Szipolyka, sajnálom, hogy nem sikerült. Azóta mi a helyzet?
Én egy hónapja kezdtem fogyózni a megszokott kalóriaszámolós módszeremmel, és két kiló ment le azalatt. Közben kezembe került az első Norbi könyv, és úgy döntöttem, kipróbálom. A kísérlet megér 30 napot. Még 3-4 kilót kéne leadnom. Úgy érzem, nincs vesztenivalóm, ha nem fogyok tőle, hát nem fogyok, mi van akkor? Ha meg beválik... :)))
Az első két nap eredményéről nem tudok értelmeset mondani, mert pont két napja elkapott egy alapos takonykór, és nem tudom eldönteni, a diéta, vagy a betegség hatása, hogy egy gombóc van a gyomromban amitől nem vagyok éhes, és nem birok a kávéra rágondolni sem, pedig eddig napi kettő tartott talpon :)
Mást nem érzek, a mérlegre a 31. napon szeretnék ráállni.
Asszem az jön tényleg! Nekiálltak festeni és az összes vacakot ami ehez kell, mind az én ajtóm elé rakták le a folyosón... megjegyzem amikor beköltöztek, és felújítottak, akkor két hónapig nézegettük a bejárati ajtómmal szemben 60 cm-re kirakott szaros klozetot..:(
Ja! Minden este fél tíztől éjfélig húzogatja a székeit a kövön, a fogaim majd kiesnek már a csikorgástól, mert ugye ahoz nem elég okos, hogy posztót tegyen a lábaira:(Nappal csak akkora hanggal vannak, hogy minden szót tisztán hallok a szobánkban. Lehet, hogy előbb agyoncsapom, csak aztán kezdek meditálni...biztos-ami biztos:)
Sültcsirkecomb, juhtúró, hatalmas méretű újhagymák, hegyeserős, paradicsom, rozskenyér...hmm...nagyon fini volt és most mindjárt megyek és eszek egy hasonló adagot:)
Tudom, de épp az a baj vele, amit az előzőekben ecseteltem, vagyis hogy nem épült be az életembe. Így aztán időnként elő-elővettem, de abba is hagytam egy idő után.
Ha meditálsz, nem zavar a hangos szomszéd. ui. nem hallod. Amikor még aktívan agykontroloztam (tényleg miért is hagytam abba?, lehet, hogy lusta vagyok?) csúcsforgalomban, a tömött metrón is simán tudtam meditálni, ahogy az AK-ok mondják, "szintemre menni".
Szerintem is ebben van a titok ,az életmód váltásban,ha tudunk apránként változtatunk környezetünkön ,akár több mozgással a táplálkozással,meditációval.Sajnos
sokan akkor jövünk rá ,hogy az egészség mekkora kincs ha már elveszítjük.Én látni szeretném még felnőni gyermekem unokám s ha mondjuk annyit tehetek érte ,hogy
Én kb. 18 éve hagytam fel a bagózással. Azóta nem is értem, hogy mi a fene volt abban jó majd 30 évig? Valószínüleg így leszek a du.-i túróscsuszával is. Nekem reggelire is igen bejön.
Egyed csak a palacsintát, reggel, ha épp akkor esik jól:)
palacsinta helyett inkább a csusza, ld. fentebb. :)
a pasikról nem vgyok hajlandó leszokni!!!!!!:)
Nekem nem volt nehéz lemondanom, sosem voltam intim viszonyban egyel sem. A lányokra ez nem vonatkozik, de ugye azokról nem is kell, sőt kifejezetten ajánlott a testmozgás. :D
Viszont KV-t is iszom (napi egy-kettőt, a régi 8-10 helyett) és nagyon élvzem az ízét változatlanul. (mindig keserűen ittam, ez nem változott azóta sem) De jobban szeretem a pincehideg félszáraz vörösbort elszopogatni egy kis baráti beszélgetés közben.
Viccet félretéve: ha nem eszünk, nem iszunk, nem ....., akkor minek élünk?
Azt pedig senki nem mondta, hogy nem eszünk, nem iszunk, az meg főleg nem, hogy nem ...... A kérés csak az, hogy mindent a maga idejében :)
A cigit már 15 éve eldobtam, a kávét 5 éve, a nagy zabálásokról leszoktam 10 éve, futni nem szeretnék, mert az izületeimre még szükségem lesz néhány évig, de a pasikról nem vgyok hajlandó leszokni!!!!!!:)
Viccet félretéve: ha nem eszünk, nem iszunk, nem ....., akkor minek élünk? Egyed csak a palacsintát, reggel, ha épp akkor esik jól:)
Viszont tényleg csak életmódváltozással lehet változást elérni az életminőségünkben. Nem véleletlen pl., hogy nem leszoktam a dohányzásról, hanem abbahagytam, és kész. :D
Ted fel magadnak a kérdést, hogy egy életen át képes vagy-e taratani, s ha a válasz NEM, akkor inkább egyél sok finom főzeléket, stb.
Az utolsó mondataim - gondolom - választ adnak a kérdésedre:
mint mondtam, elsősorban nem az érdekel, hanem sokkal inkább az életmód. (Arról nem is beszélve, hogy ha életmódot vált az ember, nem jön elő a jojo effektus :-D )
Aki azt képzeli, hogy ugyanazt csinálvan nem ugyanazt az eredményt kapja, az min. nem logikusan gondolkodik. Ha nem életmódváltásról van szó, hanem időleges fegyelmezettségről, teljesen nyilvánvaló, hogy amint elmúlik a fegyelem, visszatér az azt megelőző állapot.
Nekem semmi nehézséget nem okoz, hogy csak de. egyek tésztát, kenyeret, édességet. Pedig nagyon szeretem a pizzát, túróscsuszát (pörcel és sok tejföllel :-D ), makarónikat. Viszont a húst és a zöldégeket is.
Mozogni is szeretek, ha egyelőre a futás még nem igazán javallott a lábam állapota miatt.
A N.... úgy ahogy van hülyeség. Ahogy abbahagyod és hagyományos módon kezdessz táplálkozni az eredeti súlyodat néhány kilóval megtoldva hízod vissza. Ted fel magadnak a kérdést, hogy egy életen át képes vagy-e taratani, s ha a válasz NEM, akkor inkább egyél sok finom főzeléket, stb.
Igazából nincs ilyen előre elképzelt határ. Szerintem inkább kicsit változtatnom kell az életmódomon, és beáll annyira a súly, amennyi nekem "normális". Nem is határoztam el, hogy eddig, vagy addig csinálom. Épp úgy, mint ahogy a cigiről sem úgy szoktam le, hogy "eddig" nem szívok semmit, hanem azt mondtam, hogy akkor mostantól máshogy élünk. Azóta nem dohányoztam. (ennek 16 éve)
Ha minden áron súlyt kellene mondani, akkor olyan 75-80kg-ra szavaznék, kb annyit mondanak a magasságomhoz (180cm). De mint mondtam, elsősorban nem az érdekel, hanem sokkal inkább az életmód. (Arról nem is beszélve, hogy ha életmódot vált az ember, nem jön elő a jojo effektus :-D )
