Egy 7éves kis Inventor (10l/nap) és egy 3éves Tosot (10l/nap).
Inventor a fürdőben, Tosot a mosókonyhában van, ott duruzsolnak, mikor kell, mivel a házban ezen a két helyen van páraforrás. Konyha máshol van, úgynevezett kiskonyha a házon kívüli melléképületben.
Ez a kettő így kordában tartja a párát bent.
35nm-re? jó kérdés.... lehet 2db kellene inkább, egy a fürdőbe és egy meg az előteres 35nm-re, így rögrön a fürdőben ki lenne ütve egy nagy páraforrásod, majd a maradékot meg kiszedeted az előtérivel.
Bármilyen furán hangzik, de az ALDIs páramentesítők jók szoktak lenni, ezen a héten rengeteg extrával lesz is 20l/napos, pont csütörtök reggeltől. De ez csak tipp, ha nekem kellene én most vennék ott 2db-ot belőle, időzítő és páratartalom függő ki-bekapcsolás is van benne a leírása szerint és akkor zúgna, míg a család nincs otthon.
Szellőzőrendszeren nem gondolkodom, mert van ithon allergiás családtag a háziporra és a virágporra, így légtisztító is megy egész évben, nekem nem kell be az állandó friss "poros" füstös levegőszellőzés, szellőztetünk ablakon-ajtón de azt is csak rövid ideig.
Jól gondolom, hogy elektromos páramentesítőnek itt az aktuális pára értéket kell mutatnia? Nagyon keveset mutat. Van vagy 60-70 százalékos páratartalom. Mit érdemes tenni, ellenőrízni? Köszönöm.
Te (illetve mások is) egyébként automata szellőztető rendszeren gondolkodtál a mentesítő gép helyett? Központi hővisszanyerős ~2m ft-os megoldás nem fog sajnos szóba jönni, de az Aereco+elszívók, vagy a szobába szerelhető hővisszanyerős ventillátoros megoldáson gondolkodok jövőre.
kb 90 nm-es, "összenyitott", földszintes családi házba keresek egyelőre páramentesítőt, majd jövőre szeretnék szellőztető rendszert is kiépítettni. A házban van egy központi szoba (24 nm) amiből nyílik az összes többi. 2 háló, 1 nappali, egy kisebb konyha, fürdő.
Milyen párátlanító gépet javasoltok? Eddig a TrotecTTK 75 E néztem, mert egyszerű, talán ez a leghalkabb és teljesítményben is jónak tűnt, viszont lehet, hogy manapság ennél vannak jobbak (nagyobb tartály, csendesebb, automatikusabb működés, stb.) hasonló árfekvésben ~70e ft.
A lakásszövetkezet miatt nem lehet csak úgy magán akciózni. Ahhoz, hogy alulról megcsináltassuk 3 lépcsőház alatt kellene, meg a tömb pénzéből, meg gyűlést szervezni stb.
meg ugye a pincerekeszek magántulajdonban vannak, oda se mehetek csak úgy be.
Idén is elhajtottak, hogy most a tömb festése sokkal fontosabb volt. nyilván ez csak nekem probléma, aki felettem lakik annak már nem, uh ők már leszarják...
Sziasztok! A pára és a miatta keletkező penész sajnos nagyon sok problémát okozhat egy háztartásban, nem mellesleg nagyon rossz hatással van az egészségre. Ha megbízható páraelszívó berendezést szeretnétek, ajánlom őket: https://ventilatoraruhaz.unas.hu/
aereco szellőztetők beépítésén gondolkodunk és felmerült a kérdés, hogy mi van, ha füstös kint a levegő (ez felénk gyakran megtörténik télen). Van erről tapasztalata valakinek?
Vettünk egy 2 szobás földszinti tégla lakást 3 évvel ezelőtt (alatta pince mindenhol), ahol korábban albérletben laktam.
Kivitelezővel tégláig lebontattunk, újravakolták, új csövek, konvektor helyett radiátorok, műanyag ablakok. Ezután kezdődtek a problémák.
A szobákban korábban parketta volt, (volt ahol a cső miatt felszedték) annak a tetejére lépésálló 10 mm-es lamináltpadló került. Tudtuk, hogy mindennek száradnia kell, így a páramentesítő folyamatosan éjjel-nappal ment/megy.
A penész beköltözésünk után kb fél év múlva meg is jelent, ráadásul alulról. Akkor vettük észre, amikor át akartam rendezni a szobát.
A szomszéd eláztatott oldalról minket. A szoba egyik fala az ő nappalija és részben erkélye, a másik a spájza - itt van a tömb egyik közös szellőzője. A tetőn lefújta a szél a szellőző tetejét és szépen beesett az eső, és a szomszédot nem nagyon érdekelte, hogy a spájzban folyik a víz nagyobb esőzésekkor, "jóvanazúgy"... A gardrób hátulja és alja totál penészes volt. Ekkor kezdtük el átnézni a bútorokat. A másik szobában is penészes volt a gardrób alja/hátulja, illetve a kanapé alja is.
Kis idő múlva a probléma megint előjött..... A padlót teljesen nyirkosnak érzem mindegyik szobában, de lehet, hogy már paranoiás vagyok. Télen állandó 22 fok van a gyerkőc miatt, ruhákat a fürdőbe bezárva szárítom a páraelszívóval (nem fér el sehova a szárítógép, legnagyobb bánatomra). Páratartalom átlagosan 40-50% körül van.
Szeretnék tőletek ötleteket kérni, hogy esetleg, hogyan tudnám megakadályozni, hogy a következő kanapé (mert hát nem olcsók, hogy évente cseréljem) ne kezdjen el alulról penészedni...
Most szerelik be az ablakokra az aereco légbevezetőket, páramentesítő van, a falakat szeretnénk még ősz előtt lefesteni, bele penészgátló. Bontsuk fel a padlót? Vagy nem is a laminált a hibás? Rosszul rakták le?
Ózongenerátorral fertőtleníttessek mindent? (A tömb falai oldalról szigeteltek, a pincerész nem).
Én is náluk vásároltam: https://ozonetech.hu/ A legdrágább M30 készüléket vettem meg, de nem bántam meg. Amellett, hogy penészt megszüntette még az egész házat is fertőtlenítem néha, szagok is megszűnnek. Meg nem mellesleg az egész család hozzám hordja már a kocsiját ózonos fertőtlenítésre (sajnos emiatt Anyós is sűrűbben jár hozzánk, szóval ez a hátránya :D). Kisebb házba az M10 is jó azt írják, nekem viszont majdnem 200 nm.
Ózonos kezelés is segít. Kb egy éve vásároltam egyet. Az meg plusz, hogy a klíma fertőtlenítésre is jó. Lakásban, kocsiban is. Ez szerintem egy elég jó gép. https://ozonetech.hu/ Nem olcsók, de egyik ismerősömék többen összeálltak a családban. Lakást, kocsit mindenki kitisztítja, pár hetente körbeér :)
Nálunk miután megcsináltam a folyamatos szellőztetést 2 hét kellet, hogy létrejöjjön egy ideális 50% körüli egyensúly. Akkor már a szoruló ajtó is kiszáradt s simán csukódott.
Azért hogy a nedvesedésből származó károkat, mint pl. a penészesedés megelőzzük, egy folyamatos, minimális légcserére van szükség. Ennek elsősorban az a célja, hogy a belső tér nedves levegőjét száraz külső levegőre cserélje. Miután minden lakás levegőjébe folyamatosan kerül nedvesség, ezt a légcserét is folyamatosan kell biztosítani annak érdekében, hogy a lakás levegőjének nedvességtartalmát egy kritikus szint alatt tartsuk. A nedvesség forrásai pl. az öntözött növények, a főzés, a tusolás vagy a száradó ruhák. Légzésükkel maguk a lakók is nagy vízmennyiséget bocsátanak a levegőbe. Az a nedvesség, ami nem kerül elvezetésre, a falak pórusaiban kerül elraktározásra. Így a magas páratartalommal bíró lakások falaiban több nedvesség van, mint azokéban, melyekben a páratartalom alacsonyabb. Ez egyrészt negatívan hat a lakás energiamérlegére, mert a nedves falak hővezetési együtthatója magasabb, mint a száraz falaké, másrészt a falak nedvességtartalmának egy kritikus pontja fölött penészgomba keletkezik. Ezt a határt akkor érjük el, ha egy külső fal közelében, legalább 5 napon át, 80 %-nál magasabb relatív páratartalom áll fent.
A nedves lakásokban a következőket lehet megfigyelni:
Ha a lakásban felállítunk egy páratartalom mérőt és a szoba közepén pl. 75 %-os relatív páratartalmat mérünk, akkor akut cselekvési kényszerben vagyunk, mert a levegő nedvességtartalma a külső, hidegebb falak közelében jóval 80 % fölött lesz. Egy hirtelen lökésszerű szellőztetés a relatív páratartalmat pl. 40 % – ra viszi le. Ez az állapot azonban azokban a lakásokban, amelyek nem rendelkeznek folyamatos minimális szellőzéssel, nem stabil. Megfigyelhető, hogy a legrövidebb időn belül (pl. fél óra) a páratartalom mérő ismét 75 %-ot mutat, annak ellenére, hogy ez alatt az idő alatt a lakásba nem került be nedvesség. Hogyan lehetséges ez? Azon lakások esetében, amelyek a nem kielégítő nedvesedés elleni szellőzés miatt, tartósan nedvesek, a nedvesség lényegében a falak pórusaiban van. Bezárt ablakok mellett kialakul egy a falak és a levegő páratartalma közötti egyensúly. Amint azonban egy lökésszerű szellőztetés csökkenti a levegő páratartalmát, a falak nedvességet adnak le a szoba levegőjének. Ezáltal száradnak a falak, de az ablakok bezárása után csak addig, amíg a szoba levegőjének relatív páratartalma ismét el nem éri az előbbi, magasabb szintet. Ebben az állapotban a levegő már nem képes a falakból nedvességet átvenni (ismételt egyensúlyi állapot). Miután a szoba levegője, az itt említett lökésszerű szellőztetés után annyira gyorsan telítődik, hogy a falak nedvességtartalma csak az elhanyagolható töredékével csökken, tartós megoldás ‚nedves‘ lakások esetén, csak akkor érhető el, ha a folyamatos, felhasználótól független légcserét emeljük. Az ehhez szükséges légcsere mennyisége bár nagyon alacsony, de meg kell lennie.
