A kérdésedet dr. Móra Arnoldnak kellene feltenni, ő a kutatójuk ott Tihanyban. KB 300-500 db van m2-ként a tó nyugati medencéjében, de nem egyenletesen a leggyakoribból. Minek utána én messze a parttól találkoztam velük, úgy gondolom, hogy ott jöttek fel.
En ezt elhiszem ,viszont van egy kerdesem akkor miert irja a horgasz szakirodalom ,hogy a balatoni deverek fejlodese azert nagyon lassu es testfelepitesuk nek aranyos ,tul nagy fej es hozza kepest kis test mert a to tapanyaghianyos es nagyon keves benne az arvaszunyoglarva.Es ennek tudjak be.Par evvel ezelott a kaposvari Szita Lacival(aki versenyhorgasz) , Fonyodon szokott eleg gyakran pecazni beszeltunk eppen errol es mondta ugyanezt.En is probaltam baggerelni arvaszunyogot Fonyodon az Orvosegyetem uduloje elotti vizen ,igaz csak a parti iszapos reszeken es a nadasnal de egy arva arvaszunyoglarvat nem talaltam.Nem inkabb arrol lehet a szo ,hogyty a nyugati medenceben az az arvaszunyoginvazio nem is magabol a tobol jon ,hanem kisbalatoni es nagybereki eredetu,balamint a befolyo csatornakbol? Mariai, Fenyvesi, fonyodi arok
Ám az árvaszúnyogok sem egyformák: csak a Balatonnál több mint száz faj ismert. Többségük néhány milliméteres, így szinte fel se tűnik az embernek - a nagyobb méretű Chironomus balatonicus azonban már sokak számára lehet ismerős... Kirajzásuk igen látványos, és akár zavaró is lehet, de jó, ha tudjuk, hogy egy-egy ilyen esemény igen komoly mennyiségű szerves anyagot távolít el a tóból. A '80-as évek adatai szerint egy kirepüléssel 1600 tonna széntől, 325 tonna nitrogéntól és 30 tonna foszfortól szabadították meg a Balatont - utóbbi különösen sokat segített az eutrofizáció visszaszorításában. Az árvaszúnyogok lárvái emellett fellazítják és átforgatják az üledéket, így hozzáférhetővé teszik más lebontóknak is, és komoly szerepük van a balatoni tápláléklánc fenntartásában. Számos halfajnak jelentenek táplálékforrást, a dévérkeszeg például szinte kizárólag árvaszúnyog-lárvát fogyaszt.
Mára azonban változott a helyzet: a tó szerves anyag tartalma és vízminősége évek óta az iparosodás előtti időszak referencia-értékei körül mozog, ami hatalmas eredmény. Bár a 2000-es évekből sajnos hiányoznak az adatsorok, de annyi biztos, az árvaszúnyog-populáció is formálódott. A korábbi 800-1500 db/üledék m2-ről 3-500-ra csökkent - új fejleményként a magasabb értékeket a tó középső és nyugati medencéjében mérték, ráadásul nagy részben a már említett Ch. balatonicus fajból. Ezek az értékek összességében azt jelentik, hogy körülbelül 200 milliárd árvaszúnyog található egyszerre a tavon és környékén. Átalakul a rajzás üteme is: régebben stabilan évi három kirepülést figyeltek meg, az utóbbi években azonban már inkább egy körülbelül kétheti ciklus látszik körvonalazódni - az okok egyelőre nem ismertek."
Tehát hasznos, ha nem a vízben, hanem a szárazon pusztul el. A fénycsapda segítene. Csak a rajzáskor van rá szükség.
A lakásban lapátszám söpörjük...minden tele van velük,mikor lepotyognak.Nagyon kellemetlen,mert mindent takarni kell,ételeket,asztalt....elviselhetetlen már!
Vagy este már nem nyitunk ajtót,de az kivitelezhetetlen.
Az egyik déli parti SPAR ablakán,mintha függöny lett volna,tele volt árva szúnyogokkal.
mi Badacsonyból jöttünk tegnap este Boglárra, és ilyet még életemben nem láttam. Leírhatatlan mennyiségű árvaszúnyog, a szúnyogriasztón hangosan röhögve lepte el a hajót és utasait. Nem csak vitorlázni, később már levegőt venni sem igazán lehetett. Belerepültek az ember szemébe, szájába, fürtökben lógtak mindenhol, és hiába menekültünk végül motorral, kívül-belül a hajóra tapadva megkeserítették az egész napunkat. Másnapi program hajómosás kívül-belül. Oda a vadiúj, hófehér vitorla, az összes ruhánk tele tetemekkel és visszataszító zöld foltokkal.
Szép dolog ez az ökoizé, de ez ellen tenni kell valamit, mert vagy ők repülnek, vagy mi vitorlázunk - a kettő együtt nem megy. Bónusz: ma napközben a tízezrével a felszínen úszó tetemek miatt gyakorlatilag fürdeni sem lehetett a tóban.
Tudósok, mi is lenne KONKRÉTAN a megoldási javaslat?
Megoldás: várni kell egy évet. Írták a cikkben is, idén minen eddiginél több volt, de ilyen rajzás csak ritkán esik meg. Kevés a fecske, biztos az is számít. Olyan ez, mint a sáskajárás, a gradációs rajzás a normális, megszokott értéket sokszorosan meghaladja és ilyenkor meglepő tömegben bukkannak fel az állatok. Aztán mindez elmúlik egyszerre.
(Nem lehet egy tavat olyannak elfogadni amilyen? Tizenhat-tizennyolc éve ugyancsak volt efféle tapasztalatom, a Szigliget-Máriafürdő vonaltól nyugatra. Idegesítő, de nem ordítottam hogy miért nincs jakuzzim, és miért kell ezeket a görény szúnyogokat hallgatni... stb. aki nem bírja a vizen, ne vitorlázzon, vagy várja ki a szezon végét.)
Pakolnak a déli part kempingjeiben lakók, esténként üresek a parthoz közeli vendéglők, a kikőtőkben álló vitorlások tulajdonosai otthon maradnak a hétvégéken.
