Segitséget szeretnék kérni. Elkezdtem olvasni az AvP könyveket. Túl vagyok már pár könyvön. Szeretném időrendben olvasni ( már amennyire ez lehetséges ). Keresgettem neten sorrendeket de eléggé hiányosak. Az újabb könyvek nincsennek benne. Valaki le tudná irni hogy időben milyen sorrendben vannak egymás után a könyvek?
Nem volt rossz könyv, csak viszonylag keveset szerepeltek benne a ragadozók. A szereplők egytől egyig szerethetőek voltak, és a helyszínnel, az alaszkai erdővel is könnyen tudtam azonosulni - szeretem ezeket az erdős tájakat (a Star Warsban is az egyik kedvenc részem az endori csata ).
Ami eléggé zavart a regényben - a ragadozók kevés szerepeltetése mellett -, hogy a szerző trágár kifejezezéseket használt a leírásaiban. Az még oké, hogy a karaktereinek trágár szavakat ad a szájába, de a történet mesélése közben ne használjon már ilyen obszcén kifjezéseket! (Egyébként a lánya, Stephani Perry ugyanezt csinálta a Bűnös bolygó című Alien-regénynél. Úgy látszik, apjára ütött...)
Alapvetően egy szórakoztató, izgalmas könyv, jó sztorival. Predator-rajongóknak ajánlom, bár lehet, hogy sokan unalmasnak találnák amiatt, hogy az idegen vadászok nem jutnak benne túl sok szerephez. Én személy szerint mindvégig élveztem, a hibái ellenére is.
Fú, nem is tudom, mit írjak. Elég vegyes érzéseim vannak ezzel a regénnyel kapcsolatban. Egyszerre volt számomra idegesítő és jó.
Azért volt idegesítő, mert a kedves írónő trágár szavakat használt a leírásaiban. Szerintem ez annyira igénytelen dolog; egy szerző ne írjon már otromba szavakat a leírásaiban! Mert az még rendben van, hogy az egyes karakterekkel obszcén kifejezéseket mondat, de hogy a történetmesélés közben is használ ilyen szavakat... Emellett kegyetlenül zavaró volt a túlzásba vitt erotika. Nem baj az egyáltalán, ha egy ilyesmi regény egy kicsit meg van fűszerezve erotikával, de itt már felháborítóan sok volt belőle.
A szereplők mondjuk egész szimpatikusak voltak, szerintem mindegyikük beilleszthető az Alien-univerzumba. Tommy volt a kedvencem, és én őszintén sajnáltam az öccsét, Pete-et a mű végén. A történet elég érdekes, és egyébként az idegenekkel való küzdelmeket egészen ügyesen ábrázolta Perry. Szerintem az idegenek kellő figyelmet és szerepet kaptak, habár az tény, hogy a filmekben sokkal inkább rájuk épült a történet, itt meg inkább a drogháborúra.
Összességében nem lett volna rossz regény, mert végül is a történet tetszett, de a sok trágárság, valamint a rengeteg szex nálam rendesen tönkretette az egészet.
Érdekes regény volt. Nem mondanám, hogy nagyon rossz, de olvastam már ennél lényegesen élvezhetőbb Predator-könyvet. A karakterekkel nem volt semmi bajom, már ami a katonákat illeti: ők igazi predatoros szereplők voltak. Kőkemény, káromkodó, harcedzett katonák. Az Éjfél bolygón levő emberek viszont néha idegesítettek, kimondottan a Derry nevű gyerek, illetve az anyja. Csörgőt és a bennszülötteket ellenben remek karaktereknek tartottam mindvégig, illeszkedtek is a Ragadozó-univerzumba. Ami kimondottan tetszett a regényben, az az, hogy nemcsak az emberek, hanem a Ragadozók szempontjából is szemlélhettük a történetet. Shirley iszonyúan precízen, jól leírta az ő külsejüket, szándékaikat, gondolataikat. Valamint rengeteget megtudhattunk a szörnyetegek múltjáról vagy éppen a szaporodási módszerükről. Ebben igazán kiemelkedő ez a regény. Amúgy egy picit túlságosan is durvának tartottam a Ragadozókat, amiért mindenkit képesek voltak lemészárolni. Ezalatt azt értem, hogy a filmekből nekem az jött le (legalábbis a második részből), hogy ők azokra támadnak csak, akik fegyvert hordanak.
A történetben nem hangzik el a predátor kifejezés, nem túl hosszú és talán kibontva sincs annyira, amennyire lehetne, de kellemes, könnyed olvasmány egy őszi estére. Panamavárosba érkeznek ezúttal egy kis portyázásra az idegen vadászok, de a könnyű préda helyett az öntudatra ébredt M.I. által felperzselt Föld zavaros viszonyai várják őket.
Augusztus végén olvastam el a Betondzsungel c. Predator-regényt. Kifejezetten tetszett, pedig azt hallottam, hogy az effajta művek nem túl nagy eresztések. A Jég és Vér, ami szintén Nathan Archer műve, a fentebb már említett Betondzsungel folytatása. Utóbbi New York-ban játszódik, míg előbbi egy szerintem sokkal érdekesebb helyszínen; Szibériában. A történet egy kicsit egyszerű, meg mintha egy kicsit túl hamar vége lett volna a könyvnek. Ennek oka szerintem az, hogy az utolsó pár fejezet egy kissé összecsapott lett. Annak viszont nagyon örültem, hogy a két főszereplő, Rasche és Schaefer, megmaradt. Nagyon bírtam a karakterüket, ketten együtt jó párost alkottak. Az új szereplőkkel sem volt semmi problémám. Csak egyvalami aggasztott nagyon: Schaefer-nek megígérik a regény elején, hogy közölnek vele néhány információt az eltűnt bátyjával kapcsolatban (akit ugye Arnold Schwarzenegger alakított az első filmben). Végül nem derül ki ezzel kapcsolatban semmi, a végére már szerintem az író megfeledkezett róla, vagy nem tudom. Összességében számomra izgalmas és szórakoztató regény volt, Nathan Archer egy kiváló helyszínre kalauzolja el az olvasót.
Az első Aliens-regény, amit elolvastam. Mit ne mondjak, elég gyenge lett. Friedman szerintem jól fogalmaz, nem használ olyan sok trágár kifejezést a leíró szövegekben, mint Nathan Archer a Predator - Betondzsungel c. kötetében. Ennek ellenére nem igazán tudtam élvezni a regényt, nem volt egyetlenegy karakter sem, aki számomra szimpatikus lett volna. A történet se volt túl izgalmas, én ennél sokkal jobb folytatást vártam a Feltámad a halálnak.
Az első Predator regény, amit életemben olvastam. Már régóta megvan, úgy talán 2-3 éve, de még csak most jutottam el odáig, hogy elolvassam. Szerintem a történet olyan, mintha a Predator 1-2 filmeket vegyítették volna. Az eleje ugyanis New York-ban kezdődik, egy drogháborúval, aminek a kellős közepébe belecsöppenek a földönkívüli vadászok. Ez az esemény nem lehet túlságosan ismeretlen azok számára, akik már látták a Predator második részét, hiszen az is egy drogháborúval kezdődik, annyi különbséggel, hogy a helyszín nem New York, hanem Los Angeles. Viszont a történet néhány fejezeten át egy közép-amerikai dzsungelben is játszódik, ami engem leginkább a Predator 1-ben megtörtént eseményekre emlékeztettek. Ezért is gondolom úgy, hogy a történet részben a két film egyvelege. Vannak azonban nagyobb hibái is a regénynek: például a Schaefer nevezetű főszereplő néhol Dutch bátyja, néhol pedig az öccse. Vagy megemlítik a regényben Arnold Schwarzenegger nevét... Na, ez már szerintem egy kicsit túlzás. Emellett még helyesírási hibákban is bővelkedik a könyv. Ráadásul a szerző szerintem nem túl választékosan fogalmazott, de nem volt annyira rossz. Például azokat a jeleneteket, amikor a Ragadozók felbukkannak és harcolnak, kiválóan leírta. A vége szerintem egy kicsit összecsapott lett. A Ragadozók megmutatták magukat a nyilvánosság előtt, ami a filmektől eltérően számomra egy kicsit furcsa volt, hiszen a filmekben mindig csak néhány ember előtt mutatkoztak. Összességében szerintem egész jó regény a Betondzsungel, a kisebb-nagyobb hibái ellenére is. Predator rajongóknak kötelező!
