Amerikában sokminden máshogy működik. Többek közt a szakma és a szakmai érdekvédelem is. Meg a piacgazdaságnak és a demokráciának is régebbre nyúló gyökerei és gyakorlata van.
Elvben a MÚOSZnak és talán más sajtóval, és vagy fotóval kapcsolatos szervezetnek van jogásza, akitől elvben kérhetsz tanácsot, különösen ha tag vagy. Egyébként jó kérdés. Nem nagyon tudok róla, hogy lenne ilyen Magyarországon, de rákérdezek pár helyen.
Köszi a részletes választ. Nagyon hasznos, ahogy a blogod is.
Az én konkrét esetemben, amikor levágták a vízjelet, és a sajátjukat rakták rá, akkor végül írtam nekik egy levelet, hogy azonnal távolítsák el a képeimet, különben nem velem, hanem nagy nemzetközi hírügynökségekkel kell lejátszaniuk a meccset, akik mosolyogva kapják darabokra őket, hiszen minden általuk közölt/lopott képpel ezt művelik. Ez hatott.
Egy kérdésem van még, egyelőre ;).
Az USA-ban van egy (lehet több hasonló is?) fotós szervezet a PPA. A szokásos és kevésbé szokásos kedvezményeken és egyéb szolgáltatásokon túl egészen hihetetlen helyzetekben is nyújtanak jogi segítséget a tagjaiknak. Itthon van ilyen szervezet?
Solt: tök jó kérdéseket tettél fel, amik egy részére megtalálod a választ a blogomon szerzői jog címszó alatt, illetve most készül egy újabb átfogó írásom, ami remélhetőleg további kérdéseidre válaszol majd.
Néhány dologra azért válaszolok itt is:
"Hogyan lehet/érdemes védeni a saját magunk által (képmegosztókon, saját oldalon) publikált képeket illetéktelen felhasználás ellen?
- EXIF/ICMP? (az ICMP ugyebár IPTC akart lenni?)
- képek megjelölése vízjellel?
- szöveges copyright megjegyzés a kép mellett?
- mit tartalmazzon ez a megjegyzés?
- mire kell figyelni, ha valakinek engedélyezni szeretnénk a képek megjelentetését?"
Az EXIF/IPTC csak információ közlésre szolgál, egy mozdulattal törölhető, sőt sajnos sok webes rendszer automatikusan törli is. Érdemes kitölteni, meghagyni őket, de ebben bízni nem érdemes. Sokkal fontosabb, hogy neked meglegyen mindig az eredeti, szerkesztetlen kép, lehetőleg inkább RAW fájl, mint JPG, és ezt lehetőleg ne nagyon add ki a kezedből még megrendelőnek se. Jogvita estén a szerkesztetlen eredeti fotóval könnyebb hitelesen bizonyítani, hogy te készítetted.
Vízjelezni célszerű a képeket, de ez rontja az esztétikai élményt. Cserébe vízjelezett képet eleve kevésbé lopnak - főleg minél csúnyább és nagyobb a vízjel rajta. Illetve a vízjel eltávolítása (főleg, ha nem a széleken, hanem a kép közepéhez minél közelebb van) nehézkes, és időigényes, így a legtöbben inkább nem szórakoznak vele. Ha mégis, akkor meg egyértelműsíti a felhasználás rosszhiszeműségét, illetve kilövi azt az érvelést, hogy nem tudta az illető, hogy kitől kéne engedélyt kérni.
Szöveges copyright megjegyzés szükséges hasznos formaság. Szinte senki nem olvassa el, a többség még csak észre se veszi, hogy ott van, viszont egyértelműsíti a dolgokat, ha valaki mégis észreveszi, hogy ott van, illetve jogvita esetén újabb érvelés, hogy márpedig fel van tüntetve. Nem foghatnak semmit arra, hogy nem volt odaírva.
Egyébként fő szabály, hogy a szerző előzetes engedélye szükséges minden felhasználáshoz. Amíg nincs engedélyed, nem használhatod a képet. Ha a kép mellé Creative Commons jelzéssel vagy egyéb módon azt tünteti fel valaki, hogy szabadon felhasználható, az ráutaló magatartásnak tekinthető, de ez is inkább csak szándék nyilatkozat, hogy aki Creative Commons alatt közöl képet, az valószínűleg úgyse reklamál. Ennek hiányában minden kép elkészültétől fogva jogvédett, ennek jelzése, hangsúlyozása csak tájékoztató jellegű.
Érdemes a copyright szövegbe odaírni, hogy ki a jogtulajdonos, hogy az engedélye nélküli felhasználás tilos, illetve elérhetőséget, hogy hol tudnak kapcsolatba lépni veled. Továbbá érdemes lehet linkelni a szerzőjogi törvényt, hátha valakit érdekel. Amúgy érdemes legalább egyszer elejétől végéig elolvasni, mert érdekes és roppant hasznos olvasmány.
És ha már említettem a Creative Commonst, fontos, hogy ismerd a felhasználói feltételeket mindenhol, ahol publikálsz valamit. Például figyelj oda, hogy ahol egy képet megosztasz, ott ne Creative Commons legyen a megosztásod típusa, vagy az általános irányelv, mert utána fújhatod. Például, ha el akarsz adni egy képet, vagy csak nem akarod kiadni a kezedből a felhasználások engedélyezésének jogát, akkor ne tölts fel Wikipédiára se, és különösen figyelj oda a pályázatok szerzőjogi rendelkezésére, mert ott is gyakran trükköznek.
Az engedélyezésnél minél pontosabban határold be, hogy melyik képről van szó (kit/mit ábrázol, hol és mikor készült, mi az azonosító száma), méginkább, hogy a felhasználását kinek, hol, hogyan és milyen feltételekkel engedélyezed. Gyakori probléma pl, hogy valaki privát célra kér el egy képet, mert tetszik, amit róla csináltál, aztán meglátod egy óriásplakáton, vagy egyéb határozottan üzleti felhasználásban, amiért ugye jobb helyen fizetnek az embernek, nem baráti szívességként kérik el a képet.
"Mit lehet tenni, ha valaki engedély nélkül használja a képeket?
Milyen követelése lehet a kép készítőjének?"
Peres út első lépése közjegyzővel vagy ügyvéddel konzultálni, és hivatalos másolatot (mentést) készíteni az illegális felhasználásról (különösen weboldalak esetén). Ez UTÁN első lépés lehet felszólítani az elkövetőt a jogsértés abbahagyására, és/vagy a név feltüntetésére, illetve jogdíj és kártérítés megfizetésére. Ha udvarias kérésre nem tesz eleget, akkor perelhető. A közjegyző vagy ügyvéd azért fontos, mert könnyen lehet, hogy reklamációra igyekeznek eltüntetni a nyomokat, és mindent letagadni. Általában (különösen a weben) addig fontos a tartalom, pláne a kép egy cikkben, míg friss és sokan nézik. Aztán már szinte mindegy is, hogy van vagy nincsen. Éppen ezért nem is praktikus kompenzáció, hogy leveszik, vagy csak kiírják a nevet, mert 1-2 nappal vagy héttel később jó eséllyel senki nem nézi már meg, így a kép levétele, név kiírása semmin nem változtat, felesleges látszat lépés.
Mivel legjobb védekezés a támadás, gyakori hogy a tolvaj beismerés helyett egyáltalán nem reagál, vagy aggresszív fellépéssel próbálja leplezni a lopás tényét. Nagyon sokszor TÉVESEN, vagy inkább megtévesztően halandzsáznak róla, hogy a kép vacak, nem képvisel művészi értéket, vagy hogy ami az Interneten van az közkincs. Ezek egyike sem igaz, nem szabad bedőlni nekik! Ugyanígy értelmetlen az az érvelés is a tolvaj réséről, hogy az általad követelt összeget nem fizetné meg egy képért. Ha már ellopta, akkor nincs tárgyalás csak a bíróságon. Ha aludni akar, azt a közlés előtt kellett volna, a lopás után te diktálod az árat - a bíróság persze nem biztos, hogy bármilyen összeget megítél, de semmi esetre sem a tolvaj diktál.
Érdemes kihangsúlyozni, hogy a szerzőjogi törvény nem tesz különbséget profi és amatőr, hivatásos, vagy hobbista, művész és kontár, vagy bármilyen más kép között. Nincs minőségi vagy egyéb limit, hogy honnantól jogvédett valami. A szerzőjogi törvény alkotásokra vonatkozik, amiknek egyetlen kritériuma, hogy egyedi legyen. Egy fekete téglalapot például nem véd a szerzőjogi törvény, még ha te fényképezted is a sötét szobában, lencsevédő sapkával az objektíven. De ha látszik valami a képen, akkor már védi a törvény, akármilyen rossz minőségű is esetleg.
Perelni lehet az alábbiak miatt:
1. személyiségi jog, ilyennel a képen szereplő rendelkezik, és ha előzetesen nem járult hozzá (írásban), hogy a róla készült képet BÁRMIRE használják, akkor gondban lehet a képet közlő személy - a fotós is.
2. szerzői jog alapján perelhet a kép készítője a jogainak megsértése és az őt ért károk miatt. Ilyenkor a jogtulajdonosnak kell bizonyítani, hogy őt a felhasználással kár érte, ezt a kárt megfizettetheti. Illetve ezzel együtt kérheti a jogsértés beszüntetését, vagyis a kép levételét, és/vagy a neve feltüntetését, stb. Á
"A fotó elkészítésekor nekünk magunknak milyen jogi vonatkozásokkal kell tisztában lennünk?
A képen szereplő(k)nek milyen személyiségi jogai vannak"
A fő szabály nyilvános helyen érvényes hétköznapokon és nyilvános rendezvényeken hasonló módon, magán területen, illetve magán, vagy zártkörű rendezvényen további fotózási engedély kell a hely/terület/létesítmény/rendezvény tulajdonosától/szervezőtől.
Szereplésre vonatkozóan a rendezvény jellegétől és főleg lebonyolításától is függ. Egy sporteseményen a sportoló, egyéb rendezvényen a fellépők, műsorvezetők, stb szereplőnek minősülnek, akik számíthatnak rá, hogy lefényképezik, így azzal, hogy ott szerepelnek, részükről nem kell beleegyezés, ha az eseményt egyébként már van jogod fényképezni. Erre engedélyt vagy az említett módon külön kapsz, vagy pl egyes esetekben (viszonylag ritkán, főleg fesztiválokon) a rendezvény/létesítmény házirendje kijelenti, hogy a jelenlévők a belépéssel automatikusan hozzájárulnak a fotózáshoz, és mindenkinek joga van fényképezni is a résztvevőket. Koncerteken, egyéb eseményeken általában csak ahhoz járulsz hozzá, hogy te fényképezhető vagy, viszont kifejezetten tiltják a fotózást, ilyenkor nem fotózhatsz csak külön engedéllyel. A legtöbb eseményen egyszerűen nem foglalkozik senki a fotózásra vonatkozó jogokkal (mert nem érdekli őket, vagy mert nem értenek hozzá). Ilyenkor feltételezheted, hogy ha nem tiltják (se bejáratnál, se máshol nincs kiírva, vagy tiltó tábla, és nem is mondják be, sőt a jegyen sincs hogy nem fotózhatsz), akkor szabad fotózni. Viszont ha ők az ellenkezőjét állítják, akkor lehet nekik igazuk végül.
Viszont attól, hogy valakit jogod volt lefényképezni, a kép bizonyos (elsősorban reklám jellegű) felhasználásához még kellhet tőle - sőt akár szponzorától, vagy a képen látható hirdetőktől is - engedély.
OK, a kizárólag kereskedelmi céllal készített képeket nagy vízjellel lehet védeni, ha valakinek kell, akkor kifizeti, ha senki nem fizet érte, megy a kukába.
A hobbi célból készített képeket viszont sehogy sem lehet védeni a rosszindulatú felhasználás ellen.
Mit lehet tenni a jogosulatlan felhasználóval?
Konkrét esetem egy hírportállal:
A képim alsó sarkában lévő diszkrét vízjelet kivágták, a megvágott (módosított) fotóimra rátették a saját nagy logójukat, és így használták cikkeik illusztrálására.
Az egészről nekem semmit nem szóltak, engedélyt semmire nem kértek, és a több napja elküldött levelemre (WTF, és azonnal távolítsák el) semmit nem reagáltak, a képeim ugyanúgy kint vannak.
Ilyenkor mi a teendő?
Hogyan kell a fotógalériákban jelölni a felhasználás feltételeit, hogy ha jogi útra terelődik a dolog, akkor egyszerűbb helyzetem legyen?
hogyan érdemes: nagy elávolithatatlan vízjel a képen olyan helyen ahonnan levágva a maradék már használhatatlan. Persze ez meg elrondítja a képet, valamit valamiért.
De van szerzői jog, ami nagyon pontosan meghatzározza, hogy a szeerzői jog kinél van. Jelen esetben rendelkezik a bármilyen adathordozóra rögzitett adatálományról is. Jelen esetben a digitális képek szerzői jogáról is szó van.
Ez pontosan meg van határozva.
Csak Magyarország és Az Egyesült államok között az a nagy külömbség, hogy ott talán jobban tartanak az emberek a jogi perpatvartól.
Bíróságra került az ügy körülbelül egy hónapja. Azóta nem tudok róla semmit. De ahogy ismerem a bíróság gyorsaságát, az idén már nem is lesz belőle semmi.
Egyet tudok. A bírósági határozat, nyilván rendelkezni fog arról is, hogy ne csak jogsérelem szünjön meg, és a szerzői jog legyen megfizetve, hanem kártérítés is történjen.
A kinenetről Az érintettet kell kérdezni, Oxyurát.
Van szerzői jog, van törvény, de hát ez önmagában sehol nem feltételezi, hogy azt senki sem sérti meg. Még odaát sem :)
Részlet az 1884.évi XVI. törvénycikkből. Akarom mondani, törvénycZikkből:
69. § A fényképészet által előállitott műnek gépi utánképzése, közzététele, és forgalomba helyezése, a 70. §-ban megállapitott védelmi idő alatt, az eredeti felvétel szerzőjének kizárólagos jogát képezi.
Ezen kizárólagos jog feltétele, hogy az eredeti felvétel jogosult levonatainak, vagy utánképzéseinek minden példányán kitüntetve legyen:
1. az eredeti felvétel szerzőjének vagy kiadójának neve, vagy czége és lakhelye;
2. a naptári év, melyben a jogosult levonat, vagy az utánképzés először megjelent.
70. § A jelen törvény által biztositott védelem, a fényképészeti mű szerzőjét vagy annak jogutódát öt évig illeti azon naptári év lefolyásától számitva, a melyben a fényképészeti felvétel jogosult levonata vagy utánképzése először megjelent.
Ha a levonat vagy az utánképzés nem adatott ki: az öt évi határidő azon naptári év lefolyásától számittatik, a melyben az eredeti fényképészeti felvétel történt.
A több kötetben megjelenő művek fényképeire a 16. § rendelkezései alkalmazandók.
71. § A fényképészeti műnek terjesztési szándékkal a jogosult beleegyezése nélkül történt gépi utánképzése, közzététele és forgalomba helyezése a szerzői jog bitorlásának tekintendő.
72. § A megrendelt fényképészeti arczkép utánképzési joga kizárólag a megrendelőt illeti.
73. § Nem tekintetik a szerzői jog bitorlásának:
1. a fényképnek olyan szabad felhasználása, mely által az eredeti műtől különböző uj mű állittatik elő;
2. a fényképészeti műnek utánképzése, ha ez valamely iparkészitményre alkalmaztatik;
3. a fényképészeti felvételnek más műfajban vagy más műnemben utánképzése.
74. § A ki másnak fényképészeti felvételét, más műfajban vagy más műnemben utánképezi, az általa előállitott műre nézve a 63. § értelmében szerzőnek tekintendő.
75. § Egyebekben a jelen törvény 3., 19-44. és 68. §-ai a fényképekre is megfelelően alkalmazandók
Magyarországon tehát a fényképek szerzői jogi védelme alig több mint 120 éves.
Remélem az összegbe beleszámoltátok az általuk fizetendő esetleges nem vagyoni kártérítés, valamint a per és ügyvédi költségek összegét is, ami később az ő zsebüket nyomná. Bírom, mikor valaki jön a "na jó, akkor inkább kifizetem az árát amennyibe került volna a legelején" dumával, mikor rajtakapják az átbaszási kísérletnél. Nem, kisöreg, akkor már kell büntit is perkálni. Drága fotók lesznek ezek. A rosszhiszeműségük vitathatatlan, az is simán megáll, hogy anyagi haszonszerzés miatt tették a dolgot, nem kell őket kímélni...
Altalaban az ilyen %-os biznisznel a szerzodesbe bele kell irni, hogy betekinthetsz a konyvelesbe, mert kulonben mibol is derulne ki, hogy mennyit adott el. Azt meg ugye ki szeretne ha valami kulsos (raadasul nem is tul barati viszonyban) nezegetne a konyveleset, elszamolasait...
Meg persze kesobb jonnek a vitak minek is az x%-arol van szo. Arbevetel? brutto/netto? nyereseg? netan koltsegek leirasa utan stb, eleg szivatos... (a fix osszeg a legtisztabb es legegyszerubb csak aztan az adobevallasban benne legyen;) ).
Az alperes madárkorház ügyvédje perenkívüli megállapodást választotta és felajánlott egy bizonyos összeget oxinak, + az eladott pólókból befolyt összeg 4% -t. ha már eladta a pólókat.
Ezt az ajánlalatott nem fogadtuk el. A madárkorház ügyvédje álltal megküldött szerződést visszakűldtük, és egy másfalyta ajánlatot kínáltunk fel kiegyezésképpen.
Ha visszalapozol a korábbi topikokba, akkor találsz elég sok hozzászólást a témához. És ha jól emlékszem akkor az a természetfotós topikban zajlott le.
Tanácsot nem adok, ha nem tudok kalácsot is adni mellé. :-)
Oxi ügyét mint gíbic azért vállaltam mert, bízonyítani szeretném egy precedens perrel, hogy igenis van értelme a perelésnek ha jogsértés éri az embert.
Ha hajlandó volnál az ügyet nyílvánoság előtt elmondani, de tényszerűen, akkor megbeszélhetjük, mi a teendő.
Valójában nekem nem illene erre a kérdésre válaszolnom, mivel nem én vagyok az illetékes, de kívételt teszek.
Szóval kaptam egy meghatalmazást, melynek értelmében eljárhatok ebben az ügyben.
A múlt héten elküldtem ajánlott levélként egy megkeresést, a Madárkorház Alapítvány igazgatójának a címére, melyben a hatályos törvényre való hívatkozással ferlszólítottam, hogy a szerzői jogsértést szüntese be, illetve amenyiben továbra is szeretné a képeket felhasználni, akkor egy szerződéskötés keretében belűl vásárolja meg a képek felhasználási jogát.
Erre a levélre körülbelül 15 napon belűl kell választ kapnom.
Amennyiben ez nem történik meg, A H.B.M. Bírósághoz fogunk egy keresetet küldeni, melyben kérjük a bíróságot, hogy folytassa le a tárgyalást, és kötelezze a korházat a fizetésre.
Egyébként amitről korábban többen is írtak, hogy így meg úgy az ügyvédek, és csak a pénzt nyúlják le, egy ilyen ügyben nem kell ügyvédhez fordúlni.
A felperes ügyvéd nélkül is kérheti az eljárást a bíróságtól.
Bíróval értekeztem ebben az ügyben és aztmondta, ha jogszabályszerint igazunk van, akkor nem lesz olyan épeszű ügyvéd aki vállalná az alperes védelmét.
Várható, ha ügyvédhez fordúlnalk, minden ügyvédnek az lesz a javaslata, hogy peren kívül egyezünk meg.
Lehet, hogy nem fog ártani egy kis erősítés.
De amit írtam, nemcsak fotós témára vonatkozik, hanem mindenre az életben amiből valaha valamilyen "ügy" kerekedhet.
De hogy ne keljen ügyvédi költséget fizetni, szívesen adok bárkinek mintát arra, hogy miképen kell egy ilyen szerződést szakszerűen megfogalmazni, amit aztán csak hitelesítettni kell.
Egy zug ügyvéd :-)
Ehhez nincs mit hozzátenni. Ez így van. A legjobb megoldás szerintem is ez. De mondom fotókkal még nem foglalkoztam. Érdemes vállalni a macerásabb megoldást, de egyszer kell egy jó szerződést megcsinálni, amit utána odaadhat bárkinek.
Jelen esetben a megegyezés lenne a legjobb. Általában, amikor tudomást szereznek, hogy ügyvédhez fordult, akkor kifizetik. Ha igény van rá, tudok ajánlani ügyvédet.
