Vajon miért terjedtek el olyan idegen szavak, mint pl. a "releváns" (fontos), "evidens" (nyilvánvaló), "szituáció" (helyzet) vagy éppen a "topic" (téma)? Ezek nem jobbak és nem szebbek magyar megfelelőjüknél.
Törődjünk jobban szép magyar anyanyelvünkkel és ne hagyjuk az ilyen szavak térnyerését!
Egy szintén ideillő dolog, amelynek okát megmagyarázhatná valaki nekem: az oktatásban (főleg a felsőoktatásban) nagyon elterjedt, hogy bizonyos dolgoknak a nevét, jelentését latinul, angolul vagy más idegen nyelven tanítják. Azt mondják, erre azért van szükség, hogy az így képzett szakemberek nemzetközileg is megérthessék egymást. De kérdem én, egy részben magyar-részben idegen nyelvű szöveget mennyire ért meg egy külföldi? Egy ilyen "nyelvi turmix" idegenül hangzik mindkét félnek, legfeljebb részben érthető ki belőle valami. Akkor már értelmesebb lenne teljes egészében angolul tanítani bizonyos tantárgyakat, legfeljebb elsorvad etéren a magyar szaknyelv, mint pl. a svédeknél. Dehát kit érdekel ez manapság... :-(
Ez is nagyon érdekes, elgondolkodtató - és megszívlelendő, hogy ha már mások ilyen elismeréssel írtak nyelvünkről, akkor tegyünk azért, hogy ez maradjon is így és az elkövetkezendő nemzedékek is eképpen vélekedhessenek (ne pedig úgy, hogy: "jé, a magyar nyelv mennyire hasonlít az angolra!"):
A szerzője eléggé lekicsinylően és némi gúnnyal ír az MTA ezen törekvéséről, de pl. a franciák, akik már korábban erőfeszítéseket tettek saját nyelvük védelmére az angol behatások ellen, szintén ilyen eleve lemondó hozzáállással kezdtek hozzá? Ők mire jutottak?
Sziasztok. Első alkalommal írok ide, most találtam rá erre a topicra.
Több dolog miatt is kicsit ki vagyok akadva néha, az első a bkk mostanában. Rájuk jött a hülyeség, és minden cikkben, a megállók neveit számomra baromi magyartalnul írják.
Moszkva tér M, Batthyányi tér MH, stb. De se pont, hogy rövidítés, se jelzés, hogy mi a ..... akar ez lenni? Aztán a bemondások, "átszállás az m2-re". Valakit zavar a bkk-nál, ha valamit ékes magyar nyelven mondanak? Pl átszállási lehetőség a kettes metróra.
A szökőár vagy cunami (japánul: 津波, szó szerinti jelentése: „cu”: part, „nami”: hullám, vagyis parti hullám) japán eredetű kifejezés, magyarul óriáshullámnak is hívják. Néha helytelenül árhullámnak nevezik.
A cunami mostanra közismert szó lett nálunk is, de nemcsak itt, hanem világszerte így ismert, és úgy hiszem, hogy e szó egyben a szökőár súlyosságát is jelenti.
Igen, az USB szerintem is sokkal szebb, magyarosabb szó. A drive magyarul meghajtó lett. A pendrive-ot használhatjuk memóriának, háttértárnak. A kulcsot mire is? Persze, örülni lehet. :)
De vannak oan címek is, mint a "Gattaga", amit ha jól emléxem nem fordítottak le sehogy, és nem látták el a filmet magyar címmel sem. Ien volt a Traffic is, amire megértem, ha nem találtak jó magyar megfelelőt. ... Persze, ezek nem sorozatok. Az egyik kedvencem, a "Rémrendes család" eredeti címe "Married with children" volt, vagyis kb. "Házas, gyerekkel" szó szerint... a Rémrendes mágiscsak jobban hangzik és találóbb is. Utólag amúgy mindog könynebb frappánsabb címet keríteni egy filmnek - a magyar szinkronok akár általában a műfordítások soxor sokkal jobban sikerülnek, persze ehhez oan fordító is kell. (Én speciel oan vagyok!:)))
Gondolom ez általában csak a rövidebb címekre vonatkozik, és amiatt tesznek így, mert sokan lehet, h az eredeti címet is ismerik, vagy csak azt ismerik. Vagy: az eredeti cím is jól hangzik, és "bűn" lenne lefordítani - és emellett a magyar cím is találó lett rá.
Sajnos nálunk van egy eléggé elterjedt (szerintem rossz) szokás: hogy sokan azt hiszik, hogy ha minél több idegen szót használnak (amelyeket persze lehetne magyarul is mondani), akkor attól műveltebbeknek fognak tűnni. Amikor elsős gimnazista voltam, egy ilyen magyartanárnőnk volt, egyszerűen röhejes volt, hogy a magyar irodalom órán nem értettük, hogy miről beszél, mert mindent idegen szóval mondott. A vége az lett, hogy (szerencsére) el is küldték az iskolából.
A másik dolog, ami szintén nevetséges, ha már mindenáron be akarunk hódolni a divatnak és idegen szót használunk, akkor azt tényleg arra használjuk csak, aki azt megérdemli. Most visszatérve erre a "celeb"-ezésre, ki is az a celeb? Híres, ünnepelt ember, aki valamit csinált, ha mást nem, jó sok pénze van és világhírű üzletet alapított. Na itt kire használjuk ezt a szót? Aki bement egy tévéműsorba és levetkőzött a kamera előtt (mert ennél több esze nincs), vagy megmutatta, hogy mekkora paraszt, a Mónika-showban? :)))
BRAIN STORMING vs. Nyelvművelés (3) – avagy: ÉRTENÜNK kell a változást és NEM IRTANI! Brain Storming - 2009.01.04 23:22 Néhány, az angol nyelvből a magyar nyelvbe beszivárgó jelenségről… http://bsstudio.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=60755
BRAIN STORMING vs. Nyelvművelés (2) – avagy: Konzervatív nyelvújítás? Brain Storming - 2009.01.04 20:22 Az, hogy esetenként előfordulnak olyan performanciahibák, amiket nem javítanak ki a nagyközönség elé kerülés előtt, még nem jelenti azt, hogy emiatt nyelvi reformokat kellene indítani. http://bsstudio.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=60738
Nyelvészet/Nyelvtanulás-tanítás BRAIN STORMING vs. Nyelvművelés – avagy: HASZNÁLJUK a nyelvet, és NE MŰVELJÜK! (BS) Brain Storming - 2009.01.01 23:45 … még ha kompetenciahibáról is van szó, akkor sem illik jellembeli, és egyéb, személyiségre vonatkozó következtetéseket levonni az illetőről! A tartalom a jellemző inkább, semmint a nyelvhasználat. http://bsstudio.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=60517
A származás - szerintem - eredet. Ahonnan ered valami, azt mindig magában is hordozza, tehát fontos jellemző marad, még akkor is, ha ez már nem olyan nagyon látszik. Ha jól sejtem, hogy pontosan melyik - elég gyakran emlegetett - "származású"-ra gondolsz :-)... ebben az esetben ez annak a kínlódásnak a megnyilvánulása, hogy nem szabad különbséget tenni emberek közt nem, bőrszín, származás, vallás, politikai nézetek, stb. alapján, de pont azért, mert ezek fontos információk, hát mégis közölni akarják... csak így finomabbnak tűnhet.
Pontosan, épp ez a baj, hogy az emberek erre vevők, mert ez sajnos egyben azt is jelenti, hogy a tévénézők többsége is ezen a színvonalon van. Mivel itt Magyarországon a média diktál, vagyis inkább úgy van, hogy azt kell szeretni, amit a tévében adnak és nem fordítva (hogy azt adják, amit az ember szeretne), ezért ha a sok, primitív parasztoknak szóló műsor — mint a Mónika show és hasonlók — helyett pl. ismeretterjesztő és nevelő jellegű műsorokat adnának, előbb-utóbb azokat is mindenki nézné, és még tanulnának is belőlük, mert ráférne a népre. De sajnos nálunk éppen ellenkező irányú a fejlődés.
Nyelvtanárokról — akármilyen nyelvről is legyen szó — inkább ne is beszéljünk, nekem volt olyan spanyoltanárom, aki nem értette a kötőmód használatát, de azért egyetemen tanította a nyelvet. Egy másik ismerősöm angoltanár, aki egy egyszerű hétköznapi szöveget nem tudott lefordítani helyesen. Miért lenne más a magyar nyelvtanárokkal (persze tisztelet a kivételnek).
Celebarátainkra :-) igenis naaagy, nagy szükség van - már ami a profitot illeti (nézettség, lapszám) - ugyanis kétpofára zabálja a jónép (egyébként meg: eszi, nem eszi, nem is nagyon kap mást). Többek közt emiatt szoktam le - szinte teljesen - a tévézésről. A híradós nyelvgyötrésről ezért nem tudok véleményt mondani. Amit viszont magam is tapasztaltam, nem is egyszer: akad magyartanár, aki nem csak a hangsúlyokkal áll hadilábon, de időnként bizony az is gond, hogy egy épkézláb mondatot összehozzon... és ő tanítja a gyerekeket.
Ebben az egészben az a szomorú, hogy eleve foglalkoznak az ilyen semmittevő önjelölt emberkékkel, mert az igazi tehetségekre már senkinek sincs szüksége (amikor annyi mindenkiről lehetne beszélni a világban, akik valamit tényleg letettek az asztalra, de nem, őket semmibe veszik), és engem ez háborít fel leginkább.
Na de alapvetően nem ezért jöttem ide (csak nem bírtam ki, hogy a celebtémához ne szóljak hozzá), hanem azért, nem tudom megfigyeltétek-e a semleges hírközlő médiában, hogy újabban annyira mesterkélt és természetellenes hangsúllyal beszélnek (főleg egyesek) magyarul, hogy sokszor egyszerűen elkapcsolom a tévét, mert nem bírom hallgatni. Szinte a szavak és a mondatok végét hangsúlyozzák, amikor ugye a magyarban az a természetes, ha az első szótagot hangsúlyozzuk. Én nem tudom, ki találta ki ezt őrültséget, hogy így kell a híradóban beszélni (mert ezt tutira így tanítják), de én a falra mászok tőle. Nem tudom, ti hogy vagytok ezzel, vagy megfigyeltétek-e már.
(A nevem ne tévesszen meg senkit, természetesen magyar vagyok és magyar az anyanyelvem :))
a celeb a "celebrity = híresség" szóból "készült". :)
csak szemantikailag a "celeb" átment olyasmibe, hogy "butuska/nagyon is okos közszereplő, aki abból él, hogy címlapon van"
ahogy Gábor Zsa Zsa kitalálta: valaki azért híres, mert valójában nem csinál semmit, csupán önmaga. tehát ugye pl. Kiszel Tünde azért híres, mert ő Kiszel Tünde. :)) és ezen sem a bugyigyűjteménye, sem Donatellácska nem segít... a sort lehetne folytatni...
... mert a kettő nem ugyanaz, szerintem. 'Celeb' az a valaki, aki gyakorlatilag abból él, hogy minél többet szerepel tévében, bulvár- és pletykalapokban. Akit a Story magazin ingyen elreptet egy tíznapos egyiptomi nyaralásra, hogy aztán képes riportban számolhasson be a nagy eseményről.
Köszönöm, tisztában voltam a jelentésükkel, csak analógiákat akartam mutatni arra, hogy a 'celebritás' nem lóg ki a sorból (ld. még atrocitás, paritás stb.).
Mondjuk azért sokszor volna kedvem megkérdezni a használóitól, hogy mit jelent az integritás vagy az entitás (olyan fordítóktól is, akik ezt belefordítják a szövegbe). Szerintem érdekes válaszokat kapnék.