iljics galagonyácskája ízzik, mint szovjetek a pokol tüzelőjében. posztszovjetek. már megint összevissza írol? mármegin. jó ez neked, sortörés nélkül. töri magától, mikor nincsen helye. helyes. kár, hogy nem lehet beállítani. kár. beállandósítanád? be. mér bégetsz. hüjje, haggyá. hüjjye, hagylak. na azér. na
Egy híján hetvenezni, vagyis egyedül szopkodni a farkadat. Nem rossz, de nem is ezért jártál iskolába 19 és fél évet. Hát nem. Hát akkor? Nincs hát akkor. De van. De nincs, haggyál békén. Hagylak. Jól teszed. Gyűlölöm az írásjel és sortörés nélküli dialógokat. A diák lógnak, vagy a diák lóg? Vagy a diákok lógnak. Nem mindegy? Nem. Szójáték akart lenni. Akart, értem. Dehogy érted, nem értesz te semmit. De legalább szélvtemetés volr. Micsoda? Nem tufsz nornálusan irmi? Nem, nem tudok. De szép volt a temetésem. Az. Szép.
- A vállam - kiáltotta. - Szétesett a vállam, te anyaszomorítók szomorítója! Üvöltött, őrjöngött, dobálta magát. Hozzád sem nyúltam, gondoltam magamban, de akkor már késő volt. Tömeg gyűlt körénk, többen megpróbálták felsegíteni, mások engem figyeltek, hogy vajon nem próbálok-e elmenekülni. Dehogy próbáltam, csak azért fohászkodtam magamban, hogy minél hamarabb érjen véget ez az egész. Talán ha halottnak tettetem magam, akkor túlélhetem, de persze ehhez egyszer véres kis húscsomóvá kell gyűrjenek, hogy végül rám köpjenek és szitkozódva elvonuljanak az agyonveretésem színhelyéről.
Ma reggel arra ébredtem, hogy nem dalolnak a fákon a madárkák. Talán mind elpusztultak, talán mind elköltöztek innen, nem lehet tudni. Csak az a bizonyosság, hogy kínzó űrt és hiányt hagytak maguk mögött. Fáj, fáj nagyon.
Takonytalam irgaum burgaum a bécsi erdő dalol állása és minden szeptemberek állongásilag felsínki bigottság ellenem vagytok, kik nem vérem. Ponty és kárpit az ellenállás kondenzátumm, szétnyírott tesztnyírások garmadolja. Ő, szortánti ék. Bagumiljatopók endescfdrengi. Hápő, Uzti ertq marmog.
Tűzróka kalap szer baszk meg ő tett, ijedtében kűrjedi lovag, kemencéssy lángosch gróf fúrt minden roncsolt napján Szent Bendők visszatörölt, mert visszament öcsédbe. Őt nem érheti báj és bajtoló fájdalom az Úrban, nehogy visszatérdeljen a szuszék.
lám, pancser pancsol, csontszáraz mindenem, még a rüh ámis
ánizsillatú lila tyúk, mondjad gyorsan utánam: tánam, tánam, tánam, tán nem lifegy agy bugyi a ventillátor kacsőcsér. pőrén lelkez aki eztelen, köz esztelem
