A legjobb tudomásom szerint diólevelet tilos ilyen célra használni (komposzt, beásás, stb)., mert van egy olyan alkatoója, amelytől a növények kipusztulnak.
Elérhető áron engem is érdekelne litván tőzeg, meg száritott marhatrágya, de tényleg száritott, mert amit a Bri..oban lehet kapni az a sima zsákos azt marhatrágyakomposztnak hívják!(ami annyit tesz, hogy földdé érett trágya!)
Köszönöm az őszi tanácsokat, most azt mondjátok meg nekem, hogy a rhododendronnak jó lesz-e ha ezüstfenyőtűlevelet(vagy csak az erdeifenyő husszú tűlevelei?) keverek virágföldbe? És a diólevél vajon jó lenne neki? (mert hogy az csersavas) Ezeket olvastam össze, de nem tudom biztosan. Ja még valami! A tőzeg ugye nem savanyítja csak lazítja a földjét?
Attól félek még ha kapnék is valahol "A" földet, nem bízhatom benne hogí valóban savanyú.
Idén ugyanis ugyanúgy jártam mint tavaly, vettem marhatrágyát és olyan volt mint a közönséges virágföld.
Régen egyszer az egész kert illatozott egy zsák trágyától. Olyat szeretnék most is.
Homokon ne várj sokat ilyen növényektől, ezek nem homokra valók! Bezzeg ha akácot ültettél volna! :))))) Vagy évelő lent, csenkeszt, stb... A homokot a legnehezebb feljavítani, fáknak szinte reménytelen.... (sztem) A tőzeg a kötött talajon javít, szellősebbé teszi, nem tömörödik be annyira. A mi talajunk ilyen, amúgy más rossz tulajdonsága nincs, mert jó "vastag" talaj! Agyagon könnyebben lehet javítani vele, de abba kell valami humuszanyag is, lombkomposzt, marha- vagy lótrágya, de legalább kétévig érlelt, aprómorzsás. És persze háromévente a trágyázást ismételni a felső 20 centiben ha lehet.
Én is ott ismerkedtem meg vele, de azóta kiderült, hogy csak a huminóban mérik drágán, egyébként ez egy olcsó anyag, lehet egy kis okoskodással kiváló aszalóberendezést készíteni, ami hőközlés nélkül kíméletesen aszalja a gyümölcsöt pl....
Talán kimerült, de lehet hogy soha sem volt jó :-)
A marhatrágya biztosan segít, a tőzeg csak a lazításra és a vízháztartás javítására jó, tápanyagot nem fog adni. Ha valóban fel akarod javítani a talajt, érdemes jó sok tőzeget és érett marhatrágyát mélyszántással a talajba forgattani. kissé kőccséges, de az eredmény magáért beszél.
Ha ez túl drága lenne, csinálj egy baromi nagy komposztálót, és ahonnan csak lehet a sok üdülő által hulladéknak minősített fűnyesedéket, avart gyűjtsd össze (lejmold el a környék összes szerves hulladékját) aztán komposztáljad és ásd be... 4-5 év alatt szembeszökő lesz a változás!! garantálom :-)
Ne feledd: Vagy fizecc, vagy dolgozol, vagy lof@sz se történik! :-) (ahogy nagyapám mondogatta ásás közben :-) )
Lehet hogy abból kimossa a tápanyagot az eső meg az 50 évnyi használat?
Oda vettem most az emlegetett marhatrágyát, idén ültetett meggyfa tövébe, meg van egy min. 10 éves szilva(Blue Free) is, ami még mindíg nem nagyobb 2m -nél.
Nem terem többet 3 szemnél. Igaz idén alig tudtam kimenekíteni a gyapjashernyók rágószerveiből. :-))
Szóval mit gondolsz? Pl. a szellőrózsának is feleakkora a virágja mint máshol.
Hát én ezt nem tudom, honnan vettél ilyes vacak dolgokat??
Én az idén tavasszal vettem litván tőzeget, olyan hatalmas bálába volt csomagolva, 300literesbe, nem bírta el csak két ember.
Mire kiszedtem belőle, és fellazítottam, lett belőle egy köbméter, és csak száraz tőzeg volt benne! A legkiválóbb minőségben.
Vettem -igaz nem szárított - marhatrágyát is, az is trágyának tűnt, akkora lett tőle az eper, mint a csuda.Szaga nem volt, de teljesen érettnek, lekomposztáltnak tűnt, a felirata is ezt mondta!
Teljesen rendben volt ez is.
Sima, hétköznapi kertészeti árudákban vettem őket.
Most vettem megint marhatrágyát a bricoban, remélem nem föld van benne, még nem bontottam ki! :)))))
Tavaly vettem tőzeget. Föld volt, kb (max.) 10 % tőzeggel.
Idén vettem szárított marhatrágyát, fekete föld volt. Semmi szaga nem volt, és nyirkos volt mint minden virágföld. Csak kétszer annyi.
Egyszer nekem azt mondta egy eladó nem számít mit veszek, mindenben ugyanaz van.
DE! Vettem már pl. szárított marhatrágyát, az állaga is más volt, és mikor széthordtam és bekapartam a földbe, majd meglocsoltam, három napig illatozott a kert tőle.
Izé, tudok egy anyagot, ami simán szívja visszafelé is a növényből... kalciumklorid szilárd sóalakban. Annyira brutálisan higroszkópos, hogy képes a levegő nedvességtartalmát is lekötni szinte 100%-ig...
De hát értelmes ember ilyet nem tesz a növény közelébe. ami pedig a polimert illeti, én megbízok a gyártók leírásaiban, miszerint a föld átlagos nedvességtartalmához igazodik a polimer is, így megakadályozza az elszivárgást, de kimondott szívóhatást nem fejt ki.
Szárazvízék legfőképpen azzal érveltek, hogy a polimerek visszaszívják a vizet a növényből, ha elfelejted meglocsolni a cuccost, és teljesen kiszárad!
Namost ezzel az érveléssel csak az a baj, hogy ha teljesen kiszáradásig elfelejtetted meglocsolni, akkor már tökmindegy, hogy visszaszívja-e a vizet, vagy sem, hiszen amúgy sincs már víz sehol a rendszerben!.
Egyébiránt meg szeretném látni azt az akármit, ami képes a gyökéren visszafelé szívni a növényből bármit!
Ha az a növény olyan bamba, hogy visszafelé is adja, hát -mit mondjak- pusztuljon el!
A szárazvíz (rain bird termék?) valami élelmiszeripari anyag (food-grade) ami cellulózt és gumit tartalmaz 2%-ban a többi része pedig víz... Ennyi erővel akár sima vízzel és zselatinnal vagy agar-agarral készült zselét is használhat bárki ez helyett, csak az nem elegáns ugyebár, mert nem kerül sokba az importja amerikából :-)
a konkurencia fikázása igazából a tömeggyártás elterjedése óta divat, de főként jó magyar szokás...
A polimerek előnyösebb tulajdonsága ezzel szemben az, hogy több nedvesedési ciklust is képesek végrehajtani, hőközlés nélkül.... viszont mesterséges anyagok, és ezt ugye "szárazvízék" hibának állítják be...
igazából a merisztémás szaporítás (valszleg ilyesmit mutattak) során használják táptalajként, továbbá gombák törzstenyészeteit szokták ráoltani, illetve egyéb biológiai kíséletezéseknél használt táptalaj. Ezek eléggé steril körülményeket kívánnak, de ha van kedved, nosza rajta... nem lehetetlen, egy kis leleményességgel, még olcsón is megúszhatod a mini biolabort.....
köszönöm az információt, már csak arra kell vigyáznom, nehogy vásároljak magamnak valamelyik hipermarket élelmiszerpolcáról és elkezdjek vele otthon kísérletezni :-)
A szép fűhöz elegendő 20 cm jóminőségű föld, ami pedig a fennmaradó 50 cm kitöltését érinti, hát jobb ötletem nincs, mint a cserépgyöngy. Ez valami olyasmi, hogy apró agyaggolyókat pórusosra égetnek, ezzel keménysége a kavicsé lesz, de porózus.
Ha nem akarod, hogy a cserépgyöngyök megszívják magukat vízzel, akkor fóliával (kerti tóhoz lehet kapni pl. az aquapetnél) letakarod, és arra teszed a földet. így extra hőszigeteléshez is jutsz járulékosan... :-)
A zselé amit a kémcsövekben láttál valószínűleg tápanyaggal dúsított agar-agar volt. Ez valami alga származék, ami tulajdonságait tekintve nagyon hasonló a zselatinhoz.
a zacskós zselés micsodának úgy emlékszem szárazvíz volt a neve, arra volt hivatott, hogy a zacskót vízszintesen felhasítva és a talajra helyezve biztosítsa a növény vízszükségletét olyan időszakban, amikor nincs lehetőség locsolásra elkezdtük számolgatni, hogy akinek 25 növénye van mennyibe kerülne 2 hét nyaralás, megállapítottuk, hogy ilyet nem fogunk venni ha már 2 konkurens is rosszat mondott az Alcosorbról, és Neked bevált, akkor nem tartom kizártnak, hogy jó lehet bármelyik nagy mennyiségű víz felvételére és leadására alkalmas kertészeti célra árusított polimer anyag ez a fórum megfelelő kommunikációs csatorna arra, hogy a feltételezésem beigazolódjon, vagy meg legyen cáfolva eddig rosszat még senki sem írt ezekről az anyagokról, de ha valakinek rossz tapasztalata lesz remélhetőleg megírja és akkor már azt is tudni fogjuk, hogy milyet nem szabad venni
Polimer anyag: óriásmolekulákból álló szénhidrogén, általában láncmolekulákból áll.
Ilyen szinte minden műanyag: pvc, polietilén, polikarbonát és az említett alcosorb is.
A kiállításon én is kérdeztem két különböző árust is, egyiknek sem az volt, és mindketten le is hordták rendesen, mert az nem jó, csak amit ők árulnak! :))))))
Volt egy zacskós zselés micsoda, meg volt az az üveges zselés ficere.
Meg van még az alcosorb, és a kiállítóknál is volt egy negyedik fajta! :)))
Most légy okos, ha tudsz!
Én mindenesetre már egy kilót elhasználtam, és abszolut jók a tapasztalataim!
A kertben nem fért el Áfonytól kapott rengeteg eperpalánta, és Obis kekiszínű nejlonponyvából zsákokat varrtam, majd megtöltöttem a kerti földünk, némi zsákos marhatrágya, alcosorb, és litván tőzeg keverékével!
A pici kis palántákból hatalmas bokrok lettek a zsákban, alig is lehet magát a zsákot látni, úgy beborítja!
Soha nem volt tocsogós, vagy befülledt a talaj a zsákban, még az alján sem!
"A tvben lehet látni az okos műsorokban, hogy a laborokban a növénykék valami zselében vannak, sterilen. Nem lehet, hogy ez az? " (Alcosorb 400) nemcsak a tvben és laborobkban, a Hortus Hungaricuson ha jól emlékszem a szeder mikroszaporítását mutatták be, a kedves kiállító a kezünkbe is adott 1-1 kémcsövet, amiben egy pici hajtáscsúcs volt a zselé tetején kérdeztem, hogy ez olyasmi, mint az Alcosorb, már nem emlékszem pontosan mit válaszolt, de nem egyáltalán nem az negatív volt a válasz pontosa mit jelent az, hogy polimer anyag? (legközelebb jobban tudjak kérdezni :-))
Én is hasonló cipőben járok, és éppen ilyesmi lehetőségeket keresek...úgy jutottam ide. Nekünk is tiszta agyag kertünk van, épp beépítés előtt. Én is azt találtam, hogy homok és tőzeg, komposzt, vagy trágya belekeverését ajánlják. Én találtam olyan adatot, hogy 30-40 t/ha trágya esetében már kedvezővé teszi a talajt. Most számolj át...:-))
tegnap kinyitottam az 1 hónapja vásárolt Florasca B zacskóját, kevertem hozzá kb kb fél liter perlitet, elültettem bele a nyíllevelet és miután megöntöztem elkeserdve tapasztaltam, hogy szinte ragad, mintha sok agyag lenne benne aztán elvégeztem az egyetlen általam ismert tesztet a maradék keveréken: összeszorítottam a tenyerembe, majd szétnyitottam a tenyeremet: egyben maradt :-( lehet, hogy tőzeget is kellene hozzá kevernem talán az én elvárásaim túl magasak, ha nem veszem természetesnek, hogy ha veszek egy közönséges szobanövényhez egy jó nevű virágföldet, akkor az 2 másik komponenssel is fel kell javítani a Bioland-ben legalább már benne volt a tőzeg, lehet, hogy a Florascában meg több a tápanyag?
Azt már tudom, hogy az agyagos talajt homok és trágya v. komposzt keverékével lehet művelhetővé tenni, de a mennyiségre vonatkozóan sehol nem találok adatot. Akárkit kérdezünk, termőföld terítését javasolja az agyag tetejére, - ez egyszerű is lenne, mert azt tudnánk hozatni -, de mégis szeretném elkerülni, ugyanis egyik könyvem sem tanácsolja. (Ti mit mondtok?) Azt viszont nem írják, hogy adott területen hány köbméter vagy mázsa homok beforgatása javasolt (komposztból négy-öt lapátot írnak m2-enként, de ebből sem tudok semmit kiszámolni - csak, hogy marha drága).
Tudna valaki segíteni?
(Ház körüli kertről van - ill. lesz - szó, fákkal, bokrokkal, virágokkal, gyeppel és veteményessel. A művelni - feljavítani - való terület kb 600 nm.)
Istállótrágya-beszerzési lehetőség is érdekelne akárhol a Pilisben. Ajánlottak egy Ürömi TSZ-t, de átmentek építőanyag-forgalmazásba :(
Nedvességmegkötőnek az általam ismert legkiválóbb a csalánkomposzt. Tiszta csalánt kell kerti földdel össedolgozni és 2 évig (!!!) komposztálni. Az eredmény csodálatos. Megéri az időt és a fáradságot. Az összes *...szorb a nyomába' sem léphet!!! Frint