Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Igen, ilyesmiről lehet szó. Azzal érveltek akkor, hogy a rakéta irányítható, pontosabb, sokkal kevesebb kell majd belőle. De valóban gyanús kezd lenni, mert volt olyan hírfoszlány most a líbiai háború végén, hogy kezdenek elfogyni az okos fegyverek. Szóval nem olyan nagyon tömegesen gyártódnak azok valójában mint ha pl telók lennének.
A raketa lovedekek dragabbak, es mindig is azok lesznek, mint egy "rendes" lovedek.
Ennek leginkabb az az oka, hogy a raketa nem tud passzivan nekitamaszkodni a talajnak, es igy "elrugaszkodni", egy loveg igen, es ezaltal kb 1/3 mennyisegu energia (lopor) kell a gyorsitashoz.
Masodlagosan az az oka, hogy a raketa testnek kell megvezetnie az egestermekeket, vagyis egy nem csak penzbe kerulo, de holt teherkent magaval cipelendo plusz alkatresz kell minden egyes kilott raketaba.
Szerintem, ha "sokat" kell loni, akkor ezek szamitanak, es ezert a raketak hatranyban vannak, ha "keveset", akkor a loveg ara, es ezert a raketak elonyben vannak.
Persze a "sok" es a "keves" relativ fogalmak, BM-21 eseten nem mindig latszik elsore pillantasra, hogy mi a "keves". :-)
A hiperszonikus kezdősebességű űrméretalatti keményfém lövedék.
Ha egyszer megcsinálják a hasonló jellemzőkkel bíró, alacsony észlelhetőséggel indítható rakétákat, akkor a löveg is mehet nyugdíjba.
Amúgy voltak/vannak erre törekvések - pl. LOSAT, HATM - és átütőerőben elérték a nyíllövedékek szintjét, de egyéb dolgokban nem. Elég megnézni egy-egy indításról készült képet arról, hogy mennyire feltűnésmentes lehet ezeknek a cuccoknak a bevetése, ill. mennyire alkalmasak pl. vállról, vagy könnyű, hordozható indítóról való bevetésre (bár utóbbi távirányítással működhetne).
A 20 fontoshoz lényegében csak az APDS-t használták. Bitang erős volt a korához képest, de a döntött páncéllemezekkel nem nagyon boldogult. A T-54 tornyát átütötte akár 1500m-ről is, de a páncéltest ~5-600m fölött sebezhetetlen volt.
Amúgy nem volt csodafegyver a 105-ös sem, ahogy német lőtéri tesztekből (és az izraeli tapasztalatokból) kiderült:
A 70-es évek elején aztán jött egy korszerűbb lőszer (L52/M728), ami már gond nélkül elbánt a T-55/62 páncélzatával, csakhogy akkor már egy jó ideje ott volt a T-64-es is (+ jött a 72-es), ami ellen gyakorlatilag semmit nem ért közvetlen közelről sem. Bizony ha a 70-es években mérgesednek el a dolgok a VSz és NATO között, az csúnya lett volna. A mennyiségi ÉS a minőségi fölény is a szovjeteké volt!
Nem csak a T-55/62 szériát, hanem gyakorlatilag mindent ami a világon létezett. Annyira azért nem volt elterjedt, leginkább a britek használták. De azért annyira nem volt tökéletes az sem, pl. a 105-ös lövegből 730 m/s sebességgel indult, túl kevés mozgó célok ellen. A 120-as L11 löveg még gyengébb volt, 670m/s.
nem tudom, nem voltam ott, de állítólag Irakban az első háborúban volt olyan valami beton páncéllal t55 amit csak a 7. rakéta találat tudta megsemmisíteni.
Nem mondta senki, hogy rossz volt a Centurion. Az 50-es években a T-54-el együtt valószínűleg a világ legjobbja volt. A probléma akkoriban abból eredt, hogy még a régi 20 fontos löveggel szerelték őket, ami képtelen volt átütni a T-54 homlokpáncélját. A tornyot át tudta, de nem túl nagy távolságból.
Dél afrikában persze, hogy jól szerpelt a Centurion, mert egyrészt nem majmok kezelték, másrészt meg azok már modernizált példányok voltak, 105-ös ágyúval.
Szerintem az india-pakisztán háború sokkal érdekesebb, ott szerepelt keleti és nyugati technika egyaránt. Pakisztáni részről M-47 és M-48, indiai részről Centurion és T-55, amik lényegesen jobbnak bizonyultak mint az amerikai típusok.
Ha jol emlekszem Angolaban nem panaszkodtak a Centurionokra, pedig kubai, meg szovjet szemelyzet ellen harcoltak. Csak hogy be megint az Izraeli haborukat emlegessuk.
Amúgy ha kínoztad volna őket, akkor sem ismerték volna be, hogy a T-34 egy szutyok volt, de a háború után a T-54 tervezésénél lehetett látni, hogy valójában teljesen tisztában voltak vele :) Mennyiség nem elég, minőség is kell. Aztán nem is sikerült rosszul az 54-es. Eléggé bajban lettek volna a jenkik a saját M-47, M-48-asaikkal, de még a britek Centurionja is szívott volna.
Ha jól tudom 44-re már több 34-es pusztult el mint amennyit gyártottak. Lett volna lehetőségük, hogy egy jobb típust gyártsanak (T-34M), de nem éltek vele.
Igazából egy háború megnyerése nem egyszerűsíthető le egy tank műszaki paramétereire. A műszaki paramétereket ki lehet tárgyalni, össze lehet hasonlítani, lehet vitatni hogy így volt, vagy nem. Egy háború megnyerése soktényezős játék, mondhatjuk hogy a T34 egy középszerű tank volt, amiből eleget gyártott a Szu, tömegesen tudta alkalmazni, tudta pótolni a veszteségeket emberben és gépben, ez pedig nagyban hozzájárult a II.világháború megnyeréséhez.
Egyet is értek meg nem is. Egyszerűen egy háborúban, ráadásul egy totális háborúban a cél szentesíti az eszközt. A szovjet rendszer maximálisan embertelen volt, ez nem vitás. De ha így nézzük hogy hány ember halt meg, akkor a világháborús győzelem se győzelem.
Te!!! A kontinentális amerikát megszállni nagyon nagy falat lett volna még a németeknek meg a japánoknak együtt is! Tudod mekkora meló egy megszállás, a komplett hadsereget átszállítani az óceánon, meg a rengeteg utánpótlást, mindezt úgy hogy az odaúton se vesszem oda, mert nem nézte volna az USA tétlenül a csapatszállítást feléjük.
Es ez szamit, pl. a II. vh. elejen alapvetoen (a tuzero es a vedettseg szempontbol) JOBB es TOBB harckocsival rendelkeztek a franciak, mint a nemetek (az mas kerdes, hogy a francia tabornokoknak sikerult a merleg nyelvet alaposan atbillenteni).
Ja, csakhogy a tűzerő és védettség terén lévő előnyöket szinte lenullázta egyrészt a T-34-hez hasoló nyomorúságos ergonómia, másrészt a harckocsiparancsnoknak parancsnoki feladatain kívül tüzelnie és töltenie is kellett... És még ERRE jött rá a tábornokok alkalmatlansága.
munkahelyekkel?
