Ja, m;g valami: ritka cd-k: egyszer benéztem a Keletinél egy üzletházba (a neve nem jut eszembe), ott van egy kis boltocska, ahol a srác MINDENT be tud szerezni, amit valaha is kiadtak, és beszerezhető (akár külföldről is). Van neki egy bazi nagy könyve (kb háromszor vastagabb a bp-i telefonkönyvnél, és csak zenei kiadványok adatai vannak benne (előadó, cim, kiadó, kadási év, stb.).
Viszont úgy tűnik, ez kell a tömegnek (nem nekem). A Roni Size tényleg kafa, meg a többi is. A magyar zenékből engem is ők fogtak meg leginkább.
Yves DeRuyter-re gondoltál, ugye?
Szasztok!
Két éve még tekknós voltam. Akkor még volt valami értelme, nem volt ilyen felkapott és elnyálasított szar.
Azóta ebből a műfajból csak nagyon kevés tud megfogni, pl:
RMB - Spring
Roni Size - Heroes, Brown paper bag...
Goldie - talán...
Atari Teenage Riot - ultra brutális primkó zene, kismillió BPM, teljesen beindító
Air - a sexyboy kissé nyál, de hallottátok már a Kelly watch the stars és az All I need c. remeküket? Gyilok jók...
Laurent Garnier - van benne vmi, inventív
Yves akármicsoda (sajna nem jut eszembe, szintén french music)
De az a véleményem, hogy igazán kifejező csak a rock lehet, talán mert csak ebben a műfajban hallok nekem valamit mondó zenéket, pl. Marilyn Manson, Garbage, Placebo és hogy ismeretlenebbeket is mondjak, Helium, Toenut, L7, Sponge, Wannadies, satubbi.
A Prodigyt elég elvetéltnek tartom, bár jópár számuk pl Firestarter nagyon tetszett annak idején. Depeche mindig jó volt és az új albumuk sem rossz, bár már vének ehhez. Az Only when i lose myself pedig eccerűen állati.
Magyar zenék: Kispál, Ákos, Tankcsapda... hmmm... mik is jók még... A régebbiek, szinte mind. Szépek és mondanak is valamit.
A feldolgozásokat szerintem sem kéne zenének nevezni. Ami engem is megütött, ez a C'est la vie száma, az Erasure feldolgozás. Annyira shit, hogy már fáj: az eredeti cím I love to hate you (imádlak gyűlölni) erre csinálnak belőle valam megdöglökértedbébit... ÁÁÁÁÁÁ......
Nemtom megfigyeltétek-e már, de az igazán klassz amcsi alter zenék, mint pl fentebb említettem, eccerűen NEM KAPHATÓK itthon még megrendelni sem sikerült.....
Dübörög a hangfal
Dübörög a hangfal
Dübörög a hangfal
Dübörög a hangfal
Dübörög a hangfalból egy üzenet
Vedd át a ritmust, vedd át az ütemet
Komolyzenérôl nem sok szó esett eddig, ez biztos nem véletlen. Én gyerekkoromban a sok nyálas diszkó mellett rockot hallgattam, Sabbath-ot, meg Deep Purple-t, meg ilyeneket. Én a techo-zene egyes képviselôit ezen út egyenesági leszármazottainak, vagy követôinek tartom. Nagyon érdekes tud lenni pl egy Prodigy, de hogy kékeslila vizekre evezzek, ma már a Depeche Mode is klasszikus, mégpedig a legjobbak közül. A kocsiban legtöbbször van Living Colour CD, de Prince (vagy mittomén hogyhijják) legújabb lemeze is nagyon jó. Kár, hogy a zenei közizlést tényleg a McDonald's-ban formálják. Ha sok pénzem és mégtöbb idôm lenne, valószínűleg a legváratlanabb műfajokban találkoznék rendkívül jó zenékkel - például a techno. És akkor még mindig nem esett szó a komolyzenérôl.
En sem zarkozom el semmilyen zenei mufajtol, ugyanis ahhoz hogy az ember megutalja, meg kell ismernie.
Reszemrol, az hallgat technot es minden tovabbi technoval osszekapcsolhato zenei mufalyt aki akar, ha neki teccik hat...
csak nem tartom zenenek. Em leragadtam Ozzy Osborne -nal :)))
Hallgass meg egyszer egy kis Roni Size-t, vagy 4hero-t, vagy Goldie-t. Ők drum'n'bass-t játszanak, ami valamilyen szinten az elektronikus tánczene ("techno") kategóriájába tartozik, mégis gyökeresen eltér a rádiókból ömlő (és általam is igen utált) mocsoktól. Mostanság egyre inkább terjed a "techno"-n belül az az irányzat, amit breakbeat-nek neveznek, és a megszokott umc-umc-al ellentétben a ritmusok "megtörésére" helyezi a hangsúlyt, így egész érdekes dolgok születnek.
Egyébként én olyan embernek érzem magam, aki minden zenében megtalálja magának azt, ami tetszik. Teljesen feleslegesnek tartom a techno-rock vitákat. Nem lehet teljesen függetlenül megítélni akár az egyiket, akár a másikat úgy, hogy valamelyik elfogult híve vagy. Én ugyanúgy meghallgatom a Pink Floyd-ot, Vangelist, Enyát, mint a Daft Punk-ot, Laurent Garnier-t, vagy a hozzájuk hasonló "intelligensebb" technot játszókat. Viszont nem tartok igényt az egymás feldolgozásait elkövető "sztárokra".
Ma már ugyan mást takar a 'jungle' zene, de az eredete egy szerintem teljesen nagyszerű dolog volt. Évekkel ezelőtt, angol zenés rádiók éjszakai (nagyon éjszakai) műsoraiként ment ez a jungle, ami dobzene volt, a pergődob vitte a szólót, és mellette ütötte a többi a ritmust, (nem dobgép) néha néha egy-egy dallamot is belepilinckáztak, de teljesen lényegtelenül.
Na hát ez a 'pure' ritmus, a jungle, ez volt az alapja egy csomó mai tekknónak, jól elrondították, és a jungle is már nem AZ a jungle. Már megszűntek ezek a jó kis pezsgő dobpergések a éjszakában. (A múltkor hallottam valami erre emlékeztető töredéket a Solero reklámban.)
A dobolásban van egy jóleső ősi erő, amit elferdítettek a dobgépekkel jáccó gyerekek :(. Nem a dobgépekkel van a baj, hanem a hozzájuk jutó kontárokkal.
Az hogy van techno + hasonlo minden zenei fantaziat nelkulozo, onmagat ismetlo, szamito geppel letrehozott akarmi, nos az nem nagyon erdekel. Akinek tetszik halgassa. Az o baja.
Szemely szerint attol maszok a falra, mikor meghallom a radioban azt "a messzemenoen" szuper at/fel/meg/le dolgozott zenei fortelmeket!! Gondolok itt SZiposz eF Tamaszra-ra, a Patric Hernandez szamra ( gyerekkorom legkedveltebb disco zeneje ).Nem tudom a nevet de az Opus Life is Live szamat mocskolja, az Erasur magyarul, es a heten Bodnar attila Modern Talking majmolasa, ezeket mar nem tudom minek nevezni.
Nem tudom elkepzelni, hogy az orszagban ennyire nagy a zenei igenytelenseg, hogy ezeket kell reklamozni?! Hogyan merik magukat egyaltalan zenesznek nevezni?!
Gondolhatna a MEDIA azokra is, akik nem csak a monoton dob puffogasokra kivancsiak!!
alienne (98-11-09 8:28 )
az a nyavalyás megjegyzés az ironia bevonásával ujra van értekelve. huh.
+bizonyos egyenesek ugyebar sosem metszik egymast. :)
=csak a végtelenben. huh.;)
Kedves Zo!
Jó, szerinted nem nevezhető dobosnak, aki vagy ami a techno alapját adja.De azért még nem kell fikázni.Ahogy a rock beírta magát a történelembe, úgy a techno is beírta.Ennyi az egész.Ezen nem kell vitázni.Amennyivel kevesebb féle zenét hallgatsz, annál szegényebb tudásanyagra tehetsz szert.Ennyi.
Egyébként a "god is a dj" beszólás szerintem sem jó ötlet, bár én nem érzem erősnek, csak épp nem tartozik a témához...
"i"
szeles kedves, most nem akarok brutal lenni, meg minek is ezen a hulyesegen napokig lovagolni, de ismered azt a szot hogy ironia?
na ez alapjan ertekeld at azt a nyavalyas megjegyzest. huh.
zo, rad meg nem haragszom, dehat bizonyos egyenesek ugyebar sosem metszik egymast. :)
Zölduborka
A még a dobos is zenélt megjegyzésem arra vonatkozott, hogy a mai techno zenében leginkább umc, umc, umc hallható, néha egy két fergeteges dobgép effekt.
Magam gitározgatok valami fogalmam van a zenéről, így talán a ritmusról is. Az igazság az szeretem, ha a dob nem azonos ütemben lüktet minden számban.
A rock zenében a kettő-négyeket óramű pontossággallejátszó dobosok sem a kedvenceim. Egy kis egyéniség, ez az amit én a dobosoktól elvárnék.
Alienne
Nem bírnám elviselni, hogy miattam távoz ebből a topicból, a Hendrix-szel tényleg jót akartam. Irhatam volna Vivaldit is (azt is szeretem), de ha megbántottalak, akkor inkább száműzöm magam.
csáó
alienne (98-11-05 11:06)
hát nem. woodstock egyik legnagyobb durranasa pedig pont hendrix volt. nomeg ha ezen az aproságon túllépünk, még akkor sem értem igazán, hiszen azt hiszem itt már mi nem is annyira konkrét nevekrôl, hanem azok jelképes tartalmánál fogva egy bizonyosfajta beállítottságról, ízlésrôl, szellemiségrôl beszélünk.
de te magad mondod
alienne (98-11-05 11:06)
+ez nem az en forumom. ;) nem is ugatok bele tobbet.
=és mégis folytatod. ó, értem, hogy miért nem értem, hogy nem érted, ;) hogy mi szavaidban az ellentmondás.
szeles kedves,
szeretnem eloszlatni a felreertest. azzal a woodstock forever megjegyzesemmel kapcsolatban. no. kepzeld el, hogy benyitok egy szobaba, hallom mirol folyik a tarsalgas, hozzaszolok, erre aszongyak nekem, hogy hallgassak hendrixet. en pedig csendben becsukom az ajtot, de elotte meg mosolyogva igy szolok: 'woodstock forever'. s elhuzom onnan a belem, de gyorsan. remelem igy mar csoppet vilagosabb.
