Tass-ilo (Tasziló) bajor herceg Lech mezején vazallusi hűséget fogadott Nagy Károlynak.
Kr.u. 788
Einhard szerint Tass-ilo szövetségre lépett a bajorok keleti szomszédaival a hunokkal s nemcsak nem teljesítette a király parancsait, hanem őt még háborúra merészelte kihívni.
A hunok, miként Tass-ilonak megígérték, két hadsereget szereltek fel; az egyikkel a friauli őrgrófságot támadták, a másikkal Bajorország segítségére mentek. Mindkét fronton vereséget szenvedtek az időközben megérkezett Nagy Károly megszálló frank hadseregeitől. (Regensburgi csata) Maga a király is Regensburgba érkezett, és ott rendelkezett a bajorok határainak, illetve őrgrófságainak az ügyeiben, hogy az Úr oltalmával miképpen lehetnek biztonságban a már említett avarokkal szemben.
én úgy tudom, mint írtam, hogy nem mutatható ki az ázsiai hunok régészeti emlékeiben ez a szokás, viszont a hunok által később elfoglalt területeken már a megjelenésük előtt is kimutatható volt. és ebből következik ez a nézet, amit röviden összefoglaltam.
Bocs', de elfelejtettem válaszolni. Nos J.F.K. A könyvében bemutatja az általa a korban ismert, s Attilának tulajdonított pénzeket, s levezeti, azok mitől későbbi korok hamisítványai. Egyebek között abban is igaza van, hogy Attila nem verethetett volna latin(római) betűs pénzt, mikor saját írása/betű/jelrendszere volt népének, őseitől örökölve, - márcsak a kort ismerve sem.
(:jelzem ez analóg lenne azon szegfűséggel: miszerint az ogur halászvadászmadarász törzset meghódította a kisszámú türk csapat, azután ottmaradt, eltanulta a legyőzött nyelvét...etc.:))))
" A gótok tejesztik el Európa szerte a drágakő berakásos ékszereket......De ők terjesztik el ( a Dél-Oroszországból magukkaél sodort alánokkal együtt) azt a szokást is, hogy a kisgyermeknek pólyákkal( s néha deszkalapokkal) elkötik a koponyáját,úgyhogy az nem tud rendes irányban fejlődni,hanem torz,megnyúlt formájú lesz(koponyatorzítás).Valószínűleg az előkelőség " előjoga" volt, akárcsak később Kínában a nők lábának torzítása....."
Mivel Attila udvarában jelentős számban voltak germánok, és alánok is, feltételezem, hogy a koponyatorzítás főleg rájuk volt jellemző, de azért nem zárható ki, hogy a hunok közt is alkalmazták ezt.
Én is úgy vélem! Erről volt korábban egy nyelvészeti polémiám is, miszerint az "avar" az 'av-uló' elenyésző/elhanyatló/leáldozó jelentés hunokra vonatkozó változata.De most nem ez a téma.
CP úgy véli, hogy az avarok azonosak a hunokkal. Ám az avarok között, akikkel Nagy Károly megütközött, a torzított koponya nem volt meg a kilencedik században.
'proprimo először' : ha tényleg volt ott/ott volt a fenti ütközet(és akkora), nyilván néhány 'nyúltfejű hun' is keveredhetett a hullák közé,
'proprimo másodszor': cp.-t félreértetted, mert nem a beszélgetés helyét kell megjegyzése alatt érteni szerintem, hanem az állítólagos csatahelyet - a "téma" alatt,
'proprimo harmadszor' : Regensburg - AD 800 - NK-hunok ? ...és az avarok hol vannak ? vagy ténylegesen itt írják le a valódi történést ? AD 800 ? mindjárt itt vannak Árpádék ! Szívatás ? :))
Erről nem tudtamde utána fogok nézni, mert érdekes, márcsak azért is: vajjon hogyan van ez összefüggésben, vagy összefüggésben van-e az egyiptomi ábrázolások "megnyúlt fejű" uralkodóképeivel. Nem tudom azokat ismered-e, de karakteresen - mintha más emberfaj lenne - elnyúlt koponyák ábrázoltatnak. Gyakorlatilag úgy lehet megfogalmazni: a "fejükön van az arcuk", míg a mai általános forma, hogy az " arc folytatása a koponya agyterülete". Ritkán ma is látni még az előbbenit formázó fejalakot, de ez utóbbi a gyakoribb. (Figyeld csak a járókelőket)
Priszkosznál le van írva, és a régészeti leletekben is megfigyelhető, hogy a hunok vezető rétegénél szokás volt a csecsemőkorban megnyújtani a fej alakját.
