Keresés

:)) A Csoki nem macskásodik,inkább a Brandy kutyásodik! Apportíroz,kimegy az ajtóba a vendég elé...lassan ugatni is megtanul :)

Macskacsoki??? Na ne!!:-)))))
Ugatni mikor fognak? Ezt csak azért kérdezem, mert a Romy hamarosan dorombolni fog a három neveltgyermeke hatására....

köszi :)))
szerintem nincsenek elkényeztetve :)
Desszert...hmm..hát van macskacsokijuk,de azt a bújócskánál szoktam bevetni :)
Aki hamarabb megtalál,az kap macskabonbont :)

Nincsenek ezek a cicák kicsikét elkényezetetve????
Desszertet is kapnak?._)))

Én a sörrel voltam így. Nem tartozik a mindenároni kedvenceim közé, viszont mikor vesekövem volt, anyit vedeltem, mint egy idült alkoholista:_))

Legyen tiéd a 100.:-))

Nem,érdekes,hogy ha nem kívánja a szervezete,akkor nem kell neki...
Ezzel én is így vagyok.Nem szeretem a zöldségeket,de amikor vitaminhiányom van,akkor nagyon kívánom...
A kedvencük a kutyakaja :))) De tényleg...a kutyatápot bármikor,bármilyen mennyiségben megeszik.Nem tudom,miért :) Lehet,hogy az övék finomabb?
Viszont a pulykát rizzsel,tojással és tejföllel nagyon szeretik (de bőr nem lehet rajta!!!) :) Néha több időt töltök az ő ebédjük elkészítésével,mint a sajátunkkal :)))

Kis mókusok!:-))
És ha összetöröd neki?
Mik a kedvenc kajáik?

A Butus 4,1 kg. volt műtét előtt. Most szerintem egy iczi piczit fogyott. olyan 3,9 körül lehet.
A Brandy pedig a 6 kg. felé közelít erősen :))
Úgy nyúlik,mint akit húznak! Nem győzöm neki adni a Ca tablettát,nehogy megszenvedjék a csontjai!
Érdekes,hogy nem nagyon eszi a bogyót,nem ízlik neki. Viszont ha szüksége van a szervezetének rá,akkor szó nélkül elfogyasztja.

Igen, a kaja nálunk is neuralgikus pont volt Romy kutya meg a kinti hármak szempontjából. Az ördögfiókák miután megették a kajájukat, átvándoroltak a Romy tányérjához desszertre. Ha meg ezt sérelmezte szegény kuty, még ők voltak felháborodva!:_) Szóval, Romy hátrányos helyzetben volt/van, de annyira jól megvannak ezt leszámítva!!:_))

Hány kilónál tartanak a gyerekeid?:-)

Szerintem teljesen igazad van!!!
Nálunk csak a kajából szoktak konfliktusok lenni,de az sem komoly,és szinte mindig szegény Csoki húzza a rövidebbet. Amig kicsik voltak (mármint méretre) a cicek,a Butus pl. rendszeresen fölugrott a kutyus hátára,miközben az a szerencsétlen enni szeretett volna,és a "magaslatról" lopkodta a kaját...:))))
Azóta külön esznek :)

Azért nem semmi vagy! Irígylésre méltóak a iccáid: ilyen gazdikkal! Nagyon-nagyon fonots, úgy hiszem, az állandó kontaktus, az érzelmi és lelki kötődés cica (vagy bármilyen más állatka) és embergazdija között. Vagy éppen két, más-más fajhoz tartozó állatka között. Gondolok itt a sokat emlegetett kutya-macska barátságra, amit mindig negatív dologként szoktak emlegetni, holott nekem csak és kizárólag pozitív tapasztalataim vannak ezzel kapcsolatban. Gyakran már tényleg azt hiszem, hogy nagy mázlim van az állatkáimmal. De aztán belegondolok, hogy érzik, tudják, hogy szeretjük őket és ebből adódóan, azt hiszem, számukra is evidens az érzés.
Nem tudom, lehet, hogy naívan utópisztikus vagyok, de ez már csak így van. Ebben hiszek mélységesen.

Az aktív játék mindig más :)))
Pl. ha a Csoki kutya épp sétál,akkor bújócskázunk.
Ha ő is otthon van,és pont a szobában,akkor a galérián birkózunk :))) (bár ezt a Butus nem annyira szereti,de a Brandyvel olyan jól lehet,mint egy kutyával :)) Vagy éppen focizunk négyesben :)

Szerintem, pont jó.

Az aktív játék mit jelent: dobálod nekik az egeret és ők meg visszahozzák?:_)))

velük-velük :))bocsi

Napi szinten min. 1-2 óra aktív játék,
és kb. 20 perc az almozás és az etetés,fésülés.Szerencsém van velük,mert imádják,ha foglalkozom velük,úgyhogy a fésülés 5 perc/cicc :))
Karomtalanítani havonta egyszer szoktam őket,hintőporozni hetente egyszer.
Soknak tűnik,mégsem fárasztó :)

Az eddigi cicáink nevei:
Picúr (vmi szibériai vadmacska)
Tappancs-(12 éves,még mindig velünk van,házi cicc)
Ajándék (házi)
Tekergő (házi)
Kamilla (házi)
Kid (házi)
Danone (perzsa)
Szamóca (perzsa)
Muki (házi)
az új gyerekeimet pedig már ismeritek :))

Annak idején én is...:-( De túléltem..

Apropó, sok időbe telik, hogy rendben tartsd a ciácidat (ápolás, karomvágás, stb.)?

Hát igen :))
Ahhoz képest én meg haldokoltam a mandulátlanításom után :)

Igen, mert mi emberek hajlamosak vagyunk bebonyolítani meg túldramatizálni mindent. De persze így fiatalon nem viselte meg annyira, mint akár egy altatás is az idősebb cicákat, kutyákat.

Adminak volt egy műtétje nagyon régen egy távoli városban. Mivel ott kellett maradni varratszedésre meg ellenőrzésre, csak úgy tudtuk megoldani, ha a kiscic egy baráti házaspárnál marad napokra. Felettébb aggódtunk, mi lesz vele, hogy éli túl a dolgot. Aha, semmi gond nem volt. Sőt. Frissen műtötten hajkurászta a benti bichon a poil frisé kutyákat, a srác nyakán mászkált és élvezte az életet, haza sem akart jönni...

Azért kellett vele lent aludnom,hogy frissen műtve ne lépcsőzzön. Már másnap viszont helyből fölugrott az asztalra,mindenféle gond nélkül :)
Ennyit a megviselt matskáról :)

De hát nem viselte meg az ivartalanítás, gondolom én. Nálunk a Pearly szerelmes a férjembe, Jack meg belém (nem annyira nyerő Jacko ízlése, de hát ez van:_)))))

A Butus nem annyira féltékeny,főleg mióta megműtötték...azóta engem is szeret :)
Végülis én alszom lent vele :)

Jó, igaz, de behúzott karommal fogja adni, mert rendes cic. És különben sincs jobb érzés, ha egy selymesen kecses "apró" cicatalp érinti arcodat:-))) (Nem megyek bele bővebben az írói vénám ecsetelésébe...)

:)))))
Azért ez annyira nem vicces...képzeld,ha mondjuk egy 7-8 kg lesz,és mondjuk nem behúzott karmokkal adja a pofont...

Milyen is a Brandy szeme? Csak nem a zöldszemű szörny személyesen??:_)))) Féltékenység - macska a neved??

A Füles erről tudna mesélni...
Egyszer volt egy eset...(najó,nem csak egyszer)
A Brandy az ölemben feküdt,néztük a TV-t, az apa pedig (szemtelen módon? :)) szeretett volna mellénk ülni a kanapéra. A Brandon morgással figyelmeztette,de amikor látta,hogy nem hat,egy hatalmas pofonnal próbálta jobb belátásra bírni szegény Fülest. Az eredmény: azóta a földön nézzük a tévét...

Igen, ez a csapda:_))Van egy kedves ismerősöm, akinek anno azt a tanácsot adatm, hogy a cicák természetesen nevelhetők, csak következetesnek kell lenni velük. Ez egy gyönyörű elv. Csak be kell tudni tartani. Az illető nagyon hamar rájött, hogy "bagoly mondja verébnek"...:-)
És nincs olyan, hogy az egyik cic csak téged aszeret, a másik meg az apjukat? Vagy totál egyformák az erőviszonyok?

Én próbálkozok becsülettel...de hát mit tehetek,annyira szeretem őket :)

Hát persze, hogy okos, lévén cic.:_) A mami meg engedékeny, nemdebár?:-)

a Butust az "apja" nevezte el, azt mondja, tiszta NŐ :))) egyébként nagyon szép és cica értelemben okos,érdeklődő :) De bármit mondok neki,úgy tesz,mintha nem is értené. Pl. ha fölmegy az asztalra,akkor hiába mondom neki,hogy másszon már le...addig tetteti a "butust" amig föl nem állok,és elindulok,hogy leszedjem. Akkor aztán uzsgyi, már ott sincs...leugrik,dorombolva dörgölőzik: "látod mama,én szót fogadok áááám :) ezért nem kapok extra simit?" :)))

Hát igen, ezért írigylem a ciceket. Alvás, pihenés, alvás, pihenés. Játék, szórakozás. Kaja. Kaja. Kaja. Alvás, pihenés, alvás...stb.
A Butus nem is szolgál rá a nevére! Vagy igen??:-))Egy cica alapvetően csak intelligens lehet!!:_)Ha esetleg mégsem, akkor két lehetőség van: vagy nagyon szép vagy álcázza magát, direkt.:_)