Na akkor nesze, ma délutánra itt egy friss kontra azonnal:
A bajor konzervatív CSU politikusa megismételte azt a nyár eleje óta rendszeresen hangoztatott követelését, hogy az Európai Unió indítson azonnal 10 milliárd eurós programot a Szíriából a közel-keleti arab ország szomszédságába menekült emberek támogatására. Mint mondta, ez beruházás a jövőbe, hiszen meg lehet előzni, hogy még több menekült keljen útra, de gyorsan kell cselekedni, "különben mind elindulnak Európa felé, vagy sok ezren meghalnak" a táborokban.
A jordániai, libanoni, törökországi és iraki táborokban több millió szír menekült él. Ők már két, három vagy akár négy éve élnek ott, víz és WC nélkül, és érthető, hogy el akarnak menni, mert már elvesztették a reményt, hogy hamarosan visszatérhetnek a hazájukba. Mint Müller elmondta, csak Németországban évente 15 milliárd euróba kerül a menedékkérők ellátása, holott "helyben 10 milliárd euróból stabilizálhatnánk a helyzetet".
A gazdaság nem teljesít vacakul, csak a korábbi szárnyalás hagyott alább, amit egyébként előre is jelzett mindenki, a kormány is.
A kerítésépítés meg gazdasági szempontból épp annyira hasznos közvetlenül, mint a migránsok ellátása, semennyire. Persze olyan értelemben mégis lehetett haszna állami szempontból, hogy a migránsok szállításának és ellátásának költségei így kvázi lenullázódtak, vagyis valamikor nyereséges biznisszé válHAT. Sőt, mivel Szlovéniának is mi adtunk el(?) alapanyagot, lehet hogy üzlet is van benne. :)
Az viszont kizárt, hogy ennek a kerítésépítésnek, olyan nagy hatása lenne a gazdaságra, hogy ezen nyugodna a gazdaság.
Szalag mellé nem kell nagy tudás, a munkához való hozzáállás viszont igen, és kikérem magamnak, hogy ebben ne állnánk a közel-keletiek fölött. A szocializmusban nem a munkakedvvel volt elsősorban a gond, bár egy idő után nyilván hatással volt arra a rendszer, amiből hoztunk is magunkkal, de aki egyáltalán munkát akar vállalni, azzal nem olyan gáz a helyzet.
A gazdasági és jogi környezet kiszámíthatóságáról nekem az jut eszembe, hogy a multiknak szerintem Magyarországon jobbak ezek a lehetőségei, mint saját hazájukban. Hogy ez jó, vagy rossz, az más kérdés.
Többségében szalag melletti betanított munkáról van szó ahová könnyű gyorsan integrálni bárkit. Az sem biztos, hogy volt szocialista országként hozzáállásban annyira különbek lennénk. A bérköltség tényleg magasabb, cserébe kiszámíthatóbb a jogi és gazdasági környezet. Plusz ott költi el ami tényleg pörgeti a gazdaságot, kell félmillió lakás, autó, stb.
Nem hiszem, szerintem nem csak azért gyártatnak Kelet-Európában, mert olcsó a munkaerő, hanem mert jó is (nem csak képzettség szempontjából), emellett ha a németek a minimálbért megadják a bevándorlóknak, akkor máris nem versenyképesek velünk.
Akkor nincs is más dolgunk, mint állami beruházásokat indítani minden eszközzel. Építsünk piramisokat, csak úgy!
Komolyra fordítva a szót, persze az állami beruházások mozgatják a gazdaságot, de hosszú távon ennek csak akkor van előnye, ha megtérülő beruházásokra költ az állam. Na most nyilván az 1m magas kilátó torony nem ilyen, és a menekültek integrációja is csak akkor, ha integrálódnak, ami évtizedek óta láthatóan nem működik.
Ez a Medgyessy-féle logika, ha az álam szórja a pénzt akkor az majd jó lesz. Nem jött be. Viszont a 800 ezer potenciális munkavállaló majd pörgetheti a gatdaságot, ha pl. az itteni német vállalatokat hazaviszik. Bajban vagyunk.
Ha a németek ingyen Mercedeseket osztogatnának Magyarországon, és küldenének hozzá naponta üzemanyagot, az is pörgetné a német gazdaságot. Csak azt nem értem, miért nem teszik?
A beruházások a nemzeti jövedelem alakulásától függetlenül is nőhetnek vagy csökkenhetnek pl. egy új találmány hasznosítása nyomán. A beruházásoknak e változása viszont a maga részérőlkiváltja a nemzeti jövedelem emelkedését vagy esését. Anemzeti jövedelem e változása ráadásul lényegesen nagyobb,mint amekkora volt a beruházás növekedése vagy csökkenése. Amultiplikátor azt mutatja meg, hogy a nemzeti jövedelem ilyenemelkedése vagy esése hányszorosa a beruházás eredetinövekményének vagy csökkenésének. Ha a beruházások 1millió dollárral nőnek, az keresleti hatásán át a termelésés így a jövedelem növekedését eredményezi, másokat afogyasztási kiadások növelésére készteti. (Ez a fogyasztóihatárhajlandóság – mondjuk – 0,8 értéke esetén 800 ezer dollárújabb vásárlást jelent, ami viszont megint termelés- ésjövedelemnövekedést vált ki és így tovább. Már a tranzakciókelső két fordulójában 1,8 millió az összes vásárlás,vagyis nagyobb, mint az eredeti beruházásnövekmény.)Kapacitástartalékok és munkanélküliség esetén a kínálat és így a termelt nemzeti jövedelem mindig könnyen felzárkózik a kereslet növekedéséhez. Keynes pontosan ezzel számolt, hiszen részleges foglalkoztatottságot vett alapul és az árszintet állandónak tekintette. A beruházásnövekmény által elindított folyamatok teljes kifutása esetén a multiplikátor számértéke 1/(1 – MPC) vagyis példánkban 1/(1 – 0,8) = 5, tehát a nemzeti jövedelem növekménye ötször akkora, mint a beruházás növekménye."
Közgazdászok szerint jót tesz a menekültválság a német gazdaságnak mert:
az ő ellátásuk, elhelyezésük és integrációjuk pedig nagy kormányzati keresletet teremt, vagyis emiatt a német állam több terméket és szolgáltatást fog vásárolni
emellett pedig a 800 ezerrel több ember fogyasztása is hajtja majd a belső keresletet.
Tehát az állami pénzen eltartott menekültek (most mindegy minek nevezzük őket) szerintük hozzátesznek a gazdasághoz.
Valójában persze állami ráfordítások generálják az általuk felvázolt számokat, amit persze millió más (hasznosabb) módon is elkölthetnének, de valahogy ugye magyarázni kell a kormány ballépéseit.
