Irigyellek a pan Európean miatt. Nekem is van egy honda motorom, míg nem jó az aixam, addig azt használom. Csak, az egy innova. A legkisebb testvér. Különben egy nagyon eltalált konstrukció. De az egy másik fórum témája.
Egyébként a Lombardini motorokban alkalmazott feszszabályzókkal nagyon sok baj van , a hozzám kerülő öregebb jószágokban elvétve találkozom életképes töltéssel , szint mindegyikben elpusztult már a korlátozó . Lehet azoknak valóban jobban ártanak a különféle áramlökések , mint a normál gépkocsi generátoroknak .
robogóban én az elfűtős verziót láttam, csodálkoztam is hogy milyen hülye megoldás. Mondjuk ott kisebbek a töltőáramok, gondolom a lombinál ezért van egy fokkal kultúráltabb megoldás.
Pontosítanék. A régi relés fesszabályzó is a gerjesztéssel játszik. Ahogy nő a fesz, előbb elbontja a gerjesztést. Ha tovább nő akkor egy ellenállással lezárja a föld felé a gerjesztést. Csak mindehhez is idő kell. Van (volt olyan szabályzó) amellik először egy ellenállást köt sorba a gerjesztéssel mielőtt megszakítja és a következő lépésben ezzel kisöntöli.
A Lombi motor se egyedi megoldású. Ott egy állandó mágnes sor a fix tekercsekben mindig termeli a vellanyt. Egy utána kötött soros fesszabályzó nem enged át többet mint a 14 V. Ez döntően egy kapcsolóüzemű inverter. Nem elmelegíti a felesleget.
Sok Rotax repgépmotor, hómobil is így csinálja. Így súlyt lehet nyerni, egy tekercselést megspórolni a generátoron. Nincs csúszógyűrű sem. A szabályzó 10-20 deka és egy fél öklömnyi. Bár jó drága.
az ehhez hasonló témákban mindig azt szoktam példának felhozni:
Mindenki ismer olyan embert aki bekapcsolt öv nélkül szokott közlekedni, sőt maga is próbálta már és semmi baja sem lett. De abban közel teljes egyetértés szokott lenni hogy ez így veszélyesebb, ezért is előírás az öv bekötése.
Én is vettem már le menet közben akkusarut, de ha lehet kerülöm a kérdést, pláne modern járgányoknál. Van mopedautókban is bőven elektronika, DCI vezérlés az újabbakban, jobb nem kísérteni a sorsot...
Ami meg nem generátoros hanem töltőtekercses-fesszabályozós ott pláne veszélyes mutatvány mert a fesszabályozó ott nem gerjesztést állít hanem rásöntöl a töltőtekercs kimenetére hogy ne kússzon fel a feszkó. A lerántott akksival pedig több dolog hárul rá, szeret is elpukkanni. Bár szerencsére ezek már kezdenek kihalni, többnyire robogókban látni manapság.
naggyon jo példát hoztál fel! mi ebből a tanulság? nem szabad levenni a sarut, még egy mérés erejéig sem, mert belehalhat a mopedes, akár álto helyiben is a járgánynak?, most verem a fejem a falba, hogy én miket csináltam, kb 40 évig, mindenféle probléma nélkűl! rohadtul nagy szerencsém lehetett, hogy nem pusztultam bele, de még egy dioda sem kezdett feleselni a gencsikben, hogy nem tetszik neki valami? amen...
Ha jól belegondolok valóban veszélyes megszaggatni a töltőáramkört és akksi nélkül pörgetni a váltakozóáramú generátort -- nekem egyszer majdnem az életembe került ...
Itt a közelben a szálkai elágazónál van egy haláljel . Fogalmam sincs miféle balesetnek állít szomorú emléket , de nem múló gyászról lehet szó , mert több évtized után is gondozott objektumról van szó , szerintem ha most kimennék oda ( kb. 8 km ) akkor égve találnék valami mécsest .
Valahányszor arra megyek azt jut eszembe : egyszer én is majdnem itt hagytam a fogamat , 1988-ban az ETZ-vel , akkor nekem is állhatna itt efféle mementó .
Akkoriban ETZ-vel jártam , aminek 12 V-os , váltakozóáramú generátora volt . Megbízható , teljesítőképes , már alapjárat környékén megindult a töltés a korábbi kommutátoros dinamókkal szemben . A generátorral nem is volt baj , de az akkori aksik ! Förtelmes minőségűek voltak , csak annyi dolguk lett volna , hogy az első szikráig eljusson a motor ( jól indult ) és utána már akkumulátornak semmi dolga . De nem , ezek a nyomorult telepek még ilyen kímélő életmód mellett sem bírtak ki 1-2 évnél többet . Én akkor katona voltam , ezért a nagyritkán elővett motorba nem akartam aksit venni , jó ha havonta 1-2 alkalommal haza tudtam jönni -- ha veszek is aksit az beledöglik az unalomba .
De a generátoros járgányt brutálisan nehéz betolni aksi nélkül ; bár a szakirodalmi vélekedéssel ellentétben nem lehetetlen , én többször megcsináltam . Értsd : a járműben fizikailag nem volt (jelen) semmiféle akkumulátor , de betolással be tudtam indítani .
Szóval a gyújtás akkumulátorról megy , az első szikrához áram kell . Vettem két laposelemet , sorba kötöttem őket ( jó-jó , tudom : elágazás nélküli kapcsolás , ne sorosozzunk itt kérem ) így kaptam 9 voltot . Ezt betettem az aksi helyére és beindítottam vele a motort . Amint elindult rögtön lerántottam a sarut , mert vélelmeztem , hogy a jó öreg Perionok nem szerették volna szembekapni a 12 (jó-jó 14,4 ) voltos és 15 amperes töltőáramot .
És így jártam vele hónapokig ... az elemek jól bírták , hiszen csak az indítás pillanatában voltak használva . Arra kellett ügyelni , hogy alacsony fordulaton , index-féklámpa-világítás együtt már annyira leejtette a feszültséget , hogy leállt a motor is . AZ egész áramtermelő egység az ilyen használat mellett is csak egyetlen hibát produkált nálam ( 20 évig voltam ETZ tulajdonos ) , miszerint az egyik diódának egyszer eltört a porrasztása . Visszapöttyintettem és passz . Jegyzem : mechanikus-érintkezős feszszabályzó volt a járgányban .
Tehát a szálkai elágazó ... A laposelemmel meghekkelt technikával olyan 90-es tempóban robogtam hazafelé , így késő ősszel , már sötétben . A szálkai elágazó előtti enyhe kanyart bevettem , majd a következő pillanatban egy csattanás , utána TELJES sötétség és néma csöndben gurulok tovább -- a fene tudja , hogy merre .
Végre felocsúdtam és fékeztem . A bal padkán álltam meg . Szóval az történt : elszakadt a láncom és begyűrődött a kislánckeréknél a deklibe . A jármű szabadon gurulhatott tovább (90-nel ) , de a főtengely forgása rögtön megszűnt , ezzel együtt az áramtermelés és a világítás is . Ha van valamiféle aksi a verdában és az adott volna ha csak 4-5 másodpercig annyi fényt , hogy legalább a felezővonalat lássam. Amennyiben ezt a mókát a jó öreg NDK-s technika 1-200 méterrel korábban játssza el , akkor aligha maradok az úton a kanyar miatt -- becsattogok az árkon keresztül a kukoricásba . Miképp úsztam volna meg , arról fogalmam sincs .
Kellemes érzés volt , amikor két éve először pöfögtem arra a Hondával . A kardántengelyes hajtásra nem jellemzők az efféle botlások , maga ez a 1100-as V4-es Pan European amúgy se egy romlékony konstrukció , és alig eszik többet mint a fele akkora súlyú és 1/5-nyi teljesítményű léghűtéses MZ .
Szóval veszélyes dolog lehet levenni-feltenni az aksisarut , legfeljebb nem a diódák pusztulnak el , hanem a motoros ...
Most látom csak , hogy a Hondát ábrázoló kép a háttérben pont az a rész látható ahol a baleset majdnem megesett , az utasülés fölött a domb lábánál .
Ezzel az aksisaru levételi tilalommal én is találkoztam már , minden valamirevaló autóvillamossági könyvben szerepel . Az első olyan járművem amiben ilyen áramtermelő működött az 1986-ban vásárolt 250-es MZ ETZ . Az akkori szakirodalmak a diódákat féltették , hogy elfüstölhetnek az áramlökéstől . Az újabb leírások a járművek vezérlőelektronikájáért és fedélzeti számítógépeiért aggódnak .
A magam részéről nagyon sokszor vettem le és tettem föl akkumulátor sarut , illetve szakítottam meg vagy kapcsoltam össze töltőáramkört működés közben , de még soha nem fáztam rá . Mindez persze nem jelenti azt , hogy másnak ne pusztuljon el valamije , ha megteszi ezt a tiltott dolgot .
hát látom, ha okoskodásrol van szo, te nem maradhatsz ki belöle kisfiam!!! föleg ha ellenem tud irányulni!? biztos ettől lesz kemény a fütyid!, hajrá!!!
irkálj még valamit, hogy mégjobb legyen, neked!
"modern, elektronikával telerakott autóban nem kísérleteznék az tuti"
mer amúgy ezek a kis öreg szutykokban ürtechnika van mi?? biztos a legmodernebb? majdnem ugyanolyan gencsi van, mint az mtz-ékben, csak méretben kisebb joval. csakhogy ne halj meg bután! na! amiket irtam, varjatok rá gombot, azt jöhet a többi okosság! :))
Jól is teszed. Ha tényleg semmi terhelés sem marad a generátoron akkor a szabályozás tehetetlensége miatt egy pillanatra lesz egy szép nagy tüskéd. A remanens mágnesesség miatt akár gerjesztve is tud maradni gerjesztőfeszkó nélkül, a vasúti tengelygenerátoroknál ezt a jelenséget használják ki fegerjesztésre pl, nem az akkuból veszik hogy álló helyzetben ne fogyasszon.
Az MTZ-nél nyilván mindegy, de egy modern, elektronikával telerakott autóban nem kísérleteznék az tuti.
Persze más kukijával könnyű verni a csalánt ismeretlenül....
Járó motornál soha nem hagynék terheletlenül egy ilyen generátort. Mióta a DC-s lakatfogót kitalálták, nem is gond ez. Láttam én már éjjeliőrt nappal meghalni.
akkor ne tedd! én már kismillioszor tettem ezt minden gond nélkűl!, persze, nyilván előfordulhat, hogy egy ilyen esetnél megficcen valami és, akkor lehet huhogni, hogy, "én nem tenném", de az is lehet, hogy amikor ilyenkor valami letérdel, annélkűl is megtenné, hogy aksi nélkűl menne a motor! a fesszabnak kutya kötelessége megfogni a feszt 14,4 volt körűl, erről nagyáramu fetek gondoskodnak a belsejében! és ezek a fetek, nagyon gyorsan nyitnak és zárnak ám! egy szemvillanás, örök időknek számit ebben a tekintetben. és, maúgy! mit gondolsz? nagyon sok villamossági műhelyben, ha forgatják a gencsit és ellenörzik a töltést, akksi nélkűl teszik mindezt! amit te mondasz, az a" nem tudom igazán mi történik, inkább nem teszem!" esete, szerintem. de nekem ugyan mindegy! csak segiteni probáltam, egy álltalam lassan 40 éve használt modszerrel.
Ezt nem tenném. Még a jó feszszabályzót is meg lehet evvel ölni. Nagyobb gáznál még az autó többi 12 V-os cucca is kaphat jó nagy maflást. (Még a jó szabályzónak is kell pár msec idő, amíg visszafogja a gerjesztést. Ezt a csúcsot az aksi fogja meg. Szerintem.)
járo motornál, leveszed az akksi sarut és rámérsz, hogy mennyi, az annyi, ki fog derűlni a töltöfesz, ampert meg az akksisarukkal sorbakötött műszerrel, vagy lakat fogoval tudsz mérni.
Köszi a választ. Mondjuk, én lehet ott tettem tönkre a generátort, hogy azt a ket vezetéket, narancssárga szürke, felcsereltem. Sajnos nem emlékeztem rá pontosan, hogy a narancssárga felül, vagy alul van. Mondjuk, most már jól van bekötve, de addig nem használom a járművet, míg bele nem rakom az új motort. Aztán azután jöhet a töltés javítás. Egy új aksit is kap a járgány, mert nagyon régi elhnaasznált van benne, feltöltés után, nagyon hamar leesik a feszültsége. Szóval kuka. Mondjuk, arra nem is gondoltam, lehet, hogy a rossz aksi is okozhatja azt, hogy kicsi a töltő feszültség? 13,2 volt. Lehet, ha beleteszek egy új aksit, a töltés is visszajön. Azért olyan 14 volttal kéne töltenie gondolom.
Ezt az elektronikát ismerem. Bár már a funkciói felét sem látja el. Minden nyomógombos, kapcsolós. Izzítás, tekercs vezérlés, a ráindítás ellen nekem sosem működött. Viszont "szerencsém" van, mert nekem az összes vezeték gyárilag fehér így a hiba keresés egy rémálom. Nekem Saxo gyujtás kapcsoló van benne, ez tudja a mechanikus gátlást. Viszont a relé ötlete nyomógombosra alakítás esetén lehet jó ötlet. Bár a hangból hallható hogy jár a motor, de a nyomógomb véletlenszerű megnyomása ellen védelmet nyújthat. Az is igaz hogy léteznek "fedeles" nyomógombok aminek a benyomásához fedelet kell fölnyitni. Ez kisebb hibalehetőség. Viszont mindig tanul az ember. Azt nem tudtam hogy az Aixam és társai gyári kivitelben nem tudják a gátló funkciót. Nekem is volt 400-as, de már nem eredeti gyujtás kapcsolóval. Azt is vissza kellett fordítani újbóli indításhoz.
Ezt nem tudtam , ilyen megoldással soha nem találkoztam , bár egy nyomógombos indítású munkagépnél logikusnak tűnik .
Az indítás gátló kifejezés a napjainkban oly divatos immobiliser-t juttatja az eszünkbe . Ezek eredeti funkciójuk szerint a jármű jogtalan elvitelét lennének hivatottak megakadályozni -- bár ahogy értesültem arra kevéssé alkalmasak , viszont rengeteg galibát és költséget tudnak okozni a jogos tulajdonosnak . Hát az is valami .
Mopedautóknál a ráindítás megakadályozására én eddig két szisztémát láttam . Egyrészt a gyújtáskapcsolóba szoktak tenni olyan mechanikus reteszelést , ami csak akkor teszi lehetővé a slusszkulcs újbóli elfordítását az indítózás felé , ha előtte teljesen leveszik a gyújtást . Mintha a Tasso-ban lett volna ilyen . A másik megoldás a Yanmar motorok vezérlő elektronikája -- ez működteti az izzítást és a meglehetősen összetett ( tartó-és behúzótekerccsel komplikált ) leállítórendszert . A többi mopedautóban ( Ligier , Aixam , talán a régi Microcarok is ) nyugodtan rá lehet kerregtetni a járó a motorra -- kész szerencse , hogy ezek olyan hangosak , emiatt ez ritkán fordul elő .
A válasz teljesen korrekt! Az én fölvetésem volt részben hibás. Az indítás gátlás vezérlése generátorról létező dolog, főleg munkagép motorok esetében. Az indító áramkörben elhelyezett relét működteti a töltő feszültség: - Álló motornál a relé zárja az áramkört így a motor indítható - Járó motornál a töltő áram vezérli a relét ami bontja az indító áramkört ez akadályozza meg a járó motor újbóli "indítását" Van amikor ez a relé csinálja a gubancot. Autók esetében ezért a gyujtás kapcsoló felel, mint ahogy itt is. Ez volt a feltevésem másik hibája amiért elnézést kérek.
Csak itt valaki azt mondta, illetve írta, hogy ezekbe a jarganyokba, nincs feszszabalyzo.
Talán a Lombardinik áramtermelőjével lett keverve a dolog , mert azon vannak egészen másféle megoldások -- ott egészen másképp oldják meg a szabályozást .
Az Aixamekben eredetileg Denso generátor van , abban benne van a szabályzó . A Denso generátor 4 ponton csatlakozik a jármű villamos hálózatához , az eredeti bekötés az alábbiak szerint :
-- neki van csavarozva a motortömbnek , ez a test . A jármű negatív testelésű , külön testkábel nincs .
-- a megtermelt áramot egy vastagabb vezeték viszi az aksira . Ez egy szemessaruval csatlakozik a generátorra . A vezeték mielőtt elérni az aksi pozitív saruját tartalmaz egy biztosítékot -- ez gyakorta elkorrodál és akkor a töltőáram nem jut el a járműbe . A biztosíték nagy , fél gyufásskatulyányi és 50 A-os . Nehezen észrevehető , mert valahol az aksi mellett a légszűrő mögött lapít . Az öregebb kocsikból gyakorta hiányzik . A leírásodból az derül ki , hogy nálad sincs ilyen biztosíték , hanem a generátorról egyből átvitték a termelt áramot az önindító csatlakozási pontjára , ezzel kizártak néhány hibalehetőséget.
-- van egy kettős csatlakozó , vékony vezetékkel . Az egyiken (talán a narancs ) kapja a gerjesztőáramot a generátor a gyújtás ráadásakor . De ennek könnyű utánajárni : le kell húzni a csatlakozót , ráadni a gyújtást és megnézni , hogy melyikben jelenik meg a 12 V . Ha egyikben sem akkor az a gond .
-- a kettős csatlakozó másik vezetéke vezérli a töltésjelző lámpát . Ha jól emlékszem testet ad a lámpának . Ha ráadjuk a gyújtást akkor a lámpa fönn a műszerfalon áram alá kerül és világít , de ha a motor beindítása után a feszültség eléri a kívánt mértéket akkor elveszi a testet és a lámpa elaszik . Most azonban megnéztem egy Z482-es kapcsolási rajzot , ami ezt másképp ábrázolja -- úgy látszik keverem a Lombardini lámpakapcsolásával , mert az biztos testtel vezérel . Annyi viszont biztos , hogy az egyik vezetékben a gyújtás ráadásakor megjelenik az aksifeszültség , a másik pedig a lámpát vezérli .
És innen vezethető le a hiba -- nagy mókamesterek találták ezt ki így . Ugyanis ha a töltőáramköri vezetékben elkorrodál a biztosíték csatlakozója akkor a töltőáram nem jut el a jármű villamos rendszerében . Viszont a generátornál megvan a 14.4 V , ezért a töltésjelző lámpa a műszerfalon elaszik ... zseniális !
A legegyszerűbb megoldás egy feszültségmérő beépítése , ezt célszerű a hőmérővel együtt elkövetni . Vagy legalább egy szivargyújtóba dugható feszmérőt beszerezni .
A hozzászólások egy része elgondolkodtató : a másik lehet test, vagy indítás gátló. Azon tűnődök miképp lehet egy teljesen mechanikus dízelmotor beindítását megakadályozni a generátor bárminemű vezérlésével .
Azonfelül sokat javítani a dolgon , ha kérdezők éppen úgy mint a válaszolók képekkel tennék érhetővé a mondandójukat . Pl. nem tudom mi akadályozta meg egy rettenetesen ritka mopedautó hátsó üvegéről érdeklődő fórumtársunkat , hogy iderakjon egy képet a sérült járműről : ilyet keresek . De nekem végülis mindegy .
Én eddig úgy tudtam , hogy a Ligier gyártott nagyon régen valami 50-es kis motorral járgányt Optima néven . Egyébként mindegy , akár Bellier , akár Ligier szerintem beszerezhetetlen . Ha sík akkor lehet gyártatni , ha nem akkor barkácsolás : plexi vagy polikarbonát .
Igen, a vastag kábel, ami a generatorrol kijön, az megy az önindítóra. Az a töltő kábel. A gerjeszto áramra gondoltam a kis kábelek közül valamelyikre, de a gerjeszto áramot szabalyozza a feszszabalyzo nem? Csak itt valaki azt mondta, illetve írta, hogy ezekbe a jarganyokba, nincs feszszabalyzo.
Az egyik a gerjesztő áram a másik lehet test, vagy indítás gátló. Azt nem tudom pontosan. A töltés szála az kb 10mm2 keresztmetszetű vezeték szokott lenni egy csavaros kapcson. Ez függ a generátor típusától, kialakításától.
Beépített szabályzó? És az a kettő vékony vezeték, ami megy bele, az micsoda? Egyik narancssárga, a másik szürke. Azt hiszem. Nincs töltése a járgánynak.
Hírek
