A lingvisztika mint a történelem segédtudománya - szemellenző nélkül. Nyitok neki egy új topikot, amit az íráskényszeres önjelölt "történészgéniuszok" remélhetőleg nem árasztanak el érdektelen zagyvaságokkal.
ez valszeg csendisz volt a (késő-)szkitahunban. nem -es jelző, ami már létezett (-eshi) az előmagyarban (-ís, -és, -éjs változatokban) és ha nem tévedek a türkben nem, de az -ash (-ás) főnévképző igen.
csillapít [1608] Bizonytalan eredetű, esetleg származékszó, melynek alapszava önállóan nem adatolható. Az abszolút tő talán hangfestő eredetű, a relatív tő -p mozzanatos képzővel alakult.
Old English ciele, cele "cold, coolness, chill, frost, sensation of suffering from cold, sensation of cold experienced in illness," from Proto-Germanic *kal- "to be cold," from PIE root *gel- "cold; to freeze." In modern use perhaps a back-formation from the verb. Figurative sense "depressing situation or influence" is from 1821 (in Middle English the figurative sense was "suffering, misfortune").
late 14c., intransitive, "to feel cold, grow cold;" c. 1400, transitive, "to make cold," from chill (n.). Related: Chilled; chilling; chillingly. Figurative use "discourage, dispirit" is from late 14c. Meaning "hang out" first recorded 1985; from earlier chill out "relax" (1979).
_____
csitít [1572] Valószínűleg hangutánzó-hangfestő eredetű. A tő a csi! ’pszt!, hallgass!’ indulatszóval függ össze. A végződés műveltető igeképző. A csitt [1693] valószínűleg szóelvonással keletkezett az igealakból.
csend [1748] Szóelvonással keletkezett a csendes-ből. A csendes melléknév [1416 u.] ismeretlen eredetű. Eredeti hangalakja csendesz volt, az -s végződés vagy a -ség képzős származékban fejlődött, vagy az -s végű melléknevek hatását mutatja. A csendes származékai a csendesség [1416 u.], csendesít [1416 u.], csendesül [1416 k.], csendesedik [1519].
2 In Armeno-Kipchak only the form tabor is attested always with an -o- in the second 3 syllable which is, in general, quite unusual for Turkic native words. Its oldest attesta4 tion goes back to the 17th century, i.e. the period when Armeno-Kipchak was under 5 very strong Polish and Ukrainian influence (for a detailed overview of Polish lexical 6 influences on Armeno-Kipchak, see Stachowski 2010). The most probable and most 7 obvious explanation would be, then, that Arm.-Kipch. tabor is a Polish (or less proba8 bly Ukrainian) loanword, and therefore cannot represent the Middle-Turkic lexical 9 stock, cf. OPol. (1424) tabor ‘castra curribus cincta’ (SStp 1982–1987, vol. 9, p. 80) 10 and OUkr. тáбір ~ тáбор ESUM (2006, vol. 5, pp. 499–500)
7. Conclusions
29 According to the view expressed in this article the word tabur cannot be explained as
30 a variant of tapkur for phonetic, morphological and semantic reasons.
31 As far as the Turkic languages are concerned, tabur in the sense ‘military
32 camp’ appears only in Ottoman (from the 17th century on), and seems to be of Polish
33 or Hungarian origin. In the meaning ‘camp; gipsy camp’ it is found in Tatar, Bashkir,
34 Kirghiz, Nogai, Kumyk and Turkmen and is of Russian origin there. The meanings
35 ‘1. cattle camp; watering place for cattle; 2. watering time; 3. herd of horses’ show up
36 only in Tatar and Chuvash, i.e. only in the Volga region, and seems to result from a
37 specific semantic development (which is visible in Russian dialects, too). In other words, tabur has no significant Turkic background.22
csakhogy ez nem veszi figyelembe a
magy. toboroz igét
és Taboristan nevét (amelyik nem arab eredetű és létezett már a 7.században is)
a toboroz kapcsán az etimologiai szótár nem okoz meglepetést
toboroz [1553 u.] Származékszó egy önálló alakban nem adatolt tobor- alapszóból. Az alapszó maga is származékszó, mely -r gyakorító képzővel keletkezett a tipor, toporog igék alapjául is szolgáló nyelvjárási top ’lenyom, lép’ igéből. A toboroz szóvégi -z hangja gyakorító igeképző, a szó belseji b zöngésülés eredménye, vö. tobzódik, tombol. Eredeti jelentése az alapigének megfelelően ’táncol’ [1553 u.] volt, a később használatos ’verbuvál’ értelme [1816] nyelvújítás kori, és az alakilag hasonló táboroz ige hatását tükrözi.
ha jól tudom a kuss-t is (ugyanazt jelenti mint magyarul), magyar képzővel - másik alakja a kusuj (kussolj)
etimologiai szótár
kussol [1704] ’lapítva hallgat’ Német jövevényszó, vö. német (sich) kuschen ’lefekszik , meglapul, csendben marad’. A német szó a francia se coucher ’lefekszik’, francia argó nyelvi ’meglapul, kussol’ igére vezethető vissza, mely eredetileg vadászati kifejezés volt, a vadászebekre vonatkozott. A kuss állítmányi névszó [1706] a német kusch ’feküdj! ’, illetve durvább, emberre vonatkozó jelentésében a német kusch dich ’hallgass!, maradj veszteg!’ átvétele.
ezzel a teóriával az a baj, h magyarul van
kushad, kuporog, kucorog
etimologiai szótár:
kushad [1622] Belső fejlemény. Valószínűleg származékszó, egy önállóan nem adatolható szótő -had igeképzővel ellátott alakja lehet, a képzőre vö. korhad. A szótő ismeretlen eredetű.
na ez a vicc.
+
kuporodik [1655] Származékszó. Egy önállóan nem adatolható szótő -odik visszaható igeképzővel ellátott alakja
kucorog [1645] Származékszó, egy önállóan nem adatolható szótő -g gyakorító igeképzős alakja.
persze, a szócikk maga a történelem. még jó, h a csehek meg a szlovákok nem tudtak róla, meg a többi szláv, mert akkor nem szabadott volna úgy használniuk, és akkor az orosz nyelvészdoktorok mit szólnának hozzá
valószínűleg az etimologiai szótár szerkesztője is így gondolkodott, azért talált ki egy teljesen semmire alapozott teóriát, Vámbéry tényadatai helyett.
az h az oroszban az elsődleges jelentése eltolódott (ahogy mutattam, a szlovákban, csehben is), és kvázi a szlengbe szorult a jó jelentése, de csupán azért mert nem olyan gyakran használták olyan értelemben, attól még a megfelelő a jónak a szinonimája.
ezért mondtam, h teljesen lényegtelen, oroszul hogyan használják, használják e jó értelemben (használják, csak ritkábban). a lényeg a szó jelentése. ha nem az lenne a jelentése, akkor egyáltaán nem is használnák. a horosij jelentése jó, nincs más jelentése, nem átvitt értelmű szó, kapisg?
Sokkal jobb, ha ezeknél a kazah szavaknál maradsz, mert így garantáltan nincs ember az egész fórumon, aki alaposabban ellenőrizni tudná az egészet ;-PP
Talán előbb némileg csiszolni kellene a szövegértést. Vagy egyszerűen csak figyelmesebben olvasni.
Mit is írtam?
"Annak van döntő jelentősége, hogy listázza-e a legmegbízhatóbb szótár szinonimaként
az adott szót vagy sem."
"Ott vannak a leghivatalosabb -- nyomtatott, több kiadást megért -- nyelvi szakkönyvek, többféle módon ellenőrizve. Ezekkel szembensemmi hasonlót nem tudtál mutatni!"
Szótári adattal szemben nem tudtál mutatni ilyet ;-PP
Itt a szinonimák között nem (!) szerepel a хороший, de valóban a jelentések között igen, de csak mint modern szleng (жарг. хороший). Be is mutattam, hogy ez tényleg modern szleng, és valami saját önkényes értelmezés.
b) a másiknál meg mit "hazudtam"??
"A Wiktionary cikkében tényleg az van, amit bemásoltál."
Na, így kell "hazudni" :-DDD
Tehát a 3 szótári ellenőrzéssel szemben (Afanaszjeva 2, Kozsevnikov) ott árválkodik egyetlen említés.