Au adatokat a Wolf gyári doksijából másoltam! Nyilván a 3 a minimum a 138 meg a maximum amivel sosem fogod használni mert olyan hangja van, hogy nem hallgatnád 5 percig sem.
Szerintem ha 315m3/h-val akarsz szellőztetni folyamatosan akkor min. 600-as gépet vegyél meg jó néhány párásító berendezést is mert télen lesz vagy 20-30%-os páratartalom a házatokban!
Fejenként 30m3/h kell nem 50 és minek számolsz külön a vizes helyiségekkel?
Mi most 90m3/h-val szellőztetünk amikor itthon vagyunk és 50m3/h-val amikor nem vagyunk itthon. Teljesen jó a levegő és 38-42% a páratartalom.
Még így is messze vagyunk attól a 29W-tól. Nem kell maxon járnia mindig, de kiindulási alapnak azért jó.
A házam átlagos méretű, négyen lakunk benne. A szabvány szerint 4x30 m3 az alap levegőszükséglet egy embernek egy órára, de jobb 50/fővel tervezni. Tehát az nálam 200 m3/h, ehhez hozzáteszem a vizes helyiségek szellőztetési igényét, ami 45 + 45 + 25 = 115 m3/h. Ez így 315 m3/h a házban. Számolhatok a szobák légszükségletével is, úgy 340 m3/h a levegőigény a házamban. Ekkora légszükséglethez már komoly teljesítmény kell.
Mindenki kiszámolhatja a saját háza levegőigényét. Persze lehet lefelé is menni, csak akkor nem lesz meg a megfelelő légcsere.
Aki viszont tud 150 m3/h /29W teljesítményű hővisszanyerős központi szellőztetőről, az ne tartsa magában, mert akkor 300 m3/h /58W teljesítményűnek is kell lennie, az pedig nagyon baráti! (2000/hó)
Ez is olyan dolog, amit maximum az fog megmondani, akinek van beépítve hasonló szellőztetője. De mivel az egyhelyiséges szellőztető is majdnem százezer, ráadásul fogyaszt is némi áramot, ezért csak a gazdagabbak fognak rá beruházni, akik viszont a büdös életben nem találkoznak penésszel, azaz nem járnak ilyen fórumokra. Ha mégis, akkor szakemberrel csináltatják meg és nem saját maguk.
Központit pedig az ára mellett már a fogyasztása miatt sem fognak csináltatni, mert kb 5000/hó csak az extra áramszámla.
A szellőzés fontossága valahol ott lehet az oldalsó betonkerítés és a vakondháló között: mindkettő kva jó ha van, de azért vagyonokat költeni nem fognak rá.
Egyébként nem hangosak az egyhelyiségesek, csak kettő kell belőle. Az a legjobb esetben is 150e és két lyuk a födémen. Ha csak a tényleg párásodó helyekre raksz, akkor is majdnem ott vagy mint a központival, bár a fogyasztás jobb. Ha poros helyen laksz és poros a házad is, akkor azt gyakran kell karbantartani, szűrőt pucolni/cserélni. 4-6 egységnél ez már kellemetlen és megéri inkább a központi, amihez már zajszűrő is van és egy helyen lehet intézni a karbantartást.
Megint a szokásos téma, hogy mennyit ér meg ez valakinek? 200e? 600e? Hol a vége? Működni fog? Mennyi baj lesz vele?
Aztán inkább kinyitja az ember napi 2x az ablakokat és vesz valami mást.
Igen, ez mind így van, ahogy leírtad. Én is csak erre a szezonra terveztem. most költöztünk be és ősz végén derült ki, hogy teljesen be van dunsztolva a ház. A fürdőben nincs egyerlőre ventilátor, a konyhai elszívő 120-ról szűkül 100-as kimenőre, nincs aereco sem szellőző nyílás. Tavasszal nyáron lesz fürdő elszívó, új konyhai és tervezek 1 vagy 2 db egyhelyiséges szellőztetőt.
Központit nem tudom kivitelezni, az ablakkeret pedig olyan elrendezésű, hogy nem tudok értelmes nyílást szerelni bele és nem is igazán tartom a teljesen megfelelőnek. A kihívás olyan egyhelyiségest találni ami kellően csendes de van teljesítménye is. A hővisszanyerés nyilván nem tud 90% sem lenni, de nem ettől tartok a leginkább, hanem a gép + a beszűrődő zajtól....
A tapasztalat az egyébként hosszú próbálkozások után, hogy már az is rendkívül sokat használ ha résszellőztetőn vannak az ablakok.
A páramentesítő kényszermegoldásnak, tüneti kezelésre működik, teszi a dolgát, karbantartja a párát. Mielőtt elkezdtük használni brutálmód átneveseddett minden, a bútorok, vélhetően a falak, ruhák minden. Ezeket kiszárítani 1,5-2 hét volt, ezután már nem szükséges a folyamatos nappali páramentesítő használat. Szellőztetés napi min 3x5 perc (több nem lehet, kisgyerek van).
Nem derült ki, mi is a probléma. Gondolom sima magas pára/penész.
A páramentesítő mellett nem lehet "élni", hangos és zavaró, az állandóan kavargó levegő megzavarja a termosztátot is, mert fújja kifelé a meleg levegőt.
Olyan, mint a mobil klíma. Olcsóbb, mint a hagyományos klíma, de olyan elviselhetetlenül hangos és akkora huzatot csinál, hogy az ember inkább fizet a rendes klímáért. 0,5KW/h fogyasztással ne is tervezz folyamatos üzemmel, mert iszonyat drága. Amint kikapcsolod, egy nap után ugyanott vagy ahonnan elindultál, mert egy ember 1 nap alatt 2-3 liter párát "termel", nem beszélve a konyhai és fürdőszobai párolgásról. Hordozhatod egyik szobából a másikba, ki kell önteni a vizet, az 50 dB pedig önmagáért beszél.
A szellőzést kell megoldani, főleg az olyan rossz elrendezésű házakban, ahol a konyhát egybeépítették a nappalival (nem zavar az állandó ételszag?)
Ezt lehet hagyományos szellőztetéssel, ablakkeretbe épített szellőztetéssel vagy falba épített, esetleg központi hővisszanyerős szellőztetéssel is. A legtöbb embernek jó a napi össz. 20 perces szellőztetés is (reggel-este 2x10 perc kereszthuzat, teljesen kitárt ablakokkal), rosszul tervezett lakásoknál ez nem működik.
Innentől pénztárcafüggő a dolog. Ezek közül a párátlanító a legkényelmetlenebb mindennapos működtetés szempontjából és a központi hővisszanyerős szellőzőrendszer a legjobb (ha sok pénzed van).
nekem azt a tanácsot adták, ami szerintem be is vált, hogy legyen nagyobb teljesítményű, mert mindenképpen hangos, akkor legalább dolgozzon is. Szerintem a 30-as kicsi, én anno a Midea-ról azt hallottam, hogy hangos nagyon. Én a 68E-t vettem, mert az legalább kinéz valahogy. Működik, dolgozik...azóta egy haverom is ezt vette, ő is megvan elégedve, teszi a dolgát. Sajnos mind hangos. Le lehet venni a fokozatot medium-ra, vagy low-ra, de annyival nem halkabb mint amennyivel gyengébben dolgozik.
Sziasztok! Páramentesítő vásárlásban kérnék tanácsot. Felváltva szeretném használni nappal a hálóban, éjszaka a nappaliban a zaj miatt... A háló 13 négyzetméter, a nappali 24. Viszont a nappali egy légtérben van a konyhával, előszobával és folyosóval ami így együtt 52 négyzetméter. Ajánlottak itt a Trotec-en kívül még Midea-t amiből kevés itt Romániában a választék, illetve Aldi - Lidl terméket, Aldi itt nincs, Lidl-ben meg nem volt az utóbbi időben. Szóval maradok a Trotec-nél hacsak nem tud valaki olcsóbb márkát ajánlani... Szerintetek elég lenne egy TTK 30 E. Ha nem, akkor melyik lenne árban a következő amit ajánlotok? Esetleg TTK 70E vagy TTK 72 E?
Vagy van jobb ötletek?
Picit tartok a nagyobbaktól az ár, fogyasztás, meg súlyuk miatt nehezebben hordozhatóak...
Jól néz ki, bár tényleg drága. Látszik, hogy komfortra tervezték.
Kíváncsi vagyok, milyen hatása van a falhőmérsékletre, hogy lentre kerül az előremenő is.
Kevesellem a hőleadását, főleg 40/30 hőfoklépcsővel számolva. Így majdnem biztos, hogy a sima fent-lent elrendezésű fűtéscsövek is ugyanezt érik el, töredékáron. Mondjuk ez sokkal szebb, ami nem elhanyagolható tényező.
Igen. 2 rézcső van benne, lamellázva, a felső az előremenő, az alsó a visszatérő. A másik végét idommal (ami légtelenítő is egyben) rövidre kell zárni - nézd meg a honlapjukat.
Ha külső falhoz helyeznél szekrényt. Simán az alsó szegélyhez a szekrény mögé beépíteni - kb 30mm helyet foglal, de az is megoldás, hogy a faltövébe bevésni, akkor még helyet sem foglal, viszont a légáramlást biztosítani kell némi résekkel szekrény alatt, mögött.
Nem olcsó, de legalább esztétikus.
Nekem a bejáratnál - előtér, kb 2 m2 - a külső falon van ilyen, így mindjárt a fal tövét melegíti, semmi páralecsapódás a falsarokban.
Nagyon érdekesen nézne ki a házam (vagy bárki háza), ha nem tolhatnék bútorokat a sarkokba, külső falakra.
Kisebb lakásokban ez egyenesen kivitelezhetetlen.
Nincs is probléma máshol az említett szobán kívül, ahol ugye eddig nem volt fűtéscső. Ezeken viszont ott van a fűtés és nincs penész, mert a falak nem hidegek.
Az egyiknek van lába (klasszikus koloniál), a másik teljesen zárt, ötvenes évekbeli "ifjúsági" szekrénysor.
Szóval inkább úgy mondanám, hogy nem tolunk bútorokat külső falakra, ha nincs fűtéscső és folyamatos fűtés, ami melegen tartaná a falakat.
Ehhez még a 30 fokos visszatérő is elegendő a kísérlet szerint.
Rengeteg elméletet olvasok a témában, de ezt most kivételesen cáfolja a gyakorlat.
Sokan egyenesen gyűlölik a falon kívül futó csöveket, ezért úgy építtetik ki a hőleadókat, hogy minél kevesebb radiátor jusson egy szobára, minél kevesebb csővel a falakon. Magamról is beszélek, mert volt egy olyan időszakom, amikor a nappaliban levetettem az utolsó radiátort, hogy a keleti oldali falon ne legyen semmilyen cső. Akkor el is kezdett penészedni az ajtóhoz közeli sarokban és a szekrény mögött, a következő évben pedig teljesen át lett tervezve minden, a legtöbb helyre került cső és radiátor is. Túlterveztettem, mert szeretjük a meleget.
Csak a saját hibámnak tudom be, hogy a penészes falra akkor sem rakattam semmit, általános felújítás közben feledékeny az ember.
Na kérlek ha ilyen hosszú a szöveged akkor csak válaszolok.
"A penész is a szokásos helyeken jelent meg: faltövek, sarkok, plafon sarka. Valamelyik évben pillanatnyi elmezavaromban odaraktam a sarokba egy nagyobbacska koloniál szekrényt, 4 nap után majdnem 1 m2-nyi részen zöld penészes lett a fal és persze a furnér hátlap is."
Külső falra semmilyen szekrény nem teszünk. Kivétel ha van a szekrénynek lába és a hátulján rész biztosítunk. Akkor áramlik a levegő és nagyobb a valószínűsége , hogy a lecsapódó nedvesség elpárolog.
" A penész is a szokásos helyeken jelent meg: faltövek, sarkok, plafon sarka."
Így van, de hozzá kell tenni , hogy csak a külső faltövek, sarkok, plafon sarka
A penész is a szokásos helyeken jelent meg: faltövek, sarkok, plafon sarka. Valamelyik évben pillanatnyi elmezavaromban odaraktam a sarokba egy nagyobbacska koloniál szekrényt, 4 nap után majdnem 1 m2-nyi részen zöld penészes lett a fal és persze a furnér hátlap is.
Ahogy a képen látszik, azóta több próbálkozás volt: falikonzolos tévé (csöpögött a víz a kábelekről, még a fém részek is penészesek lettek.
Előbb nyílás egy szellőzőventilátornak, de túl sok meleget vitt ki. Átalakult kivezetéssé a mobil klímának. Nyugi, már a lyuk megléte előtt is ugyanolyan hideg és penészes volt a fal, az üveggyapot ezen már nem rontott.
Több kábel is el van vezetve ezen a falon féltávon, eddig mindegyikre kiült a penész, ha nem is mindig látható formában. A savanyú szag és a nedves tapintás összetéveszthetetlen volt.
A laminált szegély teljesen elhajlott a sok nedvességtől, de kinézetre meglepően jól bírja, pedig már a szögek is elrohadtak a sarokban. A fotón azért nincs már meg a sarokelem, mert oda mindig azonnal kiült a penész, így levettük és már nincs meg.
Ez tehát a jelenlegi állapot, a penész még nem jött vissza. Jönnek hidegebb napok, szóval bármi lehet. Ez tényleg csak egy kísérlet.
Ha majd meglesz a hőszigetelés, bontom az egészet és fel lesz újítva a teljes szoba falastul, laminált padlóstul.
Nekem a külső hőszigetelés egyenlő a penész megállításával.. részben. Attól még kell a jó szellőzés is. Ez a kettő biztosítja, hogy ne legyen sehol penész.
Az energiatakarékosság pedig nem mindenkinek elsődleges cél, nekem például a komfort a lényeg, ezért is van úgy beállítva a kondenzációs kazán, hogy alacsony előremenővel és kis szünetekkel, kvázi folyamatosan üzemeljen, a radiátorok soha ne hűljenek ki. Nem akarok megfagyni 24 fokban, mert a szigetelés miatt ötóránként indul a kazán. Ezzel persze többet fogyasztok, de a komfortérzet ég és föld.
Még gondolkozom a szekrényes ötleten, nem akarok megint falat hipózni. Szerintem kevés a visszatérő hőmérséklete, hogy a beszorult hideg levegőt felmelegítse.
A szoba közepén nem érdekes a páratartalom. Az alsó sarokban mérd a fal hőmérsékletét (ne a levegőét!) és a páratartalmat. Ha tudod akkor több eszközzel és átlagold.
Jelentés: 16 nappal a "fűtéscsövek" telepítése után még nem jött vissza a penész, a látható vizesedés megszűnt.
Ha végighúzom a kezem a falon, konnektoron, kábeleken és a szegélyen, nyoma sincs a korábbi savanykás penészbűznek.
Azt persze nem merem megcsinálni, hogy a szekrényt a falhoz tolom, ahhoz nincs elég teljesítménye ennek a kivezetésnek.
Lehet, hogy valamikor a télen kísérleti jelleggel behozok a sufniból egy rozogább pozdorjaszekrényt és pár centire a falhoz rakom (20 mm az ötrétegű), aztán meglátjuk.
Sok penészfotót megnéztem a neten, alig van olyan, ahol a fal tövében ott lenne a visszatérő és fent az odamenő fűtéscső.
Ebből persze még nem lehet nagy általánosságokat levonni, de pont ezért kókányoltam oda a falra én is ezt a kezdetleges csőkígyót.
Lehetséges lenne, hogy a kívülről szigetelhetetlen lakótelepi lakásoknál annyi megoldaná a penészgondot, hogy minden külső falra odarakják teljes hosszban az odamenőt-visszatérőt és egy kalkulált teljesítményű radiátort, nem kifelejtve a napi szellőztetést? Még mindig megoldhatóbb, mint a lakóközösséget meggyőzni a teljes külső hőszigetelésről.
Méregettem kicsit a haver UT333-as műszerével, teljes mértékben megerősített, hogy nincs semmi értelme.
Még 37%-ot is mértem néha (A Szahara 20-25% :D), máskor meg 55%-ot.
Inkább csak idegesítő, mert arra még mindig nem tudott senki válaszolni, hogy ha egy szoba páratartalma pont középen 45% és alul a sarokban 60%, akkor hány százalék is a szoba tényleges páratartalma a penészképződés szempontjából? Mert sajnos a penész pont letojja a számításokat.
Rossz az elméleted. Amikor a gép kikapcsol az egész helységben egyenletes 65%-van, hiszen átkeverte a levegőt. Az elméleted szerint ekkor lent, a gép szintjén tovább kellene csökkenie a páratartalomnak, hiszen megállt a levegő, elkezdődik a különböző páratartalmú légrétegek kialakulása, fent lesz a nagyobb, lent az alacsonyabb páratartalom. De nem ez történik, lent is nő a pára ezért pár perc múlva újra be fog kapcsolni a gép.
Ellenőrízni is egyszerű: ha mondjuk 70%-os páratartalomnál bekapcsolom csak a ventillátort, akkor a gép által kijelzett páratartalom felmegy mondjuk 80%-ra (mert átkeverte a levegőt) és stabilan ott marad. Járathatom akármeddig, nem fog csökkeni, csak ha bekapcsolom a páramentesítő funkciót. (Jártam már így véletlenül, ezért tudom..)
csak intenzíven kell szellőztetni.
Fürdőszobáról beszélünk. Én nem szivesen fürödnék egy olyan helységben, amit egy családtag előzőleg intenzíven kiszellőztetett.. :)
Bocsánat, akkor rossz volt a tippem. Ennek ellenére tartom, hogy a max. 80%-os környezeti tartomány irreális egy páramentesítő esetében. Ez csak egy jogi seggpáncél lehet a cég részéről.
Ezért akkora parasztvakítás ez a páraszint. Fél óra alatt kapsz 90%-ból 65%-ot, de miért is? Mert megkevergetted a különböző légrétegeket a gép ventilátorával. Nem az egész helyiségben van 90% csak egy részén, a többin mondjuk 60% van. Amikor elkezded keverni a géppel ezt a levegőt, megörülsz, mert a gép szerint fél óra alatt 65%-ot értél el! De amint kikapcsolod, ez az érték már vissza is megy az eredeti érték közelébe (nem a vizes törölközők miatt), azaz nem ér semmit. Ezért kell járatni folyamatosan, mert a smart funkció csak becsapja az embert. Ha hetente 5 litert öntesz csak ki, akkor ott felesleges a páramentesítő, ott csak intenzíven kell szellőztetni. És nem elkeseríteni akarlak ezzel, csak nagyon-nagyon sokan használják helytelenül a párátlanítót, pedig csak a légrétegeket kevergetik. Ahol igazán nagy a nedvesség, ott napi 20 liter vizet is kiöntesz. Ahol nem ez a helyzet, ott a legolcsóbb a sima fullra nyitott ablakos-kereszthuzatos szellőztetés.
azért egy 2-3 perces gyors szellőztetésnek van értelme Pontosan. Sajnos ez nálunk ez nem igazán járható, mert a fürdőszoba ablaka a hajópadló+zsindely kombóval fedett teraszra nyílik, vagyis ha bármilyen módon kitolom a párát a falon kívülre (akár az ablakon át akár szellőztetővel) akkor a terasz teteje fog bepenészedni.. (persze a terasz tetején is ki lehetne vezetni a szellőztető csövét, de az már túl sok lyuk, túl sok probléma)
30%-ra állítom be a célt Az már nagyon száraz, azt szerintem órák alatt se tudja elérni. Én 60-65% alá nem megyek, ott már nem párás az ablak sem.
A páramentesítő nem üzemel folyamatosan. Páraérzékelő van benne (legalábbis a jobbakban) be lehet állítani hogy mekkora páratartalom mellett kapcsoljon ki/be. Nálunk a fürdőszobában kb fél óra alatt lecsökkenti a páratartalmat 90% környékéről 65%-ra és kikapcsol. Persze ekkor a pára még újratermelődik mert pl. száradnak a törölközők de ekkor már csak pár percre kapcsol be, de akár az ajtót is ki lehet nyitni mert ekkor már nincs jelentős pára. Kb. hetente kell üríteni az 5 literes tartályt. A képhez hozzátartozik, hogy régebben a házunkban kifejezetten száraz volt a levegő, mert a régi nyílt égésterű kazán kivitte az összes nedvességet a fürdőszobából, de aztán lecseréltük zárt égésterűre... A feladat adott volt: a fürdőszobában keletkezik a legtöbb pára, ott kell megszünteteni. Erre a 40 ezer forintos páramentesítő tökéletesen bevált. A ruhaszárítással kapcsolatban teljesen igazad van, mi is csak akkor használjuk erre, ha gyorsan kell ruhát szárítani vagy túl sokáig tartana a szellőztetés mert kint is hatalmas a pára. Kb. 7-8 ilyen alkalom lehet egy idényben, ezért nem fogunk ruhaszárító gépet venni.
A fürdőszobát a fürdőszobai szellőző szárítja ki, oda egy nagyméretű földközelben lévő, folyamatosan üzemelő elektromos berendezést semmiképpen nem telepítenék (ezt írja is minden páramentesítő kézikönyve, nem véletlenül).Ruhát szárítani pedig nagyon nem gazdaságos ezzel a módszerrel hiszen egy elkülönített kisméretű szobára van szükség a működéséhez, ezen kívül ruhamennyiségtől függően soksok órányi folyamatos üzemre. Egy átlagos készülék fogyasztása maximális teljesítményen 650W/h, ha csak 5 órányi működéssel számolunk (egy mosás de szinte biztos, hogy gyerekes családoknál lesz az sokkal több is), akkor ez 3,25 KW fogyasztás/nap és egy átlagos háztartásban minden nap mosnak. Nyilván éjszaka megy, tehát csak reggel fogják lekapcsolni. A havi költség így 3.25*30*45 = 4.400 Ft. Ha egész éjjel megy mondjuk 12 órát, az már havi tízezer extra fogyasztás. Egy száztízezres Electrolux szárítógéppel számolva így alig 2 év alatt (vagy 1 év alatt ha egész éjszaka megy a párátlanító) elfogyaszt annyi áramot, amennyibe egy szárítógép kerülne, ami max másfél óra alatt szekrényszárazra szárít 5 kiló ruhát, de van benne 30 perces gyorsprogram is. Ráadásul kis helyiségben szárítani a ruhákat órákig elviselhetetlenné teszi ott bent a páratartalmat, szóval ott nem tárolhatsz nagyon semmi mást és így is úgy is ablakot kell nyitni utána. A szárítógépnél nincs ilyen. De ahol kevés a hely azoknak már feltalálták a mosó-szárítót is.Megint csak az a hülye helyzet áll elő, hogy rövidtvú előnyökért hosszútávú hátrányokat vállal fel a lakó, ami pedig spórolásnak tűnik az végeredményben inkább pénzpazarlás, a komfortról (annak hiányáról) ne is beszéljünk. A páramentesítő mellé ki kell teregetni, kis szobában elég nehézkesen teszel ki mondjuk 2 adag ruhát. A szárítógépből csak kiveszed ha kész a program. Egy páramentesítőt állandóan üríteni kell kézzel ha pedig van csatorna amire rá lehet kötni, akkor végképp a (mosó)szárítógép a jobb választás. Akkor mire való a páramentesítő? Hogy olyan helyet is élhetővé tegyen, ami egyébként nem lenne az. Nálunk a melóban ez a pince, ahol rengeteg iratot tárolunk és páramentesítés nélkül minden szétmenne. Kegyetlen sokat fogyaszt a 3 páramentesítő, de nincs más lehetőség. Lakótérben viszont van. Ezért tartom károsnak ezt a fórumot,rengeteg ember beszélnek rá olyan félmegoldásokra, amivel hosszú távon rosszul járnak és még csak meg sem oldódik az alapprobléma.
A kilélegzett párára pedig ott a rekuperátor, amiből már 2 db helyesen elhelyezve és összehangolva megoldja egy közepes méretű családi ház szellőztetését minimális fogyasztás mellett (1,8W/h csúcsteljesítményen).
Ezek a limitek életvédelmi logika alapján lettek meghatározva, a készülék műszaki védelme miatt
Szerintem egyik sem. Nem tudok elképzelni olyan esetet, hogy egy elektromos készülék 80%-os páratartalomnál biztonságos de 95%-nál már ráz vagy tönkremegy.
Ez az adat csupán a mérési tartomány tetejére vonatkozik, pl a Lidl-es páramentesítő is csak 89% maximális páratartalmat tud kijelezni.
Ugyanazt mondjuk. Nekem azért kell a rekuperátoros szellőztető mert gyűlölök minden alkalommal ablakot nyitni és közben lefagyni a házban meg beengedni a gumiégető cigányok füstjét a környéken. Gyűlölöm az állott szagot is pl főzés vagy fürdés után, ezzel meg egyikről se kell lemondanom. A behozott levevő előmelegített és egész nap olyan a ház belül mintha sosem csuknám be az ablakot. Oxigéndús, erőteljes. A korábbi lakásban ha nem szellőztettem óránként, szinte elaludtam a fojtó oxigénhiánytól. At úlfűtést meg azért csinálom, hogy a kazán kis szünetekkel de folyamatosan járjon rövid ideg, mert a kondenzációs kazánt folyamatos de rövid üzemre tervezték. Ha órákig nem megy majd utána is csak egy keveset (mert a szigetelés tartja a meleget) akkor a komfort is rossz és a kazán is hatásfok alatt üzemel. A párátlanító pedig tényleg semmire nem megoldás ellenben jó drága.
2. Tartósan 60% feletti pára esetén el kell gondolkodni páracsökkentésen, ami nem párátlanító gép.
3. Szellőztetni kell.
Ez idáig a fekete-fehér változat.
Aztán vannak az egyéb verziók, minden eset egyedi.
Én maradi vagyok, ha ez eddig nem is derült ki számodra. A párátlanítókban nem hiszek. Ugyan nem tudom mi az, de a túlfűtésben sem, meg a rekuperátoros szellőzőrendszerben sem.
De a fizika attól még fizika marad, és a fal akkor lesz nedves, ha a levegőben lévő pára kicsapódik, ez pedig a páratartalomtól és a fal hőmérsékletétől függő dolog.
A legrosszabb eshetőséget hoztad fel, a szar vízszigetelést. Nem az az általános egy penészes lakásban. Ez kb olyan példa, mintha beázó tető okozná a vizesedést, százból egy. A túlfűtés azért kell, mert az ember azt hiszi hogy elég a 20 fok is hőszigetelés után, legalább spórolnak is vele. Aztán szépen megjelenik a penész mert a kazán a büdös életbe nem kapcsol be, hisz a hőszigetelés szépen tartja azt a 20 fokot. A komfortérzet is rossz, fázni fogsz 20 fokban. A gázkazán folyamatos üzemre van tervezve, nem arra hogy órákig álljon és csak időnként kapcsoljon be. Ez nem vegyes kazán. Akkor a leghatékonyabb a kondenzáció is. 22 fokon ez nagyjából teljesül is 40 fokos előremenővel. Ez a legjobb fogyasztás/komfortérzet arány.Szellőztetni mindenképpen kell, mert felgyűlik a pára amit kilélegzünk. Hívhatod oxigénmentes levegőnek is, én párás levegőnek hívom. Ezt kell kitakarítani a lakótérből. Erre a legjobb a rekuperátoros megoldás, de a sima ablaknyitogatás is nagyon jól működik némi hőveszteség mellett.A rekuperátor vitathatatlan előnye az éjjel-nappal jelen lévő friss levegő. Olyan lesz bent a klíma mintha a kerti levegőt szívnád és még a párától is megszabadultál, ami pedig kintről bejön az már előmelegített levegő. Ég és föld a különbség a szellőztetés és a rekuperátoros rendszer között.Csak az ára ijeszt el mindenkit, ezért fordulnak a párátlanítókhoz és hasonlókhoz. Márpedig egy sima földszintes Kádár-kocka hőszigetelése és a rekuperációs szellőzés kiépítése jó esetben 3 millió forint. Ha viszont támogatással nézzük, akkor másfél millió.Cserébe penésznek nyoma se lesz többé és nem kell mindig azon agyalni, mi megy szarrá a penésztől legközelebb. Ha sikerül féláron támogatással megcsinálni az ilyen rendszert, 5 év alatt visszahozza az árát, de a komfort miatt már akkor is megéri ha sosem térül meg. Nem minden a pénz.
