"VI. Fejezet
FEGYELMI FELELŐSSÉG
Fegyelmi vétség
37. § Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd,
a) aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy
b) akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.
Büntetések
38. § A fegyelmi vétséget elkövető ügyvéddel szemben kiszabható büntetések a következők:
a) megrovás,
b) pénzbírság,
c) a kamarából való kizárás (a továbbiakban: kizárás).
39. § (1) A pénzbírság összege a szabálysértési pénzbírság legmagasabb összegének kétszereséig terjedhet.
(2) A pénzbírság felhasználására a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályának rendelkezései az irányadók.
A kizárás végrehajtásának felfüggesztése
40. § (1) A kizárás végrehajtása 3 évre felfüggeszthető.
(2) Ha a felfüggesztés ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt az ügyvéddel szemben jogerősen újabb fegyelmi büntetést szabtak ki, a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani.
(3) A kizárás végrehajtása csak egy ízben függeszthető fel.
Elévülés
41. § (1) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha azt a kamara elnöke a fegyelmi vétségnek a tudomására jutásától számított 6 hónap alatt nem kezdeményezte, vagy a cselekmény befejezése óta 3 év eltelt.
(2) Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekménnyel együtt évül el.
(3) A fegyelmi megbízott által végzett vizsgálat (a továbbiakban: előzetes vizsgálat) tartama alatt az elévülés nyugszik.
Eljáró szervek
42. § (1) Az ügyvéd fegyelmi ügyében első fokon a kamara fegyelmi bizottságából, másodfokon a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságából alakított fegyelmi tanács jár el.
(2) Az első fokú és a másodfokú fegyelmi tanács - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 3 tagból áll.
(3) A másodfokú fegyelmi tanács 5 tagból áll, ha az első fokú fegyelmi tanács kizárás fegyelmi büntetést szabott ki, vagy a kamara elnökének fellebbezése kizárás fegyelmi büntetés kimondására irányul.
(4) A kamara elnökének, elnökhelyettesének, főtitkárának, titkárának, fegyelmi megbízottjának, elnökségi tagjának fegyelmi ügyében - ideértve az előzetes vizsgálat elrendelését is - a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége által kijelölt kamara jár el.
A fegyelmi megbízott és fegyelmi főmegbízott
43. § A fegyelmi megbízott és a fegyelmi főmegbízott az első fokú eljárásban a kamara elnökének, a másodfokú eljárásban a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének megbízásából jár el.
Kizáró okok
44. § A fegyelmi tanács tagjaként és fegyelmi megbízottként nem járhat el,
a) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig,
b) aki az eljárás alá vont ügyvéd hozzátartozója [Pp. 13. § (2) bek.],
c) akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,
d) a kamara elnöke,
e) a másodfokú eljárásban az, aki az első fokú eljárásban eljárt,
f) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.
45. § (1) A fegyelmi tanácsba jelölt tag, illetve a fegyelmi megbízott haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn.
(2) Ha olyan körülmény merült fel, amely a fegyelmi tanács elnökének, tagjának vagy a fegyelmi megbízottnak az elfogulatlanságát kétségessé teszi, az eljárás alá vont ügyvéd elfogultsági kifogást terjeszthet elő.
(3) A kizáró okról a fegyelmi bizottság elnöke határoz. Ha a fegyelmi tanács határozatképtelenné vált, a fegyelmi bizottság elnöke új fegyelmi tanácsot jelöl ki.
Az előzetes vizsgálat
46. § (1) A kamara elnöke az előzetes vizsgálat elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatja az eljárás alá vont ügyvédet, és közli vele az eljárás okát.
(2) A fegyelmi megbízott feladata a tényállás megállapításához szükséges körülmények tisztázása. Ennek érdekében nyilatkoztatnia kell az eljárás alá vont ügyvédet, meghallgathatja a tanúkat, szakértő közreműködését veheti igénybe, az ügy iratait az ügyvédtől bekérheti és egyéb bizonyítást végezhet. Az eljárási cselekményről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3) A fegyelmi megbízott vizsgálatának nem akadálya, ha az eljárás alá vont ügyvéd a meghallgatáson nem jelent meg vagy nem nyilatkozik. Erről az ügyvédet tájékoztatni kell.
(4) A fegyelmi megbízott a vizsgálatának eredményéről jelentést készít a kamara elnöke részére, a jelentéshez csatolni kell az iratokat.
(5) Az előzetes vizsgálatot 3 hónap alatt be kell fejezni. Ez a határidő indokolt esetben, egy ízben további 3 hónappal meghosszabbítható.
A kamara elnökének intézkedései
47. § (1) A kamara elnöke az előzetes vizsgálat után a következő határozatot hozza, illetve intézkedést teszi:
a) megszünteti az előzetes vizsgálatot,
b) az előzetes vizsgálat megszüntetése mellett kisebb súlyú fegyelmi vétség esetén írásban figyelmeztetést alkalmaz,
c) elrendeli a fegyelmi eljárást.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt határozatról, illetve intézkedésről az eljárás alá vont ügyvédet és a panasz előterjesztőjét értesíteni kell.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt határozat ellen a panasz előterjesztője a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége a fellebbezést elutasítja, vagy a határozatot hatályon kívül helyezi, és a kamara elnökét új eljárásra utasítja.
(4) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd is fellebbezhet. Ilyenkor a kamara elnöke az (1) bekezdés c) pontja szerinti intézkedést teszi, egyidejűleg a figyelmeztetés a hatályát veszti.
A fegyelmi eljárás megindítása
48. § (1) Fegyelmi vétség gyanúja esetén - kivéve a
47. § (1) bekezdésének b) pontja esetében - a kamara elnöke elrendeli a fegyelmi eljárást.
(2) A fegyelmi eljárás elrendelését nem akadályozza, ha az ügyvéd a kamarai tagságáról lemondott.
49. § A fegyelmi eljárás elrendelését követően a fegyelmi bizottság elnöke kijelöli az eljáró első fokú fegyelmi tanácsot és annak elnökét.
Az első fokú fegyelmi tanács eljárása
50. § A fegyelmi tanács elnöke az előzetes vizsgálat iratainak beérkezése után a következő intézkedéseket teheti:
a) a vizsgálat kiegészítését rendeli el, és az iratokat visszaküldi a fegyelmi megbízottnak,
b) tárgyalás nélkül fegyelmi intézkedés meghozatalát kezdeményezi,
c) kitűzi a tárgyalást.
A fegyelmi intézkedés
51. § (1) Egyszerű megítélésű ügyben - ha a fegyelmi vétség egyértelmű - a fegyelmi tanács tárgyalás nélkül fegyelmi intézkedést hoz.
(2) A fegyelmi intézkedésről szóló határozatban - a kizárás kivételével - bármely büntetés kiszabható. A fegyelmi tanács az eljárás megszüntetése mellett írásban fegyelmi intézkedésként figyelmeztetést alkalmazhat.
(3) Ha az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi intézkedésről szóló határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérte, a fegyelmi intézkedés a hatályát veszti, és az első fokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki.
A tárgyalás
52. § (1) A tárgyalásra az eljárás alá vont ügyvédet és képviselőjét meg kell idézni. A tárgyalásról a kamara elnökét értesíteni kell.
(2) Ha az eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, azt a távollétében is meg lehet tartani. Erről az ügyvédet az idézésben tájékoztatni kell.
(3) Az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője, a kamara elnöke és a fegyelmi megbízott az eljárás bármely szakában az eljárásra, valamint a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, az iratokba betekinthet, a tanúhoz, a szakértőhöz kérdést intézhet, és további bizonyítási indítványt terjeszthet elő.
53. § A tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tanács a nyilvánosságot a tárgyalás bármely szakában kizárhatja, ha az ügyvédi titok vagy a személyiségi jogok védelmében szükséges.
Az ügyvédi tevékenység felfüggesztése
54. § (1) Az első fokú fegyelmi tanács az ügyvéd tevékenységének gyakorlását felfüggeszti, ha
a) ellene olyan szándékos bűncselekmény elkövetése miatt emelt vádat az ügyész, amelynek büntetési tétele háromévi szabadságvesztésnél súlyosabb,
b) a felfüggesztés a fegyelmi vétség súlyosságára való tekintettel indokolt.
(2) A felfüggesztés időtartama az (1) bekezdés a) pontja esetén a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, kivéve, ha első fokon az ügyvédet felmentették; az (1) bekezdés b) pontja esetén 3 hónap, amely egy ízben, legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható.
(3) Az első fokú fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésről hozott határozata ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, a fellebbezésről a másodfokú fegyelmi tanács soron kívül határoz.
(4) Ha az első fokú fegyelmi határozat kizárást alkalmazott, és annak végrehajtását nem függesztette fel, a határozatban az ügyvéd tevékenységét a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni. E rendelkezés ellen külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya.
(5) Az ügyvédi tevékenység felfüggesztésének időtartama alatt létesített munkaviszony, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszony nem ütközik a
6. § (1) bekezdésének a) pontjába.
Az első fokú fegyelmi tanács határozata
55. § (1) A tanácskozás és a szavazás zárt ülésen történik.
(2) A fegyelmi tanács a határozatát szótöbbséggel hozza. Utolsóként a fegyelmi tanács elnöke szavaz.
(3) A fegyelmi tanács a határozatában
a) az eljárást megszünteti,
b) fegyelmi intézkedést tesz,
c) az eljárás alá vont ügyvédet vétkesnek nyilvánítja, és büntetést szab ki,
d) dönt az eljárási költség viseléséről.
(4) A határozatot a fegyelmi tanács elnöke és tagjai írják alá.
(5) A határozatot és indokait szóban ki kell hirdetni, és 30 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője, valamint a kamara elnöke részére kézbesíteni kell.
Jegyzőkönyv
56. § (1) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
(2) A jegyzőkönyvvezető kizárására a
44. § megfelelően irányadó.
Fellebbezés
57. § (1) Az első fokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet.
(2) A fellebbezést az első fokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az első fokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.
(3) A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
(4) Az első fokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait felterjeszti a másodfokú fegyelmi tanácshoz.
A másodfokú fegyelmi tanács kijelölése
58. § A Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságának elnöke kijelöli a másodfokon eljáró fegyelmi tanácsot és annak elnökét.
A másodfokú fegyelmi tanács eljárása
59. § (1) A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést elutasítja, ha az nem a jogosulttól származik, vagy nem határidőben nyújtották be.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt eseten kívül a másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést tárgyaláson bírálja el. A fellebbezési tárgyalást a másodfokú fegyelmi tanács elnöke tűzi ki.
(3) A tárgyaláson ismertetni kell az első fokú eljárás iratait és a fellebbezésben foglaltakat. A tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője, a kamara elnöke és a fegyelmi főmegbízott felszólalhat.
(4) Ha a bizonyítás kiegészítése szükséges, azt a másodfokú fegyelmi tanács az első fokú fegyelmi tanács útján is foganatosíthatja.
A másodfokú fegyelmi tanács határozata
60. § (1) A másodfokú fegyelmi tanács a határozatát és indokait szóban kihirdeti, és az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke részére 15 napon belül kézbesíti.
(2) Ha az első fokú határozat megalapozatlan - a tényállás nincs felderítve vagy hiányos, ellentétes az iratok tartalmával, illetőleg helytelen ténybeli következtetést tartalmaz -, a másodfokú fegyelmi tanács az első fokú határozatot hatályon kívül helyezi, és az első fokú fegyelmi tanácsot új eljárásra utasítja.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseten kívül a másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezés keretei között az ügy érdemében határoz, a határozata jogerős és végrehajtható.
(4) A másodfokú eljárásban az első fokú eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(5) A másodfokú határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke a kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályok szerint bírósághoz fordulhat. A perre a Fővárosi Bíróság illetékes.
61. § A jogerős fegyelmi határozatot a panasz előterjesztője részére meg kell küldeni.
Az eljárás felfüggesztése
62. § (1) Az eljárás alá vont ügyvéd elleni büntetőeljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni.
(2) A büntetőügyben eljáró hatóság ügyvéd ellen indított büntetőeljárásról és befejezéséről értesíti a kamarát.
(3) Ha a fegyelmi eljárás lefolytatása olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás más hatóság hatáskörébe tartozik, a fegyelmi eljárást ennek az eljárásnak a jogerős befejezéséig fel lehet függeszteni.
Új eljárás kezdeményezése
63. § (1) A jogerős határozat meghozatala után a kamara elnöke vagy az ügyvéd, az ügyvéd halála esetén hozzátartozója [Pp. 13. § (2) bek.] új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi tanács nem bírált el, feltéve, hogy az elbírálás esetén a fegyelmi határozatra lényeges kihatással lett volna. Új eljárásnak van helye akkor is, ha az alapügyben a fegyelmi tanács tagja a kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte.
(2) Új eljárás kezdeményezésének az ügyvéd terhére csak az ügyvéd életében, az elévülési időn belül van helye.
(3) Új eljárás elrendeléséről az első fokú fegyelmi tanács határoz. Az elutasító határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az új eljárást kezdeményező fellebbezhet a másodfokú fegyelmi tanácshoz.
Költség
64. § (1) A fegyelmi eljárás költségét a kamara előlegezi.
(2) Ha a fegyelmi eljárás során az ügyvéd felelősségét megállapították, köteles az eljárás költségét egészen vagy részben megtéríteni.
A büntetés hatálya és a mentesítés
65. § (1) Pénzbírság kiszabása esetén a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 évig, felfüggesztett kizárás esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig, kizárás esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig az ügyvéd kamarai tisztségre nem választható, a meglévő kamarai tisztsége megszűnik.
(2) A fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól a határozat jogerőre emelkedését követően, kizárás esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 év elteltével az első fokú fegyelmi tanács - kérelmére - a büntetés hatálya alól mentesítheti az eljárás alá vont ügyvédet, ha arra érdemes.
(3) A mentesítés iránti kérelem elbírálására egyebekben a fegyelmi eljárás szabályait kell alkalmazni.
66. § (1) E fejezet rendelkezéseit az alkalmazott ügyvédre, a külföldi jogi tanácsadóra és az ügyvédjelöltre is alkalmazni kell.
(2) Az alkalmazott ügyvéd, a külföldi jogi tanácsadó és az ügyvédjelölt esetében a fegyelmi büntetésként alkalmazott névjegyzékből való törlés jogkövetkezményei azonosak az ügyvéddel szemben alkalmazott kizárás fegyelmi büntetéssel."
_______________________________
Mindennapjaink kiszolgáltatottsága közepette, felettébb érdekes egyéb információkat is tartalmaz a Magyar Ügyvédi Kamara honlapja.
Jó alapos tanulmányozás után jövünk csak rá, miért is vélekedik a nép manapság úgy, mint ahogy itt látható.