Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Tégla kémény esetén a kilépő füstgázra szoktak írni min. 60°C-ot, de szerintem inkább 100°C, az a biztos :D és 15°C-ot hűl méterenként. A szerelt ennél jobb, de hogy mennyit hűl, az egyelőre rejtély...
Tehát ha a bekötéstől számolom a hat métert - alatta ugye minek, csak tisztításra való -, akkor 150°C alá semmiképp ne engedd a kazánből kilépő füstgázhőmérsékletet, de inkább 180-190°C. De ez szerintem egészségtelen, jobban fog működni a kazánod 200-250°C körül vagy felett, meg lehet le sem tudod ilyen alacsonyra szorítani, bár ha elég kicsi... de ha kicsi, akkor meg könnyen eltömődik, tehát rohadt gyakran tükrözd és lesegesd a tetejét...
Tudom, de innen már csak egy lépés, hogy egyszer elfelejted. Lehet a kéményseprő egyből ki fogja szedetni.
Ja hogy nagy víztömegű :D nekem lényegében csak csövek vannak, meg kis vízterű kazán. Nagykunsági oldotta meg a legjobban szerintem, kevés víz a kazánban, aztán ha tele a puffer, kit zavar? De lehet hogy kikergeti a lakásba...
Végül is lezárhatod, de ne a pillangót, hanem egy második, teljesen lezáró pillangót. Olyan hosszú karral, ami belelóg a képedbe, egyből észreveszed, mielőtt még begyújtanál. Bár mondjuk a füst vissza fog jönni, szóval észre fogod venni, lehet meg sem gyullad a tűz :D
Pufim még nincs, de lesz! :D én az öntöttvasban lehet szenet tüzelnék. Persze, miért ne lehetne függetleníteni, csak könnyen szétszerelhetőre csináld, hogy a kéményseprő ne lássa meg, és legyen hülyebiztos, meg még véletlenül se tudjon lezárni, tehát vízszintesen legyen betolható egy lemez a füstcsőbe, kihúzni meg egy dobozba húzod ki és elvileg kész.
Ja hogy töredék ár, akkor nem gond, lesz elég lapod míg be nem zár a gyár. Boltban veszed, veszett drága. Szó szerint egy új kazán ára kijön, míg tönkre nem megy a régi...
Azért lett 5mm-es, mert a vékonyabb nagyon vetemedik. Nem akar elégni, de az az ezer forint csak nem vág földhöz x évente. Majd megírom meddig bírta. Annyit kibír, mint egy samottlap szerintem. Amúgy ha a samott törik, mit csinálsz, bent hagyod? Vízüveggel bekened, vagy cseréled?
A kéménycsőben ,minél közelebb a kazánkilépő csonkjához egy Rex c100 -as ,hosszú "K" elemmel ,amire még valamelyik szivattyúdat is rákötheted és vezérelheted/indíthatod !:-)
Első körben csak alkalmanként akarok mérni, ehhez van egy PT100-as szondám kijelzővel együtt. Nem gond a kémény teteje sem, illetve félúton van egy kéményajtóm. A kémény 6m. Már csak azt kérdezném, mennyit kell mérjek. Nem a csúcskihasználásra vagyok kíváncsi, hanem ami legalább kell az egészséges működéshez.
Nem azt írtam, hogy üzemelő kazánnál zárom koppra a füstgáz pillangót, ilyen eszembe se jutna. Arra céloztam, amikor már nem ég a tűz a kazánban és nincs már parázs sem, ilyenkor a kémény huzat tovább működteti a friss levegő beáramlást, ami éjszaka pl. kihűti a még meleg kazántestet. Ilyen esetben zárnám csak koppra le a füstgáz pillangót és a friss levegő bevezetés útját. Ez a kazántestben lévő maradék hő egy több száz kg tömegű öntöttvas kazánnál nem elhanyagolható, nincs puffer, van viszont 600L víz a vastag csövekben és a nagy víztömegű radiátorokban. A keringető szivattyú meg ugye már nem működik, a kéményhuzat meg közben kiszellőzteti a maradék hőt a szabadba, na én ilyenkor zárnám a füstgáz pillangót és a friss levegő bevezetést. Mond csak a puffertartályod le van szigetelve, vagy csak sima szigeteletlen.. Ha van pufid, nyilván szigetelt, akkor miért kötekedsz azon, ha a még meleg nagy tömegű öntöttvas kazántestet a tüzelő elégetése után függetleníteném a kéményhuzattól és a friss levegő bevezetéstől..
A samott lapot elveted, lehet tűzálló betont is készíteni. Én a samott lapokat nagyon olcsón vettem, találtam egy céget a közelemben, hőálló lapokat készít bármilyen vastagságban és méretben, a megmaradt lapokból válogattam és töredék árba vettem.
Lemezkazán füstjárataiban 5cm hely, nyilván oda a 2cm-es samott lap nem építhető be, de a tűztérbe felülre és oldalra meg hátra be lehet utólag építeni, így a felszabaduló fagáz lángok nem a 70-80°C hőmérsékletű vízhűtéses kazántesttel érintkeznek, samott lap - tűzálló beton lap katalizátorként működik, gázok magasabb hőmérsékleten tudnak kiégni. Azt írtad 5mm-es kazánlemezt teszel be terelőnek a tűztérbe, ez a lemez mennyire tud vetemedni nálad, s milyen hamar ég el, hogy alatta ég a tűz, felette + szekunder levegővel magasabb hőfokon szintén kapja a tűzlángokat, miközben jól megtömted a kazánod..
Nem szeretnék lemez kazánt gyártatni, s nincs problémám a fagázok elégetésével.
Na most ha csak a másodikat nézzük, BÁRKI jobb hatásfokkal tud üzemeltetni BÁRMILYEN kazánt, ha ezt betartja...
Meg ugye tanácsolják, hogy legalább 2 éves fával tüzelj, és ezen még dob egy jelentőset már maga a másodlagos levegőbevitel is. Alapelve ennek a kazánnak, hogy teletömöd, lezárod - teljesen lezárni nem lehet! -, adsz neki másodlagos levegőt, oszt hadd szóljon.
Ne a füstcső hőmérsékletét mérd. Pár ezer forintért van kemence hőmérő, elvileg akármelyik szerelvényboltban kapsz, mérjen 500-600°C-ig (400 sem baj), és a füstcső közepéig lógasd be. Fursz egy lyukat és beledugod, kész, hüvely nem kell neki, mert pontatlan lesz.
A könyökidomba pont jó lesz, de ha a kazán után teszed, pl. a pillangó után, az is jó, de elé semmiképpen se. Legjobb a kémény tetején lenne, de hát az macerás :D ha a kémény előtt méred, az talán a második legjobb, ha lesz barometrikusod, megérted, olyan gyorsan áramlik a füst, hogy tök mindegy az a +-50cm...
Az érték pontos lesz, de legalábbis bőven megfelelő ;) ha nagy a kémény, nem árt egy barometrikus huzatszabályzó, meg egy pillangószelep is, ennek vízszintesen és függőlegesen is minimum 30-50 cm-es füstcső kell. De ha tégla kéményed van, akkor elég ha a függőlegesen van 30 centi + könyök, előrébb nem kell húznod a kazánt.
Füstgáz hőmérsékletet hol érdemes mérni? Ha a kazán tetején a füstcső hőmérsékletét mérem, akkor az korrekt? Totya S18, a füstcsövem egy 90 és egy 45 fokos idomból áll, ott már belemegy a kéménybe. Fával tüzelnék, mennyi lenne a jó érték?
A füstgáz pillangó nem is lehet teljesen zárt, mert a kéményseprő egyből átad a katasztrófavédelemnek. Oké-oké, nem tudok mutatni ilyen kéményseprőt :D szerintem nem sok meleg távozik, hiszen 8-12 óra múlva még 50°C-os a kazánvíz. Ha 6-8 óránként gyújtok be, akkor semmi gond. Puffernél meg ki lehet zavarni azt a vizet is, ha nagyon akarom. Amúgy meg ha nem a pillangón, hát távozik máshol a füst, ha nincs jól leszigetelve az ajtó. Az pl. nem fordulhat elő, hogy a füst kioltja a tüzet?
A lemez kazán telerakva samottal, na azt sosem. Gondolj csak bele, a samott drága (egy-két-négy évente törik, kiég), a nagy kazán drága - kicsi kazánt nem tudsz samottal telrakni -, lazán egy fél faelgázosító kazán ára.
Füstcsőről előmelegített levegő szerintem annyit nem játszik. Jön egy picivel melegebb tél, sokkal többet nyersz rajta, nem biztos hogy megéri monyákolni.
2cm samott lap, az pl. a táskák között annyit jelent, hogy lesz kb. 1cm helye a füstnek, az úgy szerintem kevés lesz. Meg ugye minek, mert zárod a pillangót, eleve képes lehűteni annyira a füstöt, amennyire jólesik ;)
Amúgy meg mit utólag? Odamész egy kazángyártóhoz, és olyat rendelsz, ami a szíved vágya.
Az én tippem jóval egyszerűbb és olcsóbb. Olyan kazánt kell venni, aminek magas a tűztere, be kell hegeszteni az alsó táska alá két oldalra két ,,L'' ,,vasat'', arra 5mm-es kazánlemezt tenni, hogy a füstnek muszáj legyen előre jönni alatta, és az ajtó előtt visszafordulni hátra, úgy ki a két táska közé. Szerintem ugyan ott lennék. Szigeteletlen kazánt is lehet venni, bár én azon a nyamvadt 2cm-es sima hungarocellen érzem, hogy majdnem elégséges. És végül, amivel egyből a topic közellensége lesz akárki, be kell tenni egy csapot, ami a lakás felé küldi a felesleges meleget :D aztán ha túl gyorsan kihűtöd a kazánt, előbb-utóbb, lehet el is rottyan valahol...
A kazánvédő szelep meg azért van, hogy ne kapjon hidegvizet a kazán, ha folyamatosan, a felfűtés kivételével megkapja azt az 50°C-os vizet, szerintem nem lehet gond a lehüléssel.
Hideg kazántesttel eleve csak begyújtáskor érintkezhet, hiszen nem kátrány jelenik meg a tűztér falán, hanem szürke por, ha mindent jól csinálsz.
A kazánnak nyilván az is egészségesebb, ha jól teletömik, hiszen melegebb lesz odabent.
Szénről nem tudok nyilatkozni, nem foglalkozom vele, amíg van fa :D viszont a labormérés meg a házi teljesen különböző. Laborban jól megtolják a kazánt, a felhasználó otthon viszont jól le fogja folytani, és jó vizes fát fog tüzelni, mert az sokáig elbűzölög, nem kell óránként pakolni -> minél nagyobb kazán, minél több tüzelő, minél jobban lefolytva.
Ha én szenet tüzelnék, nyilván kevesebbet tennék bele, mint fából, mert ha már fával is képes vagyok 26°C-os dögmeleget csinálni, akkor szénnel még könnyebb. Én fával is, és szénnel is ugyan olyan hőmérsékletűre fűteném fel a házat, lehet számolgatni. Szénnel szerintem jobban járnék, annak kevésbé megy felfelé az ára, majd ha a tömegeket visszaszoknak rá, akkor fog megindulni.
Csepregi kazán, hívd fel őket, kérdezd meg hogy kell a kazánnal tüzelni. Elsősorban szekunder levegőre épül...
Adok a "kezedbe" izzó szenet, és ráfújatok 5-600°C hőmérsékletű gázt, melyik fog jobban megégetni? Bizony számít a tüzelő anyag is, de az sem mindegy, hogy a keletkező fagázokat csak 5-600°C hőmérsékleten vagy legalább 8-900°C hőmérsékleten égeted el - ki... egész más a produktum, így a kazán teljesítménye is változik bizony.
Anno rokonom hetente pucolta 1x a DUNA lemez kazánt, a 60kW-os lemezkazánnal se tudott normálisan fűteni, különben nem kellett volna a tisztító nyílásnál hetente pucolnia a kazánt, csak max. havonta 1x leecseteli a fehér port és kész. Egy primer levegő huzatszabályzóra épülő kazán, ami elveszi az égéstől az égési levegőt fatüzelésnél, eleve nem fog jó hatásfokkal üzemelni, már gyárilag le van butítva teljesítményben hatásfokban. Írtam már másik fórumon: "Ahogy a benzint, gázolajat, LPG-t el kell adni, úgy a tűzifát, szenet, földgázt, stb. is.." és ez így van sajnos.
Igen, igazad van, az öntöttvas kazán hőtároló képessége jobb, de van egy kis bibi a gyári verzióval, a füstgáz pillangó egy része pl. hiányzik, ami jó is meg nem is. Jó, mert nem tudják felrobbantani a kazánt, ha elzárják égés közben, mert nem zár el eleve maximálisan, de amikor már nem ég a tűz, az lenne az ideális, hogy ilyenkor koppra elzárható legyen, hiszen az égéstérből az öntöttvas kazántestből nem vinné ki a kémény huzat az értékes hőt a meleget. Gondolj pl. a régi samottos kályhákra, na ott simán elzárható a füstgáz pillangó, és a néhol tekintélyes tömegű samott test jó darabig sugározza a helységbe még a meleget, szemben egy lemez látvány kandallóval, ami samott bélés nélkül hipp - hopp kihűl.
Én a lemez kazánt teleraknám samott lapokkal, adnék plusz égési levegőt, amit a füstcsőről előmelegítve vezetnék le, plusz a hőcserélő táskáit s a kazán füst járatait is 2cm-es samott lapokkal borítanám mindenhol, ahol hozzá lehet utólag férni. S hogy ez ne a kéménybe kerüljön, szigorúan torlóznám a kémény huzatot füstgáz pillangóval. Így meg lehet növelni a lemez kazán teljesítményét is, hiszen az a cél, a fagázok minél magasabb hőfokon és minél hamarabb égjenek ki, és ez a hő még a kazánba legyen felvehető, hiszen ott a hőcserélő egysége az egész kazán test. A samott lapok átmelegedve már átsugározhatóvá teszik a hőt a hideg kb. 30-80°C hőmérsékletű vízhűtéses kazántestnek, viszont a fagáz égése szempontjából a samott lap katalizátor szerepet is tölt be, mert nem a hideg kazántest oldalával érintkezik a fagáz, és a szűkített égéstérbe és füstjáratokban sem fog olyan gyorsan kihűlni a fagáz, ami magasabb hőfokon jobb hatásfokkal ég ki - el. Gondoljatok rá, egy átlag 4T Otto motorban motor fordulattól cm3-től függően kb. 800-900°C hőmérsékletű kipufogó gáz jut a hengerből a kipufogó sorba, majd onnan a leömlőbe, minél jobban távolodunk a motortól, annál jobban csökken a kipufogó gáz hőmérséklete, a motortól pl. 40-50cm-re a leömlőben már több száz °C hőmérséklet csökkenése van a kipufogó gáznak, pedig itt nincs víztér, csak a szabad levegővel érintkezik a kipufogó rendszer.
Úgy voltam vele, ha már megvan a Viadrus ( anno 10 éve 220e. volt Beledbe, máshol már akkor is 255e. körül járt a 6 tagos U 22 D ) , hát kihozok belőle amit lehet, a gyári állapotához képest egész jól feltuningolható.
Láttam Viadrus öntöttvas kazánból gázkazánt is, na az nem semmi taréjos hőcserélővel és rajta hatalmas bordákkal rendelkezik.
A gyári apríték égetős Viadrus felső taréjos hőcserélője hézagos járataiba gyárilag tesznek kivehető cikk cakkos alakú rozsdamentes lemezeket. Én ezt a samott terelő behelyezésénél nem alkalmaztam, mert akkor drasztikusan visszahűteném a füstgázt, ami így is 180°C lett a füstgáz pillangó nélkül.
Samott terelő nélkül 2012-ben füstgázpillangó használatával és plusz égési levegő hozzáadásával szintén jó eredményt értem el a Viadrus kazánnal, akkor egy hátránya volt, nem tehettél sok tűzifát a kazánra, folyamatosan rakni kellett kb. óránként. Ha használod a füstgáz pillangót, szerintem tök mindegy, hogy van 4 járat a hőcserélőjébe, a füstgáz a füstgáz pillangó torló hatása miatt úgyse tud gyorsan ki illanni, de közben adni kell égési levegőt a tűznek, különben csak kátrány és korom meg CO és fagáz gyártás lesz belőle, s zömébe tökéletlen égés okán a kéménybe a szabadba jut.
Rakéta kályha működési elvéből adódóan kémény nélkül is működik, és egy hosszú füstjárattal simán lemehetsz akár 30°C füstgáz hőfokig is.
Sok lemezkazán eleve (barna)szénre és fára épül, és mivel a szenes hatásfok eleve nagyobb, szerintem inkább szénre. Mert hát lehet én gondolom rosszul, de egy hatásfokmérésnél nem biztos hogy a fűtőanyagnak számítani kellene. Vagy csak egyszerűen ennyivel jobb fűtőanyag a szén, nem tudom melyik verzió az igaz, de nekem nem is igazán számít. De ha a szénnek alacsony belmagasság kell, mert rövidek a lángok, a fának meg magas, mert hosszú lánggal ég, akkor ugye eleve nem lehet mind a két fajta tüzelőanyagra jó kazánt hegeszteni...
Igazából egy jó fás kazánból nem szabadna elillannia olyan magas füstgáznak. Kisebb kéménnyel nem biztos, hogy sikerülne a mutatvány. Lehet, egyes gyártók kifejezetten a magyar spórolós kéményekre építenek kazánt, ha valakinek meg nagyobb van, huzatot csökkenteni még mindig tud... lehet az előírások is túl szigorúak.
Szerintem az öntöttvasnak eleve jobb a hőtároló képessége, az is előnyt jelenthet.
Viszont ha úgy nézem, hogy kap kazánvédőt is a lemezkazán, akkor máris nem akkora a hátrány. Az lenne a lényeg, hogy minél melegebb legyen a tűztérben, ezt pedig tudja egy lemezkazán is. Tettem be terelőlemezeket, máris melegebb lett odabent. Ha a táskák között kap elég helyet és plusz levegőt a füstgáz a kiégéshez, akkor ott is jó, nem? Meg ugye a füstgáz eleve nem hülhet annyira vissza, ha 350-400°C megy ki alapjáraton... ugyan azt a puffert, több féle kazánnal felfűteni kinek van lehetősége? :D
Én megkockáztatom, hogy egy tömzsi öntöttvas Viadrus kazán a samott terelővel módosítva a gyári taréjos bordázott nagy felületű részben hűtött hőcserélőjével jobb hatásfokkal hasznosítja a fagázok hőenergiáját, mint egy több táskás lemezkazán. A nagy felületű lemezkazán hosszú füstjáratú vízhűtése - hőcserélője csökkenti a lánghőmérsékletet, ami nem biztos, hogy az átlagos lemezkazán malmára hajtja a vizet. Lehet hihetetlenül hangzik, de egy módosított égésterű Viadrus öntöttvas tömzsi kazán a bordázott nagy felületű taréjos hőcserélőjével jobb választás.
Van öntöttvas gázkazán hőcserélőm, ez kb. úgy néz ki, mint a Viadrus kazán vízhűtéses rostélya, de kb. 7-9 soros egymás felett, mindez 6-7 tagos egység, hosszú 2cm-es öntöttvas bordákkal, nagyon sűrű, akár egy nagy durva fésű, nincs felesleges légjárata. Ennek igen jó a hőfelvevő adottsága, koncentrált az egész, nem elnyújtott mint egy lemezkazán hosszú víztérrel agyonhűtött füstjárata - hőcserélője. Rakéta kályha égésterét emelőcsövét szeretném összekötni az öntöttvas gázkazán tömzsi bordázott hőcserélőjével a még jobb hatásfok elérése céljából.
Nem is értettem, miért tetted fel a kérdést.. gondoltam, ha van Viadrus kazánod, csak rájössz mit miért hova tettem.
Mivel nem a tiéd a kazán, így már érthető a fura kérdésed oka is. Ha a felső ajtó elé pl. vastagabb samott lap kerül vízszintesen, a kb. 10cm-es pici plusz samott darab felesleges is. Nekem oda vékonyabb samottlap került ( ez volt akkor kéznél ) ezért tettem rá a plusz samott darabkát, hogy az ajtó "házikó tető alakú" él profilja teteje is zárjon, így szinte minden fagáz és égési levegő kénytelen a samott terelő alatt a kazán hátfala felé haladni, s nem jut rövid úton rögtön a taréjos hőcserélőbe, majd a kéménybe, ahogy a gyári Viadrus kazánba sajnos fatüzelésnél tapasztalható.
Hosszú lánggal ég a fagáz, ami a gyári Viadrus kazánállapotban előnytelen, tapasztalható rengeteg elégetlen kiégetlen fagázt ereget a kéménybe. A gyári Viadrus kazán beltere, égéstere is eleve túl nagy, és túl rövidre sikerült, a kéménybe gyorsan bekerülő elégetlen fagáz hőmérséklete igen hamar még tovább csökken - hűl a kitáguló tér miatt, amitől drasztikusan romlanak az égés feltételei, a drasztikusan csökkenő hőmérsékleten a fagázok már nem égnek ki, nagy energiapazarlás folyik. ( Gondoljatok egy belsőégésű 4 ütemű Otto motor 3. ütemére, a munkavégzésre. Az időzített villamos szikra íve begyújtja a kompressziós térben elősűrített benzin levegő üzemanyag keveréket, az égés hevesen beindul több ezer °C hőmérsékleten, a hevesen égő gázok nyomásától a dugattyú a felső holtpontról elindul az alsó holtpont felé, miközben a pici kompressziós tér fokozatosan kitágul, a kitáguló térben drasztikusan esik a lánghőmérséklet és a nyomás, mindez ezred másodpercek alatt lezajlik. ) Szerencsére a kazánban több idő áll rendelkezésünkre, hogy fagázok energiáját felszabadítsuk és felfogjuk, ne engedjük munkavégezetlenül ki a kéményen az energiát, ha odahaza tehetünk ellene.
Szerintem az a logikus, ha az általam kiképzett samott terelővel módosított szűkített égéstérben a kazánban, és a kazán taréjos hőcserélőjében égnek ki a tűzifából felszabaduló fagázok, és a magas hőenergiát ott is adják le, nem pedig a kéményben csak részlegesen égve és az utcát szennyezve büdösítve az elégetlen fagázokkal, a tökéletlen égés kátrányt kormot CO termel, a fagázban rejlő hőenergiát pedig nem aknáztuk ki, így sajnos eleve több tűzifa fogy.
No én ezen okokból tettem a samott terelőt a Viadrus U 22 D kazánba fatüzelésnél. A képek önmagukért beszélnek.
Egy új építésünél nyilván más, de fordítva is nézd a dolgot. A szolgáltatónak ez mind bevételkiesést jelent. A vízművek pl. nem is nyereségesek. Majd amikor jönnek a létszámleépítések, az elmaradt fizetésemelések, meg egyre kevesebb karbantartásra futja, akkor meg majd mindenki a szolgáltatót fogja szidni.
Azt a 18-ból 16,5-et kifejthetnéd bővebben. Akinek meg nincs pénze építkezni, ne építkezzen. Van aki 10 évig építkezik, van akinek meg már el is vitte a házát a bank. Most hogy ez a bankok hibája is, az más tészta.
Csak így elsőre annyit hozzá, hogy 100 ezer körüli összeget lehet nyerni. De a tervezés meg az engedélyeztetés gondolom ugyan úgy megmarad, az meg a drágábbik része...
A kérdés, hogy megéri gyorsan mindenkinek bekötni a gázt, amíg még van ez a lehetőség, vagy pl. nem 600, hanem csak 500 ezer lesz a számla vége?
Egyforma ellenállás: egyforma idomok, egyenlő csőhosszok.
Vagyis a két pufi közé félútra kerüljön a T ami összeköti őket, ne úgy mint a rajzon, hogy az egyiket majdnem direkt kötöd, a másik meg plusz két méter csővel odébb van.
Ha sorba akarod kötni, akkor
2T:
Első pufi legfelső csonkjáról összekötő a második pufi legalsó csonkjához.
Második pufi legfelső csonkjára egy T idom, abba kazán és fűtés előremenő.
Első pufi legalsó csonkjára egy T idom és abba a fűtés és a kazán visszatérő.
Vagy hidrováltósan:
Fűtés előremenő a második legfelsőről.
Kazán előremenő a második pufi felülről a második csonkra.
