De hogy működik ez a dolog? Itt a képen az állvány teteje a nyitott, alul van a fémlapja. Gondolom akkor felülre megy a gyalugép, aztán ha betolod a fát az állvány meg a gyalu kőzé, a kések felülről szednek le. Nem áll fenn viszont az a veszély, hogy egyszer csak bekapja a gyalukés a szálat és felrántja magához, aztán jól szétszaggatja a felületet?
Mellesleg hogy állítod be a gyalulási vastagságot? Ilyen állványokban a gyalut tudod fel -le állítani a befogószerkezetben, vagy lent az állvány saját lapját?
Az a kérdésem lenne hozzátok, hogy megnéztem minap az AEG gyalugépeket a cég honlapján, és láttam ott egy állványt is mellettük, aminek a segítségével állítólag vastagolni lehet. Ez tényleg így van, vagy itt valami félreírás van? Olvastam egyszer olyan kombinált állványokról amiben van olyan funkció, hogy a gyalu meg az állvány síklapja között lehet tologatni a fát, lehet akkor ez lenne az?
Ha cssak tégla, akkor elegendő egy ütvefúró, ha beton is van a dologban, akkor fúrókalapács. A kisméretű tömörtégla falamba, meg a nem túl jó minőséggű betonaljzatba smián megteszi egy OK ütvefúró aa maga 4-5 ezer Ftos árával, csak jó fúróhegy kell bele. Valahonnan került egy Hiltibe való 8-as, az már sokat kiszolgált, de még mindig jó...
Kivéve a fúrót. Úgy érted, hogy még pluszba egy fúrókalapácsot? Lehet. Mert azért falat is gyakran kell fúrni. Főleg, ha most indul a holtterek bepolcozása project.
Akkus fúrót jó olcsót kell venni, aztán ha szétmegy az aksi, el kell dönteni, hogy felújítod (gyakorlatilag szabvány méretű NiCd aksik vannak a műanyagházban) vagy veszel másikat. Én utoljára egy mittomén milyen márkát (knai az biztos) vettem, volt vagy 4 ezer Ft, bőröndben, fúrókkal, bitekkel. Na ez utóbbiak űbergagyik, szétmennek 10-20 csavar után. Ebből kell venni egy-egy darabot jót, amikor veszel egy marék facsavart, a hozzájuk valót, akkor lassan összejön egy jó készlet és nem fáj annyira, mint egyben megvenni egy jó készletet.
Akkus fúró egyébként csavarhúzónak való, bár én is sokszor azt kapom elő egy-egy lyukhoz, mert gyorsan lehet bele hegyet rakni. Csak a gyorstokmány nem bír sokat...
A Ferm cuccai tetszenek árban is, állítólag jók. Én egy szalagfűrészt meg állványos fúrót néztem ki magamnak, ha majd lesz pénzem rá...
Sarokcsiszoló szerintem is csak fémhez kell, fúróból meg ha lehet nem ütvefúrót venni, akkor azt.
Egy gyalugép sem árt, ha nem előre felaprított és gyalult táblákkal dolgozik valaki.
Az olcsó kézigyalugépek igen jók addig, míg nem kell bennük a kést élezni. A visszarakás szinte lehetetlen úgy, hogy ne "húzzon" valamerre. Szerintem egy keményfémlapkás B&D a nyerő ilyen célra...
Van még egy két jobb név a SaGa által írtakon kívül is. (Bár a Skill-ről mostanában nem túl jókat hallani. Megvette a Bosch és most az az ő gagyibb terméke.)
Makita, AEG is nagyon jó márkák. De tényleg drágák. Esetleg több mint 2* annyiba kerülnek, mint a névtelenek.
Szerintem a Black&Decker sem rossz. Rádásul 2 év garancia van rá.
Átmenet a Ferm, arra 3 év a garancia és nem is drága.
Lehet, hogy azt is érdemes meggondolni, hogy melyik gépet mennyit használod.
Én azt mondom, hogy a fúró és a dekopír a két alapszerszám eleinte, ezekből érdemes jót.
A sarokcsiszolót lehet, hogy nem is fogod használni, bár nagyon hatékonyan csiszol. Viszont az 10 ezer fölött pörög, ezért a gagyi könnyen "szétesik".
Az akus fúróknál az aku a gyenge pont, de az a márkásnál is elég hamar tönkremegy.
Igazság szerint a polc-projekt lesz az első próbálkozásom.De nem bánnám ha a szerszámok jobbak lennének (ellensúlyozva az én pontatlanságaimat).Esetleg van ötletetek miből mit érdemes venni?
A szúrófűrésznél az a gyanum, hogy nem lehet előtolást állítani, talán még sebességet sem. Meg a talpán van egy nagy lyuk, amitől jól kipattogzik a felület.
Az Einhell elég jónak tünik barkács célra. Még az is lehet, hogy valamelyik nevesebb cég gyártja, csak nem a saját neve alatt árusítja. Egyszer feltünt, hogy nagyon hasonlítanak az egyik márkás faiparigép gyártó termékeire, csak a szinük más...
Az ár mindenesetre az "egyszerhasználatos" kategóriát fedi, azaz nem kell nagyon kétségbe esni, ha a rezgőcsiszoló széthullik a polcrendszer elkészülte után. Erre lettek kitalálva: egy nagyobb meló és kuka.
Az olcsó ütvefúrókkal az a baj, hogy betonba nem jók, ellenben kicsit lötyögnek (nem lehet velük pontos furatot csinálni állványban), mert a csapágyazás nem igazán jó. cserébe hajlamosak átváltani ütő üzemre. Ezt elkerülendő érdemes a váltókarjukat rögzíteni. Hs bedöglik a kapcsoló (az OK "márkánál" szinte biztos), akkor mindenképp kuka, vagy saját fordulatszám szabályzót kell építeni, mert a kapcsoló többe kerül, mint az egész fúró...
Amennyiben az ár fontos és nem bánod, hogy kicsit pontatlanabbak a gépek, jobban oda kell figyelni a használatuknál, a szúrófűrésszel csak jóval lassabban (kisebb előtolással) lehet egyenesen vátni, mint egy márkás társával, akkor érdemes ilyeneket venni, főleg ha csak nagyon ritkán dolgozol velük. Ha folyamatosan szeretnél fával dolgozni, érdemesebb a következő árkategóriában szétnézni...
Nekem nincs tuti helyem. Barkácsáruházakban általában van 5 cm-es szélességi léptékben. Láttam barkácsboltokban meg élezőnél, hogy vállalnak táblás fenyő készítést, de macerásnak tűnt. Talán még a www.zatik.hu -n érdemes körülnézni, ha pesti vagy. Kicsit figyelni kell, mert elég jelentős minőségi különbségek lehetnek. Árban akár 2-es 3-as szorzó is lehet, de nem mindig ok nélkül.
A Hobbiasztalos topicban részletesebben leírtam az olajozás-viaszolás technikáját meg a tapasztalataimat, mielőtt lazúrozásba fognál, nézd meg!
Azért kérdeztem ,mert járatlan vagyok a dologban.De már nagyon unom,hogy mindenféle kihasználatlan terekkel szemezek,mikor van két kezem (némi kézügyességgel),jó szemeim.fantáziám és lelkesedésem is akad.
Azt hiszem a fenyőnél maradok és valami páccal van lazúrral a megfelelő színre hozom.
Természetesen ha előre méretrevágatsz mindent, akkor körfűrés véső nem kell, de kezdő asztalos szinte biztosan nem tudja az összes szükséges darabot előre leméretezni. Meg én jobb szeretem, ha magamnak rontom el a dolgot, nem más tévedése miatt átszabni mindent...
Dekopirfűrésszel (gyanaxom, hogy a szúrófűrészre gondolsz, a valódi dekopirban lombfűrész (vagy ahhoz nagyon közel álló méretű) szál van, ráadásul két végén megfogva, csak valamiért nálunk a szúrófűrészt nevezik dekopirnak) kezdőnek elég nehéz szép egyenes vonalban vágni, 2-3 centi vastag lapok esetén még a nagyon dráge és precíz sterszám is hajlamos elmászni, gyakorlatlan kézben. Én is rengeteget "gyalultam" a gipszkarton lapokat vágás után, pedig az viszonylag könnyen munkálható, mert nincs szálas szerkezete, ami elviszi a lapot.
Azért szerintem SaGa egy kicsit túllőtte a szükséges szerszámokat.
Ha valamelyik barkácsáruházban veszel fenyő lapokat, akkor ahhoz sok esetben nem is kell fűrész. Szerintem egy dekopírfűrésszel + egy fúróval nagyon sok mindent meg lehet csinálni. Azt hiszem, az ilyen lapokat is hajlandók nagyjából méretre vágni. Szerintem gyalu, véső nem kell elsőre.
Nem is biztos, hogy macerásabb a fenyő lap. De hogy sokkal tartósabb és szebb, az biztos. Én pl. utálok élfóliázni és nem is nagyon tudok. Bár azt is lehet kérni a barkácsboltokban.
Ha könyvespolc, akkor inkább ne a gipszkartonhoz rögzítsd. Esetleg kidőlés ellen lehet védeni.
Anyag: bútorlapból egyszerűbb, én nem szeretem, mert allergiát okoz/erősít.
Fenyőfa szebb, jobb, drágább és nehezebb vele szépen dolgozni (felületkezelés macerásabb, mint a fóliás bútorlapnál.
Mostanában divatos a gipszkartonból készült rekeszes "szekrény" is. 12,5-esből lehet csinálni elég masszívat. A teherbírása nem túl nagy.
Szerszámok: bútorlaphoz: körfűrész, fúrógép fához való fúróhegyekkel (minimum készlet: 6-8-10 mm-es), kézifűrész, csavarhúzó, vasaló, fa vagy gumikalapács, derékszög, vonalzó, mérőszalag.
Fenyőhöz ugyanezek kiegészítve gyaluval, csiszológéppel és vésővel.
Segédanyagok bútorlaphoz: tipli, élfólia, ragasztó, fa/pozdorja csavar.
Fenyőhöz élfólia nem kell, a többi igen, plusz valami felületkezelő anyag. Egyszerűbb a lenolajkence + lakk (vízbázisú), természetesebb a viasz.
Szabásminta: bútorasztalos könyvek barkácsáruházakban, illetve saját ötletek.
Gipszkartonhoz rögzítés: mindenképp kell olyan elem, amit a gipszkartonba kell befúrni, hogy legyen tartása. Két féle van: az egyik átnyúlik a gipszkartonon, amikor belehajtod a facsavart, szétfeszül a túlnyúló rész és mint egy horgony kapaszkodik. A másik csak a gipszkartonba kapaszkodik bele, abba kell hajtani a csavart. Mindkettőnek elő kell fúrni kb 8-as fúróval, majd beletekerni a gipszkarton lapba, mint egy nagy menetemelkedésű csavart...
Polcokat csak ott érdemes felszerelni, ahol a gipszkartont tartó acélprofil (vagy fagerenda) van. Abba is menjen bele a csavar. Gipszkartonba mindenképp a hozzá való fekete szinű cavart használd. mert a többit "megeszi" szép lassan. A fekete bevonat valami korrózióvédő anyag.
Tetőtér kihasználatlan (kb. 70-80 cm széles és 250-300 cm hosszú rész,egyik oldalán a lépcső korlát a másik oldala gipszkarton "fal") részére szeretnék könyvespolc/pakolós részt kialakítani.Alapvetően teljesen kezdő vagyok az ilyen jellegű munkákba,ezért szeretném a segítségeteket kérni:
Ha a bookline-ba beírod, hogy asztalos, több címet is kapsz. Én a kétkötetesre gondoltam, azt láttam, az egy komoly könyv. De látom van egy hobbiasztalos című is, azt nem ismerem. Szerintem mindkettő van, Pesten ingyen kihozzák.
Ami konkrétan 1 db bútort megtervez? Hol vannak a csapok, mekkora horony kell, ilyeneket? Olyat nem. Látvenyterv készítőt lehet találni.
