Ha a bookline-ba beírod, hogy asztalos, több címet is kapsz. Én a kétkötetesre gondoltam, azt láttam, az egy komoly könyv. De látom van egy hobbiasztalos című is, azt nem ismerem. Szerintem mindkettő van, Pesten ingyen kihozzák.
Ami konkrétan 1 db bútort megtervez? Hol vannak a csapok, mekkora horony kell, ilyeneket? Olyat nem. Látvenyterv készítőt lehet találni.
Van egy Asztalos, vagy ilyesmi című könyv. Két kötet, tele rengeteg hasznos dologgal. Az jól jöhet. Régebbi Ezermestereket lehet nézegetni a neten is. Ezekből sok minden kiderül.
Vagy itt, vagy a Hobbiasztalos topicban elemezgettük a szükséges szerszámokat.
Ami gépeid vannak, azokkal sok mindent meg lehet csinálni. Talán egy nagyobb teljesítményű csiszoló pl. egy sarokcsiszoló jöhet még jól. Azzal vasat is lehet vágni meg köszörülni.
Lehet, hogy kiegészítőket kellene beszerezned. Fúróállvány, csapozó, másik fűrészlap, szorítók, derékszögek...
Én beton fúrásához vettem a leglcsóbb noname fúrokalapácsot HUF10k-ért (a tescoban vagy a cora-ban) .
Ebben az árban benne volt két vésőszár (lapos és hegyes) és 8,10,12,22-es fúroszárak. Még a legnagyobb fúroszárral is úgy ugrik be a betonba mint bolha a kutyába.
Mondták is, meg úgy is gondolom, hogy jobb alátámasztani. Ha tehát nem ér le a földig, akkor alája a falra fel kellene szerelni egy lécet, a súly nagy részét az tartja. A tetején a csavarok csak a kibillenés ellen védenek, és akkor már kevesebb is kell, meg kisebbek is jók.
Dobogó ügyben nincs nagy tapasztalatom, de az az 1.2 m nem tűnik túl nagy fesztávnak. Még egy alátámasztás középen elég kell, hogy legyen.
hát azért kell, mert a plafon alatt húzódik majd a szobában körben két sorban egymás alatt könyvespolc, és ezek egyenként is nagyon nehezek lesznek, és azért azt hiszem, ez így stabilabb,.Az ötlettel egyáltalán nem késtél el, a felújítás közepém
n tartunk csak, sajnos önhibánkon kívűl tetü lassan megy minden, de avval biztatom magam, minden káoszból van kivezető
út!/én még nem látom...../
újabb kérés:szeretnénk dobogót építeni. Nem tudtok tanácsot adni, van-e ennek valami szakirodalma?Alapanyag, statika-stabilitás.....érdekelne.Egy régebbi Ötletmagazin foglalkozott evvel, de nem tudom megkeresni, mert valahová nagyon elpakoltam. A dobogó kb 1.2*2 m-es lenne, alatta a fiók min. 1.1+0.80
Persze, csinálunk képeket, legfeljebb a balesetiből. De vicc nélkül, nagyon felszívtam magam a kihívásra. Most éppen a feje tetején áll minden /ablakcsere/, aztán tapétázás, aztán fúrás. Lányom szerint perforálás. De igérem, jön a fotó....
Saga kollega erdemei elismerese mellett kijelentenem, hogy nagyon sok furokalapacsnal ki lehet kapcsolni az "utest". A kisebbeknel mindnel. Raadasul nem kell nagy, mert a kulonbseg nem az hogy a nagy jobban fur, hanem hogy a nagy fur 30mm lyukat is. Ilyen lyuk haztartasban ritkan kell.
Ha képes vagy megtartani a súlyát és nem félsz attól, hogy elakdava kicsavarodik a kezedből, akkor igen. Keményen meg kell markolni, nyomni nem igazán kell, elegendő kiscit rátámaszkodni. A fúrókalapács maga vero be a fúró hegyet a falba, az ütvefúrónál meg neked kell beletolni, igen negy erővel...
Azért ha javasolhatom: egy látrát szerezz be, hogy fúráskor a gép kb mell magassában legyen, mert úgy a legkönnyebb belekapaszkodni...
Ja: venni scak ezért nem érfdemes. Nagyobb barkácsáruházakban napi 2-3 ezerért lehet bérelni szerszámokat. Egy fúrókalapács 6-os és/vagy 8-as heggyel elegendő. és egy nap alatt szimán ki lehet bökni 60 lyukat (kb 30-60 másodperc egy lyuk kifúrása velük). Az olcsó "ütvefúrókkal" 5-30 perc egy lyuk...
Vannak az "ütvefúró" barkácsmasinák. Ezek arról ismerszenek meg, hogy át lehet váltani "ütő" és normál fúró üzem között. Téglához jók, betonhoz csak akkor, ha évente 1-2 lyukkal kell küzdeni.
Amivel nagy mennyiségű lyukat lehet panelba gyártani, az a fúrókalapács. Ezt nem lehet sima fúrásra átállítani, legtöbbször spéci fúróhegy kell bele (nem csak szimpla "vídia", hanem a szára is spéci, hornyolt. Asszem SDS a neve, de nem biztos, az áruk 3-5-szöröse a jobba "sima vídiának"). Ezek valahol 30 ezer körül kezdődnek, a jobbaknak porszícó csatlakozásuk, vagy "beépített porszívójuk" van.
A panel az egy kulon allatfaj. Sajat tapasztalat (Bekasmegyer).
Csak olyan utvefuro furja ki, aminek a neveben valahol bujkal a pneumatikus szocska.
A legolcsobb ilyen, amit talaltam az a bosch pbh420 vagy mi, van ugyanolyan kinezetu skil-ben is. Arrol lehet felismerni, hogy a markolatan olyan nagy kezvedo van, mint a regi kardokon. szoval a markolat elott van egy muanyag ize. remelem erted.
Ha a tieteken sds-plus tokmany van, (amibe nem rendes hengeres szaru furo megy, hanem olyan aminek a szaran van ket kis melyedes) akkor van eselyetek, ki kell probalni. Erezni fogjatok ha nem megy, a nemjo furoval altalaban 1cm mely lyukat sikerult csinalni.
Amugy ez a bosch altalaban 30eft korul van, a skil valtozata 26eft korul, de a budakalaszi cora-ban 22eft korul lattam utoljara.
Panelban lakunk, felújítás kellős közepén. Rengeteg lyukat kéne fúr/at/ni, kérdések:Itthon van egy Skil kalapácsos ütvefúrónk, Ezzel mi /2 nő/ tudunk betonba fúrni?Paraméterei:380W, 0-2700/perc. Persze csak akkor szeretnénk mi csinálni evvel, ha nem szakadunk bele 1 lyuk fúrásába. Kb 60 lyukat kéne fúrni.
Ha vennénk, milyen paraméterekre kell figyelni, milyet ajánlotok, kb ,mennyibe kerülne??
Ha valami szuper profi béret kölcsönzünk, akkor elbírjuk-e, vagyis a gép súlya,+rezgés+erölködés???
Utolsó opció:nem ismertek-e valakit, aki vállalna lyukfúrást, dél-Budán, általában mennyit szoktak kérni ilyen munkáért?
köszi a válaszokat. asszem jobban kijövök, ha kihívok egy szakit, aki megcsinálja pár 10Kforintért. csak azokkal mindig a baj van (késnek, okoskodnak, eltűnnek, satöbbi)...
Hegesztés passz. Nekem az első 5 nem sikerült, akkor felhagytam vele. De élek. Azt hiszem, csak a rosszul szigetelt barkácstrafók a veszélyesek, a hegesztőből kis feszültség jön ki.
barkácsmesterek, kéne is kis segítség. egy mennyezet alatti polcot tervezek a mosókonyhába, U alakban a 3 falra lenne felszerelve 1-1 L alakú vas-sín vízszintesen, annak a falra merőleges (vízszintes) lapjára kellene (az U teljes belső részét kitöltő) acél vagy vas rácsot hegeszteni.
bonyolult dolog a hegesztés? ha bérelek szerkót, akkor meg tudom csinálni magam is, vagy jó eséllyel agyoncsap az áram (ie. bízzam inkább szakira)?
Korongok pihennek, dolgozas van ezerrel, meg most meg el is kellett utazzam. Kell valakinek inch meretu csavar? pl 1/4-20, tok furan nez ki. (1/4 inch atmero, 20 menet per inch)
A lyukfuresz jo draga volt (Bosch), ki van hajtogatva! Nekem ugy tunt, hogy a beeges amiatt van, hogy nincs hova tegye a fureszport amit termelt. Ha csinaltam neki helyet ugy, hogy a deszka szelenel furtam, hogy oldalt kiert, akkor ott kitermelte a port, es egyaltalan nem egett be. En inkabb azon gondolkozom, hogy athajtogatom, hogy csak befele alljanak fogak, kifele nem, es akkor kivul felfekszik rendesen, es jobb lesz a megvezetese a kozpontfuro nelkul is. Max majd olajozom, viaszolom rendesen.
A furos eszterga dolgot magam is igy kepzeltem el, annyi kulonbseggel, hogy a csucs helyett egy korongot tennek, amin ketoldalas ragaszto vagy csiszolopapir lenne. Az lenne a lenyeg, hogy ne legyen a korong kozepen lyuk egyaltalan.
Juteszembe: korongot esztergával kell(ene) gyártani. Tudom, hogy ilyesmi nem nagyon áll a sarokban senkinél, de nem nehéz összehozni egyet, ami semmi másra nem jó, csak koronggyártásra.
Kell egy állványos fúró (vagy fúróállvány), egy csapágy, vastagabb (10-12-es) csavar, egy csődarab, amit a csavarra húzott csapágyra lehet húzni szorosan (esetleg alá még egy támcsapágy, ha nagyon extrát akarunk). Ez lenne a forgócsúcs. A csőbe akár egy parafadugót be is lehet ütni, hogy a korongon ne legyen lenyomata a palástnak. Ha van gépsatu (állványos fúróhoz hasznos), akkor a csapágy palástját be lehet fogni és a forgócsúcs egy a csapágy belselyébe tolt megfelelő méretű csavar feje is lehet...
A csavart az állvány talpának közepén kell valahogy rögzíteni (esetleg a gépsatuba szorítani, ha van ilyened).
A rudat be kell fogni a fúróba (ha másképp nem, a közepébe tekert facsavarnál fogva), megtámasztani a forgócsúcson. A forgó rudat sépen le lehet csiszolni, majd egy keretes fűrésszel felszeletelni forgás közben.
Ehhez kell egy darab fa, ami annyival magasabb a forgócsúcsnál, amennyi egy korong vastagsága, rre kell fektetni a fűrész lapját, úgy közelíteni a forgó rúdhoz. Tapasztalataim szerint a fűrészlapot szép lassan előre-hátra kell mozgatni vágás közben, különben megég (én reszelővel próbáltam régebben, a lyukfűrésszel vágott korongok oldalát simítani, azt is mozgatni kellett, hogy nem melegedjen föl nagyon)...
A lyukfűrész azért égeti az anyagot, mert gagyi. Surlódik a palástja a fán. Az a baj, hogy a drága lyukfűrészek se jobbak ebből a szempontból. Egyedül a gyémántporos élűek nem, de azok meg falhoz falhoz lettek kitalálva...
Ha megnézitek, a fogai szinte egy "síkban" vannak a palásttal, nem terpesztenek. Ezeket csak vékony lapok (laminát vagy szalag parketta, esetleg rétegelt lemez) vágására lehet így használni.
Rá kell szánni pár percet és egy csőrös fogóval szépen kihajtogatni a fogakat. Az egyiket ki, a másikat be. Ha a korong palástjának kell szebbnek lennie, akkor kettőt be, egyet ki, ha a kivágott lyuknak, akkor fordítva. Nem kell nagyon, csak pár tized mm-re álljon ki-be, s nem fog égetni...
Én ágyneműtartókhoz kerekeket gyárottam ezzel a technikával...
