Egy kérdést szeretnék feltenni. Szakdolgozatot írok Openoffice-ban, hogy lehet megcsinálni azt hogy a dokumentum 6-ik oldala legyen az 1. oldal, tehát 1-es legyen az oldalszám, és innentől számozza a többi oldalt is?
Több éve használom a Draw-t műszaki rajzok készítésére, és sok mindent ismerek rajta. De képtelen vagyok elérni, hogy a kurzor pozícióját meghatározó X és Y tengely 0,0 helye a bal alsó sarokba kerüljön (a bal felsőből). A súgóban olvastam, hogy a "Formátum - tengelyek" almenüben lehet az ilyesmit megváltoztatni, azonban ilyen almenüpont a formátumoknál nem létezik!!! Eddig a 3.1.1 verziót használtam, abban nem volt, most frissítettem a 3.2.1-re, ebben sincs.
Az Open Office Writerben a egy véletlen valahova kattintástól az oldalt lévő Navigátor alulra került. Mivel már nagyon sok az egymás alá írt könyvjelző a Navigátorban, ez így nagyon lelassítja a könyvjelző-hivatkozások beillesztését.
Szélesebbek a regiszterek, így adott esetben egy gépi ciklus lesz az a művelet, ami 32 bites rendszerben két gépi ciklus volt. De valóban nem lesz szignifikáns különbség.
mitol lenne gyorsabb egy 64bitre forditott verzio? 64bit-es oprendszer alatt netan erosbb lesz a procid is meg tobb memoriad lesz? :-) (ez utobbi speciel igaz lehet, hehe, legalabbis latni fogja a 4G+ -nyi memoriat is)
egyebkent a 64bit mar nagyon terjed csinalhatnanak egy 64btes openofficet ,biztos gyorsabb is lenne
Évek óta 64 bites OpenOffice-t használok, mint ahogyan a programjaim többsége is 64 bites, ideértve a Firefox-ot is. Egyébként az OpenOffice nyílt forráskódú, így bármikor magad is lefordíthatod 64 bitre, ha nincs kész bináris. És ahogy írták, 32 bites program fut 64 bites platformon. Fordítva viszont nem igaz.
szia koszi igen kirpobalni gyorsabb de meg nem dontottem el hogy 32 vagy 64bites win7et veszek es ha mar megvan a 64bites es nem fut rajta mar nem tudok mit csinalni, szoftvert nem lehet 3 napon belul visszaadni, mint minden mas arut, ha nem vagy vele megelegedve (mondjuk ez is erdekes..)
egyebkent a 64bit mar nagyon terjed csinalhatnanak egy 64btes openofficet ,biztos gyorsabb is lenne. Goat
64 bites oprendszerek kepesek futtatni a 32 bites programokat (tobbnyire). Tehat, ha olyan programod van, amibol nincs 64 bites verzio, cirka az is fog mukodni. Tehat a valasz, igen. De kiprobalni cirka gyorsabb lehet mint megkerdezni ;)
A 3.1.1 -> 3.2 váltás után az új verzió egy a netről rendszeresen begyűjtendő .xls kiterjesztésű, de valójában html-táblázatot sajna szövegként próbál megnyitni (érdeklődik a tagoló karakterek felől, pedig simán látszanak a html-tagok...), pedig a korábbi verzió simán beletette egy .sxc-ként menthető táblázatba. Mit tegyek, hogy a feldolgozandó fájlt ne kelljen először átnevezve .html-ként mentenem, majd a tartalmát CTRL-A után bemásolni egy üres sxc-táblázatba?
Sajna nem tudok hatni az állomány elérhető formájára, pedig nyilván az egyből .sxc lenne a legjobb megoldás, gondolom az exceles felhasználók miatt használják a html-táblázat formát.
Üdv. Új OpenOffice-os vagyok. Tegnap telepítettem és egyből bele is csaptam a lecsóba. Van egy 30+ táblázatos Excel alkalmazásom, amit megnyitottam és persze nem működött. Egyetlen, a munkalap nevéből és egyebekből relatív hivatkozást összehozó képlet átírásával tökéletesen működik a rendszer, és lementettem ODS formátumban. Ráadásul az eddig 19MB-os file már csak 2,1MB. Szóval a meló eddig egy méznyalás, de...
Amíg ay piszok gyors gépemen (Core2Quad @ 3.2GHz, 6GB DDR-2 @ 1.2GHz, 2*128GB SSD RAID0-ban az adatoknak) az Excel az XLS-t 6-8mp alatt megnyitja , addig az OpenOffice-nak az ODS megnyitása 51mp-ébe kerül és a mentések is sokkal tovább tartanak. Szóval van még hova fejlődni...
(amúgy én nem villamos, hanem vizesmérnöknek tanultam, úgyhogy nekem inkább a vízállás vagy -hozam jött be, arra nem sűrűn találsz matematikai összefüggést. de az jogos, hogy a kurv@ fitting inkább adatpótlásra való..)
El is olvastad a hozzászólásomat? Esetleg meg is értetted? ;) Nem az a kérdés, hogy szemre jóleső függvényt fel tudsz-e fektetni a mérési eredményekre, hanem az, hogy tudunk-e extrapolálni. A szemünk kíván egyfajta görbét, a rendszer fizikája attól még lehet teljesen más. Most hirtelen a szinkron villamosgépek tranziens és subtranziens jelenségei derengenek fel, ahol azért nem egészen az a helyzet, amit a felületes szemlélő elsőre gondol.
De ha teszem azt, van néhány mérési pontod egy aszinkron villamosgép fordulatszám-nyomaték karakterisztikájáról, s szemre kellemes függvény szerint extrapolálsz a billenőslip-nél alacsonyabb fordulatszámokra - azaz nagyobb slip-re -, nyilván egyre nagyobb, irreálisan nagy nyomatékokat fogsz jósolni, noha tudvalevőleg az aszinkron villamosgép nyomatéka a billenőslip-en túl kifejezetten kicsi, ezért is problémás sok esetben, kis fordulatszámokon is nyomatékkal terhelve az indítása. Ha álltál már mozgólépcsőn, amit indítanak, s érezted, milyen keservesen, rángatva, már-már bizonytalanul indul, miközben az üzemi fordulatszám mellett teljesen stabil, lényegében nem veszed észre, hogy üresen jár, vagy a reggeli csúcsforgalom embertömegét viszi fel, akkor tudod, miről beszélek.
De ez sem jóslás, mert tudod a fizikai összefüggéseket. Például veszteségmentes esetben a röppálya egy parabola lesz. Tehát amikor extrapolálunk, a rendszer fizikai viselkedése alapján felírjuk azt a függvényt, amely leírja a rendszert, majd a konkrét, mért értékek ismeretében meghatározzuk a konkrét esetre vonatkozó együtthatókat, ezt követően aztán képesek vagyunk meghatározni, hogy olyan helyan, ahol nincsen mérési eredményünk, mennyi lenne a függvény értéke.
Ha nem ismered a rendszer fizikáját, könnyű belátni, hogy nem lehet extrapolálni, hiszen akárhány mérési pontot is adsz meg, azokra végtelen sok függvény fektethető fel. Gondolj csak a polinomok függvényosztályára.
Más szavakkal azt is mondhatnám, hogy ami szemre úgy esne jól, hogy valamilyen függvény szép ívesen fekszik a pontokra, ehelyett lehet olyan, hogy a pontokon egy lengésekkel hullámzó valami halad keresztül, vagy mondjuk szemre szépen ráfekszik a meglévő pontokra, majd hirtelen elkanyarodik. Tehát a rendszert leíró függvényt mindenképpen ismerned kell.
Oké, bénán fejezem ki magam, mert nem ismerem a szakkifejezéseket. Az érdekel, képes-e a bevitt adatokból megfejteni az összefüggést, vagy kitalálni a képletet. Olyan ez, mint pl. amit a haditechnikában a tüzérségi radarral művelnek. Az ellenség kilő valamit ránk. Ez lehet 120 mm-es, 203 mm-es lövedék, bármi, nem tudjuk. De a radarral megmérjük a tulajdonságát a röppályája egy részén, és kitaláljuk honnan lőtték ki. Akkor mi lövünk oda a tüzérséggel és ha nem tudtak elmenekülni addig, akkor végük van.
ha megirod a megfelelo fugvenyt ami kiszamolja, vagy ahogy te fogalmazol, megjosolja (csak ilyen ugye nincs, legalabbis a gepi vilagban, itt szamitasok vannak) akkor barmit megcsinal neked :)
A Calc képes arra, hogy nem lineáris folyamatoknál néhány korábbi adatból megjósolja egy változó értékét? Mint amikor valaki eldob egy követ. Ha x a távolság és y a magasság a koordináta-rendszerben, akkor pont azt látjuk, mint a valóságban egy külső szemlélő. Tehát ha ismerjük a röppálya néhány pontjának x és y értékét, akkor abból a Calc képes megmondani bármelyik pontja x és y értékét?
Most az lenne a kérdésem, hogy hogyan lehet azt megoldani, hogy az xls és doc fájlokat automatikusan Ooo-ban nyissam meg? Úgy értem, hogy kint van az ikonjuk az asztalon, és ha ráduplakattintok, akkor automatice Excel ill. Word nyílik meg, de én Ooo-t használok. Próbálkoztam azzal, hogy ikon -> jobbegérgomb -> társítás Ooo-val (vagy valami ilyesmi), de a következő alkalommal megint Excel/Word-ben nyílt meg. Olyan uncsi folyton külön megnyitni az Ooo-t, majd abban keresgetni a fájlokat...
