Igen, ez mind így van, ahogy leírtad. Én is csak erre a szezonra terveztem. most költöztünk be és ősz végén derült ki, hogy teljesen be van dunsztolva a ház. A fürdőben nincs egyerlőre ventilátor, a konyhai elszívő 120-ról szűkül 100-as kimenőre, nincs aereco sem szellőző nyílás. Tavasszal nyáron lesz fürdő elszívó, új konyhai és tervezek 1 vagy 2 db egyhelyiséges szellőztetőt.
Központit nem tudom kivitelezni, az ablakkeret pedig olyan elrendezésű, hogy nem tudok értelmes nyílást szerelni bele és nem is igazán tartom a teljesen megfelelőnek. A kihívás olyan egyhelyiségest találni ami kellően csendes de van teljesítménye is. A hővisszanyerés nyilván nem tud 90% sem lenni, de nem ettől tartok a leginkább, hanem a gép + a beszűrődő zajtól....
A tapasztalat az egyébként hosszú próbálkozások után, hogy már az is rendkívül sokat használ ha résszellőztetőn vannak az ablakok.
A páramentesítő kényszermegoldásnak, tüneti kezelésre működik, teszi a dolgát, karbantartja a párát. Mielőtt elkezdtük használni brutálmód átneveseddett minden, a bútorok, vélhetően a falak, ruhák minden. Ezeket kiszárítani 1,5-2 hét volt, ezután már nem szükséges a folyamatos nappali páramentesítő használat. Szellőztetés napi min 3x5 perc (több nem lehet, kisgyerek van).
Nem derült ki, mi is a probléma. Gondolom sima magas pára/penész.
A páramentesítő mellett nem lehet "élni", hangos és zavaró, az állandóan kavargó levegő megzavarja a termosztátot is, mert fújja kifelé a meleg levegőt.
Olyan, mint a mobil klíma. Olcsóbb, mint a hagyományos klíma, de olyan elviselhetetlenül hangos és akkora huzatot csinál, hogy az ember inkább fizet a rendes klímáért. 0,5KW/h fogyasztással ne is tervezz folyamatos üzemmel, mert iszonyat drága. Amint kikapcsolod, egy nap után ugyanott vagy ahonnan elindultál, mert egy ember 1 nap alatt 2-3 liter párát "termel", nem beszélve a konyhai és fürdőszobai párolgásról. Hordozhatod egyik szobából a másikba, ki kell önteni a vizet, az 50 dB pedig önmagáért beszél.
A szellőzést kell megoldani, főleg az olyan rossz elrendezésű házakban, ahol a konyhát egybeépítették a nappalival (nem zavar az állandó ételszag?)
Ezt lehet hagyományos szellőztetéssel, ablakkeretbe épített szellőztetéssel vagy falba épített, esetleg központi hővisszanyerős szellőztetéssel is. A legtöbb embernek jó a napi össz. 20 perces szellőztetés is (reggel-este 2x10 perc kereszthuzat, teljesen kitárt ablakokkal), rosszul tervezett lakásoknál ez nem működik.
Innentől pénztárcafüggő a dolog. Ezek közül a párátlanító a legkényelmetlenebb mindennapos működtetés szempontjából és a központi hővisszanyerős szellőzőrendszer a legjobb (ha sok pénzed van).
nekem azt a tanácsot adták, ami szerintem be is vált, hogy legyen nagyobb teljesítményű, mert mindenképpen hangos, akkor legalább dolgozzon is. Szerintem a 30-as kicsi, én anno a Midea-ról azt hallottam, hogy hangos nagyon. Én a 68E-t vettem, mert az legalább kinéz valahogy. Működik, dolgozik...azóta egy haverom is ezt vette, ő is megvan elégedve, teszi a dolgát. Sajnos mind hangos. Le lehet venni a fokozatot medium-ra, vagy low-ra, de annyival nem halkabb mint amennyivel gyengébben dolgozik.
Sziasztok! Páramentesítő vásárlásban kérnék tanácsot. Felváltva szeretném használni nappal a hálóban, éjszaka a nappaliban a zaj miatt... A háló 13 négyzetméter, a nappali 24. Viszont a nappali egy légtérben van a konyhával, előszobával és folyosóval ami így együtt 52 négyzetméter. Ajánlottak itt a Trotec-en kívül még Midea-t amiből kevés itt Romániában a választék, illetve Aldi - Lidl terméket, Aldi itt nincs, Lidl-ben meg nem volt az utóbbi időben. Szóval maradok a Trotec-nél hacsak nem tud valaki olcsóbb márkát ajánlani... Szerintetek elég lenne egy TTK 30 E. Ha nem, akkor melyik lenne árban a következő amit ajánlotok? Esetleg TTK 70E vagy TTK 72 E?
Vagy van jobb ötletek?
Picit tartok a nagyobbaktól az ár, fogyasztás, meg súlyuk miatt nehezebben hordozhatóak...
Jól néz ki, bár tényleg drága. Látszik, hogy komfortra tervezték.
Kíváncsi vagyok, milyen hatása van a falhőmérsékletre, hogy lentre kerül az előremenő is.
Kevesellem a hőleadását, főleg 40/30 hőfoklépcsővel számolva. Így majdnem biztos, hogy a sima fent-lent elrendezésű fűtéscsövek is ugyanezt érik el, töredékáron. Mondjuk ez sokkal szebb, ami nem elhanyagolható tényező.
Igen. 2 rézcső van benne, lamellázva, a felső az előremenő, az alsó a visszatérő. A másik végét idommal (ami légtelenítő is egyben) rövidre kell zárni - nézd meg a honlapjukat.
Ha külső falhoz helyeznél szekrényt. Simán az alsó szegélyhez a szekrény mögé beépíteni - kb 30mm helyet foglal, de az is megoldás, hogy a faltövébe bevésni, akkor még helyet sem foglal, viszont a légáramlást biztosítani kell némi résekkel szekrény alatt, mögött.
Nem olcsó, de legalább esztétikus.
Nekem a bejáratnál - előtér, kb 2 m2 - a külső falon van ilyen, így mindjárt a fal tövét melegíti, semmi páralecsapódás a falsarokban.
Nagyon érdekesen nézne ki a házam (vagy bárki háza), ha nem tolhatnék bútorokat a sarkokba, külső falakra.
Kisebb lakásokban ez egyenesen kivitelezhetetlen.
Nincs is probléma máshol az említett szobán kívül, ahol ugye eddig nem volt fűtéscső. Ezeken viszont ott van a fűtés és nincs penész, mert a falak nem hidegek.
Az egyiknek van lába (klasszikus koloniál), a másik teljesen zárt, ötvenes évekbeli "ifjúsági" szekrénysor.
Szóval inkább úgy mondanám, hogy nem tolunk bútorokat külső falakra, ha nincs fűtéscső és folyamatos fűtés, ami melegen tartaná a falakat.
Ehhez még a 30 fokos visszatérő is elegendő a kísérlet szerint.
Rengeteg elméletet olvasok a témában, de ezt most kivételesen cáfolja a gyakorlat.
Sokan egyenesen gyűlölik a falon kívül futó csöveket, ezért úgy építtetik ki a hőleadókat, hogy minél kevesebb radiátor jusson egy szobára, minél kevesebb csővel a falakon. Magamról is beszélek, mert volt egy olyan időszakom, amikor a nappaliban levetettem az utolsó radiátort, hogy a keleti oldali falon ne legyen semmilyen cső. Akkor el is kezdett penészedni az ajtóhoz közeli sarokban és a szekrény mögött, a következő évben pedig teljesen át lett tervezve minden, a legtöbb helyre került cső és radiátor is. Túlterveztettem, mert szeretjük a meleget.
Csak a saját hibámnak tudom be, hogy a penészes falra akkor sem rakattam semmit, általános felújítás közben feledékeny az ember.
Na kérlek ha ilyen hosszú a szöveged akkor csak válaszolok.
"A penész is a szokásos helyeken jelent meg: faltövek, sarkok, plafon sarka. Valamelyik évben pillanatnyi elmezavaromban odaraktam a sarokba egy nagyobbacska koloniál szekrényt, 4 nap után majdnem 1 m2-nyi részen zöld penészes lett a fal és persze a furnér hátlap is."
Külső falra semmilyen szekrény nem teszünk. Kivétel ha van a szekrénynek lába és a hátulján rész biztosítunk. Akkor áramlik a levegő és nagyobb a valószínűsége , hogy a lecsapódó nedvesség elpárolog.
" A penész is a szokásos helyeken jelent meg: faltövek, sarkok, plafon sarka."
Így van, de hozzá kell tenni , hogy csak a külső faltövek, sarkok, plafon sarka
A penész is a szokásos helyeken jelent meg: faltövek, sarkok, plafon sarka. Valamelyik évben pillanatnyi elmezavaromban odaraktam a sarokba egy nagyobbacska koloniál szekrényt, 4 nap után majdnem 1 m2-nyi részen zöld penészes lett a fal és persze a furnér hátlap is.
Ahogy a képen látszik, azóta több próbálkozás volt: falikonzolos tévé (csöpögött a víz a kábelekről, még a fém részek is penészesek lettek.
Előbb nyílás egy szellőzőventilátornak, de túl sok meleget vitt ki. Átalakult kivezetéssé a mobil klímának. Nyugi, már a lyuk megléte előtt is ugyanolyan hideg és penészes volt a fal, az üveggyapot ezen már nem rontott.
Több kábel is el van vezetve ezen a falon féltávon, eddig mindegyikre kiült a penész, ha nem is mindig látható formában. A savanyú szag és a nedves tapintás összetéveszthetetlen volt.
A laminált szegély teljesen elhajlott a sok nedvességtől, de kinézetre meglepően jól bírja, pedig már a szögek is elrohadtak a sarokban. A fotón azért nincs már meg a sarokelem, mert oda mindig azonnal kiült a penész, így levettük és már nincs meg.
Ez tehát a jelenlegi állapot, a penész még nem jött vissza. Jönnek hidegebb napok, szóval bármi lehet. Ez tényleg csak egy kísérlet.
Ha majd meglesz a hőszigetelés, bontom az egészet és fel lesz újítva a teljes szoba falastul, laminált padlóstul.
Nekem a külső hőszigetelés egyenlő a penész megállításával.. részben. Attól még kell a jó szellőzés is. Ez a kettő biztosítja, hogy ne legyen sehol penész.
Az energiatakarékosság pedig nem mindenkinek elsődleges cél, nekem például a komfort a lényeg, ezért is van úgy beállítva a kondenzációs kazán, hogy alacsony előremenővel és kis szünetekkel, kvázi folyamatosan üzemeljen, a radiátorok soha ne hűljenek ki. Nem akarok megfagyni 24 fokban, mert a szigetelés miatt ötóránként indul a kazán. Ezzel persze többet fogyasztok, de a komfortérzet ég és föld.
Még gondolkozom a szekrényes ötleten, nem akarok megint falat hipózni. Szerintem kevés a visszatérő hőmérséklete, hogy a beszorult hideg levegőt felmelegítse.
A szoba közepén nem érdekes a páratartalom. Az alsó sarokban mérd a fal hőmérsékletét (ne a levegőét!) és a páratartalmat. Ha tudod akkor több eszközzel és átlagold.
Jelentés: 16 nappal a "fűtéscsövek" telepítése után még nem jött vissza a penész, a látható vizesedés megszűnt.
Ha végighúzom a kezem a falon, konnektoron, kábeleken és a szegélyen, nyoma sincs a korábbi savanykás penészbűznek.
Azt persze nem merem megcsinálni, hogy a szekrényt a falhoz tolom, ahhoz nincs elég teljesítménye ennek a kivezetésnek.
Lehet, hogy valamikor a télen kísérleti jelleggel behozok a sufniból egy rozogább pozdorjaszekrényt és pár centire a falhoz rakom (20 mm az ötrétegű), aztán meglátjuk.
Sok penészfotót megnéztem a neten, alig van olyan, ahol a fal tövében ott lenne a visszatérő és fent az odamenő fűtéscső.
Ebből persze még nem lehet nagy általánosságokat levonni, de pont ezért kókányoltam oda a falra én is ezt a kezdetleges csőkígyót.
Lehetséges lenne, hogy a kívülről szigetelhetetlen lakótelepi lakásoknál annyi megoldaná a penészgondot, hogy minden külső falra odarakják teljes hosszban az odamenőt-visszatérőt és egy kalkulált teljesítményű radiátort, nem kifelejtve a napi szellőztetést? Még mindig megoldhatóbb, mint a lakóközösséget meggyőzni a teljes külső hőszigetelésről.
Méregettem kicsit a haver UT333-as műszerével, teljes mértékben megerősített, hogy nincs semmi értelme.
Még 37%-ot is mértem néha (A Szahara 20-25% :D), máskor meg 55%-ot.
Inkább csak idegesítő, mert arra még mindig nem tudott senki válaszolni, hogy ha egy szoba páratartalma pont középen 45% és alul a sarokban 60%, akkor hány százalék is a szoba tényleges páratartalma a penészképződés szempontjából? Mert sajnos a penész pont letojja a számításokat.
Rossz az elméleted. Amikor a gép kikapcsol az egész helységben egyenletes 65%-van, hiszen átkeverte a levegőt. Az elméleted szerint ekkor lent, a gép szintjén tovább kellene csökkenie a páratartalomnak, hiszen megállt a levegő, elkezdődik a különböző páratartalmú légrétegek kialakulása, fent lesz a nagyobb, lent az alacsonyabb páratartalom. De nem ez történik, lent is nő a pára ezért pár perc múlva újra be fog kapcsolni a gép.
Ellenőrízni is egyszerű: ha mondjuk 70%-os páratartalomnál bekapcsolom csak a ventillátort, akkor a gép által kijelzett páratartalom felmegy mondjuk 80%-ra (mert átkeverte a levegőt) és stabilan ott marad. Járathatom akármeddig, nem fog csökkeni, csak ha bekapcsolom a páramentesítő funkciót. (Jártam már így véletlenül, ezért tudom..)
csak intenzíven kell szellőztetni.
Fürdőszobáról beszélünk. Én nem szivesen fürödnék egy olyan helységben, amit egy családtag előzőleg intenzíven kiszellőztetett.. :)
Bocsánat, akkor rossz volt a tippem. Ennek ellenére tartom, hogy a max. 80%-os környezeti tartomány irreális egy páramentesítő esetében. Ez csak egy jogi seggpáncél lehet a cég részéről.
Ezért akkora parasztvakítás ez a páraszint. Fél óra alatt kapsz 90%-ból 65%-ot, de miért is? Mert megkevergetted a különböző légrétegeket a gép ventilátorával. Nem az egész helyiségben van 90% csak egy részén, a többin mondjuk 60% van. Amikor elkezded keverni a géppel ezt a levegőt, megörülsz, mert a gép szerint fél óra alatt 65%-ot értél el! De amint kikapcsolod, ez az érték már vissza is megy az eredeti érték közelébe (nem a vizes törölközők miatt), azaz nem ér semmit. Ezért kell járatni folyamatosan, mert a smart funkció csak becsapja az embert. Ha hetente 5 litert öntesz csak ki, akkor ott felesleges a páramentesítő, ott csak intenzíven kell szellőztetni. És nem elkeseríteni akarlak ezzel, csak nagyon-nagyon sokan használják helytelenül a párátlanítót, pedig csak a légrétegeket kevergetik. Ahol igazán nagy a nedvesség, ott napi 20 liter vizet is kiöntesz. Ahol nem ez a helyzet, ott a legolcsóbb a sima fullra nyitott ablakos-kereszthuzatos szellőztetés.
azért egy 2-3 perces gyors szellőztetésnek van értelme Pontosan. Sajnos ez nálunk ez nem igazán járható, mert a fürdőszoba ablaka a hajópadló+zsindely kombóval fedett teraszra nyílik, vagyis ha bármilyen módon kitolom a párát a falon kívülre (akár az ablakon át akár szellőztetővel) akkor a terasz teteje fog bepenészedni.. (persze a terasz tetején is ki lehetne vezetni a szellőztető csövét, de az már túl sok lyuk, túl sok probléma)
30%-ra állítom be a célt Az már nagyon száraz, azt szerintem órák alatt se tudja elérni. Én 60-65% alá nem megyek, ott már nem párás az ablak sem.
A páramentesítő nem üzemel folyamatosan. Páraérzékelő van benne (legalábbis a jobbakban) be lehet állítani hogy mekkora páratartalom mellett kapcsoljon ki/be. Nálunk a fürdőszobában kb fél óra alatt lecsökkenti a páratartalmat 90% környékéről 65%-ra és kikapcsol. Persze ekkor a pára még újratermelődik mert pl. száradnak a törölközők de ekkor már csak pár percre kapcsol be, de akár az ajtót is ki lehet nyitni mert ekkor már nincs jelentős pára. Kb. hetente kell üríteni az 5 literes tartályt. A képhez hozzátartozik, hogy régebben a házunkban kifejezetten száraz volt a levegő, mert a régi nyílt égésterű kazán kivitte az összes nedvességet a fürdőszobából, de aztán lecseréltük zárt égésterűre... A feladat adott volt: a fürdőszobában keletkezik a legtöbb pára, ott kell megszünteteni. Erre a 40 ezer forintos páramentesítő tökéletesen bevált. A ruhaszárítással kapcsolatban teljesen igazad van, mi is csak akkor használjuk erre, ha gyorsan kell ruhát szárítani vagy túl sokáig tartana a szellőztetés mert kint is hatalmas a pára. Kb. 7-8 ilyen alkalom lehet egy idényben, ezért nem fogunk ruhaszárító gépet venni.
A fürdőszobát a fürdőszobai szellőző szárítja ki, oda egy nagyméretű földközelben lévő, folyamatosan üzemelő elektromos berendezést semmiképpen nem telepítenék (ezt írja is minden páramentesítő kézikönyve, nem véletlenül).Ruhát szárítani pedig nagyon nem gazdaságos ezzel a módszerrel hiszen egy elkülönített kisméretű szobára van szükség a működéséhez, ezen kívül ruhamennyiségtől függően soksok órányi folyamatos üzemre. Egy átlagos készülék fogyasztása maximális teljesítményen 650W/h, ha csak 5 órányi működéssel számolunk (egy mosás de szinte biztos, hogy gyerekes családoknál lesz az sokkal több is), akkor ez 3,25 KW fogyasztás/nap és egy átlagos háztartásban minden nap mosnak. Nyilván éjszaka megy, tehát csak reggel fogják lekapcsolni. A havi költség így 3.25*30*45 = 4.400 Ft. Ha egész éjjel megy mondjuk 12 órát, az már havi tízezer extra fogyasztás. Egy száztízezres Electrolux szárítógéppel számolva így alig 2 év alatt (vagy 1 év alatt ha egész éjszaka megy a párátlanító) elfogyaszt annyi áramot, amennyibe egy szárítógép kerülne, ami max másfél óra alatt szekrényszárazra szárít 5 kiló ruhát, de van benne 30 perces gyorsprogram is. Ráadásul kis helyiségben szárítani a ruhákat órákig elviselhetetlenné teszi ott bent a páratartalmat, szóval ott nem tárolhatsz nagyon semmi mást és így is úgy is ablakot kell nyitni utána. A szárítógépnél nincs ilyen. De ahol kevés a hely azoknak már feltalálták a mosó-szárítót is.Megint csak az a hülye helyzet áll elő, hogy rövidtvú előnyökért hosszútávú hátrányokat vállal fel a lakó, ami pedig spórolásnak tűnik az végeredményben inkább pénzpazarlás, a komfortról (annak hiányáról) ne is beszéljünk. A páramentesítő mellé ki kell teregetni, kis szobában elég nehézkesen teszel ki mondjuk 2 adag ruhát. A szárítógépből csak kiveszed ha kész a program. Egy páramentesítőt állandóan üríteni kell kézzel ha pedig van csatorna amire rá lehet kötni, akkor végképp a (mosó)szárítógép a jobb választás. Akkor mire való a páramentesítő? Hogy olyan helyet is élhetővé tegyen, ami egyébként nem lenne az. Nálunk a melóban ez a pince, ahol rengeteg iratot tárolunk és páramentesítés nélkül minden szétmenne. Kegyetlen sokat fogyaszt a 3 páramentesítő, de nincs más lehetőség. Lakótérben viszont van. Ezért tartom károsnak ezt a fórumot,rengeteg ember beszélnek rá olyan félmegoldásokra, amivel hosszú távon rosszul járnak és még csak meg sem oldódik az alapprobléma.
A kilélegzett párára pedig ott a rekuperátor, amiből már 2 db helyesen elhelyezve és összehangolva megoldja egy közepes méretű családi ház szellőztetését minimális fogyasztás mellett (1,8W/h csúcsteljesítményen).
Ezek a limitek életvédelmi logika alapján lettek meghatározva, a készülék műszaki védelme miatt
Szerintem egyik sem. Nem tudok elképzelni olyan esetet, hogy egy elektromos készülék 80%-os páratartalomnál biztonságos de 95%-nál már ráz vagy tönkremegy.
Ez az adat csupán a mérési tartomány tetejére vonatkozik, pl a Lidl-es páramentesítő is csak 89% maximális páratartalmat tud kijelezni.
Ugyanazt mondjuk. Nekem azért kell a rekuperátoros szellőztető mert gyűlölök minden alkalommal ablakot nyitni és közben lefagyni a házban meg beengedni a gumiégető cigányok füstjét a környéken. Gyűlölöm az állott szagot is pl főzés vagy fürdés után, ezzel meg egyikről se kell lemondanom. A behozott levevő előmelegített és egész nap olyan a ház belül mintha sosem csuknám be az ablakot. Oxigéndús, erőteljes. A korábbi lakásban ha nem szellőztettem óránként, szinte elaludtam a fojtó oxigénhiánytól. At úlfűtést meg azért csinálom, hogy a kazán kis szünetekkel de folyamatosan járjon rövid ideg, mert a kondenzációs kazánt folyamatos de rövid üzemre tervezték. Ha órákig nem megy majd utána is csak egy keveset (mert a szigetelés tartja a meleget) akkor a komfort is rossz és a kazán is hatásfok alatt üzemel. A párátlanító pedig tényleg semmire nem megoldás ellenben jó drága.
2. Tartósan 60% feletti pára esetén el kell gondolkodni páracsökkentésen, ami nem párátlanító gép.
3. Szellőztetni kell.
Ez idáig a fekete-fehér változat.
Aztán vannak az egyéb verziók, minden eset egyedi.
Én maradi vagyok, ha ez eddig nem is derült ki számodra. A párátlanítókban nem hiszek. Ugyan nem tudom mi az, de a túlfűtésben sem, meg a rekuperátoros szellőzőrendszerben sem.
De a fizika attól még fizika marad, és a fal akkor lesz nedves, ha a levegőben lévő pára kicsapódik, ez pedig a páratartalomtól és a fal hőmérsékletétől függő dolog.
A legrosszabb eshetőséget hoztad fel, a szar vízszigetelést. Nem az az általános egy penészes lakásban. Ez kb olyan példa, mintha beázó tető okozná a vizesedést, százból egy. A túlfűtés azért kell, mert az ember azt hiszi hogy elég a 20 fok is hőszigetelés után, legalább spórolnak is vele. Aztán szépen megjelenik a penész mert a kazán a büdös életbe nem kapcsol be, hisz a hőszigetelés szépen tartja azt a 20 fokot. A komfortérzet is rossz, fázni fogsz 20 fokban. A gázkazán folyamatos üzemre van tervezve, nem arra hogy órákig álljon és csak időnként kapcsoljon be. Ez nem vegyes kazán. Akkor a leghatékonyabb a kondenzáció is. 22 fokon ez nagyjából teljesül is 40 fokos előremenővel. Ez a legjobb fogyasztás/komfortérzet arány.Szellőztetni mindenképpen kell, mert felgyűlik a pára amit kilélegzünk. Hívhatod oxigénmentes levegőnek is, én párás levegőnek hívom. Ezt kell kitakarítani a lakótérből. Erre a legjobb a rekuperátoros megoldás, de a sima ablaknyitogatás is nagyon jól működik némi hőveszteség mellett.A rekuperátor vitathatatlan előnye az éjjel-nappal jelen lévő friss levegő. Olyan lesz bent a klíma mintha a kerti levegőt szívnád és még a párától is megszabadultál, ami pedig kintről bejön az már előmelegített levegő. Ég és föld a különbség a szellőztetés és a rekuperátoros rendszer között.Csak az ára ijeszt el mindenkit, ezért fordulnak a párátlanítókhoz és hasonlókhoz. Márpedig egy sima földszintes Kádár-kocka hőszigetelése és a rekuperációs szellőzés kiépítése jó esetben 3 millió forint. Ha viszont támogatással nézzük, akkor másfél millió.Cserébe penésznek nyoma se lesz többé és nem kell mindig azon agyalni, mi megy szarrá a penésztől legközelebb. Ha sikerül féláron támogatással megcsinálni az ilyen rendszert, 5 év alatt visszahozza az árát, de a komfort miatt már akkor is megéri ha sosem térül meg. Nem minden a pénz.
" Hogy a hőpszigetelés, túlfűtés és szellőztetés az egyetlen tartós megoldás. Minden más csak pénzpazarlás."
Annyi hogy elég a fűtés, nem kell túlfűtés !
" Ha van hőszigetelés akkor még jobban kell szellőztetni"
Tévhit.
A hőszigetelésnek és a szellőztetésnek semmi köze egymáshoz. Azért kell szellőztetni, mert az ember által használt helyiségekben elfogy az oxigén.
Azt kell pótólni.
Írja a szerző , hogy :
"És csak azért szövegelek itt ennyit mert az itt nagyon népszerű félmegoldások, párátlanítók, penészölők sosem fogják megoldani ezt, csak lehúznak pénzzel."
Ja ez az igazság !!
És akkor nézzünk egy esetet.
Egyik ismerőst alaposan behúzták a csőbe. Vett egy Balaton parti társas ingatlant, annak a földszintjén egy apartman szerűséget... 40 nm.
A nyáron mindenütt fekete penész jelent meg alúlról felfelé vagy 50 cm -en.
Mindenütt, külső és belső falakon egyaránt.
A kivitelező azt ajánlotta, hogy alkalmazzanak párátlanítót. Hozott is egyet. Ment egész nyáron termelte a vizet, de a penész csak nem tűnt el. Persze a Balatonban van bőven víz.
A szegény csőbe húzottak nem értik, hogy ha nincs vízszigetelés a víz utánpótlás mindig adva van.
Most pereskednek.. az ügyvédek és szakértők nagy örömére .
Akkor mi is a lényeg? Hogy a hőpszigetelés, túlfűtés és szellőztetés az egyetlen tartós megoldás. Minden más csak pénzpazarlás. Ha van hőszigetelés akkor még jobban kell szellőztetni de ha nem akarod kihűteni ezzel a lakást, akkor marad a rekuperátoros szellőzőrendszer. Ez a 2 tétel a leghúzósabb és meg se valósítható mindkettő (társasházi pokol), de a rekuperátoros rendszer gond nélkül. Nincs pára - nincs lecsapódás - nincs penész. Elvben. De sokan azért szigetelnek, hogy utána 20 fokon járassák a kazánt és ne kelljen nyitogatni az ablakot.. na náluk rögtön visszajön a gond. Attól még a falra tolt bútorok mögötti hidegben vígan ellesz a penész, mert odakoncentrálódik a pára. Ezért kell túlfűteni. Hülyeség a higrométert bámulni, akkor is ha ezer, akkor is ha százezer forintos.
Az itteni több ezer hozzászólás lényege is az, hogy a félmegoldások a legdrágábbak hosszútávon és mellette csak bosszúság van.
A párátlanító is csak addig jó amíg megy, de egy átlag nyolcvanezres gép nem fogja lefedni a lakást, szóval lehet minden szobába rakni egyet csukott ajtókkal, de mellette ugyanúgy kell szellőztetni is az elhasznált levegő miatt. Zajos is, büdös is. Ha már 3 szobát párátlanítunk akkor nyugodtan lehet számolni havi +30e villanyszámlával. Akkor inkább fizetek 6 évig havi ötvenezret egy személyi kölcsönre, csak legyen meg a hőszigetelés és a szellőztetés. Most még a felét is visszakapja az ember a felújítási programmal 2021-ben.És csak azért szövegelek itt ennyit mert az itt nagyon népszerű félmegoldások, párátlanítók, penészölők sosem fogják megoldani ezt, csak lehúznak pénzzel.
