Gondolkodtatok már azon, mitől "deviza" a devizahitel? Hiszen a hitelesek nem devizát kaptak, hanem forintot. Akkor miért devizahitel?
Gondolom, az jelenik meg az emberek képzeletében, hogy a bank a meglévő devizáját átváltja forintra, és azt kölcsönzi ki. Vagy, felvesz devizahitelt, azt átváltja forintra, és azt kölcsönzi ki.
E azonban nem így van, hiszen a banknak a hitel kihelyezéséhez csak az összeg 3%-ával kell rendelkeznie valóságos pénzben, tartalékként, maga a hitelpénz virtuális, csak digitális jelek a számítógépen. Akkor viszont, még ha devizahitelt is kellett felvennie a banknak, hogy meglegyen a kellő tartalék, a törlesztőrészlet akkor is maximum 3%-ban függ a deviza árfolyamától. Ha nem vett fel devizahitelt, akkor meg az árfolyamváltozás egyáltalán nem befolyásolja a törlesztőrészleteket. Akkor miért emelkedtek meg a törlesztőrészletek?
Kedves Fórumozók! A lakáshitellel rendelkezők segítségét szeretném kérni szakdolgozatom elkészítéséhez. A lakáshitelről írok és ehhez készítettem egy kérdőívet, amit a szakdolgozatomban szeretnék felhasználni. Kérem segítség munkámat a kérdőív kitöltésével, ami természetesen név nélkül történik. Köszönöm! Személyes véleményt is szívesen elfogadok az egyéb megjegyzés rovatban! ripet.hu/feedback.php?kid=3f68f47dfd5218f054687d07f6585271
Lehet, hogy a szerző közgazdász, de túl sok esze (na jó, információja az országról, ahol él(?)) nem lehet:
"Nyugat -Európában a lakosság legalább fele élete végéig NEM saját ingatlanban éli le az életét"
Idáig olvastam, ez a legeleje amúgy. Barátunk nem tudja, hogy "Nyugat -Európában" működik a bérlakás rendszer, fizetésed harmadáért házat bérelhetsz munkahelytől egyórányira, és a büdös életben nem tehet ki senki, amíg fizeted a számláid. Majom.
Egy kérdés: milyen forrásból ad hitelt a bank? Ha forint forrása volt, mint sugallod és sokan, amelyre fizetett a betéteseknek vagy más bankoknak bankközi forrásért adott időszakban 5-7-10% betéti kamatot, akkor azt miért érte meg fele kamatra kihelyezni?
Érdekes módon az én bankom egyszer emelt kamatot az elmúlt 5 évben, akkor is tudtam róla, merthogy első évben kedvezményes volt a kamatom.
Amikor felvettem a hitelt, legalább 3 kondtrukcióból választhattam az adott banknál, elmondták előnyeit hátrányait, sőt mivel közjegyzői okiratba is foglaltuk a tartozás elismerését, ezért a közjegyzővel is közösen értelmezni kellett, hogy mire vállalok felelősséget - megkérdezte a közjegyző is, hogy megértettem-e a kockázatokat.
Ez egyébként már a 4. devizahitelem van, érdekes módon az előző időszakra vonatkozóan (2003-tól 2008-ig) senki nem sír, hogy szeretné az árfolyam és kamatnyereségét visszafizetni a banknak a forinthitelhez viszonyítottan, csak a veszteséget nem szeretné vállalni.
Amikor felvettem a jelenlegi hitelem 2008-ban éppen azelőtt tettem meg, mikor felfüggesztették a devizában hitelezést (azaz nem ez a kormány tette meg, hanem a bankok maguk döntöttek így), mégis egészen sokáig jobb voltam, mintha eleve forintban vettem volna fel.
A bankok 2009-ben (még mindig nem ez a kormány) megegyeztek a magatartási kódexben (pl.: milyen módon lehet a feltételeket változtatni) - azok, akinek a legtöbbet emelkedett a törlesztője, megnézték-e, hogy a bankjuk csatlakozott-e ehhez (gyanítom nem). Megnézték-e azt, hogy az emelkedében jelentős szerepet játszó forint árfolyam gyengülés mennyiben köszönhet jelen kormánynak, mennyivel lenne kevesebb a törlesztőjük, ha a CDS felár és az árfolyam nem szabadult volna el (emlékeim szerint a HUF/CHF árfolyam belekarcolt 2011-ben a 250-be is, de elég régóta nem ment 230 alá) - 2008 végén 180-190 Ft között mozgott az árfolyam, de igen hirtelen felugrott 200 fölé, köszönhetően Kósa és Szííjártó urak nyilatkozatainak, vissza pedig azóta sem talált.
A kormány azért is akar gyorsan, mindenáron megoldást, mert továbbra is a forint gyengítését szeretné, az pedig tovább rontja a jelenleg is már elég rossz helyzetet.
Én nem hogy 1 hónapig nem fizetek ha nem soha :) Fizessen ezeknek szarházi mocskos kizsákmányoló csaló uzsorás szemeteknek az akinek 2db anyja van! Majd tömöm még a buzi csányinak a zsebét mi?
Egy tény emberek: Amelyik párt több "segítséget" igér a devizacsapdába becsalt családoknak az nyeri a választást. Ha a jelen kormány nem tesz az elkövetkezendő 1 évben semmit, a mocskos uzsorás csaló banárok ellen, akkor jövőre megy a levesbe a fidesz, ez borítékolható. Ugyebár nem nehéz leváltani őket, ha a közel 4millió devizás ellenük szavasz, és ezt nagyon jó tudják a kormánypártok. Amúgy én is úgy állok, hogy 4.840.000 hitelt vettem fel (autó) 08.04.14-én vagy is pont 5 éve, és még tartozok 4.869.000Huffal. Nonszensz. És ezt engedi a PSZÁF (mocsok bankokból élő bagázs) a kormány és minden hivatalos szerv. Dübürög a gazdaság jaaaaa...
Laja! A kisebb kamat még nem eredményezi a nem létező árfolyamveszteségek behajtásának törvényességét. Ennyi erőből egy uzsorás is törvényesen cselekszik, ha azt mondja, hogy 1%-os kamatra ad pénzt; aztán 2 hónap múlva úgy dönt, hogy mégiscsak 200%-os legyen a kamat, mert rosszkor vásárolt frankot, és sokat romlott a forint, meg amúgy is megemelkedtek a költségei. Ja, hogy bizonyítania kéne ezt? Minek? A bankok sem teszik. Uzsorás és bank között egy különbség van: Az egyiket engedi működni az állam a másikat nem. Én 2,5 M vettem fel. Visszafizettem 7 év alatt kb 3 M-t. Van még 1,8 M. ha most visszafizetném, akkor a 2,5 M helyett majdnem 5 M-t kellene visszafizetni. Á, ez nem uzsora! Dehogy!
Persze mi itt rinyálhatunk amennyit akarunk. Senkit sem érdekel. Családok tízezrei váltak örök életükre adósokká, rabszolgákká, csak azért mert nem tudtak minimálbérből megvenni KP-re egy 1 szobás lakást sem. Ezek a százezrek persze kiestek a fogyasztási lázból is. És mivel az emberek jelentős részének egész egyszerűen nincs mit félretenni vásárlásra, ezért itt sohasem fog beindulni a hőn áhított gazdasági növekedés. Aztán előbb-utóbb tönkremegyünk. Kiváncsi vagyok mit fognak mindehhez szolni azok a senkiháziak, akik ide és máshova pöffeszkedve írogatnak, miközben ők sohasem tapasztalták meg a nélkülözést. Remélem majd fogják. Amit tatár, török, osztrák, orosz nem tudott elérni, azt elérték a bankok. Így kell rabszolgaországot csinálni.
Laja! Te meg lopj, csalj, hazudj, mint a bankok! Igaz, hogy téged (a bankvezérekkel ellentétben) lesittelnek, de ez sem fog senkit zavarni.
Forint fedezet esetében egy nem létező árfolyamveszteség kompenzálása történik.
Igen, de ez mégsem ilyen egyszerű. Én pld 7 százalékos THM-re vettem fel hitelt, támogatás nélkül volt ennyi, ebben benne van már a kezelési költség is (plusz a szerződéskötési díj, stb). Forinthitel esetén ez minimum 11-12% lett volna, erre mondom, hogy valami igaza a banknak is van, amikor azt mondja, függetlenül attól, hogy ő miből oldotta meg a fedezetet, a deviza(alapú) hitel kedvező volt az adós számára is, hiszen egy tisztán forinthitel jóval magasabb kamatozású lett volna az első perctől. Viszont százezreket dönttött romba az a nyilvánvaló hazugság, hogy referencia-árfolyamon számolva a bankot veszteség érné, hiszen a számokból egyértelmű, hogy a valós árfolyamveszteség kb egyötöde-egyhatoda a kommunikáltnak, egy ilyen mértékű árfolyamrögzítés az adósnak sem fájna (kb 175 ft-os CHF árfolyamot jelentene jelenleg, ha mondjuk az eredeti árfolyam 160 Ft). Ráadásul a bankok 19-re lapot húztak, amikor trükköztek az eladási és vételi árfolyam különbözetésvel, illetve az egyoldalúan emelt hiteldíjakkal. Nagyon remélem, hogy ez végül a "bukásukhoz" vezet. Azért idézőjel, mert akkorát nem tudnak bukni, hogy konkrét veszteség érje őket. Én például már szinte teljesen visszafizettem a hitelemet, 8 év alatt (pedig elvileg még fizetem 12 évig).
Forint fedezet esetében egy nem létező árfolyamveszteség kompenzálása történik. Azaz a semmire kap pénzt a bank. Lehet jogilag csűrni-csavarni mindezt, lehet nagyokosan beszólni itt egyeseknek (biztosan nem minimálbérből élnek), hogy minek vett fel az ember hitelt, de ami nem jár, az nem jár. A bankok még akkor is jól járnának, ha felvételi árfolyamra váltanák át a hiteleket. De nekik semmi sem elég. És még azon rinyálnak, hogy nem megy a gazdaság. Miből menne? Tele vannak a boltok polcai mindennel? Csökkentik a vállalatok, vállalkozások terheit? Na és? Az, aki a deviza alapú hiteleket nyögi, biztosan nem fog új tévét, autót, és egyéb "alapvető" cuccokat venni. A problémát már megint nem a gyökerénél orvosolják...
A bankoknak annyi igazuk van, hogy tulajdonképpen senkinek semmi köze hozzá, hogyan oldották meg a fedezetet. Megállapodtunk, hogy CHF alapon számolunk el, ok (ha forinthitelről lett volna szó, annak jóval magasab forintkamata is lett volna).
A dolog ott fordul meg, hogy a bank szemérmetlen és pofátlan extrahaszonra tesz szert pontosan akkor, amikor a gazdaságnak éppen arra volna szüksége, hogy a piac szereplői konszolidálják a helyzetet: magyarul a banktól elvárható (lett volna), hogy az eredeti hitelszerződéssel kalkulált profit feletti részt önként "visszaadja", középárfolyamon számoljon és ne emeljen kamatot.
Ennek éppen az ellenkezőjét tették, akkor amikor gyakorlatilag 0% -ra esett a chf libor vagy mi a tököm, akkor pakoltak még rá plusz 1-2 százalékot (megmagyarázták a kockázati tényező növekedésével, ez kb olyan mintha én kevesebbet volnék hajlandó törleszteni, mert drágább lett a liszt), és emellett nyerészkedtek az amúgy is sínylődő adóson a nem létező devizaforgalmi jutalékon is (vételi árfolyam).
Na ez így nem hagy más választást (nekem, mint adósnak), hogy én is kihasználjam a lehetőségeimet. Ha arról van szó, felőlem bele is rokkanhat a bank (persze ebbe nyilván nem fog), de ez már nem úriemberek játéka, hanem a pénzügyi vadnyugat.
Az senkinek sem tunt fel hogy SENKI sem devizahitelt vett fel, hanem deviza ALAPUt?
Innentol fogva ertelmetlen amit irsz. Arrol nem is beszelve h nemkene 10 evre suzukit venni hitelre, illetve hogy lakashitelt sem szabad 20evre arfolyamkockazattal.
Sokan nem értik, hogy itt nem arról van szó, hogy a devizahitelesek nem akarják fizetni a felvett hitelt. Itt arról van szó, hogy olyanért kérnek pénzt a bankok, amiért nem lehetne (árfolyamveszteség). Ha bebizonyítják minden egyes hitelnél, hogy volt mögötte deviza, akkor az adósnak fizetnie kell az árfolyamveszteséget is, mert ezt írta alá. De ha nem volt mögötte deviza, akkor tök mindegy mit írt alá az adós, csak a felvett tőkét (akkori árfolyamon), és ennek kamatát kellene fizetnie. Minden más jogtalan követelés. Ja, hogy nem tudják bizonyítani? Milyen érdekes. Minden más vállalkozónak, és vállalatnak minden kis sz..rról külön papírral kell rendelkeznie. A bankok persze kivételek...
Persze ez sohasem fog kiderülni, és sohasem nyer ezzel senki pert. Az adósokon kívül senkinek sem érdeke, még akkor sem ha ezzel sok százezer ember esik ki a fogyasztásból. Nem kell csodálkozni kérem, hogy nem növekszik a gazdaság? Hogy a fenébe növekedne, ha az emberek nyakig el vannak adósodva. Ördögi kör. A devizaadósokat igenis nagyon hamar meg kell menteni, mert egyébként itt sohasem lesz fellendülés.
nem kell azon csodálkozni, hogy a bankok lelkesen támogatják ezt az „adósmentő” konstrukciót. Ez nem más, mint a nem létező deviza miatti, nem létező árfolyamveszteség elszámolásának törvényesítése.
Semmifajta pénzügyi ismerettel nem rendelkezem, de nekem mindig is ez volt a véleményem. Már csak az a kérdés, mikor jön el az a pont, amikor olyan kevés eredeti devizaadós lesz (2005-ös, 2007-es stb szerződéssel), hogy azokat olcsón meg lehessen menteni. Én erre várok.
Alaptétel: „nincs olyan jogszabály, amely a devizahitelek mögé a valós fedezet meglétét kötelezővé tenné” (Budapesti V. és XIII. kerületi Ügyészség és NNI)
- Ha nem kötelező devizahitelek mögé – fedezetként – devizát állítani, akkor a bankok vajon állíthattak-e?
- A deviza ugye nem létező pénz, csupán számlapénz. De ez ügyekben nincs jelentősége, mert a bankok biztosan nem vettek fel sem valutát (valós pénzt), sem devizát (számlapénzt).
- Miért ilyen biztos?
- Egyrészt azért, mert a bankok éves beszámolói, mérlegei, eredmény kimutatásai mindenki által hozzáférhetők a neten. Ezekben a más hitelintézetek felé tartozás csupán töredéke a bankok követeléseinek az ügyfelek felé. Ebből mindenki számára világos lehet, hogy a bankok a hitelekhez nem vettek fel más bankoktól sem forint, sem devizahitelt. Másrészt, ha nem vesznek fel devizát, akkor is törvényesen tudnak devizahitelt adni (hisz nincs törvény, ami ezt tiltaná, sőt lényegében túl sok forint fedezettel sem kell rendelkeznie, ahhoz hogy hitelezzen). Ráadásul mentesülnek az árfolyamkockázat alól. Miért kockáztassanak, ha nem muszáj? Egyébként előfordulhat, hogy akkortájt vettek fel devizát, de biztosan nem a deviza alapú hitelekhez kapcsolódóan.
- Mi volt a fedezet, ha nem a deviza?
- A bank részéről nem kellett fedezet. Az adós részéről a fedezet az ingatlanja volt. Ne feledjük, hogy e hitelek többsége jelzáloghitel volt. Mivel a bank forintot adott az adósnak, az adós is forintot adott a banknak, ezért az ebben rejlő forint kockázatot bőven fedezte volna a jelzálogba vett ingatlan.
- De miért vettek volna fel devizát a bankok, ha nem volt kötelező?
- A hitelhez biztosan nem vettek fel, mert ahhoz nem kellett. De ha devizakereskedelemből akartak hasznoz húzni, akkor ezek a hitelek kapóra jöttek, mert a devizakereskedelmet egyszerűen a deviza alapú hitelek mögé rejtették, mondván: a deviza a hitelekhez kell, és ugye nem állhat a spájzban. Most hogy befürödtek a devizaüzleteléssel, a rosszul elsült próbálkozást az adósok nyakába varrják, mondván az ő hiteleikhez kellett a kockázatos devizát beszerezniük. Talán pont azért találták ki ezeket a hiteleket, hogy a devizaügyletekből esetleg bekövetkező veszteségeiket, másra hárítsák át.
- Lehet-e ilyen esetben árfolyamból bekövetkező vesztesége a banknak?
- A hitellel kapcsolatban biztosan nem. Honnan lenne? Ha a bank – a hitellel kapcsolatban - nem vett fel devizát senkitől, akkor nincs is senki, akinek vissza kéne fizetnie a megemelkedett árfolyamon.
- Akkor miként értelmezhetjük az adósoktól ilyen címen követelt pénzt?
- Ha nem vettek fel devizát, akkor extraprofit. Olyan haszon, amiért nem dolgoztak meg, ami nem az övék. Ha vettek fel devizát, akkor a devizaüzletelés veszteségeinek kompenzálása.
- És miért van szükség a tartozás eladási árfolyamon, a visszafizetés vételi árfolyamon való elszámolására?
- Ha lenne deviza a hitel mögött, akkor is kérdéses lenne ennek tisztességes volta. Ám mivel deviza nincs sehol, ezért az eladási-vételi árfolyamokkal játszadozás pusztán a haszonszerzés miatt történik.
- Lehet deviza alapú hitelnek nevezni azt a kölcsönt, amely soha nem látott devizát?
- Mivel nincs olyan törvény, ami ezt kizárná, ezért igen lehet.
- Ebben az esetben az árfolyamgát kinek hasznos?
- Kizárólag a bankoknak. Gondoljunk bele! Az árfolyamgát ugye azt hivatott szolgálni, hogy a forintgyengülés miatt bekövetkezett többletköltség egy részét átvállalja a bank és az állam az adóstól. Az a tény azonban, hogy a papírokra devizát írnak, még nem eredményez árfolyamváltozást. Ha nincs deviza a hitelben, úgy nem is lehet árfolyamváltozás. Ebből következően nem is lehetne ezen a címen az adóstól plusz pénzt kérni. Az árfolyamgát esetében a bank abból a pénzből enged el, ami neki nem is járna, amivel kapcsolatban neki semmiféle kockázata, vesztesége nem volt. A bank nem létező pénzt enged el. Az állam viszont a banknak olyan valós pénzt fizet, ami a banknak sohasem járt. Így nézve a dolgokat nem kell azon csodálkozni, hogy a bankok lelkesen támogatják ezt az „adósmentő” konstrukciót. Ez nem más, mint a nem létező deviza miatti, nem létező árfolyamveszteség elszámolásának törvényesítése.
- Igencsak vadul hangzik mindez. Mi lesz, ha mindez bebizonyosodik?
- A bankok éves beszámolói, mérlegei, eredmény kimutatásai mindenki által hozzáférhetők a neten. Ezekből mindenki láthatja, hogy itt nem volt sehol devizavétel a bankok részéről, de ez nem számít, mert nincs olyan törvény, ami kötelezné a bankokat a deviza fedezetre. Azt is mindenki tudja, hogy ennek ellenére árfolyamveszteségeket emlegetnek e hitelekkel kapcsolatban, és be is szedik ezeket a pénzeket. Mindenki tudja, hogy nem létező devizából nem keletkezik semmiféle árfolyamváltozás, mégsem tesz ez ellen senki semmit. Nincs minek bebizonyosodnia. Ezeket már mindenki tudja, csak annyira hihetetlen, hogy a bankok és a kormányok kéz a kézben a saját szemünk láttáralopnak meg minket, hogy a legtöbb ember nem is hiszi el.
- Akkor mi a megoldás, mi a kiút?
- A bankoknak kellene közölniük, hogy az adott hitelhez kapcsolódóan bizonyíthatóan mennyi devizát vettek fel. Ha ezt nem tudják igazolni, akkor nem vettek fel devizát. Ez még nem bűn, de az már igen, hogy erre hivatkozva kérnek az adóstól pénzt. A kulcskérdés tehát nem az, hogy van-e deviza a hitel mögött vagy nincs, hanem az, hogy milyen indokból kérnek árfolyamveszteségre pénzt az adóstól, miközben devizamozgás a hitelhez kapcsolódóan nincs sehol.
- A bankok közölni fogják ezeket az adatokat?
- Az egyik bank elleni perben a bank ügyvédje a következőt mondta: „hivatkozhat-e érvénytelenségre (semmiségre, károkozásra) az, aki az érvénytelenséget maga idézte elő azzal, hogy szerződést kötött, pedig nem volt szerződési kényszerhelyzetben?” Ez a mondat pont olyan, mintha azt mondanánk, hogy a rabló nem bűnös, ellenben a kirabolt áldozat hibás, mert nyitva hagyta az ajtót. Egy haszonra éhes bank nem fog semmit sem tenni azért, hogy pénzt húzzon ki a saját zsebéből. S, mivel erre senki sem kötelezi őket, ezért minden marad a régiben.
- Tehát az emberek ne fizessenek a bankoknak?
- Dehogynem. Felelős ember azt a hitelt, amit felvett vissza is fizeti, és ez ellen senki sem tiltakozik. Minden pénzt vissza kell fizetni az árfolyamváltozások figyelembe vétele nélkül.
- Ez mit jelent pontosan?
- Azt jelenti, hogy a deviza alapú hitelt a felvételkori árfolyamon kell visszafizetni. Ez a hitel ugyanis devizamozgás nélkül sima forinthitel, amelynek semmi köze az árfolyamokhoz.
Ha én azt mondom a vevőmnek, hogy elkészítek neki egy fa bútort, és közben megcsinálom fa furnéros forgácslapból az nem gond. Mert ugye kívül fa, belül fa, tehát fa (hogy ez mégsem fa, senkit se zavarjon).
"Realizálnom kell azt az árfolyam veszteséget, amit pénzben soha nem láttam. !?"
Igen, lezartad az egyik hitelt es felvettel egy masikat. Ez igy mukodik.
"Pedig csak az a bűnöm, hogy közelebb szerettem volna költözni az unokámhoz ."
Ne haragudj, de ez nem indok. Ilyen indokkal hitelt felvenni szerintem nagyfoku felelotlenseg, plane 8 millat, plane a te korodban (az unokabol gondolom). 50 felett (feltetelezem) johetnek az egeszsegugyi, munkahelyi gondok amiket persze nem kivanok, de nyilvan ezekkel te is tisztaban vagy. Gondolom ezek ellen nem vagy biztositva, igy ha kiesik a jovedelmed nem csak a te eleted dolhet romba a hitel miatt (amit a csere miatt megdobtal 2-3 millioval ahogy irod), hanem a gyereke(i)d es kozvetve az unokade is.
Nem csak, hogy nőttek a devizahitelek kamatai, hanem gyakorlatilag nem tudsz tőle megszabadúlni, csak feláras kamattal, amit a bank úgy hív, hogy pufferelés.
Történet:
Jelzáloggal terhelt ingatlant cserélnék szintén jelzáloggal terhelt ingatlanra. Ház megfelel, egyezség rendben lenne, de most jön a fekete leves!
Nincs ingatlan fedezet csere lehetőség semmilyen formában! Hitelképesség rendben! Közel tíz éve rendesen fizetem a törlesztést 2 hitelem van egy banknál. Össz értéke: 30.000 CHF szabadfelhasználású jelzálog, és + 850 e Ft ingatlan vásárlási hitel. Saját bankom elhajtott szóban, hogy ezt nem lehet véghez vinni, mert amíg egyik ingatlanról átkerül a másikra a jelzálog , addig nincs fedezet a hitelre .
Jött egy másik bank ! Majd Ő kiváltja a jelenleg Ft-ban 7.360.000.- hitelemet 15 % puffereléssel azaz 8.400. e Ft - tal, és ha törölték a hitelt, akkor talán visszakaphatok a volt bankomtól kb 950. e Ft-ot amit tőketörlesztésre fordíthatok.
Ezzel még nincs ingatlan csere, mert ezután jön a csreingatlan értékbecslés , hitelbírálat és ha hitelképes vagyok és az ingatlan is elbírja, akkor talán megkapom a volt hitelemet 8.400.- Ft összegben. Mindez papíron!
Honnan is indúltun? Öt éve felvettem 35.000 CHF hitelt , hogy a gyermekemnek segíteni tudjak lakást venni. Törlesztettem 6.000 CHF összeget, és ma több mint 2,5 millióval többet kell visszafizetnem csak egy egyszerű fedezetcsere miatt. Realizálnom kell azt az árfolyam veszteséget, amit pénzben soha nem láttam. !?
Pedig csak az a bűnöm, hogy közelebb szerettem volna költözni az unokámhoz .
erre találjon valaki magyarázatot. Kezdtem sajnálni a bankokat a különadó miatt, de mostmár jogosnak tartom, hogy rendkívüli módon adózzanak.
Kicsit utánaolvastam az általatok megadott forrásoknak, s bár a pénzügyekhez tényleg nem értek mélyebben, az világossá vált, hogy a hazai bankszektor 2008 októbere utáni egyszerűen nem vett tudomást (kifelé abszolút nem is kommunikálta, elég elolvasni a "saját" nagybankom - ERSTE - éves jelentéseit 2008, 2009-ről) a CHF LIBOR 3%-ról történő folyamatos (mostani 0,17%-ra) csökkenéséről. Mintha ez a tényező nem is létezne, egyáltalán, mindössze a forint/CHF árfolyameltolódást kommunikálják és persze a válságot mint elsődleges okot. Az is világos, hogy minden egyes 1% pontnyi kamatlábváltozásnak a havi törlesztőrészlet 5-10%-os csökkenését kellett volna eredményeznie. Ergo: a majd' -3%-os kamatlábváltozás miatt a törlesztőknek 15-25%ponttal csökkenniük kellett volna. Ha jól értem: kizárólag a CHF LIBOR kedvező és tartós alakulása miatt. Ezzel szembe megy, azt jelentősen gyengíti a forintgyengülés, de ez ugye bőven nem indokolja a kamatemelés mértékét. A Nyilasi-cikkből lehet tudni, hogy a bankok ROA és ROE mutatói egyáltalán nem indokolják a forrásköltségekre való hivatkozást banki oldalról. Az én bankom esetében pl. a hivatalos adózott ROA-értékek 2005 óta (évenként): 0,74; 1,32; 1,14; 1,29; 1,03. az adózott ROE-értékek: 14,07; 24,35; 20,09; 22,23; 21,05.
De elég csak pl. az én hitelszerződésemet megnézni, amelyben ilyen kitétel olvasható:
"A hitel kamatait a kiválasztott deviza iránti nemzetközi kereslet-kínálat alapján alakuló elszámoló árak (LIBOR, EURIBOR) határozzák meg. A kamatláb rendszeres időközönként - a megállapodott kamatperiódusoknak megfelelően - változik és a kiválasztott devizanem mindenkori piaci viszonyaihoz fog igazodni."
Persze - mint a gyakorlat mutatja - a lakosság számára kedvező irányú változás esetén úgy fest, le lehet szarni a CHF LIBOR-mutatót.
Az lenne a kérdésem a hozzáértőkhöz, hogy
1. történt-e az utóbbi időkben bárkinek a részéről (kormány, PSZÁF, GVH, atyaúristen) intézkedés annak felülvizsgálatára, hogy a bankok miért nem alkalmazkodtak a svájci frank hitelek kamatlábcsökkentéséhez, sőt? Vagy csak a sajnálkozás megy, hogy "válság, forintgyengülés, ugye"? Merthogy az én törlesztőrészleteim lefelé még egyáltalán nem mentek 2006 novembere óta, az fix, illetve ebben a hónapban minden eddiginél magasabb volt a levont törlesztőrészlet.
2. Nem meríti-e ki a szerződésszegés fogalmát, ha a bank nem vesz tudomást a CHF LIBOR alakulásáról, holott a szerződésben benne foglaltatik, hogy ezt tartja irányadónak a maga számára?
Köszönettel és elnézést az esetleges szakmai hibákért: egy laikus ;-)
Csak................... ! Mert az Oligarchák, Bankárok, tőkések azt szerették volna! Ha ma hitelezek, 5 év múlva lehet, hogy más lesz az árfolyama a valutáknak, de a felvett hiteleket már uzsora kamatra lepapírozta a Bank. Ergo -már olyan hasznot termelt a nemlétező pénzért, hogy okafogyott az újabb uzsorakamat kivetésének ha csak nem vett ki olyan mértékű pénzt, amit muszáj azonnal pótolni. Na ugye akkor ki kell találnia valami csapdát, de kinek is? Leginkább azoknak, akik éppen akkor vesznek fel hitelt,mert ha visszamenőleg is uzsora kamatot tesz a már uzsora kamatra, megnöveli a nyereségét ahhoz képest, mint amennyit kiemelt. Azaz, annak is fizetnie kellene, akinek a megemelt árfolyam előtt járt le a törlesztése. Ezt ugye nem merte egyik bank sem megtenni. Tehát játék ez a modern rabszolgákkal................................................ és az állammal. Olyan, hogy szabad piac és szabadon módosítható szerződés haszon szempontjából csak az Oligarcha érdeke, különben nem tudná fedezni az újabb luxus cikkeit, esetleg lassan le kellene építenie valamelyik Bankát, ha túlterjeszkedik a leheőségein az álmaihoz képest.
Ezt próbálták meg a vegetálók. Csak el kellett venni a munkájukat és halálra ítélte Őket az EU és a Nyugati álom.
