez vitaminos táp,keverve purinával,a nedvesből mi a Winstont adjuk nekik a Rossmanban lehet kapni,azt imádják minden mennyiségben. Próbáltunk már sok félét,de ezek váltak be a legjobban,és gyönyörű a szőre a tacsinak! :)
ilyet kapott (1kg táp 1000 huf és kb 1-1,5 hétre volt elég) minden 2. alkalommal más izben hogy ne szokjon hozzá. Ez azért fontos mert fél-1 éves korig fontos a vitaminok bejuttatása, mert gyorsan nőnek, és csontozatnak, stb kell a plusz tápanyag, ami egy házi pöribe nem biztos hogy megvan. Aztán mostmár vegyitjük, gyakorlatilag mindennel amit a párom főz, főzelékek, húsok, zöldségek, és kis táp, kis konyhai, vagy csak ez csak az... a mi kutyánk gyakorlatilag minden evő... a citromon kivül mindent ugy habzsol mintha soha nem kapna enni! :)
Kedves tapasztalt tacsi tulajdonosok. A véleményetekre vagyok kiváncsi táplálkozásilag. Csak táp, vagy vegyes koszt? Kicsit elbizonytalanodtam. Írjatok kinek mi a tapasztalata, véleménye. Előre is köszi !!
Minket is mindig megnevettet!
