csakhogy a világmindenségről nem tudjuk, hogy készült / mesterséges :)
nem feltétlen lenne irónikus. minden attól függ, hogy jobban esik-e nekünk az, ha egyszerű dolgokat egyre bonyolúltabb dolgokkal próbálunk magyarázni, vagy éppen fordítva, bonyolúlt dolgokat egyszerűbb dolgokra visszavezetve.
Egy kiskanál elkészítése is igényel teremtő akaratot. Nem beszélve a piramisokról vagy az ürhajókról. Mindenről amiről biztosan tudjuk hogyan készült (mesterséges dolgok) , azt is tudjuk , hogy teremtő akarat nélkül nem jöhetett volna létre.
Milyen ironikus lenne, ha a világegyetemhez nem kellene termtő akarat, de egy fogpiszkálóhoz igen.....
Amik láthatatlanok, azok csak az elménkben léteznek, ilyenformán valóban halhatatlanok, de minthogy csak az elménkben létezik, ezért valójában nincsenek.
A teremtésről inkább ne beszéljünk, mert az egész világmindenség a fizikai törvények szerint alakult, alakul, amire csak a végtelen világmindenségnek van befolyása, az elemi részecskéktől kezdve a galaxisokon át a fekete lyukakig, ami csak az elménkben létezik, annak nincs, bármennyire erősen is képzeljük.
Gondolatokkal még semmi nem valósult meg, csak a fizikai megvalósulás, az alkotó munka tud létrehozni értékeket. Hiába is olvassuk folyamatosan a bibliát, attól még nem lesz kenyér, televízió, számítógép, csak ha azt negvalósítjuk. A szellem nem pótolja a fizikai valóságiot.
Minthogy az élő szervezetnek enni, inni, szaporodni kell, ezt semmilyen elképzelés nem pótolja, az élelmiszert meg kell termelni, a vizet meg kell inni, a szaporodás meg...
Bármilyen erősen is gondolok egy szelet rántotthúsra, az csak akkor kerül a gyomromba, ha megtermelem, megsütöm, megeszem. A gondolat még nem a fizikai valóság.
2Kor 4,18 - mivel nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók.
Kol 1,16 - Mert benne teremtetett minden a mennyen és a földön, a láthatók és a láthatatlanok, akár trónusok, akár uralmak, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok: minden általa és reá nézve teremtetett.
Halhatatlan dolgok, élőlények nincsenek. A világmindenség lényege, hogy minden mozgásban, fejlődésben van, ami létrejött az egyszer elpusztul, bármi és bárki is legyen az, csak idő kérdése. Ahogy a jelenleg ismert galaxisunk létrejött, úgy az el is fog múlni, mint ahogy minden élőlény elpusztul. Nap mint nap tapasztaljuk, hogy a Föld is állandóan változik, földrengés, vulkánkitörés. Hinni lehet sok mindenben bizonyítani már sokkal nehezebb. Ami eddig bizonyított tény, hogy a hit az ember kialakulása kezdetén jött létre, amikor a természeti jelenségekre az ősember nem talált magyarázatot, tehát kreált egy felsőbbrendű lényt, akire minden felelősséget rá lehet kenni, mindenért felelőssé lehet tenni. Ez egy sokezer éves beidegződés, de a mai tudományos ismeretek birtokában fel kellene már ébredni ebből a kómából!
Természetesen. de nem mondta meg: milyen hitre gondol. mert - ugyebár - hit és hit között különbség van.....Mert nyilván nem az "igaz hit"-re gondolt, mivel arra nem is tud gondolni...:)
Ne filozófálj! Nem az a lényeg, hogy minek nevezzük, hanem hogy egy gáz, ami nélkül nincs égés, sem gyors, mint a tűz, sem lassú, mint a szervezetzünkben végbemenő oxidációs folyamat.
És mi van akkor, ha amit belégzem, az nem-oxigén-hanem-valami-egészen-más-mint-az-oxigén? Csak az ateisták beszélnek itt mindenféle oxigénről. :)))
Ha 5 percig nem veszek levegőt, azzal még nem igazolom az oxigén létét amúgyám, legfeljebb azt, hogy bizonyos életfun kcióimhoz elméletileg szükség van valami, számomra láthatatlan dologra, ami állítólag kívülről jön be, belém :)))
Ha már a kerszténységről van szó: ez hányadik vallás az emberiség történetében, Hányadik isten? Jelenleg hány db. isten ténykedik a világon? Hány "próféta" van?
A becsület, tisztesség nem a vallás találmánya, csakhát a gyenge embereknek kell egy mankó, egy "felsőbbrendű" valami, amitől retteghetnek, mert ez doppingolja őket.
A világon minden hit koholmányokon alapul. Ez a hit meghatározása: elfogadni azt, amit igaznak gondolunk, de nem lehet bizonyítani.
Igazad van, nagyon jól fogalmazol.
A hit és ateizmus szöges ellentétben áll egymással, a hívő nem keresi az igazságot, nem kételkedik, hanem elfogad mindent, amit nem ért.
Pedig a világot mindig a kételkedés, az igazságkeresés vitte előre, mert a valóság auz új megiosmerésével folyamatosan változik. De ezek a dolgok a hívőt nem zavarják, ő leragad a 2000 évvel ezelőtti eseméneknél, neki megállt az ídő.
2000 év alatt olyan hihetelen fejlődés ment végbe a világ megismerésében, ami a kételkedők nélkül nem lett volna lehetséges. Ha ezek a kételkedők, - akiket az egyház tűzzel, vassal, mágjával, szent háborúval írtott, nem nem áldozzák az életüket, talán még ma is csak a ráolvasásos gyógyításnál tartanánk, mondván, hogy "jézus nem akarja, hogy beteg legyek".
Te tényleg butaságot beszélsz (hogy ne használjak erősebb kifejezést). Sajnállak. Mert a kereszténység Jézus Krisztus követése. Ami benne (is) megvan, mint hamisítás, azzal az igazi keresztény szembeszáll és harcol ellene. Mint ahogy Jézus Krisztus is harcolt kora vallásos embereinek hamisságaival.....De Jézus nem az igaz hit ellen harcolt, hanem éppen azt kívánta meg.
A kereszténység mindent megtett a kör bezárása érdekében, és már a kételyt is bűnnek nyilvánította. Ész nélkül, mintegy a csoda erejével kell a hitbe vettetnünk és úgy úsznunk benne, mintha a legtisztább és legvilágosabb, legegyértelműbb elemben lubickolnánk: ha a szárazföldet kutatnánk tekintetünkkel, már a gondolat is, hogy esetleg nem csak úsznunk kellene, kétéltű természetünk legfinomabb jelentkezése - már önmagában is bűnnek számítana! Jegyezzük meg, hogy ekképp ki van zárva a hit megindoklása és az eredetén való minden gondolkodás, mert ez bűnös dolog. Vakságot akarnak, mámort és örök énekszót ama habok fölött, amelyekben az ész megfulladt!
Bizonyára nem tisztáztad magadban (sem), hogy miféle "hitről" akarsz beszélni. Mert a fenti linken olvasható "hit" bizony nem egyezik a te megfogalmazásod szerintivel.....
