Köszönöm a választ bár ezek közül egyik lehetőség sem áll fenn, most kaptam egy tippet hogy talán egy eléggé szapora spórás baktériumfertőzéssel állhatok szemben, ezért durva fertőtlenítést végzek mindenhol, remélhetőleg az segít.
Segítségre lenne szükségem. Érlelt sajtokat készítek, raclette és trappista a Pannitól rendelt kultúrákkal. A novemberben készült sajtjaim jók lettek semmi probléma nem volt velük. Januárban ismét elkezdtem érlelt sajtokat készíteni, azonban azzal kell szembesülnöm hogy a sajtjaim 2 héttel az elkészítés után elkezdenek puffadni és repedni. Eleinte azt hittem a lizozim nem hat mert elvileg 2019.01. volt a szavatossága, ezért rendeltem újat igaz ennek is rövid a szav. ideje 2019. 03. de ennek még jónak kell lennie, mégis újra reped a sajt. A mi teheneink nem kapnak erjesztett takarmányt azonban októbertől egy ismerőstől hozunk még plusz tejet kiegészítésnek mivel legalább 70-80 literből szoktam csinálni érlelt sajtokat, de ők sem etetnek erjesztett takarmányt. A segítségeteket kérném mert már nem tudom mi lehet a baj mindent ugyan úgy csinálok mint 2 hónapja mégis valami hibádzik.
Az ukrán tejszeparátorból melyiket érdemes megvenni? Valahogy nekem a műanyag nem túl szimpi, viszont (aki árulja) azt mondja a fémről, hogy a gumibakok leszakadhatnak. Kérdeztem már máshol is, ott a műanyagra nem volt panasz, cserébe van egy felhasználó, akinél a fém már ment tönkre.
Az egyik, amit a kóli okoz. Könnyen felismerheted, mert szivacsosan puffad, szörcsög, és savót ereszt a sajt.
A másik, amit egy jól sikerült trappista, vagy ementáli csinál, amikor szintén gömbölyödik (sózás után is) , amikor helyes kis lyukak képződnek bennük.
Az a gyanum, hogy Te épp egy jóféle puffadást akasztottál meg....
Sziasztok. Megtudnátok mondani hol lehet venni vagy kapni a sajthoz színezéket azt a sárgát. Bizonyos sajtokhoz is ilyet adnak hogy szép sárgás narancssárgás színe legyen a sajt tésztának.
Kerestem a neten a csoportotokat, de nem találtam semmit. Hol lehet többet megtudni rólatok? Örülök, és gratulálok, hogy eddig jutottál de ez már meghaladja a mi tudásunkat, ez már profi sajtkészítés.
A friss sajttésztába keverik a penészkultúrát(olvastam, hogy penészes kenyér megszárítva porrá törve is jó???), és formázás, préselés után hosszú tűvel nyitnak utat a penészek fejlődéséhez szükséges levegőnek.
Sziasztok. Valaki meg tudná mondani, hogy azokba a sajtokba amiknek csak a közepén van egy vékony csíkban kék penész azt hogy készítik. Valahogy levegőt is kell kapnia ott belül.
Mi történik ,ha hőkezelés,pasztőrözés nélkül beoltom a friss tejet(természetesen oltási hőmérsékleten)?....utómelegitést is használok ,mert félszáraz sajt a cél. Valamint kihagyom a kulturázást is.Saját pincében érlelném. Tudom ,hogy az a cél minél több kulturát,kalcium-kloridot stb.-t használjunk fel és vásároljunk a sajtkészitéshez....de lehet félszáraz,száraz érlelt sajtot késziteni ugy is ,hogy a folyamatban csak egyszerű oltót használunk?
A krémsajtot nem is ülepítjük, mert nem is törjük fel. A cél az, hogy minél nagyobb darabokba szedjük ki, akkor egynemü, sima krémes lesz,
Én úgy oldom meg, hogy egy pelenkát terítek a rácsra, s nagy lukas kanállal minél nagyobb darabokban szedem ki, egy rétegben elterítve, Így csepeg egy fél napot, s utánna lesülyozom. Így formázható masszát kapok. Ha rongyba szeded, felakasztod mint a túrót, vizesebb, inkább kenhetöbb masszát kapsz.
Rég jártam már itt, de most aktuálisan kapcsolodok a posztodhoz.
Tegnapi nap a sajtmustrán bemutatkozott a csoportunk, nevünk nyerstejes sajtkészítök. Bemutattuk a joghurtomat is, ami ipari kultúra nélküli. Csak a tej, hozzáadott adalékanyag nélkül. Elöször itt kerül leírásra, hiszen innét indultam. a technologiát még senki nem alkalmazta rajtam kívül. Beneveztem a versenyre is, de nem lett értékelve. Számítottam rá, hisz ellenérdekelt vagyok.
Tehát a technologia: készitünk egy alap gomolyát, TÖGYMELEG NYERStejböl. A savójára lesz szükségünk, de AZONNAL.
(fontosak a nagybetük)Felmelegítjük a savót 50-55 fokra, ezáltal a mezó és a rosz bacik egy részét semlegesítjük.
Lehütjük a savót 45-46 fokra, inkubáljuk (száraz dunsztba tesszük) 6 ó. Ha letelt a 6 ó a termofilok elszaporodtak. Hideg érlelésre hütőbe tesszük. Másnap már használható kultúraként. Akár így is fagyasztható kiadagova, de én az ebböl készített első joghurtot használom anyakultúrának. Ezt 6 óráig altatom, utánna felkeverem, adagolom, fagyasztom. Gyogyszertárba veszem a kb 1dl-es tégelyeket. 720ml beföttes üvegekbe altatom. 1 üvegbe 10ml anyagot teszek, a tej 45-46 fokos,és 6 órát alszik. A krémességen nagyon sokat segít, ha a tejet a hökezeléskor 90 fokon tartod 20-30 percig, majd leveszed a tüzröl, s spontán hagyod lehülni 1-2 órát, majd hütöd 46 fokra, s így teszed bele a 10ml anyagot.
A sajtmustráról : google TV2 online sajtmustra
Remélem, segítettem, hogy adalékanyag nélkül készítsünk tejterméket! Egészségetekre!