És nem lenne esetleg a jobboldalnak lelkiismeret fordulása? Ha egy ilyen piti dologra is hajlandók az emberek: Gyanúsan sokan jelentkeztek át zalai falvakba Pedig itt még nincs is olyanról szó, hogy vki a határról túlról átjelentkezik, mert itt vmivel magasabb a nyugdíj, meg több a szociális támogatás. Pedig hogy tagadták jobboldalról, hogy nem lenne megélhetési állampolgár, aki csak emiatt jön ide nem?
Mi a túróról beszéltek itt? Mi történt volna, ha mindenki igennel szavaz? A jobboldal nem jártatahatná a pofáját, a baloldal meg nem szenvedne üldözési mániában, ráadásul a lelkiismerete is tiszta lenne. A parlament meg hozhatna döntést, bármilyet. Nem arról kellett szavazni, hogy hány millió románt, szerbet, horvátot, ukránt, meg szlovákot engedjünk be az országba!
Reggel volt Havasnál a TV2-őn, kemény "beszélgetés" volt. nem is ez a lkényeg, hanem azt mondja, hogy az érintett körzetekben összesen 3-400ezer szavazat van, tehát ha az összes igen akkor sem lesz eredményes az egész. Namost innentől ez már tényleg csak szarkavarás, és kidobott pénz, és ami még fontosabb a nemrég tönkrebaszott nemzetkép még tovább kúrása.
A versekkel leállt, vedd észre a fejlődést!
Egyébként nem biztos, hogy nem olvassa el pár ember. A gond azzal van, hogy aki eleve hány a hülyeségtől, azt ezek a cikkek nem győzik meg, inkább még meg is erősítik, hogy na ezekre az elvakult agyatlanokra tuti nem szavazok.
Szóval jól van ez így.
Igen, ez úgy tűnik, mintha (akár önként vállalt) pártmunkát végezne.
Ami nem baj, csak akkor miért mondja rám, hogy elvakult balos vagyok? Pedig én nem fogadom el egyik oldal íránymutatását sem, hanem megpróbálom kialakítani a saját nézeteimet. Jó, elismerem zömmel a jobboldal vigéckedései idegesítenek.
Én leírtam már a nézeteimet és annak okát is, és biztosan le írom még több aspektusból is. De ő csak kopizik nagy szorgalommal.
Én viszon nem értem, mert rajtunk kívül a kutya nem olvassa ezt a topikot, nagy nyilvánosságot ezáltal nem kapnak a Szimpi által favorizált cikkek és oldalak. Meg ha monnyuk elolvasom, vagy neadjisten fellépek a fidefrakcio.hu-ra, akkor max röhögök egyet, hogy mekkora baromság, ezek miatt a cikkek miatt nem fogok rájuk szavazni, az fix.
Mellesleg annak tényleg örülnék, ha szimpi saját szavaival is mondana véleményt, és nem csak ezeket a szánalmas cikkeket pésztelgetné ide. A verseket már nem is mondom, azok borzalmasak.
Rájöttem, hogy mire ez a nagy bemásolósdi!
Magamtól úgy sem nézném meg önszántamból azokat az oldalakat, ahonnan ezek származnak. (kettosallamporgasag.hu, fideszfrakcio.hu,...)
Csak abban téved Szimpi barátunk, hogy így se nagyon, olvasom el, mert túl hosszúak. Ha több 15-20 sornál több akkor itt sincs nálam esélye, hiszen ugyanarról szól mindegyik: Agymosás!
Én parancsra nem tudok szeretni! Azt ki kell érdemelni és minél erőszakosabb valaki, annál kisseb az esélye. Lásd: "A magyarok igennel szavaznak, aki nemmel szavaz az áruló!"
Hú, Szimpi, jó szar cikket kopipészteltél be. A betelepülés, meg a személyek szabad mozgása az két különböző dolog, hasonlóan Gyurcsány egyébként eléggé elbaltázott kategorikus "nem"-e és Uniós "igen"-e is, szal a kettő között párhuzamot vonni, meg történelmi párhuzamot keresni nagy balgaság.
Gyurcsány ellentmond önmagának - A románok jöhetnek...
A magyarok nem jöhetnek, a 23 millió román viszont igen - ez a Gyurcsány-politika. A kormányfő hovatovább akkora károkat okoz, mint a Sztójay-kormány.Saját kalandor felelőtlenségével ismét bajba keverte az országot Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.
2004-12-14 21:48:03
A Magyar Rádióban kedden reggel elhangzott nyilatkozatában a következőket mondta: - Romániában Traian Băsescu nyerte az elnökválasztást. Az RMDSZ szinte elkötelezte magát Nastase mellett, most viszont könnyen előfordulhat - Basescu nyilatkozatai alapján nagyon is valószínű -, hogy az RMDSZ-nek a liberális demokratákkal kell egy koalícióban szerepelnie. Változtathat-e ez az új helyzet a magyar kormány külpolitikáján?
- A kormány a maga külpolitikáját nem a szomszédos országokban vezető szerepet betöltő politikusok személyétől, hanem a politikájuktól teszik függővé, azaz túlságosan korai a kérdés.
- Nem tudni, hogy mit várhatunk Băsescutól?
- Nem érdemes gondolkodni azon, hogy mit várhatunk, hiszen meg fogjuk látni, hogy mi a politika, és arra kell reagálnia a magyar kormánynak. Természetesen a magyar kormány külpolitikája a szomszédos országok tekintetében továbbra is ugyanazt az elvet követi, mint eddig, azaz békében, együttműködésben kívánunk élni, erős regionális, gazdasági, kulturális kapcsolatépítéssel, és ebben a kapcsolatépítésben különleges szerepe van az ott élő magyarságnak, és azt gondoljuk, hogy ugyanez az érdeke a román félnek is.
- Ugye, az már nyilvánvaló, hogy Verespatak ügyében nem nyitják meg újra a környezetvédelmi tárgyalásokat, viszont nyugodt-e azzal kapcsolatban, hogy megtett-e Magyarország mindent, hogy ne fordulhasson elő olyan szennyeződés, mint a tiszai ciánszennyeződés volt?
- Természetesen. A legfontosabb, ami megtörténhetett ebben az ügyben, az a megállapodás, amit még Nastase miniszter úrral én magam kötöttem, és nem látok annál felelőtlenebb politikát, mint amit ebben az ügyben a Fidesz folytat, hogy meg kívánja akadályozni Románia európai uniós csatlakozását, az a párt, amelyik egészen a múlt hétig a nemzet békés egyesítéséről beszélt.
- Azt mondják, hogy ők is támogatják, ők csak a környezetvédelmi fejezetet szerették volna tovább tárgyalni.
- A Fidesz pontosan tudta, hogy az e heti európai tanácsülésen kell dönteni a román felvételről. Az a párt, amely ilyenkor a vétót emlegeti, az ezen nem tud átlépni olyan könnyen. Ez a közép-európai felelőtlenségnek a netovábbja. A legfontosabb dolog, hogy egy olyan közösségnek lesz tagja Románia is, amely közösségben stabil és világos értékek vannak, például környezetvédelemben. Aki bent van a közös európai klubban, arra érvényesek a szabályok, és abban vagyunk mindannyian érdekelt, hogy Románia mielőbb bent legyen, és vonatkozzanak rá ugyanazok a szabályok, mint miránk is.
A miniszterelnök, akinek hovatovább orvosilag minősíthető Fidesz-fóbiája van, soha nem szokta elolvasni a saját tegnapi gondolatait. A mai mondatai megalkotásakor viszont soha nem gondol a holnapra.
A Gyurcsány-kormány feltétel nélküli "igen”-je Románia EU-csatlakozására szögesen ellentétes azzal, amit a december 5-ei népszavazási kampányban a "nem” indokául hozott fel.
Ha december 5-én nemet javasolt a kormány a határon túli magyarok kettős állampolgárságára, akkor most egyenesen kötelessége megvétózni Románia EU-tagságát.
Románia európai uniós taggá válása ugyanis nem 800 ezer magyar, hanem 23 millió román áttelepedésével jár - ha igaz a Gyurcsány-kormány múlt havi és az MSZP 2001. évi logikája.
Az EU-ban ugyanis az egyik alapelv a személyek szabad mozgása. Természetesen immár nem csak a határon túlról érkező magyarok, hanem a románok is szembekerülhetnek a magyarokkal a magyar munkaerőpiacon.
Továbbá a Romániával kötött szerződés értelmében nemcsak az áttelepülő magyar, hanem a román nyugdíjasoknak is meg kell adni a nyugdíjat.
A magyar kormányok közül a legtöbb magyarellenes döntést a Sztójay-Sztojakovics Döméé hozta, 1944 tavaszán-nyarán. Akkor 600 ezer zsidó származású magyar állampolgár szenvedte meg a gonosz döntéseket. Gyurcsány Ferenc és kormányzata immár 2,5 millió magyar identitású, ám nem magyar állampolgárt rövidít meg.
Ha Gyurcsány Ferencnek fontos az, amit Gyurcsány Ferenc mondott a kettős állampolgárság ellen, akkor most habozás nélkül és hangosan ki kell nyilvánítania, hogy A felelős döntés: nem.
Megsemmisítették a népszavazás végeredményét-Az OVB másra mutogat
Megsemmisítette a december 5-ei népszavazás végeredményét tartalmazó OVB-határozatot a Legfelsőbb Bíróság és az eredmény megállapítására új eljárást rendelt el, s 1139 szavazókörben újraszámoltatják a voksokat. A hiteltelenné vált OVB-t le kell váltani! A csalásokat elkövetőknek bíróságon kell felelni! -írják olvasóink.
2004-12-14 21:22:28
Újraszámoltatják a szavazatokat - OVB: meg kell vizsgálni a jegyzőkönyveket
Megsemmisítette a december 5-ei népszavazás végeredményét tartalmazó OVB-határozatot a Legfelsőbb Bíróság és az eredmény megállapítására új eljárást rendelt el, s 1139 szavazókörben újraszámoltatják a voksokat.
A december 5-ei népszavazás végeredményét 11-én, szombaton összegezte az Országos Választási Bizottság a szavazókörökben kiállított jegyzőkönyvek szúrópróbaszerű ellenőrzése után. Az OVB a jegyzőkönyvek alapjául szolgáló szavazólapokat a törvény szerint nem vizsgálhatta meg.
A Magyarok Világszövetsége már korábban panaszt nyújtott be több megyében, de az OVB ezt sem vehette figyelembe, mert az 1997-es választójogi törvény szerint csak az országos végeredmény elleni kifogásban lehet megkérdőjelezni a helyi szavazókörök eredményeit. Az MVSZ és egy magánszemély ezután az országos végeredményt megállapító határozatot megtámadta a Legfelsőbb Bíróságon (LB). Az LB két bírói tanácsa külön-külön vizsgálta meg a két beadványt, de egybehangzó határozatot hozott. A bírák úgy találták, hogy a végeredmény nincs megnyugtatóan tisztázva. A kifogásban megjelölt bizonyítékok ugyanis arra utalnak, hogy több szavazókörben esetleg felcserélték a népszavazáson feltett kérdésekre adott igen és nem válaszokat, s egyéb eltérések is lehetnek. A világszövetség 1139 szavazókörről beszélt.
Az OVB-nek új eljárásban kell megállapítania a végeredményt. Ehhez a szavazatok újraszámlálása szükséges. Erre egyébként eddig nem volt példa az 1997-es választójogi törvény elfogadása óta.
Az OVB szerint a bizottságoké a felelősség
Ülésezett az Országos Választási Bizottság, miután a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette az OVB december 5-i , a népszavazást megsemmisítő határozatát - számol be az Info Rádió.
Az OVB elnöke a bizottsági ülés előtt újságíróknak elmondta: az, hogy több mint ezer helyen ismét meg kell vizsgálni a szavazást lezáró jegyzőkönyveket, a voksok újraszámlálását is jelenti az érintett körzeteknél. Mind a két kérdésben: a kórházprivatizációról feltettnél és a kettős állampolgárságra vonatkozónál is újra fogják számolni a szavazatokat a szavazókörökben.
Ficzere Lajos bejelentette: nem tudja, hogy befolyásolják-e a népszavazás végeredményét az újraszámol voksok. Hozzátette: elképzelhető, hogy már a hét végére meglesz az új összesítés. Ficzere hozzátette: a bizottságoké a felelősség, ha a jegyzőkönyveket már lezárták.
Patrubány: A sajtó jelenlétében!
A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) azt kéri, hogy a népszavazás kapcsán gyanú alá esett urnákat foglalják le, gyűjtsék egy helyre Budapesten, és a sajtó jelenlétében egy eseti bizottság számolja újra a szavazatokat - jelentett be Patrubány Miklós, a szövetség elnöke szerda délután.
Patrubány mindezt annak kapcsán közölte, hogy a Legfelsőbb Bíróság (LB) kedden megsemmisítette az Országos Választási Bizottság (OVB) december 5-ei népszavazás eredményt megállapító határozatát, és 1.139 szavazókörben elrendelte a szavazóköri jegyzőkönyvek ellenőrzését és az újbóli eredmény megállapítását. Patrubány hozzátette: megnyugvással veszik tudomásul, hogy a bíróság a kedden hozott határozatával helyre kívánja állítani a Magyarországon megbillent jogrendet.
Rengeteg levél érkezett szerkesztőségünkbe, amelyekben olvasóink a "hiteltelenné" vált OVB leváltását követelik! A legtöbb levélben pedig felhívják arra figyelmünket, hogy a bizonyított csalásoknál ( Tárnok, Újpest , stb..,) az elkövetők után a rendőrségnek kell nyomozást indítani és az elkövetőknek bíróságon kell felelni tettükért!
szeritnem elég nehéz összehasonlítani az akkori, meg a mai helyzetet. Amúgy a főnemesek nagy része akkor is külföldi vold, és elsősorban hatalmi pozicionálásokkal voltak elfoglalva, vagy nem? Akkor még a nemzetállami tudat sem létezett úgy, mint mostanság, teljesen más volt a társadalom berendezkedése is.
A szavazás meg nem az útlevélről szólt, ezt csak az egyik politikai oldal találta ki.
Na, az emberek nagyresze azert ertelmesen gondolkodik, hala...
Tartós lesz a népszavazás keltette feszültség
2004. december 14., kedd, 7:03
A lakosság szerint a parlamenti választásokig már nem csökken az az éles belpolitikai szembenállás, amely a népszavazás idején alakult ki - írja a Népszabadság a Medián felmérése alapján. A felméréséből az is kiderül, hogy az emberek nagyjából megegyező arányban tekintik a két szembenálló nagy párt sikerének a népszavazást.
Az ezer fő telefonos megkérdezésén alapuló kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek közel 90 százaléka tudja, a referendum eredménytelen volt mindkét kérdésben. A többség ugyanakkor a valóságosnál alacsonyabb részvételi arányokra emlékezik, ahogy sokan alacsonyabbra becsülték a kórházprivatizációs kérdésre adott igenek arányát is, míg a kettős állampolgársággal kapcsolatos kérdésre adott igenek arányát pontosabban tartják számon az emberek - írja a Népszabadság.
A kettős állampolgárságra igennel szavazók fele, a teljes lakosságnak pedig kétharmada ért egyet azzal, hogy ezt a népszavazást nem is kellett volna megtartani, mivel csak mesterségesen szembeállították egymással a határon túli és inneni magyarokat. A lakosságnak valamivel több mint egyharmada tartotta hasznosnak a kiélezett kampányt, a többség - a népszavazás előtt pár nappal készített felmérésben 56, a népszavazás után már 60 százalék - ellenben ártalmasnak ítélte ezt. Közülük a többség mind a két oldalt hibásnak tartja ebben, ugyanakkor a voksolás előtt többen említették az ellenzéket, a voksolás után pedig a kormányoldalt, mint a feszültségek okozóját.
A közvélemény megosztott abban a kérdésben is, hogy melyik pártnak jelent sikert a népszavazás. A lakosság fele szerint egyiknek sem, a pártot említők közül ugyanakkor kissé többen mondták az MSZP-t, mint a Fideszt. Míg a nagy pártok szavazóinak többsége kedvenc pártját nevezte meg győztesként, a fideszesek körében majdnem kétszer annyian említették az MSZP-t, mint ahányan a szocialista táborban a Fideszt. Az emberek azonban nem számítanak az éles szembenállás oldódására. Az emberek relatív többsége úgy véli, hogy a feszültségek nem csillapodnak, hanem egészen a 2006-os parlamenti választásokig megmaradnak - írja a Népszabadság a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet felmérése alapján.
Ez azt jelenti, hogy akkoriban segélyeket küldtek az erdélyiek a török hódoltsági területekre? Mi volt akkor a belső területekről Erdélybe menekültekkel? Hogy éltek? Kaptak földet? Vagy csak kisszámú nemes tehette meg, hogy elmenekült? Ez érdekes lehet.
Nyílt levélben búcsúznak történészek Hiller István volt történésztől
Történészek állásfoglalása a határon túli magyarság mellett
2004-12-13 13:40
Hol lenne ma Magyarország, ha a török hódoltság 150 éve alatt a felvidéki és az erdélyi politikai elit csupán alamizsnát küldözgetett volna az akkori "határon túli magyaroknak", például Buda, Pest és az Alföld magyar lakosságának? Az akkori anyaországok, a Királyság és Erdély magyarjai azonban - politikai és gazdasági ellentéteik dacára is - generációkon át megőrizték az összetartozás gondolatát ("három ország, egy haza"), és végül hatalmas áldozatok árán megmentették a magyarságot a jövő számára.
Hol lenne ma Magyarország, ha a török hódoltság 150 éve alatt a felvidéki és az erdélyi politikai elit csupán alamizsnát küldözgetett volna az akkori "határon túli magyaroknak", például Buda, Pest és az Alföld magyar lakosságának? Az akkori anyaországok, a Királyság és Erdély magyarjai azonban - politikai és gazdasági ellentéteik dacára is - generációkon át megőrizték az összetartozás gondolatát ("három ország, egy haza"), és végül hatalmas áldozatok árán megmentették a magyarságot a jövő számára. December 5-én az aktív választók olyan arányban mondtak IGEN-t a magyar nemzet egységére, mint amekkora parlamenti többséggel (3%) a mai kormányzat a közhatalmat gyakorolja. Másfél évtizeddel a rendszerváltozás után a népszavazás legégetőbb sorskérdésünket a közfigyelem középpontjába helyezte. Arra kérjük tehát a magyar kormányt és a nemzetért felelősséget érző egész politikai elitet, hogy rövid távú szempontjain felülemelkedve haladéktalanul kezdje meg azon törvény előkészítését, amely a magyar nemzet összes tagjának - kérelemre - megadja a magyar állam útlevelét. Szégyenletesnek tartjuk ugyanis, hogy a magyar kormány legfőbb személyiségei (a határon túli szervezetek együttes kérése ellenére) nyíltan állást foglaltak a nemzet legalább szimbolikus egyesítésével szemben. Történeti kutatásaink alapján kijelenthetjük, hogy ilyen határainktól sem Nyugatra, sem Keletre nem fordult még elő Európa történetében. Közmegegyezéssel most még van esély arra, hogy a mai politikai elit minden tagja elődeihez hasonlóan méltó helyet foglalhasson el a történeti emlékezetben, és Magyarország végre a sok országban élő magyarság közös hazájává válhasson.
Budapest, 2004. december 8.
Ablonczy Balázs, Aradi Gábor, Ábrahám Barna, Ágoston Gábor, Bagi Bániel, Balogh Piroska, Barbarics Zsuzsa, Bán Péter, Benda Borbála, Bene Sándor, Bertényi Iván, ifj. Bertényi Iván, Bitskey István, Bódy Zsombor, Borhi László, Botos Máté, Buza János, Czoch Gábor, Dávid Géza, Dienes Dénes, Erdélyi Gabriella, Farbaky Péter, Fata Márta, Fekete Csaba, Feld István, Fodor Pál, Font Márta, Friedery Lívia Enikő, Gáborjáni Szabó Botond, Granasztói György, Grynaeus András, Halmos Károly, Hausner Gábor, Hegedűs András, Heltai János, Hermann Róbert, Horvát Cecília, Horváth Gergely Krisztián, K. Lengyel Zsolt, Kis Domokos Dániel, Kiss Gergely, Kiss Károly, Kocsis András, Koltai András, Korpás Zoltán, Kordé Zoltán, Kósa László, Kóta Péter, Kóthay Katalin, Kovács I. Gábor, Kruppa Tamás, Lengvári István, Mészáros Kálmán, Molnár Antal, Monok István, Monostori Martina, Moskovszky Éva, Oborni Teréz, Ö. Kovács József, Paál Vince, Papp Sándor, Pálffy Géza, Petrovics István, Petrőczi Éva, Pócza Kálmán, Radó Bálint, Rácz György, Sashalmi Endre, Sághy Marianne, Sárkány Mihály, Solymosi László, Sudár Balázs, Szabó András, Szende László, Szíjártó István, Szilágyi Márton, Szovák Kornél, Szögi László, Szulovszky János, Takács Miklós, Toma Katalin, Tóth Árpád, Tóth Ferenc, Tóth Zoltán, Tusor Péter, Urbán Aladár, Ujváry Gábor, Varga J. János, Varga Szabolcs, Vári András, Várkonyi Gábor, Vásáry István, Veszprémy László, Vida Tivadar, Völgyesi Orsolya, Zakar Péter, Zágorhidi Czigány Balázs, Zsidi Vilmos
Bizonyítékok!! Így volt ez 2002-ben is? Ezt most tényleg meg kell vizsgálni!
Patrubány Miklós elmondta: négy helyen sikerült elérniük a szavazóurnák felbontását és mindegyik esetben kiderült, hogy tévesen számolták össze a szavazatokat az igen voksok rovására. Példa a sok közül: Tárnoki újraszámlálás Eredeti eredmény 1. Kórházprivatizáció: IGEN-158 NEM-219 Érvénytelen- 9 Az újraszámlálás után, 2004.12.08. - 17.15 órakor: 1. Kórházprivatizáció: IGEN-219 NEM-158 Érvénytelen- 9
2004-12-11 22:35:12
Országos Választási Bizottság nem állapíthatja meg felelősséggel a december 5-i népszavazás eredményét, amíg nem vizsgálja felül a kérdéses eseteket - közli a hirtv.hu.
Patrubány Miklós elmondta: négy helyen sikerült elérniük a szavazóurnák felbontását és mindegyik esetben kiderült, hogy tévesen számolták össze a szavazatokat az igen voksok rovására.
Felcserélt IGEN-ek és NEM-ek a kettős állampolgárság hátrányára
A Magyarok Világszövetsége december 8-án sajtótájékoztató keretében ismertette a népszavazás során észlelt csalásokat és visszásságokat. A Magyarok Világszövetsége az ország valamennyi megyéjében panaszt nyújtott be a Területi Választási Bizottságokhoz. Az MVSZ legkevesebb 1137 szavazókör meghirdetett eredményét kétségbe vonja. A panasszal illetett szavazókörökben 100.000 szavazatot kérdőjeleztek meg.
Patrubány Miklós felkérte az Országos Választási Irodát /OVI/, hogy hozzák nyilvánosságra annak a mintegy száz szavazókörnek a nevét, amelyben újraírták a szavazás jegyzőkönyveit. Egyben kérte, nevezzék meg, hogy milyen jogcímen jártak el, és milyen "tévedéseket" korrigáltak.
Az MVSZ elnöke ismertette az OVI által rendelkezésre bocsátott adatok elemzéséből levont következtetéseket. Ezek szerint a valamivel kevesebb, mint 11.000 szavazókör többségében, azaz több mint 5.500 szavazókörben mind a kórházprivatizáció, mind a kettős állampolgárság kérdése esetében az IGEN szavazatok győztek. A 2*NEM szavazatra bíztató kormány és a kormánypártok teljes kudarcát jelenti, hogy felhívásuk kevesebb, mint 400 szavazókörben talált meghallgatásra.
Az MVSZ elemzései kimutatták, hogy mintegy 4.400 szavazókörben a kórházprivatizáció kérdésében IGEN, a kettős állampolgárság kérdésében pedig a NEM szavazatok mutattak többséget. Ezek közül 1.137 szavazókörben a kettős állampolgárság kérdésében minden jel arra utalt, hogy egyszerűen felcserélték az IGEN és a NEM szavazatok számát a szavazókör jegyzőkönyvében, minden esetben a kettős állampolgárság kérdésében. Az ominózus szavazókörök döntő többségében nem volt MVSZ-es szavazóbiztos. Azokban az esetekben, ahol a feltételezés ellenőrizni tudták egyértelműen bebizonyosodott, hogy az IGEN-ek és a NEM-ek számát egyszerűen felcserélték. Ezek alapján az MVSZ panaszt nyújtott be mindazon Területi Választási Bizottságokhoz, ahol egyes szavazókörökben vélhetően összecserélték az N2 és az O2 adatmezők tartalmát. A panaszok az ország valamennyi megyéjében előfordultak. Az MVSZ arra kérte az illetékes testületeket, hogy korrigálják a "hibát", és ott, ahol szükséges, rendeljék el a szavazatok újraszámlálását. Amennyiben esetek sokasága igazolná a feltevést, az MVSZ kéri a népszavazás teljes újraszámolását.
Herpai Sándor kampányigazgató felkínálta a sajtó képviselőinek az érintett szavazókörök jegyzékét, és bejelentette, reméli, hogy azokat közzé tudják tenni a www.kettosallampolgarsag.hu című honlapon is. Sajtószolgálatunk közölte a teljes listát.
Rácz Sándor tiszteletbeli elnök a demokrácia halálának nevezte, mindazt, ami a népszavazás során történt.
Patrubány Miklós a helyzetet súlyosnak nevezte, és elmondta, hogy három napja hiába próbál kapcsolatba lépni Mádl Ferenc köztársasági elnökkel, és Orbán Viktorral, az ellenzék vezetőjével. A bürokraták lehetetlenné teszik a kommunikációt. "Úgy tűnik, mintha a megkeresett vezetőket nem érintené a kérdés" - nyilatkozta az MVSZ elnöke, aki rámutatott: úgy látszik, amennyiben 2002-ben egyáltalán volt választási csalás, akkor most a módszer nyomára bukkantak.
Az újpesti eset
A kettős állampolgárságra leadott szavazatok száma az újraszámlálás után 18%-kal módosult, az IGEN-ek javára
Budapest IV. kerületének 21. sz. szavazókörében az MVSZ megbízottja is jelen volt. A szavazás másnapján a jegyzőkönyv és saját feljegyzései összevetése után döbbent rá, hogy valami nincs rendben. Bizonytalan volt, mit tegyen?
A sajtóból értesült arról, hogy az MVSZ ezernél is több szavazókörben olyan furcsa eredményt talált, amelybe az ő szavazóköre is beletartozhat. Valóban felcserélték volna a kettős állampolgárság kérdésében az IGEN szavazatok számát a NEM szavazatok számával?
Ekkor elhatározta, hogy kérni fogja a szavazatok újraszámlálását, még akkor is ha esetleg őt magát is szemrehányással illetik, mondván, mit akar, hisz ő maga is aláírta a jegyzőkönyvet. Elhatározta, hogy vállalja a tévedés ódiumát.
December 10-én kétoldalas kifogást nyújtott be a kerület jegyzőjéhez, mint a helyi választási iroda vezetőjéhez, és elérte, hogy délután újra kibontották az urnát és újraszámolták a kettős állampolgárság kérdésére leadott szavazatokat. Háromszor számolták újra.
2. Kettős állampolgárság: IGEN-182 NEM-230 Érvénytelen-12
A háromszori újraszámolás után, 2004.12.10. - 15.45 órakor:
2. Kettős állampolgárság: IGEN-200 NEM-212 Érvénytelen-12
Az eredeti számolás és az újraszámolás eredménye köszönő viszonyban sincs egymással. A számok összevetéséből annyi azonban kiderül, hogy az eredetileg felvett, és az Országos Választási Irodához továbbított eredmény 36 szavazattal módosítja az IGEN és a NEM szavazatok különbségét, az IGEN szavazatok rovására.
Hogyan történhetett? Nem tudni. Az tény, hogy a hivatalosan közzétett eredmény hamis. Tény, hogy a kettős állampolgárság kérdésében az IGEN-ek számát a valósághoz képest látványosan megrövidítették.
Ezt az esetet az MVSZ elnöke 2004. december 10-én 16.30 órakor tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján ismertette. A DUNA tévé stábja felvételt készített, majd sietve távozott, hogy a 18.00 órakor kezdődő híradóban bejátszhassák a felvételt. A híradóban bemondták, hogy képsor következik az MVSZ elnökének sajtótájékoztatójáról, majd közel háromnegyed percig zavartan néztek egymásra a bemondók, mert a bejelentett felvétel nem került a képernyőre. Ezek után bejelentették, hogy műszaki hiba történt.
"Elvárjuk, hogy a Duna televízió, a "műszaki hiba" elhárítása után játssza be az elmaradt felvételt, és ezzel is bizonyítsa, hogy nem cenzúrázás történt" - nyilatkozta Patrubány Miklós, az MVSZ sajtószolgálatának.
Az MVSZ tizenkilenc megye és Budapest területén összesen 1139 szavazókör eredményét kérdőjelezte meg. Ezek után tizenöt megyei választási bizottság határozata ellen nyújtott be fellebbezést, amelyek elbírálására 2004. december 12. után kerül sor. Ennek ellenére, az Országos Választási Bizottság ma 2004. december 11-én végeredményt kíván hirdetni.
A tárnoki eset
A kórházprivatizációra leadott szavazatok számát fordítva jegyzőkönyvezték
Az újraszámlálás után az eredmény 55%-kal módosult, az IGEN-ek javár
A Pest megyei Tárnok nagyközség 4. sz. szavazókörében Csenger Zalán Zsolt bejelentése alapján 2004. december 8-án 17.15 órakor újraszámolták az első kérdésre, a kórházprivatizáció kérdésére leadott szavazatokat.
Az eredetileg felvett, és az OVI-hoz továbbított jegyzőkönyv adatai:
A kettős állampolgárság kérdésére leadott szavazatokat nem számlálták újra, mert az nem kérte senki.
A tárnoki eset nem szerepelt az MVSZ által kifogásolt 1139 szavazókör listáján, mert az eredeti eredményben a két kérdésre leadott szavazatok száma ugyanabba az irányba mutatott.
Az MVSZ kampánystábjának több tagja kifejtette, hogy ennek az esetnek az ismeretében újra kellene számlálni a kettős állampolgárság kérdésére leadott szavazatokat is.
Miért maradt el a Fővárosi Választási Bizottság panaszelbíráló ülése?
Egy nappal az Országos Választási Bizottság népszavazási eredményt kihirdető ülése előtt, 2004. december 10-én kellett volna üléseznie a Fővárosi Választási Bizottságnak. A 2004. december 10-én 15.00 órára, a Főpolgármesteri Hivatal 525-ös irodájába összehívott ülés a testület határozatképtelensége miatt elmaradt. Új időpontot nem tűztek ki.
Az ülés napirendjén huszonkét panasz szerepelt, köztük tíz olyan, amely budapesti szavazókörökben jegyzőkönyvezett eredményt vitatott. Ugyancsak szerepelt a napirend tervezetén az a panasz, amelyről videofelvétel is készült, és amelyet televíziós közvetítések révén a fél ország már megismerhetett: a gyertyafénynél zajló szavazás, amelynek során többszörös törvénysértést értek tetten, és ahol a szavazóurnák szabálytalanul, az európai parlamenti választások címkéivel voltak lezárva.
A Fővárosi Választási Iroda által összeállított napirend tanúsága szerint a következő panaszok kérdőjelezték meg a szavazóköri eredmények hitelességét:
1. Magyarok Világszövetségének beadványa 349 fővárosi szavazókör eredményének módosítása iránt.
2. Magyarok Világszövetségének beadványa a Budapest XVI. kerület 12. számú szavazókör eredményének módosítása iránt.
3. Magyarok Világszövetségének beadványa a Budapest IV. kerület 21. számú szavazókör eredményének módosítása iránt.
4. Dr. S. Á. beadványa a Budapest VII. kerület 14. számú szavazókör eredményének módosítása iránt.
5. Zs. S.-né beadványa a Budapest XVIII. kerület 26. számú szavazókör eredményének módosítása iránt.
6. L. Z. beadványa a Budapest XVII. kerület 52. számú szavazókör eredményének módosítása iránt.
7. R. E.-né beadványa a Budapest XVI. kerület 22. számú szavazókör eredményének módosítása iránt.
8. D. Á.-né beadványa a Budapest XV. kerület 23. számú szavazókör eredményének módosítása iránt.
9. H. F. beadványa a Budapest XXII. kerület 37. és 39. számú szavazókör eredményének módosítása iránt.
10. Dr. F. E. beadványa a Budapest IX. kerület 46., 51. és 52. számú szavazókör eredménye ellen.
Az elmaradt ülés napirendjének fenti felsorolásában az 1., 3., 5., 7. és 9. szám alatt szereplő panaszok rajta vannak az MVSZ által megkérdőjelezett 1139 szavazóköri eredmény listáján. Ezekben az esetekben felmerült annak a gyanúja, hogy tévesen jegyzőkönyvezték az eredményeket, felcserélve az IGEN szavazatok számát a NEM szavazatok számával. /A 3. pont alatt szereplő panasz esetében 2004. december 10-én 15.45 órakor megtörtént a szavazatok újraszámlálása. Az újraszámlálás igazolta az MVSZ által megfogalmazott gyanút: a kettős állampolgárság kérdésében korábban rögzített eredmény 18%-kal rontotta az IGEN szavazatok eredményét./
Megkerülhetetlen az a kérdés, hogy ilyen előzmények után hogyan maradhatott el a Fővárosi Választási Bizottság döntő jelentőségű ülése? Az MVSZ által delegált FVB tag, Dr. Nyikos Attila ezzel kapcsolatosan az alábbi jelentést küldte meg.
Jelentés az MVSZ részére a Fővárosi Választási Bizottság üléseiről
A Fővárosi Választási Bizottság (továbbiakban FVB) legutóbbi ülését 2004. december 6-án tartotta. Az ülést az Elnök a 31 darab határozat meghozatala után elnapolta következő időpont kitűzése nélkül. Szerdán az FVB titkársága telefonon arról tájékoztatott, hogy az ülésre pénteken kerül sor. Én kifogásomnak adtam hangot, hogy az FVB nem dönthet az OVB ülését követően. Újabb értesítés nyomán az ülést telefonon csütörtök délután 4-re tűzték ki. Majd csütörtök koradélután a titkárság telefonon újabb időpont módosulást jelentett be Péntek délután 1 órára. Péntek késő délelőtt telefonon újból változott az időpont délután 3 órára. Végül az FVB péntek délután 3h-kor ülést is tartott, de mivel csak három tag (két állandó + munkáspárti tag) volt jelen, ezért határozatképtelenség miatt sine die elnapolta az ülést.
A magam részéről csütörtökön megpróbáltam átalakítani a pénteki napirendemet, az ebédidőben rendezett ülésre ebéd helyett meg is tudtam volna jelenni, de az újabb, délután 3 órás időponttal kapcsolatban tájékoztattam az irodát, hogy nagyon nem megfelelő egyéb hivatalos teendőim miatt, azt mondtam, hogy azért igyekszem megjelenni. Az ülés kezdetén telefonáltak, hogy mikor érek oda, jeleztem, hogy 4, fél 5 felé már - ügyfeleimmel egyeztetve saját megbeszélésünk elnapolásával - jelen tudok lenni. 15:15-kor beszéltem Dr. Jaczkovics Lászlóval (FIDESZ), aki jelezte, hogy 10 percen belül az ülés helyszínén lesz. Mikor én is elindultam, a titkárság arról értesített, hogy elnapolták az ülést, Jaczkovics kolléga is azonnal visszaszólt, hogy az ülés elnapolásra került. Az FVB eddigi praxisa az volt, hogy az ülések délután 17h előtt, a hétvégék kivételével nem kezdődtek. Rákérdeztem a titkárságra, hogy akkor a hétvégén tartunk-e ülést. A válasz az volt, hogy nem, a következő időpontról értesítenek.
Dr. Nyikos Attila ügyvéd, egyetemi oktató
MVSZ delegált
A jelentésből az következtethető, hogy a hivatal által bejelentett, sorozatos időpontváltozások vezethettek az ülés határozatképtelenségéhez.
Emlékezetes: tíz nappal a népszavazás előtt a Fővárosi Választási Bizottság 52., 54. és 55./2004. (XI. 26.) számú határozataiban megállapította, hogy a kormány kampánykiadványai és megnyilvánulásai törvényt sértenek.
