Miért nem tudok egyszerűen csak barátja lenni egy férfinak? Ha kedves velem, rögtön potenciális partnert látok benne és többre gondolok, mint barátságra. Más is így van ezzel?
Van férfi és nő közötti barátság. Nem az a mély, "a lelkünket is kiöntjük" barátság, de van.
Ugyanaz az alapja, mint két nő vagy két férfi barátságának: közös érdeklődési kör, hasonló életszemlélet, stb. Tudjanak egymással beszélgetni.
És nincs vonzódás, egyik részről sem. Akár azért, mert mindkettőnek van tartós kapcsolata, akár korkülönbség miatt, vagy egyszerűen csak nem egymás esetei.
Ha egyikük többet akar, és csak azért erőlteti a barátkozást, akkor az nem őszinte barátság.
Találtam egy - legalábbis nekem - új szakkifejezést: Baráti szex. Ez olyan lenne, mint a valódi, csak az a játékszabály, hogy mi csak barátok vagyunk és azok is maradunk. Lehet, hogy ez az egész topic álprobléma?
Nem rossz dolog egy okos, érzékeny impotens pasi lelki szemétládájának lenni. Sokféle tapasztalat és nulla rizikó. Ráadásul rengeteg dologban számíthatunk egymásra.
Szerintem sincs férfi és nő között barátság. Haver lehet, de igazi mély barátság nem. Mert az ember a másik hülyeségeit csak akkor tudja elviselni, ha az illető kedves neki. Minél többet vannak együtt, annál jobban mélyül el a kapcsolat. Attól, hogy nem jönnek rá, hogy mi ez, még benne lehetnek nyakig.
Viszont én meg azt vettem észre, hogy ha én kedves vagyok egy pasival, akkor ő hiszi azt, hogy akarok valamit tőle, és rámhajt. Na jó, ez volt 10 évvel és 20 kg-mal ezelőtt. :)))
Ne félj attól, hogy valameddig egyedül maradsz! Én a héten zártam le egy közel 9 éves házasságot azzal, hogy aláírtam a válási papírokat az ügyvédnél! Született egy gyerek is a házasságunkból, de miatta sem tudtam tovább így élni!
Elhanyagolt, mondhatom boldogtalan lassan harmincas nő vagyok, és arra jutottam, ennek így nincs értelme! Lehet, sőt biztos, hogy nehezebb lesz az életem egyedül, hiszen a férjemet váratlanul érte a dolog, és sok mindenben alám tesz. Ő nem vette észre az eltávolodást, örökké dolgozott, nem foglalkozott velünk.
Most lakást keresek, autót veszek, dolgozok amennyit csak tudok, és valamikor remélem megtalálom azt a férfit, aki igazi társam lesz!
Ne félj váltani, inkább most, mint később! Ne pazarold el az életed olyanra, aki mellett nem lehetsz boldog!!!
Én már a megtett lépésektől boldogabb vagyok, és bizakodok!
Én azt hiszem Lux elvirának adok igazat, aki azt mondja, hogy női és férfi barátság nincs, mert a nők és a férfiak is általában azzal barátkoznak, akivel kapcsolatot is kialakítanának. Életem felén járok és már megtapasztalatam ezt egy-két esetben.
nekem is van fiúbarátom, sőt olyan is, aki vonzott az elején
talán olyan is volt, hogy mindkét fél vonzódott, de ennyi...
a topikindítóhoz::))
Immáron két éve hűséges férjes asszonyként; előtte 2,5 év együttéléssel(egy hét együttjárás után költöztünk össze) azt tudom mondani:
-van barátság fiú és lány között, még úgyis, hogy
-elképzeled, hogy milyen lenne vele
-hogy vele álmodsz
DE, ha lépéseket teszel annak érdekében, hogy ez meg is történjen, akkor a jelenlegi kapcsolatodnak nincs értelme és bizony meg kell gondolni azt a kilépést...
ha még nem tettél semmit, ahogy kiveszem szavaidból, még bármi is lehet, csak adj időt magadnak.
nekem is van fiúbarátom, sőt olyan is, aki vonzott az elején
talán olyan is volt, hogy mindkét fél vonzódott, de ennyi...
Immáron két éve hűséges férjes asszonyként; előtte 2,5 év együttéléssel(egy hét együttjárás után költöztünk össze) azt tudom mondani:
-van barátság fiú és lány között, még úgyis, hogy
-elképzeled, hogy milyen lenne vele
-hogy vele álmodsz
DE, ha lépéseket teszel annak érdekében, hogy ez meg is történjen, akkor a jelenlegi kapcsolatodnak nincs értelme és bizony meg kell gondolni azt a kilépést...
ha még nem tettél semmit, ahogy kiveszem szavaidból, még bármi is lehet, csak adj időt magadnak.
Azt hiszem hurrá. ffi + nő barátság? Sokáig nem hittem benne, de szerintem létezik. Pontosabban vonzalom nélkül biztos nem, de megtartva azt az egy lépés távolságot, el tud működni a dolog talán hosszútávon is. persze szörnyű az, amikor az egyik fél többet akarna, és a másik nem, de ilyenkor derül ki, hogy tényleg barátság-e az a barátság, vagy csak áltattátok magatokat. Ha egy ilyen szitu után rendeződni tudnak a sorok, akkor az tényleg egy tartós, és jó barátság lehet. Szeintem.
Nézd, én nem ismerem a kapcsolatotokat, s őt sem és téged sem. De ha nem érzed jól magad benne, akkor úgy gondolom vagy feldobnod kéne valamivel a kapcsolatot, vagy újabbat keresned.
Nekem sem ott volt problémám sosem, hogy engem szeressenek, hanem hogy én szeressek. Ha ő szeret téged, de te őt nem, akkor egy idő után úgy fogja érezni, hiába tesz bármit is, az neked sosem jó. Így meg neki is szenvedés lesz a kapcsolat.
És ismét oda jutok, hogy szerintem még egyedül is jobb, mint egy rossz kapcsolatban. Egyedüllétre ott van a legjobb barátnő, akihez át lehet menni, el lehet menni vele moziba stb, szexpartnert meg mindig lehet találni.
Alapjában megvagyunk és a fiú szeret, tehát részéről menne a dolog. Én pedig inkább vele vagyok esténként, mint anyával, vele nem mindig jövök ki.
Aztán az embernek ugye vannak szexuális vágyai is... :-))
Komolyabban: tudom, addig nincs is nagy esély mást találnom, míg lelkileg az előzőtöl függök, de nem tudok egyedül lenni!!!
Az szinte fizikálisan fáj, mikor tudom, nem fordulhatok senkihez a hülye bajaimmal. Sokszor csak az kell, hogy mellettem legyen egy férfi, akár annyira is, hogy együtt tv-zünk.
De igazad van!!Hülyeségeket írok. Le kellene válnom róla.És valószínűleg nem úgy, hogy rögtön keresek mást, hanem hagyni kell időt a "tisztulásra".
Az biztos, hogy senkire nincs ráírva, hogy én neked születtem. Viszont 5 év ide vagy oda, te tényleg úgy érzed, hogy még egy rossz kapcsolatban is jobb, mint egyedül?
De, az ember nemhogy pár nap, pár másodperc alatt is tud szerelmes lenni. Tapasztalatból beszélek. Viszont a csupa szenvedés kapcsolatodból miért nem lépsz ki? Sokkal jobb lenne neked egyedül, mint egy rossz kapcsolatban, legalábbis szerintem. És az, hogy pár óra alatt a közös gyerekekről fantáziáltál, igenis azt jelenti, hogy nagyon kötődni akarsz valakihez, aki szeret téged. Ha lenne egy kielégítő, kiegyensúlyozott párkapcsolatod, akkor a férfiak, akikkel szóbaállsz rögtön nem potenciális partnernek minősülnének, hanem szimplán barátnak. Nekem is vannak férfi barátaim, soha nem akartunk egymástól többet, mint barátságot. Még akkor sem, amikor egyedül voltam, vagy valamelyiküknek nem volt kapcsolata.
Hát,szerintem nincs féri és nő között csak barátság.
Több éve vagyok egy nagyon jó kapcsolatban a barátnőmmel.Egyszer az egyik barátom megismarkedett egy lánnyal,akivel hónapokig még csak nem is beszélgettem soha.De valahogy mégis olyan közel kerültünk egymáshoz,(pl: én vittem el,ha el kellett mennie valahova,én mentem érte,és egy sor más dolog is történt,amit az ő párjának kellett volna megcsinálnia.) amit a környezetünk már kezdett nagyon furcsán nézni.Azt hiszem,nagyon ,sőt egyre jobban vonzódtunk egymáshoz.Az én párom nagyon soxor délután dolgozott,mi pedig normál munkaidőben.Majd minden nap együtt voltunk,mindíg elmentünk ketten valahova.Azt hiszem mindketten nagyon vártuk hogy találkozzunk.Semmi sex nem volt köztünk.Azután a lány és párja között mexakadt a kapcsolat,és egyedül maradt.Én nem tudtam kétfelé szakani.Többet szeretett volna,de nem akart közénk állni(na jó ez így nem igaz teljesen).Egyszer amikor ketten voltunk,csókolóztunk.Két nőbe voltam szerelmes egyszerre,engem pedig két nő akart egyszerre.Mivel ő egyedül volt,mindenhonnan egyre több támadást kapott,kaptunk,ami leginkább őt ért,hogy szét fog szakítani engem és a párom.Pokoli nehéz időszak volt,aminek az lett a vége,hogy talált magának egy másik fiút...
1. valszeg egyedül vagy ésilyenkor mindenki szeretne szerelmes lenni. Főleg a kamaszkorra jellemző ez. 2.lehet, a fiúban is megfordult a gondolat, csak van partnere 3.és ez a legvalószínűbb: nem vagy szerelmes belé, csak szeretnél valakihez tartozni. Ez is természetes, és hidd el, lehet egy ffinak úgy egy nővel beszélgetnie, hogy nem lesz belőle dugás:)
Szerintem csak egy tartós kapcsolatra vágysz, ezért akárkibe beleképzeled leendő gyermekeid leendő apját, aki egy kicsit is kedvesebben mosolyog rád. Mennyi idő telt el az utolsó komoly kapcsolatod óta, ha szabad kérdezni?
Komolyabban: Ha már lesz egy stabil párkapcsolatod, helyre rázódnak a dolgok... Persze, nem ismerlek, lehet hogy"kalandor" vagy, s akkor is ez lesz a helyzet... :-)
Tegnap is ez történt velem, azért nyitottam ezt a topikot, mert nem értem magam. Ez teljesen normális dolog, vagy én vagyok ilyen "beteges"?
Ismerek egy fiút, de csak kb. 4-szer beszéltem vele, a főiskolámban szoktunk összefutni, évfolyamtársam. Nagyon kedves, közös az érdeklődésünk is.
Tudom, hogy nem lehet köztünk kapcsolat több ok miatt, de mégis a tegnapi beszélgetésünk után is előjöttek a fantáziáim. Mire a vonattal hazaértem, már ott tartottam, hogy gyerekeink vannak és közösen nézegetjük az esküvői fotónkat!
Pedig nem biztat, semmi jelét nem látom, hogy tetszenék neki, bár én se mutatom. Csak kedvesek vagyunk egymással, mindig beszélgetünk, ha találkozunk, jó vele lenni.
De miért kell rögtön felépíteni köré egy álomvilágot?
Lehet, hogy csak szeretetre vágyom és az első kis jelet biztatásnak veszem?
