Sziasztok
Találtam egy nagyon kedves verset.
Folyóként folytak fejemben a gondolatok,
mikor rájöttem,lassan harminc vagyok.
S gomolygó ködfoltok úsztak a víz felett,
míg Bryan egy kopott gitáron pengetett.
És szállt a dala,hogy tizennyolc maradok,
addig a napig,amíg meg nem halok,
s kipróbálok mindent,amit még ki lehet,
életem vidám lesz,szabad és önfeledt.
Ezuttal köszönet Adams-nek a dalért,
amely akkor egy lelki fröccsel felért,
és én igérem neki,hogy tizennyolc maradok,
akkor is,ha nyolcvan leszek,amikor meghalok...
S ha nem érem meg e szép korhatárt,
akkor is szeretem majd még a gitárt,
mely azt pengi fülembe unos-untalan,
életem ne legyen öreges céltalan.
(Bryan Adams "18 til i die" című dalához)
Pussz Mindenkinek
