2016-ban a nemet szövetsegi allam alapitvanya kivallo nemzetközi szakmai hirnevvel rendelkezö egyetemi tanarok, Professorok reszvetelevel nyilvanos elöadassorozatot rendezett a berlini Humboldt Egyetemen mint erintett orszag a letezö szocializmus/kommunismusnal, es a SED-diktatura feldolgozasara >
https://www.bundesstiftung-aufarbeitung.de/schwerpunkt-quot;kommunismusgeschichte-quot;-6382.html?id=2781&PAGE_ID=4122
https://www.bundesstiftung-aufarbeitung.de/talking-about-a-revolution-5226.html
A cikkben amit belinkeltel Merkel csak egyszerüen meg volt emlitve, az ünnepsegen Juncker beszelt, es Juncker van emlitve es allitolag idezve is.
Amit Juncker allitolag mondott azzal Te egyetertesz?
Jean-Claude Juncker szenvedélyes hangvételű beszéddel emlékezett meg Karl Marxról születésének kétszázadik évfordulójáról – írta meg a Magyar Idők.
Az Európai Bizottság elnöke a filozófus szülővárosában, a németországi Trierben szólalt fel múlt pénteken, ahol azt hangoztatta: a marxizmus teoretikusa ma bizony olyan dolgokért is felel, amelyekért egyébként nem lehetne okolható. Karl Marx nem felelős a rémtettekért, amelyeket elkövettek mindazok, akik örökösének és követőinek vallották magukat.
:-)
Izlelgesd ezt a nyelveden >a marxizmus teoretikusa (Marx volt :-))
PS.: megprobalom megkeresni hogy Juncker mit is mondott eredetben, biztos a nerten a YouTube-en fönnt van.
Köszönöm az eszreveteledet, de remenykedem abban hogy mar talan mindenki aki akarta kinyelvtannaciskodta magat :-)
Ahogy latom -megneztem- Te tudsz nemetül (hogy mennyire azt nem tudom, de a Reifen szot megtalaltam), tehat Neked a nemet tudasod miatt nem nagyon idegen a magyar nyelvnel a gyakorlati szorendem, ami inkabb a nemet utan iranyul, ellenere hogy nagyon igyekszem.
No, akkor majd most folytatom a topik temat.
ON.: voltal Te valamikor az NDK-ban? Vagy az Egyesites utan Nemetorszagban?
Magyarorszagon kivül melyik volt szocblokkos orszgaban voltal ha voltal?
Azert erdekel a dolog, es altalanosan, hogy ha kesöbb valami konkret esemenyhez jutok majd, akkor annak a megiteleseben esetleg -mert Neked gyakorlati tapasztalatod is van hogy anno mi törtent- segitenel.
No, Neked is üdv. vissza, , es egy szep napot kivanok :-))
(Ha valoban megnyugodtak itt a nyelvtannal kapcsolatos tartalmak, akkor este beteszem a következö reszt.)
"Mindenki akinek szandekaban volt a helyesirasommal az esetleges nem helyes magyar szorendemmel foglalkozni a topiktema helyett, kinyelvtannaciskodta magat?"NEM...itt sosem ..
Mindenhol a forumon bevettszokás,(jó ébvtizede tapasztalom)Valiki valakinek ellentmond,a bárátját valakinek megsérti,felhivja becsesfigyelmétvalamire "illedelmesen",pl egy szakmai vitábann,
valamit korrigál az "árralszembennuszik",mégha 101%bann is igazavan, konkréttényekkel szolgál ,bizonyit,nem számit .Jön az "elterelö hadmüvelet ",az "elvakult"forumozótársak részéröl is,nyelvtanod fogalmazásod "dumád"érthetetlen kvázi, hülye, okoskodo ,személyvagy ,rögtön csak Te vagy a téma,a topiktéma ,a másikszemély ,akivel "kekeszkedsz" elfelejtve ,tehát a hülye "szakbarom",googel "tudássalrendelkezö nevet ,ez igyvaolt ,van,és lessz mindenkor ,témétol függetlenül ...vetted a "lapot"..
Én kiprobáltam többizbenn ,az itt érthetetlennek minösitett kommentátomat elküldtem magyarba,szakmailag korrekt, fogalmazási, nyelvtani hibák nem tették érthetetlennek a szöveget,szabatos és érthetönek minösitették... azthittem bennem a hiba ,senkit nesértsekmeg alaptalanul aki kritizál ,"nem löttemvissza",ellentétbenn a mostani "magatartásommal"..
@ Mindenki akinek szandekaban volt a helyesirasommal az esetleges nem helyes magyar szorendemmel foglalkozni a topiktema helyett, kinyelvtannaciskodta magat?
Ha igen, akkor folytatnam szivesen erdemben a topiktema taglalasat.
Ahogy az idöm engedi beteszem az elöadas lenyegi tartalmat, összefoglalojat.
A fennti audioban levök reszbeni visszaadasat egy kicsit megszükitettem, momentan arra koncentraltam, hogy az 1917- oktoberi kommunista-bolschewik hatalommegragadas megelözö idöszakot a cari birodalmon belüli belpolitikai helyzet viszonylataban egy kicsit bemutassam, mert ebben a kialakult belpolitikai helyzetben sok minden kesöbbi dolog györerezik.
Tehat:
Prof. Baberowski az elözmenyek taglalasanal belemegy az 1905-ös forradalomba ami le lett verve, stabilizalodott a helyzet 1914-re, ket idöszak között a liberalisok megkaptak a kivant Dumajukat, mely hol müködött hol nem, de adott volt, es kb 19:00-tol fejtegeti azt, hogy 1914-ben nem mutatott semmi arra, hogy ami 1905-ben sikertelen volt, az 1917-ben sikeres lehet. Ebben az idöben az autokrati nem volt eltünesre itelve, maradhatott volna, ha a nagy haboru (1. Vh.) terheleset tudta volna viselni, de nem tudta. De 1917-ben nem volt meg a katonasag reszeröl a tamogatas, ami meg 1905-ben a rezsim melle allt, de 1917-ben mar ellene fordult.
A haboru elsö eveben a sztrajkok megszüntek, a liberalisok egymassal megegyeztek, es a birodalomban nagyaranyu tamogatottsaga volt a haborunak, de mar a masodik evben a lelkesedes helyere a csalodas lepett. A haboru a birodalom területere huzodott, az orosz hadsereg vesztesege magas volt, minden mas hadseregnel magasabb volt az 1. Vh-ban, szazezrek meghaltak vagy fofsagba estek, az urolso haborus evben az ellatas -fegyver/löszer/elelmiszer/… szinte teljesen leallt, a haboru felszinre hozta az orosz allam es annak igazgatasanak gyengeseget, mely a mobilizacio nagy feladatara nem volt felkeszülve, a haboru alatt a hadsereg tisztjei koordinaltak a katonak ellatasat, ehhez az elelmiszert rekviraltak, felszolitottak a katonakat hogy amire szüksegük van, azt vegyek el, de a fekete piaccal nem birtak (Baberowski megjegyzi hogy a stalinista un kommandogazdasagnak itt lettek az alapjai megvetve, emlekeztetve arra, hogy 1928-ban az allam elvette a parasztoktol azt amit nem akartak odaadni)), egyes területeken ahol a cari katonasag volt, ahol rekviralt, ott a raziak pogromokka atvaltoztak, aminek tsidok is aldozatai lettek, a haboru az ethnikai tisztogatas apja volt Baberowski szerint (ami Stalin ideheben minden hatart tullepett), mar a haboru elsö eveben tulkapasok voltak a birodalom területen elö civil nemetekkel, lengyelekkel es zsidokkal szemben (hozza teve azt is hogy nemetek, lengyelek es zsidok is szolgaltak a cari hadseregben), ezen ethniehez tartozok stigmatizalva lettek, mert az ellenseg kemeinek voltak tartva, minösitve, a cari birodalom belsö ellensegeit el kell tavolitani- követelte a cari hadsereg generalstabjanak fönöke 1915-ben (22:15-töl) amikor meg remeny volt a haboru megnyeresere.
A hadsereg -akiknek az ethnikai tisztogatasban gyakorlatuk volt- föl lett hatalmazva fekezhetettlen eröszak alkalmazasara, a front közeli regiokbol nemetek es zsidok el lettek üldözve, az ingo tulajdonuk el lett rabolva, mozdithatatlan tulajdonok fel lettek gyujtva, a birodalom Kaukazus körzeteben a muszlimok ereztek meg hogy mit jelent a nem-lolyalis gyanuja alatt allni, egyedül 1915-ben vagy muszlim tizezrek lettek a Kaukazus videkeröl elüldözve, mas területröl kb 1 millio zsido lett elüldözve (hatarterület, hatarsavok, ami most a hadicselekmenyek területeive valtak), a cari hadsereg az 1915-ös tavaszszal kezdödö visszavonulasa soran a birodalom területen egy fölperzselt földet hagyott maga utan, meg kellett semmisiteni a parasztok veteseit labonallot, kunyhok lettek fölgyujtva, a faluk lakoi kenyszerive lettek a lakohelyük elhagyasara, a hadicselekmenyek területen keves tulelesi eselye volt a lakossagnak, igy került arra sor, hogy az 1917. ev haborus ev kezdeten 6 millio ember volt meneküles alatt a birodalomban, a civil es katonai igazgatas nem volt kepes ezt az oriasi menekült hullamot koordinalni (23:30-tol), nem volt abban a helyzetben hogy a menekülteknek egy biztos tartozkodasi helyet teremtsen, a felegetett föld method es az elüldözes a lakohelyröl a tarsadalmi klimat megmergezte, bizalmatlansag terjedt el az ethnikai csoportok köreben egymassal szemben, es egy olyan eröszak stilus lett kultivalva ebben az idöben, amit aztan mindenki mint normalis fogott föl, de ez mindenek elött a cari rezsim renomejat asta ala, amely az elüldözest megszervezte, de a következmenyein nem tudott urra lenni, igy a haboru masodik eveben mar semmi nem volt olyan mint korabban, az omperium ethnizalva lett, a nemzeti kissebbsegek egymassal szemben fel lettek tüzelve, az eröszak lett a legfontosabb reszorsza a rezsimnek a hatalmanak a biztositasara,
Maklakow belügyminiszter (24:20-tol) az 1915. majus 15-i miniszter-tanacsülesen figyelmeztette a tancsado testületet a carnak ennek a strategianak a következmenyeire, ez elöidezhet revoltot, es a vegen az egesz allam rendjet veszelyeztetni fogja, de ebben az idöben mar a civil kormanyzat a fronton törtentekre valo befolyasat mar teljesen elvesztette, es nemsokara mar a helyi igazgatasok -polgarmesterek, helyi aktivistak stb.k- es velük együtt a liberalis mozgalmak is emancipaltak magukat a központi iranyitastol, es ebben a helyzetben nekik jutott az a feladat aminek megoldasaban a katonai-es civil központi igazgatas csödött mondott: a menekültek ellatasa, sebesültek gondozas, elelmiszer elosztasa, gyarak-es technika evakualasa, es a komunikacio megszervezese, a vegen kenytelen volt a kormany a Kriegswirtschaftot/haborus-gazdasagot un hadiipar bizottsagok kezebe tenni, amik 1916-ban liberalis politikusok es cegek kezdemenyezesere alakultak, a tarsadalom liberalis eröi es a tulajdonosok segitsege nelkül a kormany mar nem tudott 1916-ban kijönni, es ezzel egy valoban uj helyzet allt elö, mert I. Peter ota az autokracia magat a hatalmas szervezesi kepessegere hivatkozva legitimalta, nem sokkal a haboru kitörese elött meg Witte (penzügyminiszter/kormanyfö egy ideig) kijelentette, hogy a sajat uralkodas/autokratie mindig is a modernizalas motorja volt, ennelkül az autokracia nelkül cari birodalom elmaradottsagra lett volna itelve, egyesek azonban azon a velemenyen voltak, hogy a tarsadalomtol jövö kezdemenyezesek soha sem vezethetnek jora, es lam, 1916-ban kenytelen volt elöször/elsö izben az autokracia belatni, hogy a feladatok megoldasaban összetört.
Elöször ugy tünt hogy a kormanyzat es a tarsadalom a krizisen/valsagon urra tud lenni.
Tja. Hm. ...
A hövetkezö -szinten nem tul bö- összefoglaloban az 1917. tavaszi es nyari belpolitikai helyzetröl irok majd, es a kettö idöszak ad majd egy kepet arra, hogy mi miert es hogyan törtent 1917. oktobereben.
Kicsit nagyobb lepesekben fogok aztan haladni, de az alapokat le szükseges ahhoz fektetni, hogy lathato legyen az hogy az NDK-ban egyaltalan miert lett majd olyan a letezö kommunista SED-diktatura, amilyen aztan lett.
Itt a kronologiaja az elöadasoknak egy bevezetövel a nemet szövetsegi alapitvany reszeröl az elöadassorozathoz ...
A bevezetöt leforditottam, összefoglalom hogy legyen egy kontextus is:
az 1917.-es Oktoberi Forradalom 2017-es 100. eves evforduloja alkalmabol keszült ez az elöadassorozat, az 1917. oktoberi esemenyek alltali oroszorszgi hatalomvaltas -mely megvaltoztatta a Vilag törtenelmet- mint az Oktoberi Forradalom került a törtenelemkönyvekbe bele, elöször törtent meg, hogy egy allamban a kommunizmus a legislative, az exekutive es a judikative alapja lett (Legislative= törvenyhozas; Exekutive=kormany/vegrehajto hatalom; Judikative=igazsagszolgaltatas).
A hatalom birtoklasanak a megszilardulasa utan Oroszorszagban, 1922. utan a Szovjetunioban, es a kitagitott kommunista hatalomterületben az un Oktoberi Forradalom egy mitossza lett alakitva, mely a tenyleges esemenyeket elfedte, az emlekezetet Eisenstein film megoldasa a Teli Palota hösies mehrohamozasara befolyasolta. De a törtenelmi valosag mashogy nez ki: egy erdektelen, szinte eszre sem vett hatalomatvetel vezette be Oroszorszagba a több mint het evtizedig tarto kommunista uralkodast. Az eves nyilvanos ünneplesek a kommunista diktaturakban a Nagy Szocialista Oktoberi Forradalom tiszteletere is alig adtak tampontot a tavoli orosz területeken alig eszrevett/eszlelt puccshoz.
A nyugati demokraciakban viszont az esemenyek különfele keppen lettek interpretalva: irracionalis felelemtöl -ami pl az USA-ban az un First red Scare-ba torkollott, - egeszen az utopisztikus remenyekig egy jobb Vilag kezdeteben -mint pl ez az europai baloldali ertelmisegiektöl- elert a spektrum.
A közeledö evfordulo (ugye 2016-ban volt az elöadassorozat) alkalmabol nem csak az idö van itt az akkori esemenyekkel valo foglalkozashoz, hanem sokkal inkabb a forradalom következmenyeit, es az evtizedek soran kialakult törtenelmi kepeket szükseges kritikusan megkerdöjelezni.
Hogy teljesen fel van dolgozva, azt en ketlem, mert meg mindig kerülnek elö leveltari anyagok, de a törekves erre megvan.
A kommunizmus -ugye az NDK-ban volt- feldolgozasa meg egy nagyon aktualis tema, hiszen az Egyesites ota azert meg olyan sok idö nem telt el, es ma -2019-ben eppen az aktualpolitikanal vannak ennek relevans kihatasai, hiszen ott van egy orszag, ma, melynek a lakossag felenek a multja össze van kötve a kommunizmussal, a szocializmussal, es ha kicsit tovabb mesz idöben vissza, akkor meg a masik un totalitarius diktaturaval, a hitleri nemzetiszocializmussal.
Latom a tema Teged nem erdekel, csak a nyelvtannacizkodas.
No, huzz el ebböl a topikbol, okay?
Mert ha Te minden egyes helyesirasi hibamat kijavitod, akkor a topik teljesen szet lesz barmolva altalad (mert az tuti hogy Te minden bejegyzesemben minimum egy db helyesirasi hibat fogsz talalni).
2016-ban a nemet szövetsegi allam alapitvanya kivallo nemzetközi szakmai hirnevvel rendelkezö egyetemi tanarok, Professorok reszvetelevel nyilvanos elöadassorozatot rendezett a berlini Humboldt Egyetemen
mint erintett orszag az un letezö szocializmus/kommunismusnal, es a SED-diktatura feldolgozasara >
Az ott taglalt temakban a linkeknel van audio is, tehat meg is lehet hallgatni az elöadasokat.
Ugy kepzeltem el a topiktema targyalasat, hogy összefoglalva -esetekben reszletezve is- irom hogy egy-egy elöadason mi hangzott el, az elhangzottakkal kapcsolatban lehet majd temazni arrol, ha ugy tünik hogy
egy elöadas tartalma ki van targyalva, akkor megyek a következöre.
Termeszetesen barki barmelyik idöben bekapcsolodhat a diszkutacioba, barmelyik temaban tartott elöadas tartalmat illetöleg.
En elöször a lennt olvashato elöadas-kronologia szerint Die Oktoberrevolution, ihre Vorgeschichte und Verlauf/Az Oktoberi Forradalom, az elötörtenete es a lefolyasa elöadasban elhangzottakkal
fogok foglalkozni, az elöadast Prof. Dr. Jörg Baberowski (Humboldt Universität zu Berlin) tartotta.
Itt a kronologiaja az elöadasoknak egy bevezetövel a nemet szövetsegi alapitvany reszeröl az elöadassorozathoz >
»Talking about a Revolution!«
Die Oktoberrevolution: Geschichte – Instrumentalisierung – Rezeption
Eine Vortragsreihe des Lehrstuhls für die Geschichte Osteuropas an der Humboldt-Universität zu Berlin, der Bundesstiftung zur Aufarbeitung der SED-Diktatur und des Jahrbuchs für Historische Kommunismusforschung
Zeitraum: Januar bis Juni 2016
Am 7. November 2017 jährt sich die Russische Revolution zum 100. Mal. Aufgrund des seinerzeit in Russland verwendeten Julianischen Kalenders – dort war es der 25. Oktober 1917 – ging sie als „Oktoberrevolution“ in die Geschichtsbücher ein. Der Machtwechsel in Russland veränderte die Weltgeschichte. Erstmals wurde in einem Staat der Kommunismus zur Grundlage von Legislative, Exekutive und Judikative erhoben.
Mit der Etablierung der Machthaber in Russland bzw. ab 1922 der Sowjetunion und der Ausdehnung des kommunistischen Machtbereichs wurde die „Oktoberrevolution“ zu einem Mythos verklärt, der das tatsächliche Ereignis überstrahlte. Die von Sergej Eisenstein cineastisch umgesetzte, heldenhafte Erstürmung des Winterpalais prägte (und prägt) die Erinnerung. Doch die historische Wahrheit sieht anders aus: eine weitestgehend unspektakuläre Machtübernahme leitete die mehr als sieben Jahrzehnte dauernde kommunistische Herrschaft in Russland ein. Auch die jährlichen öffentlichen Feierlichkeiten zu Ehren der „Großen Sozialistischen Oktoberrevolution“ in den kommunistischen Diktaturen ließen kaum noch Rückschlüsse auf den in weiten Teilen Russlands anfangs kaum wahrgenommenen Staatsstreich zu. In den westlichen Demokratien wurde die Russische Revolution hingegen unterschiedlich interpretiert: Von irrationalen Ängsten, die z.B. in den Vereinigten Staaten von Amerika in den „First Red Scare“ mündeten, bis hin zu utopischen Hoffnungen auf den Beginn einer besseren Welt, so beispielsweise bei europäischen Linksintellektuellen, reichte das Spektrum.
Anlässlich des bevorstehenden Jahrestages ist es daher nicht nur an der Zeit, sich mit dem Ereignis auseinanderzusetzen. Vielmehr sollen die Folgen der Revolution, ihre Rezeptionen und die im Laufe der Jahrzehnte entstandenen Geschichtsbilder kritisch hinterfragt werden. Renommierte Expertinnen und Experten beleuchten dafür unterschiedliche Aspekte des Themas und tragen dazu bei, diesen zentralen Aspekt der Geschichte des Kommunismus und des gesamtem 20. Jahrhunderts zu verstehen.
Mittwoch, 10. Februar 2016 | 18.00 Uhr …in der Peripherie: Das Beispiel der Ukraine Vortrag: Prof. Dr. Tanja Penter (Ruprecht-Karls Universität Heidelberg)
Donnerstag, 10. März 2016 | 18.00 Uhr …und ihre Rezeption in den Vereinigten Staaten: Revolutionspanik und First Red Scare Vortrag: Dr. Helke Rausch (Albert-Ludwigs-Universität Freiburg)
Mittwoch, 23. März 2016 | 18.00 Uhr …und ihre Bilder in den Köpfen Vortrag: Dr. Anna Bohn (Cinemathek Zentral- und Landesbibliothek Berlin)/Prof. Dr. Thomas Lindenberger (Zentrum für Zeithistorische Forschung Potsdam)
Mittwoch, 6. April 2016 | 18.00 Uhr …auf der Flucht. Migration in Russland bzw. der Sowjetunion seit 1917 Vortrag: Prof. Dr. Catherine Gousseff (Centre Marc Bloch) in französischer Sprache mit Simultan-Übersetzung ins Deutsche.
Mittwoch, 13. April 2016 | 18.00 Uhr …in der Wahrnehmung der deutschen Sozialdemokratie Vortrag: Prof. Dr. Detlef Lehnert (Freie Universität Berlin)
Donnerstag, 28. April 2016 | 18.00 Uhr … — Auftakt zur Weltrevolution oder Wegbereiter des „Sozialismus in einem Land“? Vortrag: Prof. em. Dr. Dietrich Beyrau (Eberhard-Karls-Universität Tübingen)
Mittwoch, 11. Mai 2016 | 18.00 Uhr …als Projektionsfläche von Verschwörungstheorien Vortrag: Prof. em. Dr. Wolfgang Benz (Zentrum für Antisemitismusforschung, Technische Universität Berlin)
Mittwoch, 25. Mai 2016 | 18.00 Uhr …in der Wahrnehmung und Darstellung im heutigen Russland Vortrag: Prof. Dr. Irina Scherbakowa (Memorial Moskau)
Donnerstag, 9. Juni 2016 | 18.00 Uhr …und ihr Ort in der deutschen und europäischen Erinnerungskultur Impulsreferat: Prof. Dr. Bernd Faulenbach (Ruhr-Universität Bochum) Podiumsdiskussion mit Prof. Dr. Jörg Baberowski (Humboldt-Universität zu Berlin), Prof. Dr. Bernd Faulenbach (Ruhr-Universität Bochum), Prof. Dr. Leonid Luks (Katholische Universität Eichstätt-Ingolstadt), Prof. Dr. Julia Richers (Universität Bern)
