Kisebb könnyűszerkezetes házat építünk. A sávalapon és az aljzatbetonon keresztül köttetnénk be a villanyt szakemberrel. Itt menne be az UTP kábel is, és lesz egy klíma is, ami a H tarifás villanyórába menne bele.
Kérdésem az lenne, hogy milyen csövet lenne érdemes rakni a sávalap és az aljzatbetonba, amiben később könnyedén betudja majd fűzni a vezetékeket a villanyszerelő?
Tudom hogy volt már a téma, villanyszerelés a padláson.
Mi a szabály rá, vagy van-e külön valami szabvány, ajánlás?
5 csomópontom van a padláson, 15-17 leágazással, kerek, 100 mm-s (?) dobozban merev vezető + sodrott réz kötésekkel "hagyományos" módon (a merev rézen körbesodorva a sodrott, ráhajtva (kb 3-4 cm), és leforrasztva az egész.).
Szerintem ez a kötés betonstabil alapból (25+ éves), de nem tudom, hogy van-e jobb módszer.
Olyanon gondolkodtam, hogy megpróbálnám úgy csökkenteni a csomópontok számát, hogy új helyre tenném az emeleti elosztót, és innen közfalakon tetején lévő kötődobozokba direkt kábellel állnék be.
(illetve a szobák térdfalain lévő konnektorokat - szarufára szegezett MT kábel - megszüntetném.)
Azért is ódzkodok az átalakítástól, mert
- fent mindenféle kábel összeköttetés van a csomópontok között - pl 3 eres fekete - barna (0) - zs dobozból másik irányba megy ki 2 fekete (összekötve) - kék (0) - zs
- pár hónapja pont betett ide valaki egy szétégett wago-t (?), ami talán pont padláson volt.
Viszont az apropót az adja, hogy hétvégén hajnalban tűz ütött ki a szomszéd (hónapok óta lakatlan) ingatlanában valamilyen elektromos kapcsoló hiba/kötés miatt. Nálam ráadásul a héjazat zsindely.
Azon agyalok még, hogy talán a folyosón körbe tudnám vésni az új gerinc helyét - a legtöbb kötődoboz ezen fal felett van kb - illetve a légkondik kábele ekkor is maradna padláson és ha nem elég a mostani hosszúság, akkor újrakábelezni direktben a külső egység és az elosztó doboz között.
Csak a rend kedvéért: ha valaki elnézést kér, mert véletlenül egy másik nick-en írt, nem az a lebukás. Még mielőtt: nekem soha nem volt másik nick-em, most sincs. Egyszer (20 éve?) kitiltottak talán egy hónapra, akkor addig nem írtam, és ennyi.
Az 55 fokost viszont időnként fel kell fűteni 65 fokra legalább >> fertőtlenítés Mondjuk kb. hetente 1X az ajánlás.
---- A valóvilágban...
A 120 literes simán lehet kicsi a csak 55 fokkal... A cirka 180 liter 40 fokosan kifolyó melegvíz már elég sok esetben lehet kevés is. A lassú több órás felfűtés miatt.
Megj: pláne, ha már számottevően vízköves is és ezért a 120 liter is jóval kevesebb.
A bojlert nem érdemes 55 fok fölé állítani, mert megnő a vízkőképződés.
Előfordulhat a merülőcső repedés/törés ami azt hivatott szolgálni, hogy a víz a bojler felső részéből folyon ki, azaz a melegvíz. Repedéskor benn maradhat a melegvíz a testben és hideg/langyos víz jön ki.
Egyedűl nem elég a 120 literes bojler ?!!! ne már... Mire megy el a sok-sok melegvíz vajon?
Hiszen, Csak 65 fokra felfűtve a bojlert >> 250 liter 40 fokos víz lesz belőle. Ami egy sellőnek is sok naponta....
Megj: egy főre a szokásos melegvízigény 60-80 liter naponta tipikusan. Még a naponta NAGY/TÖBBSZÖR kádazóknak is elég sok a 250 liter 40 fokos víz 1 főre.
Vagy lehet, hogy nem a melegvíz igényed extrém nagy, hanem. Nem fűt fel eléggé a bojlered (65-70 fokra) és/vagy nagyon vízköves is.
---------------------- Működés
Amikor az éjszakai áram megjelenik vagy egy áramszünet után. Két eset lehetséges amit a bojler hőmérséklet szabályozója dönt el.
1. A bojler NINCS teljesen felfűtve éppen. Ekkor elindul a bojler felfűtése és fűti amíg
vagy Felfűti a bojlert teljesen és utána leáll a fűtés Nyilván csak akkor, ha kitart addig az áram amíg telejsen felfűti. Általában ez történik.
vagy Csak addig tuja fúteni amíg el nem megy az áram. Ekkor nyilván nem lesz teljesen felfűtve a bojler ebben a menetben.
2. A bojler teljesen fel van fűtve éppen. Ekkor nem történik semmi, hisz nem kell fűteni éppen a bojlert.
Viszont, - mivel a bojler hűl magában is, ezért >> idővel majd ráfűt, ha még van áram is éppen illetve - ha kinyitsz egy melegvíz csapot, akkor >> nemsokára ráfűt, ha még van áram éppen
Megj: az egykaros csapok MÁR a közép=egyenes karállásban is gyakran engednek ki meleg vízet is!!! Csak hideg vízet ezért ezekkel JOBBRA eltekert karállással célszerű vételezni.
Röviden, - ha éppen nincs áram nem történik semmi... csak hűl ki a bojler magától és/vagy a melegvíz kiengedések miatt
- ha van áram és NEM ELÉGGÉ meleg éppen a bojler >> indul a felfűtése - ha van áram és ELÉGGÉ meleg éppen a bojler >> nem történik semmi - ha van áram és magától kihűlt kicsit a bojler >> indul a felfűtése - ha van áram és engedtél ki melegvízet>> amitől kihült kicsit a bojler >> indul a felfűtése
- ha elmegy az áram >> akkor a nincs áram esete áll elő ismét
---------------------------------- A bojlerben van egy hőmérséklet szabályozó.
Az dönti el, hogy hány fokosra melegszik fel a víz a bojlerben. A legtöbb esetben ez állítható, akad néhány típus aminél nem. A szokásos beállítása 65-70 fok.
Keress/kérj egy hőmérőt ami 100 fokig is tud mérni.
Amikor a bojler felfűtöttt... Nyisd meg a bojlerhez legközelebbi melegvíz csapot teljesen. Csak a melegvízet illetve az egykarost teljesen balra eltekerve.
A kifolyó víz alá rakj egy fém edényt és állítsd bele a hőmérőt az edénybe. Várj amíg már nem emelkedik tovább a mért hőmérséklet. A méréssel megtudod a kifolyó víz max hőmérsékletét.
Ha nincs 65 fok körül >> akkor állítani kell a bojleren, magasabb hőmérskletet beállítani. Ha netán 75 fok fölött is van >> akkor célszerű kisebb hőmérsékletet beállítani a bojleren.
**** Amennyiben nem állítható be a kb. 65-70 fokos kifolyású melegvíz. Akkor a hiba okát kell megkeresni >> villany/bojler szerelő szaki. *****
A kevés a melegvíz oka lehet még (az extrém sok használatod mellett). hogy Tele van vízkővel a bojler.
Ha a felfűtéskor sípol-fütyűl hallhatóan sístereg-pattog akkor esélyes a vízkövesség. Ideje kiszedni a felgyűlt akár 20-30 liternyi vízkövet belőle.
----------------- Szóval,
Egy 120 literes 65-70 fokra állított bojler bőven elég kellene legyen a szokásos "normális" használatatle egy főnek. (megj: 2-3 főnek is elég szokott lenni...sőt sok helyen a 4 főnek is)
Ha mégsem elég akkor - vagy extrém melegviz használat történik >> csökkentés és - vagy műszaki gond-baj van, akár sok vízkövel is súlyosbítva >> javítás, vízkötlenítés -----------------
Épp akartam írni, hogy ha ez a két agyalágyult már nem jár ide, szóljatok, akkor visszajövök, erre pont az egyiktől a szokásosnál sokkal nagyobb szakmai értelmetlenséget látok. :D A cos fi nem vektor. Aszimmetrikus terhelésnél nem sok értelme van a cos fi-nek. Azt persze meg lehet tenni, hogy a három fázis wattos és látszólagos teljesítményeit összegzi az ember, majd ebből számol egy cos fi-t, de hogy ez mit jelent a valóságban, az nehezen lenne magyarázható.
Sziasztok, villanybojlerrel kapcsolatban lenne két kérdésem:
1. Ha a bojler vezérelt áramról üzemel, akkor minden alkalommal bekapcsol a vezérelt áramos időszakokban, vagy csak akkor, ha kevés a meleg víz?
2. A bojler mutatója ezen a ponton soha nem megy túl (kép). Forróvíz van, de szerintem a kelleténél kevesebb a melegvíz. A régi vezérlővel késő estétől kora reggelig volt csak éjszakai áramom, estére sokszor el is fogyott a melegvíz. Amióta cserélték, napközben is van vezérelt áram, így jobb a helyzet (Kb. 8 éves, 120 literes bojler, egyedül használom.)
Kiszámolható/Kimérhető, hogy hány Watt fűtés kell a kinti -15 fokban a benti 21 fokhoz pl. Mondjuk nálam a 200 m2-re kellene 4 kW (4000 Watt) mindössze.
Ami ugye 36 fok fűtés... a kint és bent között.
Elosztod a 4000 Wattot a 36 foknyi fűtéssel. és Lőn csoda megkapod, hogy 4000/36=111 Wattal kell több/kevesebb >> Watt/fok :-) Amikor csöppken/nő a hőmérséklet különbség 1 fokkal.
Ez úgy általános iskola 6. osztály... maximum logikából- és matekból.
----- Igen, az ablak rontja a határoló fal EREDŐ hőszigeteltségét. Minél nagyobb az ablak rész a határoló falban annál inkább.
De legyen pl. egy szoba aminek - a fala 0,20 Watt/m2K és 7 méter a külső falhossza 2,70 belmagasággal >> 19 m2 (sarokszobaként 3,2+3,8=7,0) - az egyik falában 120x150 abalkkal >> 1,8 m2 ami Uw=0,80 W/m2K (átlagos, nem drága 3 rétegű melegperemes ablak)
HA NEM lenne ablaka akkor 19x0,20=3,8 Watt szökne ki rajta fokonként.
ABLAKKAL viszont 4,9 Watt szökik ki rajta fokonként. Mivel 17,2x0,20+1,8x0,80=3,44+1,44=4,88
Avagy Watt/fok alapon is számolható ez is.
Ez úgy általános iskola 7-8. osztály... maximum fizikából, logikából- és matekból.
--------- Szellőzés,
Valóban kell szellőztetni. Alapestben ~30 m3/óra friss levegő kell egy embernek, alváshoz kicsit kevesebb is elég. (ha mozog/dolgozik erősen akkor több nyilván, akár 50-80 m3/óra is)
Maradjunk az átlagos-tipikus 30 m3/óra szellőzésnél. A levegő fajhője ~0,00036 kWh/m3 fokonként!!!
Átlagos téi időben (-2 fok kint és 21 fok bent) kell 23 fokot fűteni rajta. Vagyis 1 főre 30x0,00036x23=0,25 kW >> 250 Watt szellőzés kell... ilyen időben. Jobb időben kevesebb, hidegebb időben több, nyilván.
Avagy Watt/fok alapon is számolható ez is.
Ez úgy általános iskola 7-8. osztály... maximum fizikából, logikából- és matekból.
Az előbbi szobában van 3,2x3,8x2,7=~33 m3 levegő. Azaz kb. óránként 1X kell a szoba levegőjét kiszellőztetni. Megj: ha ketten vannak akkor ugyebár már félóra után szellőzés kell.
HA!!!! abban valaki éppen bent van ....
Ha üres akkor nem kell tipikusan, mivel télen száraz a benti levegő alapban. (kivéve a vacak viz-szigetelésű épületeket ami nagy szívás)
Különben idővel valóban büdös-párás oroszlánszag lesz bent az embertől. Idővel a széndioxid CO2 is feldúsul bent. amitől >> fáradt, kialvatlan, fejfájós lesz.
Persze nem szokás óránkánt-félóránkánt ablakot nyitni... Hanem meg kell oldani a kellő szellőzést a mai TÖMÍTETT ablakok korában. (a régi tömítetlen ablakok folyton szellőztek ugyebár, sőt túl sokat is)
A megoldás lehet egy rés/ablak/fali szellőző vagy akár ventillátoros/gépi is és lehet fix vagy automatizált.
---------- Nomeg, lehet rém egyszerű is... Jómagam pl. kivágtam a tömítő gumiból egy 5 cm darabot felül és kész. Ez adja az alap légcserét plusz este-reggel egy 2 perces ablaknyitás. Immár 33 éve így működik és bevált eddig :-) -----------------
Az infra nem kamu csak másként működik !!!
HA BENNE vagy a besugárzásában AKKOR a tested melegíti direktben >> mint a Nap is :-) és E miatt NEM fázol a hidegebb levegőben sem >> ahogy hóban napozáskor sem a hegytetőn.
Ez az a hatás ami miatt akár spórolhat is némi fűtési energiát az infra >> 5-10%-ot egy télen tipikusan. Ehhez JÓL kell elhelyezni >> legyél benne mindig !!!
DE, HA NEM vagy benne a besugárzásában és fel kell a levegőt IS meleígtenie. Nos akkor valóban NEM spórol energiát.... ez van.