Növénytáplálás kiskertben, háztáji méretben, hogy a finom és beltartalmilag értékes gyümölcs ne csak egy ködös emlék, egy homályos fogalom legyen, hanem az egészséges táplálkozás egyik pillére.
Talán nem ez a legmegfelelőbb topik, de itt értetek a dolgokhoz. :)
Nemrég költöztünk egy gyönyörű napfényes óriási terasszal ellátott lakásba, ahol neki is álltam növelni a balkonnövényeim mennyiségét. Van ~90 tő szamócám, 4 tő piros 1 fehér ribizlim, 2 tő egresem,és egy fügefám. Tavaly az epreket a bolti előírásnak megfelelő eper tápoldattal tápoztam, de az érés előtt inkább abbahagytam, nem mertem "túltápozni". Idén ezt szeretném picit szakszerűbben csinálni.
1) A folyékony eper/zöldség tápoldat elegendő lesz-e mindegyik növény számára?
2) A termék leírása szerint megfelelő-e használni, esetleg kell növelni, vagy bizonyos időszakban inkább mellőzni?
Az eprek egy része idei frigó palánta, friss semleges virágföldbe került, alul agyaggolyókkal bélelt balkonládákba. Azt olvastam, hogy az új földek kb ~ 1 hónapig elegendő tápanyagot tartalmaznak. Gazdaboltokban ajánlgatták a marhatrágyát, de tekintve, hogy ez terasz, és balkon láda, nem feltétlenül szeretnénk a szagokat kerülgetni. :)
+ Érdekességként: elméletben, ha nagyon túltápozok, az bekerül a gyümölcsbe én megeszem és feldobom a talpam? Mert nem azért kertészkedek, hogy vegyszeresebb gyümölcs kerüljön az asztalomra, mint amit a boltban kapok.. :)
Nagyon jó link gyűjtemény, ajánlani tudom mindegyiket mindenkinek (részemről +), annyi kiegészítést szeretnék hozzáfűzni, hogy a "Talajjavítás hamuval, banánhéjjal" linken is jó a cikk, viszont a hamuval kapcsolatban kicsit hiányos a leírás, ezért ajánlom mellé az általam írt blog bejegyzést, a "Kalciumhiány margójára: fahamu, az érték". Alapos utána olvasgatás után írtam ezt a bejegyzést, amiben felsorolom a hamuval kapcsolatos problémákat, veszélyeket is, hogy megfelelően legyen használva, és terméstöbbletet érjünk el vele, ne pedig problémát, terméskiesést.
Amennyiben pedig beleegyezel, akkor mindkét blogra átvenném a hozzászólásodban írtakat (név+hsz link megjelöléssel).
De még inkább itt érdemes körülnézni, itt konkrét árak is vannak, csak sajnos nem Budapesten. Szóval alginitt itt is: Vázsonyi-Szövetkezeti KFT. Itt a 30 kg-os zsák 870 Ft, de igazából az őrölt alginit (gépkocsira felrakva) ára a verhetetlen: 7747 Ft/ TONNA! (7,7 Ft/kg szemben a fenti 90 Ft/kg-os árral)
Figyelembe véve az Alginit alapítvány oldalán található alginit ismertetőben lévő adatokat (hosszú az oldal, le kell tekerni kb. több, mint a feléig, ott vannak a táblázatok) , ahol is a 80 tonna/ha kezelés (8 tonna/ 1000 m2, 800 kg/100 m2, 8 kg/m2) 53%-os termésnövekedést mutatott paradicsomon, szerintem nem érdemes a 30 kg-os zsákkal szórakozni.
Szeretném kérni, hogyha a pesti címet megkeresed, akkor írd meg ide, ha lehetséges, hogy ott mennyiért adják az alginitet. Előre is köszönöm.
Tavaszi indulás - sajnos a fagy miatt különleges hangsúlyt kapott ez a bejegyzés, mert a rendkívüli károk után kétszeres a fontossága a tápoldatozásnak, pláne ebben a hideg időben, amikor is lassabb a tápanyag áramlás is.
Ha valakinek van egy jó tavaszi indító tápoldat receptje, írja meg nyugodtan, bekerülhet (a szerző megjelölésével természetesen) a bejegyzésbe.
Eredetileg a Zöldség EXTRA-n írtam a bejegyzést, de mivel releváns itt is, belinkelem ide is: A kalciumhiány margójára: fahamu, az érték. Azért is ajánlom a figyelembe itt a gyümölcsös topikban, mert a gyümölcs minőségének egyik alapvető, meghatározó eleme a kalcium. És annak egy nagyon jó forrása, igen olcsón, gyakorlatilag szemét/kidobás helyett lehet erre használni a fahamut. Hát, ezért érték :) /ha valaki kíváncsi akkor alább a link, hogy mennyibe kerül egy liter Fitohorm 40 Ca tápoldat, és talajkezelésre nem elég 1 liter...)
Kiegészítettem a bejegyzést gyümölcsös szemszögből fontos információval.
Köszi a válaszokat mindkettőtöknek. Megnéztem közelebbről azt a komposztüzemet, jónak tűnt, így akkor most megy bele alginit és szerves komposzt. Meglátjuk, mi sül ki belőle.
Hát, ha ez a célod, akkor alginit, alginit, alginit. Alább idézem az alginit analízis egy részét:
"Mivel az alginit agyagásvány tartalma igen magas, kiválóan alkalmas a laza, homoktalajok természetes vízkapacitásának emelésére és a magas vízáteresztő képességű talajok vízáteresztésének csökkentésére. A humusztartalom kiemelten magas, 10-33 % között változik. A magas humusztartalom folytán igen jó adszorpciós, víz és kation megkötő képesség jelentkezik. Az alginit a humusztartalom következtében a talaj víztartó képességét erősen megnöveli, ami különösen előnyös homoktalajokhoz való keveréséhez." Forrás: Alginit alapítvány
Persze emellett érdemes még trágyázni is a földet, megnézve persze, honnan, milyen minőségű trágyát tudsz szerezni. Szeretném még kiemelni, hogy fontos pont a mennyiség. Korábbi hozzászólásomban belinkelt képen is látszanak a mennyiségek és az elért eredmények, a mennyiség függvényében. A leggazdaságosabb a 40 tonna/hektár volt, de nagyon jól hozott a 90 tonna/ hektár is. Azért írom ezt, mert már többször belefutottam abba, hogy igen kis mennyiséggel próbálkoztak talajerő pótlást csinálni, de nem igazán sikerült, a kis mennyiség nem volt hatékony.
A homokos talajra még javasolnám a nagy dózisú lombtrágyázást. Az a legjobb, ha nem csak alulról, hanem felülről is tápláljuk a növényeket. :) Szívesen segítek ezt illetően is.
Köszi a kimerítő választ. Alginitet ismerem, vettem is idén is. De nálam a talaj gyakorlatilag homok, és nagyon gyorsan szárad, ezért akarok valami szerves cuccot is mellé a folgbe, hogy javítsam a humustartalmat és a nedvességmegtartó képességet.
A marha trágya tényleg jó dolog, de szerintem egy kicsit túlértékelt cucc. Az az igazság, hogy trágyában nagyon sok különbség van, sajnos az, hogy marha trágya, az még nem jelenti azt, hogy jó. Nagyon sok függ az érleléstől, de attól is, hogy mit evett az állat, milyen körülmények között. Mostanában rendkívül ritkán látok olyat, hogy megfelelően érlelnék a trágyát, még nagy cégeknél is vannak ezzel gondok (a hígtrágya kijuttatás - magas az N tartalma, illetve a talajélet hiánya miatt nem bomlik el, alakul át az anyag, csak csodálkoznak, hogy lila rögöket fordít ki a traki talajmunkánál) Szóval jó a trágya, de néha semmit sem ér.
A komposztált növényi maradványok igen jó talajerő pótlást jelentenek, viszont ezzel kapcsolatban is óva intenélek. A ház mögötti (nem feltétlenül rohasztott) komposztálónak az egyik legnagyobb előnye, hogy tudod, mi van benne! A városban összeszedett zöld hulladékban bármi előfordulhat, platánlevél, dió levél, stb. Ugye ők nem fognak enni abból, ami azon a földön terem... a másik pedig az, ami a városi zöld hulladék ellen szól, hogy a növényekben a környezetük "leképződik". Konkrétan a kipufogó gáz egy (rákkeltő) része is. Olvastam ezzel kapcsolatban tanulmányt, ami egyes élelmiszer növények beltartalmát vizsgálta ebből a szempontból, és az volt az eredmény, hogy a forgalmasabb utak környékén termő gyümölcsökből ki tudták mutatni, hogy forgalmasabb utak mellett voltak (konkrétan aromás szénhidrogéneket pl. alma héjában) Szóval a városi környezetben keletkezett zöld hulladék ebből a szempontból nem a legtisztább, ha jól vettem ki a szavaidból, nem egy nagyobb településen élsz, szerintem ne "dobd" el magadtól az ebből fakadó előnyt.
Felvetődik a kérdés, hogy akkor mit? Itt a fórumban többször is volt szó az alginitről. Sajnos egyelőre csak elméleti ismereteim vannak ezzel a talajjavító anyaggal kapcsolatban, viszont a leírások nagyon biztatóak. Ezzel kapcsolatban több lehetőséged is van tájékozódni, illetve a hozzászólásom végére bevágom a paradicsommal kapcsolatos eredményeket.
Az egyik az, hogy a zöldségextra-n a saját gyűjtögetésű fogalomtárban rákeresel az alginitre, ott vannak jó linkek összegyűjtve. ha csak gyorsan kattintanál egyet, akkor itt a linkje az Alginit alapítványnak.
További lehetőség még, hogy tápoldatot használsz, ezzel kapcsolatban ajánlom a Növénytáplálás gyakorlatban bejegyzésem.
És az alapítvány oldaláról a kép, amit ígértem (és magáért beszél):
trágáyzással kapcsolatben lenne egy kérdésem. Azt tudom, hogy a marhatrágya kifejezetten jó dolog, és szerves trágyaként kiváló, de sajnos a környékünkön sajnos nem igazán találtam beszerzési forrást. A városban azonban van egy komposztáló üzem, ahonnan egész kellemes áron lehetne beszerezni komposztot. Ez nem a ház mögött rothasztott cucc, hanem növényi hulladékokból, nagyipari módszerrel, viszonylag gyorsan előállított komposzt. Van ezzel valakinek tapasztalata? Szerves trágyaként ér annyit mint egy állati trágya?
A virágzás tápelemei, avagy hogyan lehet elérni, hogy a gyümölcsfa kössön, ne csak virágozzon, illetve ha jön a fagy, akkor esetleg mit lehet tenni. Előre bocsátom, hogy nincs gyakorlati jellegű tapasztalatom, mert nem volt még ilyen jellegű gondom, hogy ne kötött volna kellő mértékben a fa. Szóval ez egy elméleti cikk, elméleti forrásokból, ám ha valakinek megoldja egy problémáját a gyakorlatban, szívesen veszem a vissza jelzéseket, akár a bejegyzésbe is bekerülhet.
Gondolkodtam rajta, hogy ide legyen, vagy a blogra, de eléggé hosszúra sikerült, illetve lehet, hogy olyan párbeszéd generálódik a témával kapcsolatban, aminek a végén kiegészítem a bejegyzést, hiszen mindig tanul az ember :)
A növénytáplálást illetően szeretném még felhívni a figyelmedet külön egy dologra: a földre/földbe kerülő mész egy bizonyos mennyiségig nem rossz, a kalcium tartalma, és lúgosító hatása miatt (feltéve, ha az adott fajta a lúgos jellegű talajt szeretni, nem pedig savanyút!) Ám egy adott mennyiség felett nagyon sok gondot okozhat, ugyanis nagyon sok tápanyag felvételét gátolhatja! Erre, és az adott fajta kémhatást illető igényére mindenképpen érdemes odafigyelni, ha a meszelés mellett döntesz.
Az alapkérdés az, hogy miért, milyen céllal szeretnéd lekenni?
Én eddig nem csináltam ilyet, mert nem volt szükségem rá, ha jól gondolom :) Olyan vonatkozásban olvastam a mésszel/fehér festékkel való lemázolást, ahol igen hideg van télen, ott problémát okozhat, hogy a fa törzse át van fagyva, az egyik oldalát megsüti a nap és ezzel felmelegíti, és így különböző hőmérsékletekből eredő hőtágulás miatt komoly un. "fagylécek" keletkeznek, vagyis hosszanti repedések, ahol sajnos adott a pálya a különböző betegségeknek, élősködőknek. Ha lefestik fehérre, akkor a fény jelentős részét nem nyeli el, hanem visszatükrözi, így nem melegszik fel.
Olvastam/hallottam olyan vonatkozásban is a meszezést, hogy fertőtlenítési céllal. Mivel nem próbáltam ki, ezért nem mondhatom azt, hogy jó/nem jó, de én nem ezzel próbálkoznék. Ha fertőtleníteni akarok, akkor lemosó permetezés, ha pedig sérülés van, akkor sebkezelő paszta (pl. fagél). A sebbe nem biztos, hogy jó ha mész kerül. Fertőtleníteni azért nem tartom jónak, mert ahogy nő a fa, úgy a megkérgesedett mészréteg nem tudja azt tágulásban követni, megreped, és akkor meg a repedésen keresztül ugyanúgy fertőződhet.
Kortól, mérettől, fajtától függően az alkalmazás? Kort illetően talán annyit, hogy a fiatal fán, ahol a kéreg még nincs erősen elparásodva (elhalt rész legkívül), ott nem jó alkalmazni, a friss fiatal kéregnek árthat. Fajtát illetően nem tudok mit mondani, szerintem a külső elhalt részt tök mindegy mivel kened le (persze azért egy erős oldószerrel ne).
Zárszóként szeretném javasolni, hogy ezt a kérdést tedd fel a Növényvédelem topikban is, hátha ott van olyan, aki gyakorolja a meszelést.
A lo trägyät 1 közeli lovardäbol szerzem be,nekem is van lovam de nem ott. Häzhoz nem szällitanak ugyhogy än hordozgatom ha äpp räärek. ällt. csak räszorom ,vagy bekapälom mert a kert nagy räszän örökzöldek,fü,virägok vannak igy nem igen tudok hol äsni,de szerintem ez is jobb a semminäl. nem kell agyon müträgyäznom. Az alganittel kapcsolatban valahol olvastam hogy a telephelyen (mär nem emläkszem pontosan hogy hol) utän futora,vagy platora rakva a töredäkäbe kerül mint a bezsäkozott.
