Sziget Túra.
Több napos szervezés után azt hittem hogy legalább gonoszok mennyiségű bringás gyűlik majd össze a Csepel-sziget meghódítására.
A Tett hajnalán gonosz erők özönvizet zúdítottak Közép Európa legszebb virágára /Magyarország/ és annak is a lexebb Budapestjére. Hajnali három körül ébredtünk az eső zajára.Reménykedtem!Reggelig aszály is lehet.
Hajnali 7 körül Erika telefonál:Esik az eső Nálam és szutykás az idő.Valószínüleg nem jövök tekerni!.
Fél nyolc: nem esik,csak csepereg,kaja-fürdés -öltözködés+eső cucc/kamásli naná kimarad és csak RP széldszekit viszem.
Viszon a hátiban minden benylonzacskózok /nájlontasak/.Kiírások,toll.kaja.szerszám ,fényképezőgép .
Puszi Hajninak, simi Nyuszinak és Cápáknak, megyek bringát elővenni.
Pincében csörög telefoN:Dévai Attila.
Náluk is zuhog,nem jön!
Sms Erika:Náluk zuhog! HMMMM!
Bringa elő,viszem fel pincéből.Szomszéd kajánul:esik már! KÖSZ!!
Utcáról visszafordultam,,mert az első sárfogót/vízfogó/lefelejtettem.
GYors szerelés,átalakítás mert nem vékony csőhöz volt beállítva hanem vastag hidroforming vázhoz.
2 perc késés az általam elképzelt időhöz,de ez még belefér.
Aztán tekerés:Fadrusz- Fehérvári-majd a csúszós síneken óvatosan balra Prielle Kornélia u. és jobbra Szerémi bringaút.Pár perc tekerés/140-145pulzus/SMS Krisztián:1/2 10 rajt oké? Bepötyögöm: OKÉ/ József Attila gyönyörű nyelvén/telefon elcsomagolom aztán tekerek tovább és jött az első dézsás!Mármint az esőcsinálók ontották dézsaszám a vizet,majd jött a következő dézsás,aztán a sztahanov dézsás is megjelent.Szorgos munkájuknak köszönhetően az órám megszűnt létezni.Semmi adatot nem tudok közölni Veletek.
Talán majd a többiek.
Minta későbbi szétszedés és kimérés után kiderült a villára rögzített jeladó kapszula telement vízzel/1 ml/és a Reed relét rövidre zárta.
Sebaj akkor is becsületből eltekerek a találkozópontig,megiszok egy fröccsöt,úgy sem jön senki és hazamegyek.
Az M"0" hídon jött a következő meglepi: a kamionok a szélső sávban összegyűlt vizet a rácson keresztül mind a bringaútra pumpálták.
Kb olyan érzés volt mintha a cunami jönne veled szembe.
Majdnem ellökött a Dunáig!
A találkozóhelyen/Bázis/Gosztonyi Gabi várt már.
Elindítottuka túrát/katalizátorok:viceházmester és paprikás vodka?/
Utóbit is megkóstoltam.Finom!
Megvártuk Krisztiánt/Jégerrel melegített hiszen átázott/aztán kb egy óra tanácskozás után elindultunk.
Ekkor még szemerkélt az eső.
Lakihegyről Szigetszentmiklós felé vettük az irányt és elkezdtük az evolúciós átalakulást. Először a bőrlégzésünk kezdett kifinomulni,majd megjelentek az SPD kompatibilis uszonyok,és végül a kopoltyúink is lekezdtek funkcionálni.
A megfelelő kereszteződésnél,/körforgalom,én kétszer tekertem körbe,hogy Gábort megvárjam,az autósok nagy örömére/Tököl felé vettük az irányt.
Mondván:felmegyünk Krisztiánékhoz kiisszuk söréből borából és hazamegyünk pihenni elvégre vasárnap van.
Elállt az eső.
Újraterveztük a túrát.Tiszta GPS:Újratervezek-újratervezek.Annyi különbségel,hogy nálunk volt térkép.
Elidultunk Ráckeve felé.
Az egyik utcában monoblokkik érő tengerben tekertünk.
Tökölről Szigetújfalu felé vettük az irányt a gát melleti úton.
Amikor a gáton haladtunk ismét jött az a sztahanovista dézsás,és megint úsztunk Szigetszentmártonig.Onnan viszon szinte száraz úton tekertünk Ráckevéig.
Kezdtek visszahúzódni az uszonyok,és elkezdtük ismét a tüdővel való légzést.
Ráckevéig visszajöttünk a régi rutinba.Tüdölégzés szerint.
A ráckevei benzinkútnhozl Krisztián Bori taxit rendelt,és Ő már nem tartott Velünk.
Az út elején szólt,hogy legkésőbb x időben ki kell szállnia a játékból!
Mi Gáborral továbbtekertünk Szigetbecséig az újabb pecsétért.
Hogy ne kocsma vagy benzinkút legyen ,az André Kertész múzeumba mentünk be.
Itt kaptuk az első igazán túrapecsét formátumú igazolásunkat.
Igaz a néni sokat szenvedett,mert nem sokan jönek és beszáradt a téntapárna!
Meglehelte,pecsételt.
Szeretett volna beinvitálni,Mi szerettük volna végignézni de a tükörfényes padló és a nyakis sáros SPD cipők valahogy nem kompatibilisek egymással.
Mi vissza Ráckeve ahol a telkünkön Mamitól kaptunk ebédet,Pankától ugatást és puszit.
Gábort először látta a kiskutya,egyszer megugatta,hogy a helyére tegye, aztán kaját kunyizott tőle és felugrott puszit adni.
A telekről a Hév álomásra tekertünk,majd a Hévvel Szigethalomig mentünk.Innem Gábor tanácsára többnyire a járdán szenvedtünk.
Az úton nem akartunk menni mert rengetek autó volt és az út széle igen csak hagy kivánnivalót maga után.
Inkább a járdának nevezett ügyességi pályán tekertünk. Volt ott minden:gödör.víztócsa tenger tízenméteren át,ragadós sár,tolató autó,gyalogos józan s imbolygó is.
Summa summárum sikerült épségben visszaérnünk a Bázisra/horgászmotívumokkal ellátott kocsma az M"0" csepeli oldalán/
Itt lezártuk a túra eddigi szakaszát.
Pultos hölgynek valószínű tér és idő zavara volt, vagy belépett egy idő hurokba, mert szentül állította ,hogy mi tegnap kértünk Tőle igazolólapunkra pecsétet,de ad ma is szívesen.Vagy lehet hogy mi kerültünk át más zónába???
Innen még eltekertünk pár száz métert csepeli pecsétért,ami a második helyen sikerült.
Elő helyen új pultoslány:nincs ilyen plecsnink,tegnap óta dolgozom itt csak tudom!
Második:benzinkút:fiatal kutas,éber!!!! levakarta az adószámukat.Biztos ami biztos.
Innem már csak hazatekertem, hidegtől és az új pedáltól kicsit sajgó lábbal./Nincs semmi oldalholtjáték egyenlőre/
Aztán bringatakarítás,óra hiba kimérés.
Ráckevén, a szerintem hibás csatlakozót újraforrasztottam,de a másik hibás elemet,a jeladót nem akartam idő hiány miatt szétszedni.
A jeladó kapszulája tele volt esővízzel.
Sajnos fotókat nem készítettem ,mert tiszta víz volt minden és ne akartam a gépet tönkretenni.
Táv és idő adatokat talán majd a kollegák.
Nagyon jó a túra,csak a Lakihegy-Szigethalom út kellemetlen,de mindenhol jól lehet kerekezni.
Lukács Imre
