Helló! Ha már térkép..., biztos érdekel valakit: 1943, 1:50ezer, M. Kir. Honv. Térk. Int. 1926, 1:75ezer, M. Kir. Áll. Térk. Baja és Bajától délre, illetve délre/keletre lévő területek. http://rapidshare.com/files/338319190/1.zip (48 megabájt) Ha valaki szeret elszuttyogni a gép előtt :-)) akkor a Gugli Földre is lehet tetszőleges képeket feszíteni, nem igazán térinformatika, de jó móka. hozzáadás >> lefedő kép >> megnyitás, utána baloldalt megjelenik a "helyek" listában, később a "tulajdonságokra" kattintva lehet forgatni, torzítani, átlátszóságot módosítani. A gugli térképre leszúrok pár jellegzetes pontot, amiről fel lehet tételezni, hogy régebben is ott volt, utána a képet addig torzítom, hogy a pontok a képen is a helyükön legyenek. (a pontok minddig láthatóak) A mellékelt képen a garai, baracskai, bajai központokat jelöltem ki először a Gugli térképen, az egyik említett térkép éppen félig átlátszik. Utána jön a móka, összevetni a régi térképen lévő objektumokat a mai űrfotóval, vagy akár a régi vasutak nyomvonalát követni.
Kedves Fórumtársak! Asszem ezt a forrást itt még nem említettem (hátha valakit érdekel).
A Második Katonai Felmérés térképei a neten. Az Arcanum kiadó honlapján van egy érdekes térképi forrás. Összefésülték a Második Katonai Felmérés Magyarország térképét a google mai térképével. Az egymásra ill. egymás mellé tett térképeknél van valamennyi csúszás. Valamennyire lehet nagyítani. A bajai szelvény 1858-ban készült.
"Az MTI megnyitotta archívumainak egy részét a nagyközönség számára. A kormányzati támogatással megvalósult digitalizálási program révén ezentúl ingyenesen elérhető és adatbázisban kereshető többek között az MTI által a két világháború között kiadott teljes híranyag, a 2001 és 2005 közötti MTI-fotókiadásba pedig a Fotómozaik képarchívum kínál betekintést. - "
Nos kipróbáltam, és nagyon érdekes az adatbázis. Javaslom az IE böngésző használatát, mert azon kezelhetőbb. Az MTI kezdőlapján az "Archívumok" menüben található. A régieket pdf-formátumban lehet megnézni, és elolvasni, ill. elmenteni.
MTI 1911. júl. 8. Bajáról jelentik a Magyar Távirati Irodának: 2 óra 4 perckor ma hajnalban 30-40 másodpercig tartó északdéli földrengés volt észlelhető. A hullámszerű földrengés következtében az ingó tárgyak elmozdultak helyükről. A lakosság fölébredt és az utcára menekült. A földrengést a Baja környékén lévő összes helységekben érezték. Erős földalatti zúgás is kísérte a földlökéseket.
-----------
1911. aug. 10. Bajáról jelentik: kedden délután a Baja melletti Bajaszentistván községben tűz ütött ki és három ház s egy szárazmalom a melléképületekkel együtt leégett. A bajaszentistváni tűzoltóság segítségére jött a bajai tűzoltóság és a nagy szél dacára sikerült megfeszített munka után a tüzet lokalizálni. ---------------
1923. nov. 18. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Baja törvényhatósági város törvényhatósága november 21-én, vasárnap délelőtt 1/2 11 órakor Pest vármegye székházának tanácstermében közgyűlést tart. A közgyűlésen egyebek közözz tárgyalják a városi tanács jelentését a szerb atrocitások orvoslása, valamint a város kiürítése tárgyában tett újabb intézkedésekről. --------
Ehhez hasonló az MTI és az Arcanum közös vállalkozása, amelyben az "MTI kőnyomatos" híreket tették közzé ugyanilyen formátumban. Itt javaslom a csillaggal csonkolt keresést, mert a régi gépírás miatt nehezen ismeri fel a karaktereket a program. Pl. Érsekcsanádra így kerestem rá: *rsekcs* IE bőngészővel jobb.
A térkép alatt jobbra található "ZOOMIFY" feliratra kell kattintani. Akkor előjön egy flash nagyító program, amivel szép nagyra fel lehet nagyítani a térkép részeit. Előfordulhat, hogy ez a nagyító nem minden böngészővel működik, én Mozillával próbáltam, azzal igen. A tájékozódás miatt beteszem ide a terület mai térképét. Tehát ezt a részt ábrázolja (persze a Déri sétány akkor még nem volt):
Nem győzök álmélkodni, hogy Kozma Robi kollégánk mit meg nem talál! Sajnos a térképen a betűket még nagyítóval sem tudom elolvasni. Pedig érdekes lenne. Pl. Ettlinger József pék egyik szenvedő alanya volt a korai fogyasztóvédelemnek. Elítélendő, bár valószínűleg a mainál célravezetőbb módját alkalmazták vele szemben a fogyasztóvédelemnek jó két évszázaddal ezelőtt, 1789-ben. Hibázott a cipói súlyából, ezért botot kapott a talpára.
Quits Antal megyei mérnök híres térképe lényegében a második bajai városrendezés körüli állapotokat rögzíti. (Az első I. Grassakovich Antal gróf, a második II. Antal - 1784-től herceg - idejére, 1793-ra tevődik. Mindkettőről írtam valaha. Az elsőről, rövidítve, a bajastory.info-n látható, a térképen ábrázoltról a régi Bajai Tükörben olvasható.)
A ferences atyák tiltakoztak, hogy kertjük egy részét elvegyék út létesítése céljára. A jog mellettük állt, - II. József rendeletben megtiltotta minden szerzetesi ingatlan elidegenítését -, a város érdeke viszont az új utcák megnyitását követelte. A barátok kertje egybefüggő területet képezett a kolostortól keletre egészen a Czirfusz Ferenc utcáig, mely utcához szintén vettek el egy kis területet a kertből. A Petőfi utca a kert (Déri kert) kerítéséig tartott. Az atyák kertjének közepét vágták át, és létesült a Petőfi utca új szakasza. A mai Széchenyi utca helyén egy kis girbe-gurba földes, kocsival járhatatlan földes csapás volt. A város és a megye nem sokat kukoricázott. Odarendeltek egy sereg embert a környező falvakból, akik kivágtak 50 gyümölcsfát és vagy 200 szőlőtőkét, kiirtották a bokrokat, és kidöntötték a kert kerítését.
A Magyar Digitális Képkönyvtár honlapján találtam egy érdekes bajai városrendezési térképet 1793-ból. Az OSZK Térképtárából származik. Azt ábrázolja, hogy hogyan alakították ki (mai nevén) a Petőfi és Czirfusz utcákat, illetve a Deák utcát szélesítették.
Néhány érintett telektulajdonos nevét sikerült elolvasnom. Petőfi - Tóth K. u. sarok: Nr. 24. Frantz Perger No. 23. Dominicus Kuntze No. 22. Mathias Lengenfelder No. 21. Joseph Beser No. 20. Lucas Csármann No. 19. Georg Imreffy No. 29. Leopold Pfeiselmann No. 15. L: Comitats Haus No. 16. .. Simeon Piukovits No. 17. Joseph Ettlinger No. 18. .. Michael Mihályj No. 36. Josepho Latinovits No 35. No. 34. Michael Kovatsevits alias Simok No. 33. Samu László mellette szám nélkül: Mesnyák Mihály No 32. Tomtsányi No 31. Ilia Krzsnyár No 30. Anna Piukovits No 28. ... ... alias Puskás No 27. .. Michael Mihályj No 26. Michael Mihajlevits No 25. Frantz Keintz No 13. ... Schlesinger No 12. .. Mich. Varghay No 11. Stephan Perger No 10. Georg ... No. 9. Caspar Stepanovits No 8. Ferdinand Császár N 7. Michael Kalbacher No 6. Jakob Hűss No. 5. Georg Maller No 4. Johann Csitsak Ventzl No. 3. Matan ?Sevits No 2. Frantz Romhányj No. 1. Georg Imreffy
Nekem nagyon érdekes, hogy látszik a Kenderes-patak két ága, rajta a kis hidakkal. ITT A LINK
Amihez általad hozzájutunk, az egyszerűen felbecsülhetetlen érték. Ezek a filmhiradók hű kordokumentumok, miinden bizonnyal olyan segédtudományát képezik majd a történelemnek, mint például a numizmatika vagy a címertan.
Első megtekintésre számomra különösen érdekes a Columbus bemutatásáról szóló. A mindannyiunk által közkedvelt Millunov Dani hozott nekem egy plakátot néhány éve a Columbus bajai előadásáról. Ezzel adta a késztetést. Írtam a történetről a Petőfi Népébe. Megvolt a legutolsó napokig - vagy 50 más a téma mellett - Lőrinczi Csaba barátom bajastory.info-ján is. A hajdani szereplők leszármazottai örömmel ismerték fel elődeiket.
Sajnos, az írásokkal is úgy van, hogy akinek nincs pénze, nem nagoyn maradhatnak meg a munkái. Például a nemrég rendezett igen színvonalas Kecskeméti X. Levéltári Napon meglepetéssel hallottam egy előadást a Bajai Liszt Ferenc Körről. Milyen véletlen! A bajai református gyülekezet 200 évével foglalkozva kezembe került egy Koszta István tudós nagytiszteletű úr által megőrzött Petőfi Népe újságkivágás. Ez szerint 1984. április 18-án tartottam előadást a Kör történetéről, majd számtalan helyen megírtam. (Petőfi Népe, Honismeret, bajastory.info, szakdolgozat) A Kodály Intézetben pályadíját is elnyertem vele.
Visszatérve a Columbusra. A drámát nem olvastam, így megítélni nem tudom. De ez mindig egy-egy kor megítélésének kérdése. Békés István 1962-ben megjelent Új magyar anekdotakincs c. könyvében a Columbus szerzőjét, dr. József Ferencet, "dühödt drámaírónak" nevezi. (Ez a minősítések között a legenyhébb.) A korabeli tudósítás viszont igen jónak tartja a drámát is, az előadást is.
Szeretettel üdvözöllek, és köszönöm, hogy ilyen nagyszerű leletekkel örvendeztetsz meg bennünket:
Kedves listatársak! Felkerült a netre mintegy 5000 órányi filmhíradó az 1930-as és 1940-es évekből. Közülük 2 darab bajai témájút találtam (eddig). Megpróbálom belinkelni az elérhetőségeket: