A más ittteni rovatba nem illő NYELV-vel kapcsolatba hozható kérdések megtárgyalása itt megvalósítható. Nincs dogmatikus, vagy módszertani gát. Más rovatból bármikor átemelhetők a vitarészek, ha nem ütköznek a szabályzatba. A hangnem úriemberi.Bármikor, bárki,bármit - ami a magyar nyelvben megtárgyalható
Érdekes módon Sztarosztyinék orosz létükre "kifelejtették" a szlávot... -------------------- "buggy" > *buggy-lik > *bu'llik > *boll-ik (> bomlik) *BOLL-AT (bomlat) > *BOLLAT-ON > BALATON (Baláta, Palota!, Balkány, Palkonya, stb. más-más képzéssel) Tkp. az a hely, ahol vizes anyag bomlik, szét-pállik, mállik, válik. Ezek is belőle származó szavak. A latin palus = mocsár, azaz pállás. ----------------------- És persze magyar képzéssel: -at, -et. Utána meg a helymegjelölésre az -on, vagy -ony. ----------------------- Proto-IE: *palw- Meaning: clay, mud, morass
Old Indian: palvala- Old Greek: pǟló-s Baltic: *pal-ā^ f., -ia- c. Latin: palūs, gen. -ūdis
Nem Bala, hanem BAL-a (a végén az "a" lehet még a régi idôkbeni magyar névelô is, amely a kezdetekben a ragozò nyelveknek megfelôen a fônév mögött àllt (Magyar Adorjàn szerint ennek megvàltoztatàsa és a névelô elôrehelyezése az avar idôkben törthetett).
...mellesleg-de nem mellesleg a -tony magyar szóképző, noha a mai magyar nyelvészet nem ismeri (el)..., az iszonyt,viszonyt,zátonyt,és uszonyt,asszonyt és a többieket önálló szótőnek tartja...
!!!!!Hoppá !!!! mit találtam: (:ti. meg akartam nézni a Czu-Fo-ban hozza-e a -"tony"-t:
TONYA, fn. tt. tonyát. Kriza J. szerént a székelyeknél Erdővidékében am. kis kövér fejér nép (nőszemély); továbbá: tócsa, állóvíz.
Hát ehhez mit szóljunk ??????????????? BALA-TONYA ? (Ti.: tudjuk, hogy a székelynek nevezett nép az ország szinte teljes területén élt egykoron, a kutatások szerint.)
Ugy látom, az eddigi hozzászólók inkább arra hajlanak, hogy egykor Bala-tó, vagy Bala tava volt, és a valszeg a 'Bala tón' alak összeolvasásából maradt rajta.
A község meg egykori Balaton, Balatoni nevű ember tulajdonaként kapta, kaphatta a nevét?
Amellett, hogy bornírtságnak tartom a száv eredeztetést, azt szögezzük le: a sok forrással lehet kapcsolatos sár, meg mocsár, mert csatornázás még nem volt :)))), (vagy legalábbis mai értelemben nem, hanem inkább kikerülték a helyet)
Ja! csatornázás: olvastam a fórumon valahol (még írtam is rá), hogy a Kisalföld területén középkori csatornarendszert találtak légifelvétel segítségével.Még azt is kiderítették, hogy oda-vissza rendszerű volt, azaz öntözés a földekre,belvíz vissza. Jó, mi ?
BALA, (1), l. BALÁZS.
BALA (2), v. BALLA, falu Kraszna megyében; helyr. Balá-n, ~ra, ~ról. Régi oklevelekben sokszor előfordul mind egyszerűen: Bala, mind összetételekben: Balavár (1024), Balavölgye (1248). Jerney. Nyelvkincsek.
BALAJT, helynév Abauj és Borsod vármegyében helyr. Balajt-ra, ~on, ~ról.
BALAHÁZA, l. BALLAHÁZA.
BALASKA, (bal-as-ka) fn. tt. balaskát, Bárdhoz hasonló széles lapu vagy pilingáju szekerczeféle vágó, hasító eszköz, máskép: valaska. Elemzését illetőleg l. BAL, elvont gyök.
BALATONY, falu Borsod vármegyében tt. Balatony-t, helyr. Balatony-ba, ~ban, ~ból.
BALAVÁSÁRA, falu Erdélyben; helyr. Balavásárán, ~vásárára, ~vásáráról.
(:Czu-Fo:)
Mellesleg legalább 350 Bal/Bél/Bala kezdetű helynevet láttam az atlaszomban, jó része magyar nyelvterületen található.
Mint látod a Balaton mai falu itt még Balatony, ami eredetileg lehetett Balatoni név is, mert a kk-ban ez "i"-t is jelölt.
Kik? "sok forràs"...? Forràs az nem ugyanaz, mint a sàr és mocsàr. Elképzelhetetlennek tartom azt is, hogy errôl a fenséges tòròl valakinek a 'mocsàr' jusson eszébe. Vagyis, ha a magyarajkuak nevet akartak volna adni ennek a tònak, nem a szlàvok "mocsàr" jelentésû szavàt vették volna àt hasznàlatul. Nem gondolod?
:-) Egyébként arrafelé van még egy olyan nevû község is, hogy: Bélapàtfalva, ugyhogy a Bél/Bàl elnevezés gyakorisàga igaz. Kérdés, hogy mindig "Bal-aton" -nak hivtàk-e a falut, vagy egy késôbbi modositàs eredménye ez a név. Ami a szlàv 'blato' kifejezést illeti, csak késôbbi àtvétel lehet, a szlàv magànhangzo-kihagyàssal: 'balato'-bòl lett 'blato', mert a Balatont màr akkor is igy hivtàk, amikor a szlàvok még az ôshazàjukban (a mai orosz területeken) laktak.
Ez egy jò kérdés. Ha elfogadjuk Dr. Nagy elemzését a Balaton tòròl, akkor az eleje Bàl isten tiszteletének maradvànya, a vége pedig a "tò" -t jelentené. Azonban a Balaton nevezetû kis falu közelében - egyébként Borsod megye, nem Heves (gyerek koromban 2-3 évig nem messze laktam ettôl) - azonban nem emlékszem tòra. Jò lenne utànanézni, hogy miòta hivjàk igy ezt a falut.
Egyszer màr bemàsoltam egy màsik témàban Dr.Nagy Sàndor véleményét a "Balaton"-nal kapcsolatban. Még egyszer:
<<...A görögök màr a Kr.e.évszàzadokban Pelszo néven hivtàk a Balatont. A görög Pelszo, a sumir Belszo, Bél isten vize nevébôl vàltozott àt. A romaiak a görögöktôl vették àt ugyanezt a nevet, amikor Kr.u.a kilencedik évben Pannononiàt meghoditottàk. E pannonoknak nemcsak Ister sumir isten volt az istenük, hanem Bél vagy Bàl is, akinek nevét ôrzi ma is a Balaton tava. A « ton » szo a tò szonak egy ôsi formàja. Zala megyében van egy Hottò nevû község, ezt egy 1278-ban kelt oklevele IV. Làszlo kiràlyunknak Holttohn néven emliti, 1426-ban kelt, egy màsik kiràlyi oklevél pedig màr Holttònak mondja...De van egy Libaton – vagyis libatò – nevû kisközség Szolnok-Doboka vàrmegye magyarlàposi jàràsàban ma is. Bàl istennek a tisztlete igen elterjed volt hazànk ôsi területén. Bélmuràtol a zempléni Bélyig, és a somogyi Bàlvànyostol a szolnokdobokai Bàlvànyoscsabàig, a csiki Bélborig és a hàromszéki Bàlvànyosfüredig mindenütt talàlkozunk Bàl isten nevével, vagyis egykori tiszteletének nyomaival. E sorok iroja 58 Bàl nevével kapcsolatos falut, vizet, vagy hegyet kutatott fel az orszàg területén. Ez a tény azt is igazolja, hogy az egész Kàrpàtmendencére kiterjedt egy azonos vallàsu és nyelvû nép települése....>>
BALATON, fn. tt. Balaton-t. Magyarország legnagyobb tava Veszprém, Szala, és Somogy vármegyékben. Anonymusnál: Bolotun. A Debreczeni legendáskönyvben előfordul balatom szó általános tó értelemben: „Nagy követ köttete az ő (Sz. Balázs) nyakára és a Balatomba vetteté.“ Ez értelemben egyezik vele a déli, különösen montenegroi és bosznyai szláv blato, mely nemcsak sárt, hanem nagy tavat is jelent, s a latin palus, palud(is) szótól származottnak látszik. Némelyek véleménye szerint a bala, törökül balyk, azaz hal és tó alkatrészekből alakult. Kassai József szerint Balaton = barna tó, és Fertő = fehér-tó. Van ilynevű falu is. l. BALATONY. (:Czu-Fo:)
Ez mindig Balaton volt, és nem Balaton-tó (egyidőben mintha láttam volna így írni a térképeken, de aztán eltűnt ez a forma)
Egy hivatalosnal mondható az eredetéről:
Magyar elnevezése a szláv "blato" (=mocsár, láp, sár) szóból ered.
Latin neve, a Lacus Pelso magyarul sekély tavat jelent.
Szlovén, szerb, horvát nyelven Blatno jezero,
szlovákul Blatenské jazero.
Német elnevezés, a Plattensee, hasonlóan „lapos”, azaz sekély tavat jelent, egyben hangzásában közel áll a szláv névhez, ezért lehetséges, hogy kialakulásában a népi etimológia is szerepet játszott,
azaz a német anyanyelvűek értelmet adtak a számukra idegen hangzású névnek (blatno – platten).
De mint tudjuk, ma a nyelvészetben a hivatalos valahogy nem az igazi.....:))))
Vajon miért nem tesszük hozzá a tó kitételt?
Mert eleve benne van, és az ősidőktól ez Bala-tó volt?
Tükörtopiknak el tudnám képzelni. Párhuzamosan. Azaz onnan idehozni a szavakat és folyamatosan karbantartaná valaki, az ottaniakat és az ittenieket. Az biztos, hogy pörgősebb lenne a topik itt.
3x válasz | megnéz | könyvjelző 2010.06.24 11:11:11 Creative Commons License (7066) börtön ismeretlen eredetű, eredeti jelentése: hóhér, a "börtönháza" rövidülése lehet, na ez viszont új és érdekes info... Előzmény: scasc (7063) 3x válasz | megnéz | könyvjelző 2010.06.24 11:09:12 Creative Commons License (7065) Rév-sz-(e)-g a révül szóból eredeztetik, + gyakorító képző + deverbális -g képző (ami nem tudom mi) (megszirdult ragos alakulat, egy denominális gyakorító igeképző segítségével eredetileg pont.)
titok : "talán finnugor - vogul tujt elrejt, dug" Előzmény: antenn (7062) e_laca válasz | megnéz | könyvjelző 2010.06.24 08:58:35 Creative Commons License (7064) A dzsumbuj nem a dzsungelből jön valahogy? Előzmény: scasc (7063) scasc válasz | megnéz | könyvjelző 2010.06.24 06:46:23 Creative Commons License (7063) Most hirtelen TESZ nélkül "megérzésre" ill "úgy rémlikre":
saját: finnugor eredetű.
börtön: ismeretlen eredetű (ha jól rémlik, a TESZ szerint), de néhány éve (kb. 2000 tájt) Futaky István javasolta, hogy mandzsu-tunguz nyelvekben van megfelelő. Mandzsu-tunguz etimológiáit zömében Kara György és Róna-Tas András nem fogadták el, de elismerték, hogy egyesek megfontolandóak.
dzsindzsás, dzsumbuj: megérzésre a cigány nyelvekből való. Ezek nyilván nem angol (dzsem), olasz (dzsigoló), indiai (maharadzsa) szavak, valószínűleg nem is oszmán-török (dzsida, handzsár), úgyhogy "kizárásos" alapon, de a szemantika alapján is leginkább a cigányból származónak hinném őket a dzs-jükkel.
Persze, azt meg elfelejtettem mondani, hogy a franciàk régen fapapucsban jàrtak. Az "klakkog" aztàn igazàn!
(Na de csak ürügyet kerestem, hogy elôrehozzam ezt a témàt, mert itt szerintem Mociga is eleresztheti fantàziàjàt, ha màr a "Magyarulez"-bôl ôt is kitiltottàk. Végül is emiatt nyitottad annak idején ezt a topikot, ugye Kisharsàny?)
Tegnap esküvőn voltam. Mindennapos ügy. Dehát Mórickának is mindenről "az" jut eszébe:
aZ ESKÜVÉS ősi magyar szokás - már a források szerint is. Az eskütétel, az "az Isten engem úgy segéljen! " önítélettel speciális kifejezésforma.
Vajjon mely más nyelvekben lelhető fel, vagy fellelhető-é, a két ember összekapcsolódásának egy életre "esküvő" kifejezése, úgy, hogy azonos szó/fogalomkörbe tartozik az előbbenni egydi edkütétel fogalmával és szőalakjával ?
Mert azért tudjuk, hogy a "házasságkötés" liberális, bárcsak szekuralizáltnak feltüntetett kifejezése: messze nem azonos fogalomkör.
teljes értelmében azt jelenti: talpig készen... a konkrét eredője pedig az, hogy a klakk az egy kürtőkalap volt - cilindertipusú - amely abban különbözött a cilindertől, hogy az oldala szövet, vagy egyéb lágy anyag lévén, egy belső rugós szerkezettel összecsukható volt, s olyan lett mint egy zsirardi. Ez osszenyomáskor, és kinyitáskor adta a "klakk" hangot. Ettől lett a neve is klakk.
Mivel Hóbiárt basát is papuccsal verték agyon a szegedi asszonyok, nyilvánvaló, hogy az abban az időbeni török lábbeli átszármazási neve a papucs nagyar lábbelinév.
Ahogy elnéztem itten a neten, ma is normál cipők vannak e név alatt, tehát a török cipődivat változását rögzítettük egy korból.
Török cipő: pabuç; papa = baba (Ali Baba tehát: Ali papa.) ------------------ Hangutánzó magyar szó: "piccs-paccs, piccs-paccs, paccs-puccs..." > 'paccs-puccs' > papucs (Mint az angol: flip-flop = papucs, strandpapucs)
A multkor valamelyik témàban emlitetted MONY szavunkat (melyet bevallom én idàig nem ismertem). Aztàn véletlenül ràestem ennek a szònak magyaràzatàra Magyar Adorjànnàl. Szerinte a magyar MONY=himtag-bol szàrmaznak Mendesz (vagyis ha a görög végzést levesszük: Mén, mely régen nemcsak a lò himjét jelentette; s ez kapcsolatban van a német Mann= férfi szoval is) egyiptomi istenség neve, akit AMON-nak is neveztek és àltalàban a "férfiassàgàt kihangsulyozva" àbràzoltak, vagy kosfejjel. A kos az olaszban ma is MONtone (a montave= hàgni igébôl szàrmaztatjàk). M.A. szerint az Amon-ban az "A" az avar eredetû hikszoszok révén került a MON név elé, <<mivel ezek kezdették volt "a" névelônket a szò elé tenni, holott ôsnyelvünkben csakis a szò végén àllott>> (megjegyzés: a szumerben is hàtul volt a névelô). Eszerint az Amon név eredetileg csak Mon volt. Még azzal is magyaràzza ezeket az egybeeséseket M.A., hogy a hikszoszok megérkezése elôtt Egyiptomban nem ismerték a lovat, mint hàziàllatot, igy a nemzô ôsatya Holdistenséget kossal jelképezték. "..bàr a ménlovat jelentô neve, azaz Mén vagy mon, ennek megmaradott, ugyanugy tehàt, mint Kréta szigetén..."
