Olvasom a gondodat, és is küzdöttem ilyen problémával, (bár lehet, hogy a nálad lévő agyag lényegesen keményebb mint amivel én találkoztam),azelőtt 3-4 ágú fúrófejet használtam, részben vettem a hidroszertől, majd később magam fabrikáltam, de sokszor volt úgy, hogy ketten nyomtuk lefelé, de akkor is alig haladt percenként pár mm-t. a fúró már fulladt, alig bírta forgatni, sőt volt úgy , hogy bele is szakadt. Majd később arra gondoltam, hogy minél több ága van a fejnek, annál nagyobb felületen támaszkodik, és nagyobb valószínűséggel tömődik el, és olyanná válik, mintha egy nagy darab tömör vasat forgatnál az agyagba, ezért nem halad lefelé. Én a fafúrót vettem alapul, ott is eleg kemény anyagot kell kiforgácsolni. CSináltam próbaképpen egy ehhez hasonló fúrófejet, igaz nincs rajta vídia, vagy keményfém, és minden fúrás után élezni kell, de nem volt még olyan, hogy az agyag úgy megfogott volna, hogy két embernek kellene nyomnia. Akármilyen szürke agyag is volt, 2-3 mm-es darabokba szaggatta felfelé, és 10-15 percnél nem tartott tovább 2m-t lenyomni
Egy a lényeg, hogy figyelembe véve a forgásirányt ellenkező oldalról legyen élezve, és nem árt, nagyobb átmérőnél, több "szárnyat" rátenni, úgy , hogy azok 1-2 cm-rel szélesebbet vágjanak, és azok is hasonló módon legyenek élezve.
Én már Jó ideje ilyennel fúrok, jelenleg 50-es pvc csővel így 13cm-es lyukat simán tudok vágni, abszolut nem nehéz nyomni, és nagyon jól halad, vízadó rétegben még tartani is kell a fúrót, mert nagyon nagyot harapna egyszerre.
Vizzel fúrok egy autóra épített géppel, de ezzel az agyaggal nehezen boldogulok. Szükségem lenne jó ötletre fejjel kapcsolatban. Kép, ötlet bármi érdekel.
Az a speciális szürke agyaghoz való fej engem is érdekelne ,mert éppen a múlt héten fúrtam át négy métert belöle és szívtam vele rendesen (óránként 15-20 cm) a görgösfejjel a vídiással és legelöször a szárazfúróval is. Üdv:Gromicsek
Igen, ebben igazad van. Ha teljesen lezárod a véget, akkor az álló folyadék közvetíti a szivattyú nyomását 100%-ban, innen csökken valamilyen függvény szerint a végponti nyomás ahogy nyitod a csapot.
Egy kis segítséget szeretnénk kérni. Dunakeszi Tóváros közelében szeretnék kutat fúratni. Van valakinek tapasztalata, hogy a nyugalmi vízszint milyen mélységben található ezen a környéken ?
Lehet, itt az olcsóbb technikával 40 mm-es csővel jól működő kutat fúratni.
Segítséget szeretnék kérni!Szalkszentmárton és Szabadszállás kőzött a kunsági csatorna partján szeretnék kutat fúratni de eddig csak link vagy méregdrága fúrót találtam!A csatorna a leendő kúttól kb 10m-re van és nagyjából pontosan tudom hogy 17m mély kút kellene.17m-en olyan víz ér van amelyre egy panzió ÁNTSZ engedélyt kapott.Kérlek benneteket ha valaki tudna segíteni akkor szóljon mert a vert kút ami most van az már nagyon gyengén adja a vizet!Ja és házi vízművet szeretnénk használni.
Sziasztok. Szeretnék fúrófej ötleteket kérni agyaghoz. Vidiás, keményfémfúró szögűre van csinálva a mostani, de a szürke agyagot nem viszi. Belerakódik a fejbe mint a gyurma. Ötlet? köszi
Saját példa: Agigyel gyári adat: 400W, 19 m emelőmagasság, 1,5 m3 szállítási teljesítmény. Erről elágazóval komoly porlasztási teljesítménnyel üzemelt 2 db billegős körbeforgó locsoló, elején 40 m 3/4-es földbesüllyesztett fekete Műa. csővel, csapok után 25-25 m félcollos csővel. A ciszternától a kertig 2-3 m emelkedés. Nem elég a nyomáscsökkenéseket csak összeadogatni. Figyelembe kell venni az öntöző eszköz vízigényét is. Ha az kicsi, a csőben az áramlási ellenállás is kisebb, a nyomást a végén a lefolytás fogja meghatározni. Nyitott csővéggel sem csak úgy szokott kibuggyanni.
"Elsősorban a víz forrása, másrészt az öntözés módja fogja meghatározni, hogy milyen szivattyúra lesz szükségünk az öntözéshez. Az árasztásos és csepegtető öntözési módoknál túl nagy víznyomásra nincs szükségünk, csak annyira, amennyivel az öntözőcsonkok végén a víz megfelelő mennyiségben kifolyik. Ebben az esetben is kalkulálnunk kell azonban a csővezeték (rendszer) veszteségeivel. Az AL-KO ajánlása szerint egy 1 „-os cső hosszának (a vízszintesen fekvő résznek is) 2%-a emelőmagasságnak minősül. 3/4 „-os cső esetén ez 8%, míg 1/2 „-osnál már 40%. Például egy 50 m hosszú 1 zollos tömlőnél ez csak 1 m emelőmagasság veszteséget (kb. 0,1 bar nyomásveszteséget) jelent, de 3/4 zollosnál a 8% már 4 m emelőmagasság veszteséget (0,4 bar) jelent, a félzollos csőnél pedig a 40% már 2 bar nyomásesést okoz. Látható, hogy ha szivattyúnknak nincs elég nyomás-tartaléka, akkor az öntözőtömlő végén már alig fog csepegni a víz. A fenti példák szerint számoljuk tehát ki, hogy adott szivattyú és tömlő milyen távolságra képes elszállítani a vizet. Ehhez hozzá kell adnunk a terepviszonyokból adódó magasságkülönbséget és a kút (víztároló, ciszterna stb.) vízmélységét, amelyeket összeadva emelőmagasságként kell számba vennünk. A víztároló mélységénél ne a legmagasabb, hanem a kiürülés után legalacsonyabb vízszinttel számoljunk. Végül kalkuláljunk azzal az esettel, amikor az árasztásos öntözés helyett valamilyen nagynyomású öntözőkészüléket kívánunk használni. Itt elsősorban a gyep öntözéséhez alkalmas körlocsolókra, billegő locsolókra gondolunk, amelyek megfelelő működéséhez legalább 3-5 bar nyomás szükséges (ami a hálózati vízrendszerekben rendelkezésre áll.) Saját rendszerünkben viszont az összes veszteség leszámítása után kell hogy megmaradjon ez a nyomás."
Normál öntözési követelményekhez minimális teljesítmény kell. Ciszternából 2 körbeforgó locsolófejet vígan ellátott a 400 wattos ősrégi ruszki Agigyel, de a 250 wattos búvár is 80 m távolságon. Akkoriban 1500 m2-n kertészkedtünk. Paprika, paradicsom, uborka... Vályogot nem akartam vetni!
köszönöm az utmutatast csak az a baj hogy nem latom magam elött a berendezest a müködesi elvet ha van kedved es kepbe vagy ird meg privatba{arturati@t-email.hu}a dolog lenyeget
"400 nm-es kert locsolásához milyen szivattyú kell?" A kapható legkisebb! Kivéve, ha árasztásos rizstermesztéssel akarsz foglalkozni. Nem kínai vagy véletlenül? :-)
Szia! Nekem simán talajvízből jön. Pontosabban ez az első vízadó réteg, 1-2 vékony (5-10 cm-es) agyagot átfúrtunk. Kicsivel lágyabb mint a hálózati víz, de a hálózati víz is nagyon kemény (19-20 körül). Anyósomék a villanybojlerből évente 1 púpos lavor vízkövet szednek ki, ami a fűtőszálat teljesen körbeveszi. Meg volt úgy, hogy a keverős zuhanycsapnál szép lassan (pár hét alatt) úgy elakadt a melegvíz, hogy már alig csöpögött teljesen megnyitva. Szétszedtem, helyes kis vízkő "buborék" nőtt benne. Első kútvizes mosás után asszony meg is jegyezte, hogy teljesen más a mosott ruhák tapintása, mint előtte a csapvízzel. Már egy ideje halogatom a bevizsgálást, pedig ha jó a víz 1-2 hónap alatt behozná a bevizsgálás árát. Csak akkor meg a vízszolgáltató jönne vizsgálódni, hogy miért 0 a vízszámlánk. Mert ugye kútfúráshoz engedély kell(ett volna), amúgy meg a szennyvízhálózatba engedett víz után csatornadíjat kellene fizetni, ami felénk 400 Ft (víz+csatorna 800 Ft-nál több!!!). Én is kacérkodom a gondolattal, hogy iszok belőle, végül is a régi öregek is itták a saját ásott kútjukból a vizet, ami néha alig volt pár méter mély, tehát tuti talajvíz volt. Igaz, akkor nem is volt annyi vegyszer, mosószer meg fertőzés. Meglátom, de ha kipróbálom és 2 hétig f.sok meg rókázok, akkor nem kellett volna...
Van nekem a fúrt kutam, ami 12 méter mély, 8 méteren van a víz és 125-ös csővel van bélelve.
Készül ennek egy 2 méter mély akna, azaz a víz 6 méter mélyen lesz. aki a kutat fúrta, egy 6 Bar-os búvárral nyomatta órákig (ez ősszel volt).
A kút kettős célt fog szolgálni: 1. kertlocsolás, 2. a házba bevezetve, amire jó (WC, és bevizsgálás után, majd meglátjuk).
A kitalációm, hogy egy kiszuperált villanybojlerből hidrofort csínálok, de lehet, hogy ezt kihagyom.
Milyen szivattyút/házi vízművet vegyek?
Van egy dilemmám. Egy házi vízmű tartálya 25 liter körül van. Ha pl. locsolok (ez majd automata öntözőrendszer lesz), akkor a nyomást végülis nem a hidrofor, hanem a szivattyú nyomja. Akkor egy 400 nm-es kert locsolásához milyen szivattyú kell?
Ezek mindenképpen kellenek. Fúrógépet meg tudod kerülni ha máshonnan olcsóbban veszed vagy ha Frem festékkeverőt használsz. Ennek az árát is meg kell nézi, van ahol sokkal drágább. Kell egy jó szivattyú is min. 100l/min és min. 4-5bar. Ezen értékeket egyszerre tudja a szivattyú. Ajánlott a belső égésű. Fontos hogy csak 1 vagy több kutat szeretnél fúrni? Gondolom többet, mert egyért nem érdemes beruházni.
Szükséged lesz még 5/4-es tömlőre, kb.5-7 m-re. Ha jót akarsz gumiból /sárga/, 900Ft/m, ha csigatömlőt, kb 600Ft/m. Fúrófejet készíthetsz magadnak, tartály helyett ashatsz gödröt. Kell még 40-es PVC cső, kb. 420Ft/2m. Szűrő -> ezt is csinálhatsz vagy vehetsz. Ha 50-es csövet akarsz használni, akkor kell a forgatóműhöz 50-es adapter + 50-es csőfogó. Adapter egy átalakító, hogy az 50-es PVC-t tudd csatlakoztatni.
25m nem vészes mélység. Ha kőbe ütközöl az megfog, ez a technika nem alkalmas ilyen talajhoz. Ha a vízszint mélyebben lesz mint 8m, akkor is gondban vagy, mert nagy átmérőt (min. 100mm) kellene fúrni, ahhoz nagyobb fúrófej, csőadapter, csőfogó, 63-as PVC kell, és ki tudja mennyit bír ki. Plusz mindenképpen kell 3-5mm-es mosott homok. Mennyire ismered ezt a technikát? Sokat olvastál vissza mik a buktatók, mire kell figyelni?
Én még nem fúrtam, nem tapasztalatból beszélek de sokat olvastam a fórumot. Tavaly nyáron láttam egy ilyen fúrást. Hihetetlen milyen gyorsan ment.
Szia freex. Melyik rétegből jön fel a kutad vize ? 1 vízzáró réteg alatti, vagy talajvíz ? Én másfél éve furattam kutat, 17 m mély lett 50 mm PVC Bevezettem a házba is, és tökéletesen működik a pedrolo jswm 15m. Egyedül a konyhába megy hálózati víz, de van amikor ráengedem oda is a kútvizet. Tapasztalat annyi hogy calcium dús, elégé vízkövesedik minden. Haverom 5 éve issza ezt a vizet, még él :) Állítólag jobb a minősége mint a hálózatinak. Nagykanizsa mellett van, és első vízzáró réteg alatti víz.
Ez így igaz. Mindkettőnek van előnye meg hátránya is. De ez alapján lehet készíteni egy másik hajtóművet, így akár erősebb motorral, álvánnyal lehet acélcsővel fúrni.
