Még annyit, hacsak ipari vásárra nem hozták el a ruszkik mutatóba? 1950-es évek végéről beszélünk, ha valakinek van ilyen forrása, infója, fotója, én is megnézném.
Tudna mesélni, az biztos. Nyelvi segítségem lenne, a kontakt felvételét kellene kiokoskodni, hogy hova menjen az első levél (mail), és onnan már talán beindulna a verkli. Olyan ez, mint a golyó a flipperben :-)
Persze, hogy publikus. Nem nagy kaland, csak szeretnék az autómra elektromos csörlőt felszerelni (terepjáró, versenyautó), és ugye ezeknek a legnagyobb bajuk, hogy elég hamar kimerítik az akkut és utána nehezen töltődik vissza. Egy ilyen csörlő kb. 300-400A is felvesz, ha meg van fojtva és ahhoz keresnék generátort, ami ezt az áramerősséget tudja üzemi körülmények között is így nem meríti ki az akksit. A VW-nek vannak 150A-os generátorai, ebből is fel lehetne 3 db-ot tenni, de egyszerűbb, ha egyet kellene felszerelni.
Az önindítónak is hasonló megfontolásból kellene az adatai, hogy lehessen vele számolgatni.
Kis segítséget kérnék: keresnék olyan 12V-os generátort, ami minimum 300-400A-ert tud. Nem vagyok jártas ebben, de nagyobb buszoké, vagy híradós katonai autóéra tippelnék. Ha 24V-os, az is jó lehet.
Van tippetek, hogy miben lehetett ilyen?
Még egy kérdésem lenne, hogy a 6 hengeres IFA, vagy LIAZ önindíjója hány KW-os, illetve mennyi az üresjárati feszültsége?
Tetszett a cikk. Az tűnt fel, hogy a Trelex Titan indítása sűrített levegős. Ha jól tudom, a hasonló felépítésű dízel elektromos mozdonyok villamos indításúak. Vagy ez csak a dinamó (egyenáramú generátor) idején volt így? Hiszen a váltóáramú generátor felhasználása indítómotorként nem egészen triviális.
Tudom, hogy a magyar közlekedésbarátoknak csak a Faros és a kétszázas Ikarus számít busznak, most mégis másfélék következnek, a Vasfüggöny túloldaláról.
Aki járt Nyugat-Németországban , vagy legalábbis látott ottani utcaképeket, észrevehette, hogy meglehetősen[...] Bővebben!Tovább »
A facebookon állandóan megosztanak egy németországi képet azzal a szöveggel, hogy a rajta látható marótárcsás bagger épp a 3-as utat lépi át a Bükk alján, erről jutott eszembe, hogy azt a gépet annak idején én láttam is, itt:
Egyeseket biztosan meg fog lepni a vallomás, de nem csak a repülőgépek és sínhez kötött járművek tudnak lenyűgözni, hanem bizonyos ipari létesítmények is. Hogy a külszíni fejtések utóbbi halmazba tartoznak, csak valamikor '91 nyarán derült ki számomra, amikor egy[...] Bővebben!Tovább »
e tervezési rész nem volt egyszerű,de ez lett a vége.én még többet is szerettem volna.vannak sebességbeli korlátozások a súly miatt.
szerelvényben megrakva azért nem rohanógép szegény.35ös átlagot tud.
viszont erdőben már megrakott szerelvénnyel húztam erdészeti kamaz+pótot 10 km-en keresztül nyakig sárban.ott sem volt gond az erővel pedig a kamaz is meg volt rakva.