Üdv!
A társasházakról szóló jogszabályok módosítása nyomán a társasházunknak szüksége lesz egy Szervezeti Működési SZabályzatra (SzMSz). Mivel alapvetően fogalmunk sincs arról, hogy pontosan mit is kéne tartalmaznia, ezért ha valakinek van infója ilyesmiről, ne tartsa magában!
Úgy vélem, nem csak a mi házunk jár hasonló cipőben, szóval valszeg sokunk okulására szolgálnak a vélemények/információk.
Az alábbiakban olvasható, hogy mi az ami szabadon előírható, és mi az, ami kiesik a szabályozás alól:
Az önkormányzatoknak, és társasházaknak van lehetőségük önálló rendelkezések alkotására az állattartásra vonatkozóan, ha azok nem ütköznek a hatályban lévő 1998 évi XXVIII törvény-állatvédelmi törvény- végrehajtására alkotott a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010 (II.26.) kormányrendelet tartásra vonatkozó rendelkezéseivel. Minden esetben ütközik, ha a kormányrendeletben foglaltakkal ellenkező rendelkezés születik.
Példaként jeleníteném meg a fentebb említett társasház szájkosárra való figyelemfelhívását, és viselésének kötelezését. Ezt semmilyen esetben nem teheti meg Magyarországon mivel a Kormányrendelet 17. § (1) így rendelkezik: Belterület közterületén - kivéve az ebek futtatására kijelölt területet - ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.(2) Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen. (3)31 Szájkosarat használni a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében - ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a szájkosár használatát nem írja elő - kizárólag az egyedjellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell.
Az előírtak alapján a társasháznak semmi köze nincs a kutyák fajtájához, kizárólag a pórázkötelesség szabályozására van lehetősége, ami érthető is, hiszen nem mindenki szereti a kutyákat. Ezt tiszteletben kell tartani!
Ha a rendelkezés szabálytalansága ellenére mégis megtörténik,60 napon belül bíróságon támadható. A határidőn túl a helyi jegyző jogosult a törvénytelen társasházi rendelkezések ellen lépni. Egyébiránt, végre sem lehet hajtani a magasabb rendű jogszabállyal ellentétes házi rendelkezéseket.
A legnagyobb hiba, melyet nem csak a társasházak, de az önkormányzatok is el szoktak követni, hogy rendelkezéseikben szabályozzák a tartható ebek számát. A kormányrendelet 14.§ (6) bekezdésében foglaltak alapján tartósan csoportosan tartott ebek esetén számukra egyedenként legalább 6 nm akadálytalanul használható területet kell biztosítani. Nem minősül csoportos tartásnak a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes koráig. Abban az esetben, ha ez megvalósul, tarthatunk akár öt kutyát is, ha időnk engedi. Ha efféle szabályozással állítják szembe a lakosokat a társasházak, akkor a fentebb megjelent módon kell eljárni. Ha önkormányzatok hozzák a rendelkezést, a kormányhivatalhoz szükséges fordulni.
na ide is beírom a kérdést, mert a másik topicban felvetettem és csak még több kérdést szült.
A társasházunk 94-ben alakult, az alapító okirat (ao.) azóta - törvények ide vagy oda - nem módosult. A tulajdoni hányadokkal nincs problem, de szeretnénk SZMSZ-t elfogadni. Sajnos az ao. szabályozza a szerveket is (kgy. és a közös képviselő feladata) amiket újra akarunk szabályozni. Az ao.-ban természetesen a Ttv.-vel ellentétes szakasz is van benne jócskán, de a 1.lényegi kérdésem az, hogy ha 2010-ben akarok első SZMSZ-t elfogadni 94- óta, ami az ao.-ban is szabályozott, szerveket érintő kérdéseket is tartalmazza, akkor mi a teendő?
Láttam, hogy 2004. dec 31-ig lehetett SZMSZ-szel illetékmentesen hatálytalanítani az ao.-t ezen részek tekintetében. Ahogy látom ez a lehetőség eltűnt.
Szerintetek a megoldás mi? Amit én biztosan megtámadhatatlannak tartok, hogy egyhangú ao. módosítás, amiben kinyírjuk a szerveket és egyidejűleg egy új SZMSZ amiben ezeket újraszabályozzuk. Mindezt ügyvédi ellenjegyzéssel. Mivel az ao.t már csak egyhangúlag lehet módosítani, így ha valaki tud más értelmezést, akkor az írja meg legyen szíves, mert ez igen nagy macerának tűnik.
Sziasztok. 17.kerületi társasházban lakom.Pár éve lett egy olyan szomszédom,akik egy bolognese kutyával költöztek ide.Semmi probléma,a kutya csendes volt.Aztán nemsokára lett egy társa,szintén bolognese.Na,az már minden egyes lépcsőházi mozgásra elkezdett ordítani az éles hangjával.Szóltam nekik,de semmi eredmény...Erre 1 hete már van egy harmadik kutya is!!!Mennyi kutyát lehet tartani egy 56nm-es lakásban??Nincs erre valami szabályzat?Mit tehetek? Köszi a választ.
Társasház + kémény témában kérem a segítséget. Van arra mód szerintetek, hogy rendkívüli közgyűlésen a társasházi alapszabályból kivegyék (ha benne van), hogy a kémények karbantartása közös kasszából menjen. Azaz a lakás tulajdonosa egyedileg feleljen érte.
A helyzet az, hogy jelenleg sok kémyényt kellene magasítani, rendbentenni és korszerűsíteni EU szabvány miatt (nem értem eddig miért voltak jók, s ha az EU-ban más a szabvány, akkor az EU miért nem ad rá pénzt.... ) illetve sajnálatos rossz állapotuk miatt.
Én kb 10 éve teljesen megcsináltattam a kéményünket még a födém felett is: Teljesen ki van bélelve és a kürtő tetetjét is rendbe tetettem + beszereztem egy EU minősítést a hatóságoktól. A ház sok lakója azonban nem tett eddig ilyen lépéseket.
A jelen árajánlatok alapján nekem sok százezer forintot kellene fizetni, amit nem szeretnék.
Itt esetleg jöhet javaslat jó és költséhatékony kémény-es brigádról is.
Kérdés az is, hogy a hatóságok javaslatára, pl a gázművek egységesen lezárhatja-e a gáz a házban, mert ugye a lakásokba nem igen juthat be?
..... Minden használható ötlere kíváncsi vagyok. :-)
Elnézésedet kérem, amiért csak most válaszolok. Akinek mellékvízmérője van, és annak alapján kívánja fizetni a vízfogyasztást a vízművek felé, az kénytelen egy olyan szerződést aláírni, melynek három aláírója van: a fogyasztó, akinek hitelesített mellékmérője van, a társasház, melynek elszámolási mérője van és a vízművek. Ebben a szerződésben az áll, hogy ha a mellékmérővel rendelkező fogyasztó amíg fizeti a rajta megjelenő fogyasztást, a vízművek jóváírja a társasháznak. Ha azonban a mellékmérős fogyasztó nem fizeti a fogyasztást, a társasházra számlázza ki a vízművek. Nem érdekli, hogy mi okból nem fizet a mellékmérős fogyasztó. A "tulajdonképpen" nem jogi szakkifejezés. De aláírtam én is egy ilyen szerződést és ismerem a tartalmát.
Szerintem nem kötelező a társasház alapítás és szerintem semmi hátrány nem származik abból, ha nem lesztek társasház! Egy dolgot nem tudok, hogy a földhivatal bejegyzi-e a kialakult helyzetet az ingatlan nyílvántartásba?
Jelenlegi 5 + 2 lépcsőházas (2 épület) lakásfenntartó szövetkezetünkben a 2 lépcsőházas épületben lakók külön szeretnének válni. Melyik lenne az előnyösebb forma nekik, a szövetkezeti vagy a társasházi? Az előnyökről/hátrányokról tudnátok pár szót ejteni?
Jelenleg egy új építésű hatlakásos házban lakom. Szeretném megkérdezni, hogy kötelezi e a lakóközösséget a törvény társasházzá alakulni vagy nem.??
Ha igen akkor hol találhatom ezt meg (megmutatnám a szomszédoknak is) éskb milyen "kezdő" költségei vannak? (Amit utánaérdeklődtem ügyvéd 15E/lakás megalapítás miatt, földhivatal 6E/lakás stb). Alapító okirat SZMSZ stb
A mellékmérő nem elszámolási mérő, ezért a Vízművek a főmérő alapján szedi be a pénzt.
Ha a rossz mellékmérőd alapján neked kiszámláz egy hatalmas összeget, azt jóvá kell írnia a társasház felé. Tehát neked elsősorban a kk-vel kell egyezkedned. Ez azért is így van, mert a szerződésben a társasház tulajdonképpen jótáll a mellékmérős fogyasztóért. A Vízműveknek ez akkor fontos leginkább, ha a mellékmérő tulajdonosa nem fizet... De a te eseted éppen ellentétes.
Két vízóra leolvasási ciklusban nem sikerült időben bejelentenem az óraállást, így eljutottam abba a helyzetbe, hogy szeptember 30. óta 400 m3-t ugrott a vízórám. A korábbi havi 10 m3-es fogyasztáshoz képest ez 7x-es szorzót jelent. Ráadásul az órám hitelesítése is lejárt már pár éve. Előre bocsátom, hogy nem csaltunk, a Vízművek szerint az órát 2002-ben szerelték fel, a plombán viszont 099 van, de ezt már csak leszerelés után lehetett leolvasni. Én 2005-ben vettem a lakást, és se a Vízművek, se a Díjbeszedő nem figyelmeztetett szerződéskötéskor, hogy lejárt a vízóra hitelessége, holott náluk ez az adat megvolt, én pedig nem voltam köteles tudni róla, hogy az előző tulaj milyen órákat és mikor szereltetett fel a lakásban.
A ház főmérőjén nem látszik extra fogyasztás. Rajtam kívül más lakók is elmulasztották a leolvasást a kérdéses időszakban, legalább három lakás, de a szét nem osztott vízfogyasztás így is sokkal kevesebb, mint amit az én órám mutat. Ma kicseréltettem a vízórát, de egyelőre nem tudom, hogy hogyan kellene rendeznem az ügyet. A régi órát próbáltam kalibráltatni, de az OMH nem vállalja a hitelesítését. Az indokaikat nem egészen értem, valószínűleg csak el akartak hajtani a bánatba.
A Fővárosi Vízművekkel kötött szerződésből én két lehetséges megoldást tudok kiolvasni. Az egyik, hogy a társasház kifizeti a szét nem osztott mennyiségnek azt a részét, amit egyik lakó sem vállal be, nyilatkozik, hogy átvállalja tőlem a kifizetést, én pedig megtérítem a társasháznak ezt az összeget. A másik lehetőség, hogy az utolsó leolvasáskor érvényes 365 napos átlag alapján vállalom a kifizetést a szolgáltató felé. Egyelőre ott tartok, hogy be kell küldenem az óra cseréről-hitelesítésről a papírokat a szerelőknek, akik majd eljuttatják a Díjbeszedőnek és a Vízműveknek. Az biztos, hogy nem fogok kifizetni 200 ezer forintot, hiszen ami nem folyt át a főmérőn, az nem folyhatott át a mellékmérőn sem, innentől kezdve szolgáltatás nem történt, nincs jogalap vízdíjat követelni. Minden tanácsot szívesen fogadok.
"A tulajdonos nem kap meghívót, a haszonélvező kap (a tulajdonos nevére, de a "haszonélvező" címére)."
Ami nem világos. A haszonélvező az adott ingatlan címén lakik és odamegy a meghívó? Mert ha igen, akkor a tulajdonos igenis kap meghívót. Ha nem adtál meg a kk-nek egyéb címet, mégis hova kéne küldenie a meghívót, ha nem arra a címre, amit érint a közgyűlés?
Szerintem beszéld meg a kk-vel, hogy milyen címre várod a meghívót. Ha nem vagytok jó viszonyban, akkor írásban - tértivevénnyel - add meg neki a címet.
Keresss rá a neten a "Társasházi törvény" kifejezésre.
Amit szeretnék neked mutatni:
"33. § (1) A közgyűlést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke hívja össze. A közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni, amellyel egyidejűleg a meghívó egy példányát a társasházban - jól látható helyen - ki kell függeszteni."
Kösz a választ! Tételezzünk fel egy olyan helyzetet, hogy a "haszonélvező" és a tulajdonos között feszültségek vannak, vagyis nem jó a viszony. A tulajdonos nem kap meghívót, a haszonélvező kap (a tulajdonos nevére, de a "haszonélvező" címére). Ő azt nem juttatja el a tulajdonoshoz, nem is értesíti. A tulajdonos ennek következtében nem hatalmaz meg senkit arra, hogy a nevében szavazzon. A tulajdonrész képviseletében nem is jelent meg a közgyűlésen senki! Mármost mivel a tulajdonos nem kapott sem meghívót, sem értesítést, utólag kétségbe vonhatja e a határozatok érvényességét, arra hivatkozva, hogy azért nem tudott a közgyűlésen megjelenni, mert nem értesült róla?
Szia! A társasházi törvényekben soha nem szerepelt ez a szó: "haszonélvező". Sem a törvényerejű rendeletben, sem a 97-es törvényben, sem a 2003-asban. Viszont a legújabb azt mondja, hogy akinek állandó meghatalmazása van a közgyűlési szavazásokra, azt is értesiteni kell. (Ez nem menti fel a kk.-t az alól, hogy minden tulajdonosnak kell meghvót küldeni.) Még egy dolog: a tulajdonos bárkinek adhat meghatalmazást, ebből énszerintem sok probléma adódik. A biróság azt mondja, hogy a tulajdonostárs felelőssége az, kinek ad meghatalmazást, tehát olyannak is adhat - mert ő lusta elmenni a gyűlésre -, akinek fogalma sincs a ház helyzetésről, nem is érdekli... Aztán mindenre megszavazza az igent. Utólag pedig a meghatalmazó, ha nem tetszik neki a saját - meghatalmazott által adott - szavazata, azt mondja, nem erre bizta meg őt. Miközben akik elmentek a közgyűlésre szavazni, nem vonhatják vissza a szavazatukat, akárhogy is megbánták...
Egy 480 lakásos társasházban vetődött fel a probléma: az egyik lakásban haszonélvező lakik. Elvben szavazójoga nincs ugyan, de a közös képviselő rendszeresen a haszonélvezőnek küldi az összes értesítéseket, közgyűlési meghívót stb. holott a tulajdonos lakcíme is megvan a kk. adatbázisában. Felmerülhet e kétség pl. a közgyűlés határozatainak az érvényességét illetően, ha a tulajdonos nem kapott a közgyűlésről hivatalos értesítést?
Új építésüben vagyok. Még nincs jogerős lakhatási. Páran bent lakunk van kijelőlt felügyelő aki majdan közős képviselő lenne. De nagyon szarul végzi a munkáját. Alakuló közgyülésen van lehetőség mást megszavazni? Ilyenkor árajánlatot kell benyújtani a jelen lévőknek, Ha akifüggesztete megalakulóban szerepel a közös képviselet megválasztása akkor nyugodtan lehet hívni másik képviselőt is. Jogilag jogosan lesz ott. Hivatkozhat a mostani "közös képviselő" arra hogy nem tudtak erről és nincs ajánlatuk?
Lakásszövetkezetünk néhány éve alakult amibe én is beléptem. Nemrég egy ój közösképviselőnk lett aki nem talál semmi nyomot arra vonatkozólag, hogy beléptem volna a lakásszövetkezetbe és mibel a nem lakásszövetkezeti tagoknak több közösköltséget kell fizetniük mint a lakásszövetkezetieknek (?) ezért néhány évre visszamenőleg követeli tőlem ezt az összeget. Holott az előző közösképviselőtől írásban kaptam a befizetendő közösköltség magasságát. Persze az előző és a mostani közösképviselő más okoknál fogva is "hadban" áll egymással.
Tudja-e valaki, hogy a Lakásszövetkezet hozhat-e olyan szabályzatot, hogy nem lakásszövetkezeti tagnak több közös költséget kell fizetnie mint a lakásszövetkezetinek?
Tisztelt Adrien12 Gázkazánok, cirkók füst elvezetésének szabályairól, tervezéséről engedélyetetéséről a FÖKÉTÜSZ (régi kéményseprő vállalat) és a Gázműveknél lehet érdeklődni.Tudtommal a füst elvezetés kiépítése engedély köteles a KK. kell a hozzájárulást kiadni. A kémény magassága méretét a gázművek és a főkétüsz állapítja meg az érvényes jogszabályok alapján.
Tetőteret szeretnénk beépíteni. Milyen magasságtól kell liftet építeni, illetve meddig lehet megúszni a liftépítés költségeit. Melyik rendelet szabályozza ezt, kellene a rendelet száma is.
Tudja-e valaki, hogy mennyibe kerül a társasház szervezeti és működési szabályzatának benyújtása a földhivatalhoz? És kell-e hozzá ügyvéd közreműködése?
Ez nem így van, az építési engedélyezésről szóló jogszabály meghatározza, mihez kell építési engedély és mihez nem. Amihez nem, és a homlokzatot érinti, ahhoz "csak" a többi tulajdonostárs hozzájárulása kell. Pl. szerelt égéstermék elvezetőnek (alias kb kémény) nem kell építési engedély, se bejelentés, csak a lakóké, viszont építetthez kell építési engedély meg a lakók beleegyezése is.
sajnos szoltunk a berlonek (ez egy szepsegszalon a foldszinten), de rank se bagoztak - vasarnap, ejjel 10, mindenfele variacio felmerult. a tulaj nem lakik ott, de az meg olyan ellenseges, hogy jobb is.
es mivel nincs hazirendunk, nincs mire hivatkozni (ezert is probaltunk egyet osszeallitani, amit a fent emlitett tulaj (a sokszavazatos) megvetozott.)
basszus, en azt hittem, ez igy mukodik egyebkent, hogy a KKnak kell szolni. ma is tanultam valami ujat. akkor mea culpa.
Sajnos nem tudok tanácsot adni. Jogi lehetőséged mindig van, bírósághoz fordulhatsz akármikor, ha jogtalanságot észlelsz. Az x napos határidő tudomásom szerint a teljes közgyűlés érvénytelenítésére vonatkozik, nem úgy általában érvényes. Viszont azt látom, hogy a kk-t megpróbálod gondnokként hasznosítani, de erre ő tényleg nem szerződött. Ha éjjel kalapálnak szólj a tulajdonosnak, ha ő nem segít, akkor a rendőrségnek. A kk ebben az ügyben csak akkor tehet lépéseket, ha a közgyűlés felszólítja, hogy pl. tegyen feljelentést.
