A citibank egyik dzsakartai (Indonézia) fiókjában a bank alkalmazottja és két behajtó agyonverte egy kisebb politikai párt vezetőjét, Irzen Octa-t, aki magyarázatot kért hirtelen megugró hitelkártya adósságára. Irzen Octa szerint 48m indonéz rúpiával tartozott a citibanknak, míg a bank szerint a tartozás 100m rúpia (2.1m ft) volt.
Miután a pénztáros? nem tudott elfogadható magyarázatot adni a hirtelen megnőtt adósságra Irzen Octa részére, az egyik emeleti tárgyalóba hívta. Az indonéz rendőrség szerint vitték. Az emeleti tárgyalóban a pénztáros és két behajtó volt jelen, a politikust többször megütötték, mindkét kezét eltörték, a padlón vércseppeket, a falakon és a függönyökön vérnyomokat találtak.
A bántalmazás következtében elveszítette eszméletét és meghalt, szívinfarktust kapott. A politikusnak felesége szerint nem voltak korábban szívproblémái.
Az indonéz rendőrség látókörébe került a citibank helyi behajtási igazgatója, akivel - előre megbeszélt, előre egyeztetett időpontban - Irzen Octa-nak találkozója volt, tisztázandó az adósság mértékét. Az igazgató nem fogadta Irzen Octa-t, helyette kezelésbe vette a pénztáros és a két adósságbehajtó.
Ha tisztességesen akarja behajtatni a pénzét és nem izomból akkor a kettő kapcsolódik egymáshoz. Egyéb esetben elkülönül, de a "tisztességes" behajtást csak így lehet összekapcsolni. Javaslom a továbbiakban, hogy ez elkerülendő legyen a faktorálást.
Ekkora értékben ingó fedezetként legtöbben csak autót tudnak felmutatni, keveseknek van ilyen értékben ékszere stb..
-Nagy összegű
1,5M -tól
Innen fölfele egyre inkább csak ingatlan lehetne a fedezet.
Nos mint látjátok a kölcsön összege erősen meghatározza, hogy milyen anyagi javat fogadunk el hitelfedezetként. (ékszer/kocsi/ingatlan) Az adott fedezet típusa pedig meghatározza a fedezet értékesíthetőségét illetve az ezzel járó procedúrát. (kell-e adásvételi szerződés vagy sem, ügyvéd által ellenjegyzett ke-e vagy sem etc..)
Mivel a közepes a és a nagy összegű kölcsönnél a hitel fedezetének értékesítése/átiratása problémás. illetve a pénzősszeg nagysága miatt nem érdemes meglévő tapasztalatok nélkül kockáztatni, ezért a kis összegű kölcsönöket szeretném részletesen tárgyalni.
Kis összegű kölcsön (néhány 100E)
Fontos megjegyezni a fedezet nemfizetés esetén különösebb adásvételi szerződés nélkül is eltulajdonítható lenne, a kölcsönt felvevő, nem fizető fél nem tudná jogilag megakadályozni.
Leírom egy álatalam elképzelt egyszerű-kölcsön menetét. első körben kamatok nélkül. Természetesen a cél a kamatok beszedése, de mivel magánszemélyként
ez problémás, igy kerülőútra lessz szükség
(több részlet nincs még tisztázva, ezekhez tőletek várok ötleteket)
I, "A" szeretne 100E-Ft kölcsönt kérni, a kölcsönt "B" személy adja (100E Ft), a futamidő 2 hónap
II, "A" fedezetként egy aranyékszert mutat fel, amelynek fedezeti értéke 150E-Ft. (az értékbecslést egy ékszerész elvégezheti)
III, "A" illetve "B" zsbeszerzödéseket (összesen 2db-t) kötnek, melyet tanúk előtt ellenjegyeznek.
IV/I,
Az egyik zsebszerződésben "B" elismeri, hogy átvette az "A" tulajdonában álló ékszert, azt megőrzi 2 hónapig, nem adja át másnak, nem értékesíti.
Hivatkozik a másik szerződésre, mégpedig.: Ha a másik szerződésben foglalt teljesítési kötelezettség határidőig megtörtént, akkor viszaszolgáltatja az ékszert. (erről ismét készül elismervény) Ha nem, akkor jogosult eladni az ékszert, hogy fedezze a kárát, a fennmaradó pénzt "B" köteles visszatéríteni "A"-nak. A szerződésben esetleg meg lehet nevezni egy ismert értékesítési helyet (BÁV etc), mint referenciaár szolgáltatót. Kiköti, hogy a pénzbeli teljesítésnek és az ékszer visszaszolgáltatásának egyidőben kell megtörténnie.
IV/II,
A másik zsebszerződésben "A" elismeri, hogy átvett "B"-től 100E Ft ot, azt határidőre köteles visszaadni.
Nos a papirosok bíróság előtt nem sokat érnek, max az APEHnek vagyonosodási vizsgálathoz, de megvan az az előnyük, hogy.:
a,
A kölcsönt felvevő személy, "A" biztonságban tudja az értéktárgyát, mert papírja van róla, hogy az határidőig "B"-nél van, fizetés esetén azt B-nek vissza kell szolgáltatnia
b,
A kölcsönt adó személy, "B" igazolni tudja, hogy nem lopta el "A"-nak az értéktárgyát, az megőrzésre van nála, bizonyos feltételek teljesőlése esetén visszaszolgáltatja a tárgyat.
c,
Az APEH és a rendőrség is boldog, mert nem történt kamatra kölcsönadás, nem történmt senkinél vagyonosodás. (sem fizetés, sem nemfizetése esetén, mivel
nemfizetés esetén értékesítés után csak a kölcsönösszeget vonod le)
Ez mind szép és jó, de valahogyan kamatot is kell szedni.:
Erre két módot látok:
1,
A kölcsön összegét rögzítő papírra nagyobb összeg kerül, mint amekkorát átadsz, pl.
120E Ft-os tartozást ismer el "A", míg "B" csak 100E-t ad át.
2,
A kölcsön 100E Ft-ról szól, de egy kapcsolt szolgáltatást is értékesít "B" a kamat összegének értékében. (kamatról persze a papirosokon nem eshet szó).
Ez a kapcsolt szolgáltatás lehet pl "pénzügyi tanácsadás"
Nézd meg a céginfóba, hogy van-e felszámolási eljárás a cég ellen. Ez teljesen nyilvános információ. Ha van felszámolás akkor a felszámolóval kell felvenni a kapcsolatot aki megmondja, hogy jut-e neked egyáltalán valami. Csak gondolom, hogy nem fog jutni még akkor sem ha a jogi forma Bt., mert nem hiszem, hogy a beltag ügyvezetőnek bármi is lenne a nevén amiből végre tudják hajtani a követelést. Ha nincs a cég ellen felszámolási eljárás, de alapított új céget akkor támadható az új cég (amennyiben a tulaj ua.), hogy a régi tartozásait egyenlítse ki. Ez baromi macerás és igen jó ügyvéd kell hozzá, de meglehet próbálni. Ha egyik út sem járható vagy csak nehezen, marad a maffia módszer. Sajnos. A végrehajtási ügyekkel kapcsolatban annyit, hogy amennyiben van végrehajtható vagyona első körben az APEH és hasonló tartozások vannak kielégítve és ha még azon felül marad akkor sorrendben azok akik bejelentkeztek igényeikkel.
A társasági törvény szerint a cég vezetője a cég megszűnését követően további 5 évig felelős az okozott kárért amennyiben bizonyítható, hogy ténylegesen az ő hibájából adódott a mulasztás. Ezt még soha sehol nem láttam, hogy érvényesítették volna vagyis vélelmezhető, hogy rossz, nem megfelelő szándékkal hozott létre új céget. Amennyiben felszámolási eljárással szűnt meg a cég akkor a felszámolótól lehet kérni tájékoztatást, hogy mit tudtak teljesíteni a cég vagyonából a követeléssel élők felé. Elvileg a felszámolás (ez csak felszámolás esetére vonatkozik) lezárását követő 5 évben cégvezetői státusza nem lehet senkinek még akkor sem ha új céget alapít, de ezen az állásfoglaláson vita van, hogy lehet vagy sem.
Ilyen esetben hogyan állhat meg az ügyvivő/ügyvezető felelőssége? Mivel alapít egy másik céget valaki (bt. --> kft. pl.), nem vélelmezhető rosszhiszeműség vagy hasonló?
Nekem van egy Kft.-m. 2006. decembere óta tartozik egy volt ügyfél 180.000 Ft-al. Maya 2003 Bt.-ről van szó. Inkaszzóval akartam behajtani a pénzt, persze sikertelenül. Most úgy néz ki, hogy alapított közben egy Kft.-t a maki, és szerintem már mindent átmentett oda. Sajnos a végrehajtási ügy meg lassan halad. Van valakinek ötlete, hogy hogyan lehetne behajtani az összeget? Üdv!
Azon gondolkodom, hogy mennyire kiszolgáltatott az, akinek tartoznak, és talán nem is tudja, mennyi kárt okoz másoknak és saját magának az, aki tartozik. Rombolja a bizalmat, amely oly fontos lenne egy olyan országban, ahol nem hogy az adott szó, de még az írott papír sem ér sokat.
Mi lehet a megoldás, és most ne csak a saját eseteitekre gondoljatok!
Mindenkinek van egy képzeletbeli Feketlistája olyan emberekről, akik becsapták valamilyen módon vagy visszaéltek a bizalmával. Szivem szerint közzétenném ezt a listát, hogy pl. ne verhessen át mást az az ismerősöm, aki 2 évvel ezelőtt 1 milliót kért kölcsön tőlem néhány napra (!), arra hivatkozva, hogy egy téves utalás miatt nem tudja kifizetni egy charter csoport rep.jegyét, és ha nem segítek neki, akkor szörnyű következményei lesznek rá nézve. Mivel megbiztam ebben az emberben, adtam neki, azóta lényegében eltűnt, bulykál előlem, a leveleimre nem válaszol, amikor elérem végre telefonon igérget, aztán semmi, immár 2 éve.
Mi lenne, ha valamiképpen összeszednénk ezeket a Feketelistákat és egy zárt körben, vagyis azok között, akik maguk is beladták a maguk keserű tapasztalatait ebbe a listába, hozzáférhetővé tennénk ezt a "tagok" számára.
A cégünk egy vevője (Pneuroll KKt.) nem fizetett. Rá se bajszintott a felszólításainkra. Bepereltük. Megnyertük. Jogerőre emelkedett. Nem fizetett. Végrehajtási szakaszban vagyunk.
Ez is jó lehet, ha van bizonyítékod, feljelentheted, hogy lopott, ha csak el nem ismeri írásban, hogy tartozik. Ha elismeri, akkor pedig hajtasd be profi céggel.
Most azon vagyok, hogy telefonon és személyesen is hangfelvételt készítek amit mond. Telefonos már megvan.De kéne mégegy.Viszont haladok, mert már utalt arra hogy ellopott pénzt.:D
Ha megvered, és feljelent, lecsuknak önbíráskodásért. Próbáld meg elérni, hogy elismerje írásban a tartozást, akkor talán van esélyed behajtatni egy követeléskezelő céggel.
A teljes igazság az, hogy tőlünk ennyit vitt el.Deh közben még lopott anyuméktól is.Elvitte a pénztárcájukat, amiben volt kb 200,000 pénz és a papírok, szerencse hogy bankkártya nem. Ennyi pénzt már viszont látni úgysem fogok, tudom, de ha legalább a felét, akkor már megérte.
A tesóm volt barátja lopott tőlem pénzt (80,000ft) és még ráadásul utólag mondta csak a tesóm, hogy odaadta neki a digitális kamerát, amit eladott 60,000ft.Pedig úgy volt, hogy mejavítattja.Ez a kamerás ügy még akkor volt amikor jártak.Na most. Már több embertől is hallottam, hogy pénzt lopott.Nem is keveset.Volt akitől 100-200,000ft-reket vitt el.Egyre többször látom is a környékünkön.Elején csak sms-t írtam neki, de nem válaszolt.Aztán pedig hívtam is.Először kicsengett, aztán meg azt sem.Amikor szakitottak egymással, tesóm meg ő, felhívtam és akkor azt mondta, hogy amikor lesz pénze visszaadja.Hát azóta semmi.Pedig néha láttam is a környékünkön. Tudnék mesélni róla még sokat, ha érdekel leírom, de nem akarok most regényt írni.
Most mit csináljak?Gyúrjam ki magam és verjem szét? :-)
Ha minden igaz, január második felében sorra kerül a "Pénz és becsület" könyv (előbb egy blog) elindítása ebben a témában, ahol megirom a "10 vissza nem fizetett adósság" történetét. Ha valaki csatélakozni szeretne, azaz szeretné jyomtatásban / videón viszontlátni a történetét, mert úgy érzi, az hasznos lehet másoknak, az kérem jelentkezzen a weboldalamon (www.telkes.net) megadott cimek egyikén!
A "Ne kérj kölcsön, ne adj kölcsön" c. jövendő könyv szerzőtársaként, ha a történeted bekerül a könyvbe, 3 darab tiszteletpéldánnyal köszönöm meg, és minden további könyvet nagyker áron (40% kedvezménnyel) kapsz meg a kiadótól.
Sziasztok, hosszú hónapok levelezése, nyomasztása után végre fizetett az egyik adósom, igaz, "elfelejtkezett" az 5 éve kapott összeg kamatairól. De ez is valami.
Ha van sikertörténeted, de jó lenne elolvasni, mert maradt még 5-6 adós, aki bújkál, és hallgat, ahogy ezt ilyenkor szokás.
Mondanom sem kell, tavasz óta semmi változás. Ha lehet, még pofátlanabbak is lettek az adósaim. egy jó hírem viszont van: felfedeztem egy ügyes és szívós pénzbehajtó hölgyet, pontosabban újrafelfedeztem, mert évek óta szívósan üldözi az egyik adósomat, és már sikerült is némi összeget visszaszereznie. Azt hiszem, a többieket is rábízom hamarosan...
Nemetorszagban lehet kerni csodtanacsadot, aki az allam alkalmazasaban all, es felterkepezi az adott csalad anyagi helyzetet, kolcsoneit, befekteteseit, kiadasait, es segit atutemezni illetve optimalizalni ezeket, teljesen ingyen. Azt sajnos nem tudom letezik-e ilyen Magyarorszagon....
jobban tudni? :) Itt törvényi szabályozásról beszélünk, ha beszélünk, így csak az a kérdés, hogy ki ismeri azokat a paragrafusok tartalmát amik ezzel foglalkoznak, s azért is kérdeztem rá, mert én még korábban nem találkoztam olyan tövénnyel, ami ezt kifejezetten tiltaná. Egyedül az uzsorakamat van törvényileg tiltva, de az már talán a Btk-hoz tartozik, ha jól tudom...
Jahh, bankok és pénzügyi vállalkozások esetében a Pszaf engedély kötelező, de ez a pénzitézetek mükődésének előfeltétele, nem a kamat felszámításának. Kamatot bármilyen egyéb tevékenységig körrel rendelkező cég is felszámolhat a kintlevőségei után, elég csak a késedelmi kamatra gondolni, de cégek, cégcsoportok közötti hitelezésekkor is találkozhatunk kamattal...
