Cégalapítás esetén szerintem érdemes elgondolkodni azon, hogy itthon vagy esetleg külföldön alapítsunk-e. Egy német vállalkozás alapítása például lehet, hogy kedvezőbb adózási és egyéb feltételekkel jár: Németországban az ÁFA-kulcs 19%, míg Magyarországon az ÁFA mértéke 27% (ez az Európai Unión belül a legmagasabb). Akit esetleg érdekel a német cégalapítás, látogasson el erre a weboldalra.
Kft alapításnál a törzstőke lehet szellemi apport is. Kérdezném, hogy a szellemi apport mértékét (árát) igazolni kell? Pl. egy weboldal esetében ki értékeli fel, s azt ki, hogyan ellenőrzi?
Kösz a választ. Szeretném, ha az állításod igazáról érvekkel, és főleg tényekkel tudnál meggyőzni. Én erre nyitott vagyok, mert én nem vitatkozni szeretnék, hanem információkat gyűjteni.
Amit a piaci értékesítéssel kapcsolatosan említesz, így első olvasásra még igaz is lehet, mert tudomásom szerint tényleg léteznek olyan országok, amelyekben a szigorú magyar szabályozással szemben nem kötik engedélyhez a forgalmazást, de ez még nem jelenti azt, hogy ez igaz a termelésre is. Ezért kértem a tényeket.
Kíváncsivá tettél. Szívesen venneém, ha az utolsó mondatot részletesebben is kifejtenéd. Ha nem szeretnéd ezt a topikon tenni, akkor elérhetsz ezen a címen: mediator49@gmail.com Természetesen ezen a címen bárki írhat nekem.
Még valami. Azt írod...ezüstöt. Ez sem ilyen egyszerű. Nem aranyról, és ezüstről szól ez a történet, hanem nemesfémekről. Nem hiszem, hogy létezne hely, ahol ezt külön választva kezelnék. Vagy minden, vagy semmi....Egy kint élő magyar ma egyébként ugyan azt írta, mint amit Te, de jogszabály nem volt az állítás mögött.
Válaszodból arra következtetek, hogy nem vagy "szakmabéli", mert ha lenne fogalmad arról, hogy mit takar az a szó, hogy FÉMJELZÉS, akkor nem ezt írtad volna. Igazán nem kitolásból, de elborzastás képpen bemásolom azt a levelet, amit éppen ma kaptam az EU információs központtól.
A nemesfém kereskedelmére vonatkozó szabályozás nemzeti hatáskörbe tartozik.
Magyarországon a 25/2007. (II.28.) GKM rendelet 1.§ alapján, a nemesfém kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek tevékenységüket-továbbra is- csak akkor kezdhetik meg, ha a kereskedőt és üzletét a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatósága nyilvántartásba vette. (A nyilvántartásban szereplő kereskedőknek nem kell újra regisztráltatni magukat.) A Magyarországon kereske-delmi forgalomba kerülő nemesfém tárgyakat a gyártó vagy a kereskedő köteles ellátni saját névjelével.
A névjel beütésére szolgáló szerszám rajzolatát a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Igazgatóságon kell bemutatni, elkészíttetésére csak a Hivatal nyilvántartásában szereplő vésnök jogosult. A Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH) tájékoztatása szerint a 145/2004. (IV. 29.) Kormányrendelet alapján az egyenértékűség elismerése nem automatikus az egyes tagállamok fémjelei esetében, erről mindig vizsgálati eljárás keretében döntenek.
A Kormányrendelet szövege az alábbi oldalon olvasható:
Továbbá folyamatban van a holland egyenértékűségi eljárás is, melynek eredményéről a későbbiekben az MKEH oldalán olvashat. Bővebb tájékoztatást a Magyarországon kereskedelmi forgalomba kerülő nemesfém tárgyak a gyártásával, illetve kereskedelmének engedélyezéssel kapcsolatban az alábbi honlapokon találhat:
A többi EU tagállamban való kereskedésről az adott ország hatóságai tudnak felvilágosítással szolgálni. A spanyol nemesfém-hitelesítő intézet honlapja a következő:
További információért, kérjük forduljon a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatósághoz az alábbi elérhetőségeken:
Spanyolországban simán árulhatsz a piacon ezüstöt. Amit konkrétan tudok, hogy semmi cicó nem kell hozzá. Biztos vagyok benne, hogy kellemes meglepetés fog érni...
Ékszergyártó vállalkozás indításához gyűjtök információkat. Szeretném megtudni, hogy Németországban, és/vagy Spanyolországban milyen feltételekkel lehet engedélyt szerezni arra, hogy egy cégnek joga legyen nemesfémekkel dolgozni, nemesfémekből készült ékszereket forgalmazni.
