Helló Frint! Ezt a termesztőoszlop dolog nagyon érdekelne! Én tavaly egy régi vasvázat, amiben nagy üvegdemizsont tartottak kibéleltem nylonnal és teleraktam földdel, oldalt lyukakat vágtam bele és ide ültettem a verbénákat és petúniákat. Nagyon nehéz volt beledugdosni, mivel már tele volt földdel, de nem tudtam kiönteni, mert rettenetesen nehéz volt. Viszont igen szépen virágoztak a verbénák.
Most nekem sem volt kedvem a kertben dolgozni ebben a szeles időben, ezért csak olvasgattam. De nekem már van egy őszel berakott, beoltott, meg egy megkezdett tavaszi komposztom, én ráérek. Hogy Neked mikor lesz kész, ha csak elmélkedsz rajta....
Sajnos nem raktam el az oldalt a könyvjelzőbe, de majd ha lesz időm előkutatom. Viszont a hétvégén rájöttem, hogy van csattanó maszlagom is! Rettenetesen mérgező, 20 mag elfogyasztása halálos. Sajnos ki kell pusztítani, pedig nagyon szép ám! Tanácsokat megfogadom, köszönöm mindenkinek. Egyébként behatóan tanulmányoztam húsvétkor a nyírségi talajt, és pont olyan, mint a mogyoródi. Merthogy ott van a homokozónk. Pont ugyanazok a gyomnövények vannak. A nyírségi felmenőim pedig eléggé jártasak a kertművelésben. Sőt, kiderült, hogy jó fej mogyoródon a szomszéd bácsi, aki többszáz ölön kerészkedik húsz éve. Egészen jól alakulnak a dolgok. És, ha minden kötél szakad, építek homokvárat. zizzz
Sziasztok!
Elmentem 1 hétre tanulni, vizsgázni - hát nem teleírjátok a topicot? :)))
Örülök, hogy sokakat érdekel a téma.
Az a bizonyos mésznitrát az a Kalciumnitrát. 2 kg-os zacskóban lehet kapni, fehér színű granulátum, vízben tökéletesen oldódó kítűnő lomb és műtrágya. Üvegházi minőségben árulják, elérhető áron. Én előírt töménységben a paprika+paradicsompalánták intenzív növekedésekor használom, töményen biztosan sokmindent kiéget,de gyommagvak ellen használjatok tüzet. Tuti biztos tipp, sokezer éve működik, garantáltan bio. ( a tyúkhúr magja 50 évig is megőrzi a csíraképességét, a tarackok akár 15 év(!) szárazság után is képesek életre kelni.)
A legegyszerűbb, legnagyszerűbb és legszebb komposztálóról már sokszor írtam: ez a termesztőoszlop, aki 1x kipróbálja garantáltan beleszerelmesedik. A biokertészek könyvéből bárkinek szívesen eküldök komposztálással kapcsolatos szakanyagot, az indexes postafiókom még nem működik, de a banhegyil@lab.hu címem OK.
Kedves Kileso!
Nekem tobb konyvem is irja ezt a bizonyos specialis mesznitratot, amit a komposztra kell szorni.
Ha fontos, megnezem, hogy pontosan mely konyvek, most atneztem tobbet is a komposztalas miatt.
Nekem sem jön be az oldal. Mindenesetre a kert nagyját füvesítsd be, még ha csak ideiglenesen is, az védi és javítja a talajt, amíg kialakítod a végleges tervet. Ahol a fű fölöslegessé válik, csak kiemeled gyeptéglaként, és ha szőrével lefelé összerakod, jó föld érik belőle.
Kedves Kukucs! Speciális mésznitrátról még csak nem is hallottam - de ha úgy teszel, ahogy Áfony tanácsolja, nagy baj nem lehet. Abban az esetben, ha a komposzt mégis gyomosítana, még kis korukban kihúzkodod, és a komposztra hordod őket. Mert egy dolog van, ami "tuttira" bejön: a kertben mindig akad munka. Meg gyom!
- A homoknak szerintem 1 nagy titka van, azt víznek hívják. Tehát ha tudsz öntözni, akkor jó esélyeid vannak a bő termésre.
1. Ha egyszerre túl sok esik, akkor elmoshatja a felső termörészt (ez a legrosszabb)
2. Túl sok eső nem tud rá esni, mert a víz mindig elfolyik
3. Ha túl kevés esik, akkor a rövid gyökérzetű növények kiéghetnek, elszáradhatnak
- Homokon csodálatos volt a zöldség (petrezselyem, sárgarépa), szép volt a hagyma; ha volt eső, szép volt a saláta, eper (ez fa alatt volt, így kicsit jobban bírta a szárazságot is), meg bármi megtermett, ha volt víz(eső) (dinnyénk nem mindig ért be, de a sütőtök többször sikerült)
- Tarackot én csak égetném, kikapált rész 1 hetes szárazság után esőre képes volt gyökeret ereszteni, teljesen kiirtani szerintem nem nagyon lehet.
- A talajerózió miatt esetleg gaz helyett füvesítésen gondolkoznék, persze ez attól függ, hogy mit akarsz/tudsz a kerttel kezdeni.
Nekünk konkrétan szőlőnk volt homokon, és a vége fele szoktunk rá, hogy inkáb füvesítjük a szőlő alját, közét (nedvességet jobban tartja), meg gyümölcsfásítjuk (árnyékban több nedvesség maradhat)
- Szomszédunk néha csak felszántotta a földjét, iszonyatos mennyiségű gaz tudott nőni rajta, semmi más (egyszer cirokkal próbálkozott, de az sem sikerült igazán!)
Köszönöm a választ. Ma utánanéztem, és az akác valóban sok nitrogént köt meg a talajban. Holnap megyek a kertbe, veszek gyommintákat, aztán szépen kielemezgetem őket, melyik milyen. (Az eredmény majd árulkodik a föld (hmmm, homok)minőségéről is. Nagyon jó kis site-okat találtam az elemezgetéshez, pl. a www. kgt.gau.hu-t. Ezt nézegetve már rájöttem (tavaly nyári emlékeim között kutatva), hogy van védett növénykém is a gyomok között. Sőt, van homoki ballagófüvem is, ami nem védett, de nagyon tetszik a neve. Perszem attól még csak dudva. Amelyeket nem sikerül lenyomozni, elviszem a nagyihoz, ő igazán profi a témában, csakhát a Nyírségben lakik. De homok ott is van bőven. Üdv, zizzz
ps.: Nyugodtan üss annyi "z"-t, ammennyi még kényelmes.
Szia Kukucs!
Ezekkel a gyommagokkal csak az a bibi, hogy bármit túlélnek. De egyszerűen a felmagozott gyomokat és a gyökérről terjedőket ne tedd a komposztálóba. Igy is hamar meg fog telni. Áfony
Bocs, biztos rosszul fogalmaztam.
A lenyeg, hogy a normal komposztalokra a konyveim azt mondjak, hogy specialis mesznitrattal kell kiirtani a gyommagokat, nehogy mindenhol kikeljenek, ahova a komposztot kiszorjuk.
Erre a majdnem zart valtozatra meg azt mondjak, hogy 80 C-fokos homerseklet van benne, es az elpusztitja ezeket, es tuttira nem kelnek ki.
A gyomokat is lehet komposztálni, de célszerű ezt a magok érése előtt tenni velük, különben a komposzttal együtt gyommagokat is fogsz terjeszteni. Ám ha van elég helyed, egy sarokban áss egy sekélyebb gödröt, ide hordd össze a dudváidat, és felejtsd ott kb. 2 évre. Ebből nem lesz olyan komposzt, amit széthordhatsz a kertben, de a helyére lehet valami fát vagy bokrot ültetni majd. Ha ezt nem tudod megoldani, a gazokat most az egyszer el kell égetni.
A homoktalaj - termékenység ellentmondás érdekes. Lehet az oka, hogy az akác is képes a gyökérzetével nitrogént megkötni. De lehet, hogy sovány talajt kedvelő gyomok nőttek rajta. (-:)
Mindenesetre, ha termelni akarsz valamit, előtte dolgozz bele sok szerves trágyát. A homok az nyeli.
Én egy leendő kertészkedő vagyok. Ugyanis nemrég vettünk egy kb. 500 négyzetméteres homokozót. Tavaly nyáron kb. két méteres gazerdő nőtt rajta, de jövő tavasszal-nyáron már szeretnék rá kicsike pihenőkertet és icike-picike (paradicsom-retek-hagyma-kóstolót termő)kertecskét varázsolni. Ebben az évben még építkezés lesz rajta, ezért sok mindent nem tudok vele csinálni, de addig is lehetne talán egy kis talajjavítást végezni, esetleg a kerítéshez egy-két valamit ültetni. Már olvastam néhány könyvet, ill. topicot a témában, de kissé össze vagyok zavarodva. A nagyszemű homokos talajt ugyanis meglehetősen rossz termőföldnek mondják. Ezt értem is. Viszont most azt olvastam, hogy a gaz is csak ott nő meg 2 méteresre, ahol jó a föld. Ez a "kert" egyébként még soha nem volt művelve, néhány éve egy akácerdőt irtottak ki róla. Sajnos csak 2 fát hagytak(((. Most akkor a gaznak higgyek vagy a homoknak? Azt már tudom, hogy mondjuk akáclomb-trágyával lehet rajta javítani. DE kell-e, ha ekkora a gaz. Ezenkívül pedig az is kérdéses, hogy mit csináljak a kiirtott rengeteg dudvával (szerintem jó néhány tarackoló típus is éldegél ott vígan). A gyomokat lehet komposztálni? Köszönöm előre is, ha valaki tudja ezekre a választ.
zizzz, a lelkes kezdő (aki igazából egész gyerekkorát kertben töltötte)
O.K. Az alja meg a nyithatosag tiszta. Koszi.
Van velemenyed arrol, hogy az elterjedtebb, levegosebb valtozatot kell csiratlanitani, a zartabbat meg allitolag nem?
Gondolj arra, hogy a komposztot ki is kell majd szedni. Ezért a "majdnem teljesen zárt" nem jó ötlet, legfeljebb 3 oldalát építhetnéd betonból, az elejére valami nyitható megoldás kell (pl. sínek közé becsúsztatható lécek).
De ami nem giliszta-barát, az nem komposztáló... A giliszták rágják meg a korhadó anyagot, így tudják aztán a mikroorganizmusok tovább emészteni. Tehát bármiből is van az oldala, az alja csak az anyaföld lehet, hogy a giliszták le-föl mászkálhassanak a hőmérséklet és a nedvesség függvényében. Amíg új a komposztod, gilisztákat is hordjál bele, ha találsz ásás közben!
Meleg nyáron bármilyen komposztálóban összeérik az anyag. Általában a tavaszi munkákkal összehordott kupac az őszi ültetésekhez jó lesz, a nyári gyomlálások + őszi takarítás gyűjteménye a következő tavaszra jó. Ebből már azt is látod, hogy komposztálóból minimum kettő kell, de hárommal nyugodtabb lehetsz.
Kedves Talajmuvelok!
A bio-kerteszeti topicban ajanlottak, hogy ide is kuldjem el a kerdesemet:
Erdeklodnek, hogy milyen tapasztalatotok van komposztalokkal kapcsolatban, es mit tudtok ajanlani.
Meg nem csinaltam semmilyet, de nagyon kellene mar, es ketfelerol is lattam mar leirast.
Az egyik fabol is keszulhet, es olyan, hogy levegozni is tudjon. Nyilvan ez az egyszerubb.
A masikrol annyit tudok, hogy majdnem teljesen zart, pl. betonbol keszulhet, a tetejen van egy nyilas, ahol be lehet pakolni, es onnan kap esot, vagy lehet vizet locsolni ra, ha nem esett eso, alul pedig elszivaroghat a felesleges viz, es ki lehet szedni az erett anyagot.
A baj az, hogy korrekt leirast nem lattam rola, pedig azt mondjak, hogy sokkal gyorsabban erik/bomlik benne az anyag. Allitolag 70-80 C-fokig is felmegy benne a homerseklet, es nem kell semmi vegyszer a gyomok es betegsegek kiirtasahoz. Hatranya, hogy nem giliszta-barat.
Van valakinek ilyen? Konnyu elkesziteni?
A valaszokat elore is koszonom.
q.
Kedves Brigi, a fóiakertészeteket kellene megnézni, ők valószínűleg nagyban vásárolnak palántaföldet, például Sükösdről. De a Zala megyében található Pötréte község határában is rettenetesen jó tőzeges földkeverék van, egy ottani céggel is kapcsolatba lehet lépni. A szállítás többe kerül általában, mint a talaj :(
(a bolti virágföldek zacskóján ott vannak a címek, tel.számok)Frint
Laza szerkezetű, barna színű, idegen szagtól mentes termesztő közeg. Tápanyagellátottsága, levegőháztartása megfelel általában minden növény számára. Felhasználható: cserepes és balkon növények, díszkerti fák, bokrok, cserjék, stb. termesztő közegeként. Alapanyagok: Shagnum moha tőzeg, síkláp tőzeg, gilisztahumusz, agyag, folyami homok.
"C" típusú Virágföld
(pH >7) enyhén lúgos, szikes(?)
...no, ilyannel még nem volt dolgom, illetve a kertem ilyen jellegű, a legtöbb fűszernövény kedveli, utánanézek, biztos, hogy van sok olyan növény, ami kifejezetten ilyet kíván.
A magok egy ún.szaporítóládába lettek elvetve, szemenként, csipesszel...A paprikás láda 80x30cm-es, és abba kb.800szem mag fér, a paradicsomos 65x35cm-es, abba bk.600szem mag lett egyenlő térközre elvetve. Ha jól sikerül, a 80-90%-ból növényke lesz. A paprika a lakásban van, de ha kikel akkor egy déli fekvésú teliablakos helyiségbe kerül,(ott már vár rá a paradicsom) és ott egy akváriumfűtővel(!) fűtök rájuk. Lesz áramszámlám...ezeket leszámítva egészen normális fickó vagyok :))
