Damjanich tábornok, aki tudvalevőleg maga is szerb származásu volt, végtelenül haragudott lázadófajrokonaira.
Midőn 1849 elején a bácskai táborból a Tisza mellé rendelték, a következő proklamációt intézte a szerbekhez:
Ti kutyák!
Én most elmegyek; de azt mondom nektek, csöndesen maradjatok, mert különben ismét visszatérek, s mindnyájatokat kiirtalak a föld szinéről. S hogy egyetlen egy ember se maradjon gonosz fajunkból, az utolsó rácz sírján én is golyót röpítek agyamba.
Pesten ezen a napon végezték ki Batthyány Lajos volt miniszterelnököt, akit csak 1870. június 9-én temethettek el nyilvános tiszteletadással, majd 1874. május 26-án helyezték el a budapesti Kerepesi temető mauzóleumában.